Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-05-26 / 21. szám
Heti szemle. — máj. 25. A képviselőház 21-én kezdte meg a quota-bizottság jelentésének tárgyalását s azt két napi rövid vita után általánosságban elfogadta — A tegnapi ülés kevésbbé érdekes tárgyakkal foglalkodott. * Suvaloff gróf Berlinen át, hol találkozott a császárral a Friedrichsruheban Bismarck herczeggel, Londonba érkezett. Megérkezésével minden oldalról béke-hirek érkeznek. A béke fennmarad — a congressus összeül, jelentik Pétervárról, Londonból, Becsből, de legkivált Berlinből. Már a congressus összeillésének idejét is tudja a hír, e szerint a congressus Brüsselben vagy Lausanneban fog összeülni még pedig junius második hetében. Jó szerencsét hozzá! * Konstantinápolyban e hét elején egy merénylet hiúsult meg, melynek czélja Abdul- Hamid detronizálása volt. Az összeesküvők Murad exsultánt akarták a trónra visszahelyezni. E czólból mintegy 30—40 fegyveres ember behatolt ama palotába, ahol Murad őriztetik s ki akarta őt szabadítani. De a palota-őrség ellenállott, katonaság sietett elő s a kifejlődött küzdelemben az összeesküvők nagyobbára lekaszaboltattak. A mozgalom névleges vezére Ali Suavi efeudi volt, ki szintén megöletett a küzdelemben. Eddig számos egyént fogtak el azon gyanú miatt, hogy tudtak ezen összeesküvésről, A rhodopei felkelőkről azon hír terjedt el, hogy az oroszok által le lettek egy csatában győzve, hadállásaikat elvesztették s ha- lottaik, foglyaik száma nagy; más hirek azonban ép az ellenkezőt állítják, s a felkelésről azt mondják, hogy folyvást növekedőben van. * Felemlíthetjük még a „France“ kővetkező 3onzationalis hirét: II. Sándor czár fia javára le fog köszönni, ez pedig népeinek alkotmányt fog biztosítani, hogy ez által kártalanítsa népét azon feladott előnyökért, melyeket Európa békéjének áldozatul hozott. Alapítsunk kőzségenkint gyermek-men- helyet. Szép a szülei nevezet, s boldognak mondhatja magát a szüle, kit az Isten ép egészséges gyermekkel áld meg. Az azonban szerintem a szülére még nem érdem, hogy gyermekének léteit adott, de igen is, ha gyermekének születésétől fogva hűséges gondviselője: azt védi minden oly eshetőségektől, melyek neki akár testileg, akár lelkileg árthatnának — talán örökre szerencsétlenné tehetnék; kötelessége ruházni, táplálni; de leginkább értelmét a jóra fejleszteni, akaratát formálni, hogy belőle idővel a hazának tiszta erkölcsű, értelmes, közhasznú és rendeltetését ismerő polgára váljék. Meg vagyok erről győződve, hogy e tekintetben mindegyik szüle velem érez, és mégis sajnosán kell tapasztalnunk, hogy igen sokan, vagy tudatlanságból, vagy könnyelműségből, vagy más kedvezőtlen körülmények miatt a zsenge gyermeki korban — 2—7 éves korig — gyermeke minden lépteit gondosan nem őrzi. S igy a gyermek magára hagyatva a vele született cselekvési ösztön és szórakozás vágya erkölcsi útmutatás nélkül — rósz útra Ha az Isten... Ha az Isten, a jó Isten, Azt mondaná: .Legyen szárnyad édes fiam, Hogy röpülhess akárhová!