Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-05 / 18. szám

nak „IX. Károly lakodalmi ünnepélye“. A tárgy hálás és nagyszabású, arányosság, színezés és minden más tekintetben kielégítő, de kifogás alá esik az egyes alakok jellemzése, mert ezeknél kevés erőt tanúsít a művész; a legnagyobb részen bizonyos merevség uralkodik. — Sokkal élénkebb ennél Becker .farsangi jelenetek“ czímű műve, mely a ve- lenczei carneval tarka, bohózatos álarczosok csoportját tárja fel. Elismerést érdemel a kép frappáns, majdnem merész világítása. A külföld kiválóbb tekintélye s művészei közt, melyek a mostani kiállításon túlnyomó számmal vannak, Philips, Koller, Schauts és Makart hozhatók még fel. Utóbbinak tanulmányfői és „V. Károly császár* ez. festménye kiváló figyelem tárgyai. Ez utóbbi kép a nemzeti muzeum számára vásároltatik meg, mely által a bécsi jeles mester körünkben igen jól lesz képviselve. Tanulmányfők vannak még a magyar festők közül Kovács, Vastagh és Molnártól.

A genre és életképek azonban legnagyobb változatosságot mutatnak, melyek azonban többnyire külföldiek áltak állílvák ki. Tájképfestők közül a magyarok igen jól vannak képviselve. Első helyen áll Mészöly Géza, kinek egy Balaton vidékéről felvett sikerült képe van. — A hazai művészet különben, a kiállításhoz kevés vonást szolgáltat, de így is érdekes a kiállítás, s a mit most benne nélkülözünk, azt május közepe bőven fogja kárpótolni.

Petőfi rajzaiból. — Hogy Petőfi időközökben rajzolgatott, igen ismert dolog, de eddig sokan nem tudták, hogy Bémet is lerajzolta. Kertbeny most Országh Antal hagyatékában talált egy képet, mely alatt Petőfi aláírásának utánzásából e szavak állanak: .Petőfi Sándor fecit 1849. suos Temesvár.* Bém jól van találva s könnyen fölismerhető, a mi bizonyságtétel arról, hogy Petőfi a rajzot is ügyesen kezelte.

Nemzeti könyvtár. Magyar remekírók népszerű kiadása.

A magyar nemzethez!

A fenkölt lelkületű irók alkotásai képezik azt a szellemi kincset, mely minden nép legsajátabb és legfényesebb nemzeti vagyona és legdrágább örökéként száll nemzedékről nemzedékre. Ebben lel a nemzet vigaszt borús korszakaiban, ez lelkesíti a kegyes sorsadta jó napjaiban, és minden körülmények közt ebből merít élvezetet a jelenben úgy, mint buzdítást és kitartást a jövő küzdelmeiben.

Jaj annak a nemzetnek, a mely e szellemi kincsek iránt elveszté fogékonyságát; a mely történeti s irodalmi múltja iránt már nem tud lelkesülni!

A magyar nemzet e tekintetben kiváló helyet foglal el Európa népei közt: alig vau nemzet, mely költői s nagy Írói emlékét ke- gyeletesebben őrizné, mint épen a magyar. S ha a kegyeletnek kézzel fogható s szemmel látható jeleit nem adta eléggé, annak oka külső körülményekben rejlik, a nemzet szíve híven őrzi kincseit.

A kegyeletnek, sőt az önnön maga iránt való kötelességnek egy mulasztását követte el a nemzet az által, hogy néhány jeles Írója összes műveinek megjelenését még nem tette lehetővé s azzal megvonta a dicsőültektől a legmaradandóbb emléket, önnön magát pedig megfosztotta attól a nemes élvezettől, melyet a szellemi alkotásokból, kiapadhatlan forrás- kint, megifjító varázs-italul merítenek a nemzetek.