* Először is elrepülnék Egy kis sírra, Lelkem ottan beh sok bút és Sok bánatot el- kisírna! Édes anyám, édes anyám! Sírod halmán Leborulva de elsírnék, Hej de szívből panaszkodnám. S ha ömölnék könnyem árja, Nem hiába: Megcsókolna, vigasztalna Hőn szerető lelked árnya. S hogyha szívem bánatától Könnyebbülnék, Ki azért a nagy világba Csapougani nem röpülnék. Oly hideg van nékem ezen A világon, Fölsüvöltő zord szelétől Megrázkódom, általfázom. De elmennék egy mélységes Rengetegbe, Vagy még inkább tengeren túl Messze, messze egy szigetbe. tereli: nála a természetnek ezen ajándoka kárhozatos szenvedélylyé és erkölcstelenség kútforrásává válik, mely az évek során át benne meggyökerezvén — hogy ugymoudjam második természetévé válik; — sok bajt, kellemetlenséget hoz mind magára, mind a családra. Azon kell lenni minden szülőnek, hogy gyermekében kisded korától a testi és a lelki tehetségeket öszhaugzólag képezze, fejleszsze. Szükséges ez, mert ha egyiket a másik fölé helyezi, egyiket a másik rovására — értem már a kisded korban — fejleszti, a természet — melynek örök törvényével ellenkezőleg cselekszik, a gyermekben előbb utóbb meg- boszulja magát. A fönt elmondott általános nevelési elvek után szeretnék a gyermek helyes okszerű neveléséről bővebben, részletesen írni. Mégis egyelőre — szem előtt tartva e mondást: „Egészséges testben lakik erős lélek,“ — ismertetésem egyoldalú lesz, a mennyiben a gyermek testi képzésére kívánom a figyelmet íölhívni. Elmondom, mely okok teszik szükségessé a gyermekrei szoros felügyeletet, s ruikóp vihető ez keresztül. Mindegyik néposztálynak más más a foglalkozása, munkaköre. E munkakör mig az egyiket a házba köti vagy is honn végzi munkáját — mint például az iparosok — addig a másik, vegyük fel a földművelő osztályt, az év háromnegyedében távol a háztól a mezőn reggeltől estig dolgozik. A földmivelésben mint a gazdag birtokosnak úgy a szegényebb napszámosnak is naponkint megvan a maga teendője. A téli évszakot kivéve az év többi részében az ügyes gazda családja minden ép tagját — még a nőnemet sem véve ki — 10 évestől foglalkoztatja. A tavasz kinyiltá- val beáll p. u. a szőlőmunka — a metszés, ennél a gyermeket már fölhasználják venyige- szedésre, később csajkót irtatnak vele stb. Utána nyomban következik az aratás. Hát itt nem használják-e fel. a gyermeki erőt. Igen! De bizonyos szülének gyermeke sokkal kisebb, semhogy segíthetne a munkában. E dologidőben a szüle hogyan őrködjék éberen folyton gyermeke léptei fölött, hisz az anyagi szükségekkel való küzdelem elvonja e szép, üdvös munkától. Mit tehet mást a leggondosabb szüle is, ha kimegy a mezőre dolgozni: otthon hagyja kis gyermekét, rázárja az ajtót. Itt a gyermek kivált ha ideges, félénk természetű, a szokatlan zajtól sunyira megijedhet, hogy nyavalya- törős lesz; természetes elevenségében felforgat mindent, magasabb helyekre felmegy, úgy eshetik le, hogy tagja törik; gyufa kerülhet a kezébe — látva az evveli bánást szüleitől — utánozza, tüzet gerjeszt a szobában — s magát összeégeti. Volt arra is eset, hogy az igy bezárt kis gyermekek, házukhoz közel tűz támadván — senkisem tudta benlétüket — oda égtek. A szülők a mezőre sem vihetik ki az ily kis gyermekeket, mert őket munkájokban zavarnák; nyáron forró napon könnyen nap- szúrást is kaphatnak. Sokan — mig az iskolázás tart — nagyobb iskolás testvérükkel telvitetik. vagy felkisértetik az iskolába. Ez sem engedhető meg, a tanítók uagyoob része már két éve pálczát tőrt, kimondta, hogy a nem iskolaköteles kis gyermekek az iskolában —• fegyelmet nem ismervén — a tanítót tanításában folyton zavarnák: amennyire lehet eleje vétessék a kis gyermekek iskolába küldésének. Ha pedig otthon magára hagyva, kint Egy magányos kis szigetbe, Hol nincs ember, Hová csöndes hullámúval Csak játszani jön a tenger. Ott dalolnék csöndes árnyon, Csöndes éjjel, Mig fölöttem ragyogna az Ég csillaga ezerével. A csillagok szép világán Eltűnődve, Bem jutna más, édes anyám, Csak te jutnál az eszembe. És nem volna ott szivemnek Csak egy vágya; Vajha vinne oda engem Vállaimiiak könnyű szárnya, Vajha azt a szép csillagot Elérhetném, Hol neked van fény lakásod Százszor áldott, édes szülém. ERÖDI DÁNIEL. Az Egyesült-Államok oktatásügye. (Folytatás.) Ők állapítják meg a tárgyakat, a tanítás általános módszerét, ők nevezik ki a tanítókat, szerzik be a taneszközöket, szedik be s kezelik a helyi iskolaadót, meghatározzák az iskolaépületek mennyiségét, a tantermek terjedelmét, berendezését stb. Szóval ez iskolaszéki tagok az általok választott helyi tanfelügyelő elnöklete alatt korlátlanul intézik az iskola anyagi és A „VESZPRÉM" TARCZÁJA. szabadon van sok csínyt, kárt elkövet a gyér- | mek: ablakot tör be, kútba eshetik: az udvar hátsó részében, hol gyúlékony anyagot talál, tüzet gerjeszt; (hány család jutott ez áltál koldusbotra?!) az utcza porába elmerülve egy megriasztott ló, vagy más bőszült állat elgázolja, szekér alá kerülhet, sőt még arra is volt nem egy eset, hogy az alvó gyermeket a sertés rutul megcsonkította. Nem is említem azt, hogy a gyermek veleszületett hajlamánál fogva szívesen társul szegődik — a legtöbbször pajkos, már a roszban megrögzött — gyermekhez, s mi ennek a következése: erkölcsileg meg lesz mételyezve. E szomorú elvitázhatlan tényekkel akartam népünk egyik családi nyomorát feltüntetni. Szabad legyen itt egy szerény megjegyzést tennem, ugyanis be kell ismernünk, ha mindjárt hiba is bennünk, hogy jószágunk, barmainkra a legnagyobb vigyázattal vagyunk, még nagyobb áldozattal is óvjuk azokat az elpusztulástól, áldozni értök forintokat sem sajnálunk: addig igen sokan gyermekeik nevelésére krajczárokban fukarkodnak. Oka ennek — hihető az, hogy abból tudniillik a jószágból, közvetlen kézzel fogható hasznot húznak. Visszás állapot biz ez. A társadalom, az emberiség jobbléte megkívánja, hogy a szülék szeretett gyermekeiket, az aggkor reményét, a család szemefényét, büszkeségét, a haza leendő oszlopait már 6—7 éves korukig a nagyvilág csábító káros külbehatásától — szenvedést, nyomort okozó esélyeitől — bár áldozattal is óvják meg. Ezt tennünk szent kötelességünk. Ezen szempontból óhajtom én; miszerint a legnagyobb munkaidőben a legtöbb községben gyermek-menhely állíttassák. Tudom erre sokan azt mondják: szép, szép! De hol a pénz; szegények vagyunk. Ne tessék megijedni, nem valami nagyobbszerfí, rendszeres, költséges berendezésű ovodát értek éu itt, milyen már a kisebb városokban is van, hol a kicsinyekre e pályára képezett óvók, nevelőnők ügyelnek, azokat játszva tanítják, a népiskolába mint kis tudósok lépnek be. Egyszerű menhelyet kivánok különösen a falusi földmivelő nép gyermeke számára, a hol a fönnebbi részben elősorolt szomorú eshetőségektől lesznek megvédve. Kevés község vau, melynek módjában nem volna évről-évre egynéhány szobát kerttel, vagy udvarral bérelni, hol a szülék kisebb gyermekei munkaidő alkalmával szelíd lelkületű jó erkölcsű felügyelő nő szeretetteljes gondja alatt lennének, hol a gyermekek testi, részben lelki szükségeikről gondoskodva lenne A menhely felállításához tervezetet nem adhatok, mert ebben a helyi viszonyok mindenütt külön berendezést igényelnek. Ez üdvös eszme nem uj: tegyük minél többen magunkévá, keresztülvitelében megtestesítésében legyünk apostolok. Azon községekben, hol az eszme keresztülvitelét a körülmények leginkább kívánatossá teszik, egy két értelmes, a jövő nemzedék sorsát szivén viselő egyén — a mi kétséget sem szenved, hogy ilyen ne találkozzék — ez intézmény létesítésében támogatva lelkész, tanító, jegyző tanácsadásával, együttesen lelkűk egész buzgalmát kifejtve erólylyel kitartással igen sokat tehetnek. Németh Gerő. szellemi ügyeit. Hivataluk ideiglenes minőségű s a helyi gyakorlat szerint itt hosszabb, ott rö- videbb időre terjed. Az amerikaiak izgékony, nyugodni nem tudó természete itt is javára válik a közügyeknek, ugyanis a különböző iskolaszékek üdvös versenyre kelnek egymással, vajon melyik képes több eredményt, nagyobb sikert felmutatni. Kezőkre jár sőt lelkesíti őket ebben a nagy közönség, mely élénk érdeklődése mellett legszebb polgári kötelmei közé számítja, az ügybuzgók halántékait az elismerés cserkoszorujá- val fölékesíteni. Hiszik és vallják és követik az elvet, hogy a jobb többet ér a jónál. Nem uralja őket a lanyhaság, közöny, tespedés. Közük egymással fölfedezéseiket, újításaikat, javításaikat, s ha egyik vagy másik sajnálatos hibát követett el, azon okulnak a többiek s azonnal segítenek a bajon anélkül, kogy a kormány — nem lévén az ügybe belevonva—tekintélyében legkisebb csorbát szenvedne, vagy a szent ügy az Ő csökönyössége s álszemórme által, mi hibáját bevallania nem engedi, évtizedekre visszavettetnék. A kerületi tanfelügyelőn kívül, kit az iskolaigazgatók választanak bizonyos számú évekre, csak egy gyenge kapocs van, mely a különféle tankerületeket összeköti, s ez a kormányzó által a senatus két harmadának beleegyezésével kinevezett állami tanfelügyelő, ('superintendent) kinek azonban egész működése nem terjed tovább statistikai adatok gyűjtésénél, melyeknek évenkinti beszolgáltatására minden iskolaszék kötelezve van. Nem sokkal több hatáskörrel bír a szövetségi áilamkormány által 1867. évben felállított közoktatásügyi tanács (board of education), mint a belügymiuiszterium egyik szakosztálya, hivatalból ez sem terjeszkedhetik HIREINÍ «Személyi hírek. — Megyés ő excellentiája múlt szerdán, m rándult Sümeghre, hol 10 — 14 na t.eni és pünkösdre ismét visszatér a bérmálás szentségének feladása B. Fiáth Ferencz, főispán úr ő i héten Budapestre és onnan Bécs — A ferenczrendiek provinciálisa Martinián, mint generális visitatoi teken, május 24-én érkezett vár- itthelyi zárda megtekintése végett «Gyászhirek. — A köztiszte Ruttner-családot súlyos csapás ért Irénnek f. hó 19-én bekövetkezett — Az általános részvét, mely a 21 temetés alkalmával a szakadó eső szép mérvben nyilvánult, nyújtson megszomorodott család fájdalmára hány évvel ezelőtt elhalt máramai nak Mán Józsefnek, kinek életnag képét Máramarosmegye számára P rajztanár ép most festi, egyetlei Mán Izidor, tüdősorvadásbau múlt halt el. Nyugodjék békében! «Eljegyzés. — Balázs Sándi jegyző, múlt szerdán váltott jég Emilia kisasszonnyal, Morgensteri pesti tanító pedig a múlt héten Balázs Sándor nővérét Bertát. Mi párnak tartós boldogságot kivánuc «Megtiszteltetes. — Dr. Ej balaton-füredi orvos urat, lapunk Zalamegye a májusi közgyűlésen főorvosává választotta. Szép kitünte fiatal orvosra. «Közgyűlés. - A jótékony n< jainak szép számú részvéte mellel tartotta meg ez évi rendes közj gyűlés első tárgya volt a titkár j egylet vagyoni állapotáról és kikül teljesített pénztárvizsgálatról, inéi ján a közgyűlés Márton Antalné, vánné, Altstädter Józsefné és Kov úrhölgyeknek lelkiismeretes és fár: vékenységökért jegyzőkönyvi kösz< vazott. Ezt követte a váiasztmán vezeti módosítása áz alapszabályi b. Fiáth Ferenczné ő méltósága vakban mondott köszönetét tisztt választmánynak buzgó támogatási és ezek nevében megköszönvén melylyel az egylet 6 év előtt n felszólította a közgyűlést az új Ilikkor dr. Pillitz Benő úr emelt s helyeslés közt ecsetelte ő méltó egylet körüli érdemeit, kérte eg hogy bölcs vezetését az egylettől vonja meg. A többi választások n Istvánná és Altstädter Józsefné tis tartására birhatók nem voltak, köve ményt tüntetnek fel. Alelnökök: I talné és Ferenczy Tera, pénztárni Antalné, ellenőr: Veég lstvánné, Pillitz Benő, titkár: Beck Alajos tagok Ferenczy Tera, Veégh Istvá Vinczéné, Margalitt Ignáczné, Sán Rosenthal Nándorné, Varjas Lajos Árminná, Márton Antalné, (Hat? Kerényi Károlyné, Kadelburger Er mély Antalné, Mentzl Adolfué, Véli Sándorőy Miksáué, Brenner Lórin tenberger Károlyné, Szalay Ferenc ler Sáudorné, Zsolnay Károlyné, 1 talné, Kovács Lajosné, Barcza K; j többre adatgyűjtésnél, de itt aztán egész unió. hanem még az idegen tatásügyéről is megbecsülhetetlen a csát évenkint közre. Ez igénytelen tanügyi adatait is nagyrészt e tanár of the Commissioner of Education 1 1875.“ czímű évi értesítője szolgál kolaszékek megkeresésére azonban n tervvel, tanácscsal, útbaigazítással séggel szolgál. Az Európában nagyon is lábrí „Az állam minden, az egyén semmi ban is megtalálta apostolait, főleg a ben ott is találkoznak már, kik a töb együtt a nevelésügyet is kizárólag ú akarják tekintetni; így Stewart senati régiben indítványozta, hogy a congi lezze az államokat egyáltalános con« előirt nevelészeti rendszer elfogad! képviselő hasonló inditványnya? lé] nem egyesek, hanem az időszaki sajt társaságok, mint a „National áss teachers“, az „American social se ciátiou“ is közreműködnek ez elvek ben, azonban noha a szövetségi áll is kedvezni látszik ez áramlatnak, n a rég terveit washingtoni központi e rehozása az államok féltékenysége i sikerül, legalább minden államban n felekezetnéiküli egyetemnek felállító zik, mindazáltal mindeddig minden hajótörést szenvedett az államok kői lásáu, melyek szívósan ragaszkodt autonomiájokhoz. Eddig csakis Michigan és California mutat fel h vezetű egyetemeket.