Ezek közt első helyen áll Kazinczy Ferencz, ki új Atlasként félszázadig hordta vállán a nemzeti nyelv és irodalom ügyét, és kinek emlékünnepe (1859-ben) felverte a nemzetet a passiv ellentállás álmából, és az ac- tivitás sikeresb terére vezérelvén azt, indokul szolgált azon viszonyok megteremtéséhez, melyek bölcs felhasználása a nemzetet önállósághoz vezetni van hivatva.

De Kazinczy irodalmi kortársai, előzői s követői közt még vannak számosak, kiknek művei szintén összegyűjtésre várnak, vagy a kiknek művei megjelentek ugyan, de nem oly módon, hogy a nemzet minden rétegeihez eljuthattak volna. Pedig a nemzet érdeke azt kívánja, hogy jeles Íróink művei a legszélesebb körökben ismertessenek, úgy bogy minden egyes fia olvashassa, sőt családi ereklyeként örökölhesse apáról fiúra s unokára azokat.

E szempontok lebegtek alulirt kiadó szeme előtt, midőn arra határozta magát, hogy .nemzeti könyvtár* czim alatt, rendkívül olcsó árú füzetekben kiadja a következő régibb irók műveit: Kazinczy Ferencz eredeti és fordított költői müveit, önéletírását, utazásait, kiadatlan leveleit, kisebb prózáit, Bács- megyeijét stb., Bacsányi János költeményei s prózáit: Dayka Gábor összes költeményeit; Horváth Ádám kisebb költ; Yitkovich Mihály meséit és költ.; Bessenyei György válogatott müveit; Földi János költ. és leveleit; Amadé László összes költ.; Ráday Gedeon költ-; Zrínyi Miklós, Szigeti veszedelmét

és kisebb költ.; Berzsenyi Dániel költ.; Kármán József összes műveit; Csokonai Mihály Kisfaludy Sándor regéit, Himfy-jét stb. Kisfaludy Károly verseit, vigjátékait, elbeszéléseit, stb. Kis János költeményes műveit; Kölcsey Ferencz költeményeit, naplóját, beszédeit stb. Mikes Kelemen törökországi leveleit és mulatságos napjait; Fazekas Mihály Ludas Ma- tyiját és költ.; Vajda Péter válogatott elbeszéléseit stb.

E művek nem fognak egyszerre, de nem is szorosan egymás után megjelenni, hanem olyformán, hogy mindig 3—4 mű fog egymás mellett napvilágot látni s csak, ha ezek be lesznek fejezve, kezdődik újabb 3—4 mű megjelenése.

Tervben van minden iró teljes müveit adni, amennyiben azok ma még értékkel vagy érdekkel bírnak, ez azonban csak azon esetben lehetséges, ha a nemzet az ügyet kellőleg felkarolja és pártolja.

Nem fogunk szigorúan a kijelölt névsorhoz ragaszkodni, hanem ha időközben oly jeles iró műveinek kiadása válik lehetővé, a melyek a közönségre és irodalomra nézve érdekesebbek lehetnek, azokat fogjuk nyújtani s viszont elhalasztani a kevésbbé fontosakat.

A sorozatot Kazinczy, Mikes, Dayka Kármán és Vitkovics müvei közlésével fogjuk megnyitni.

Folyó évi május közepétől fogva, havon- kint 2—4, öt—hatíves fűzet log megjelenni, a füzet ára csak 30 kr. Ily csekély költség mellett bárki azon helyzetben van, hogy idővel értékes könyvtár birtokába juthat. Az aláírási kötelezettség egyelőre 100 füzetre terjed. Csinos és olcsó bekötési táblákról gondoskodni fogunk, és azokra előlegesen is elfogadjuk a megrendelést.

Hogy azonban oly helyekre nézve, ahol könyvkereskedés nincs, megkönnyítsük a.,N. könyvtár“ megszerzését, úgy intézkedtünk, hogy azok, kik 10 füzetnek árát előre bérm. beküldik, a füzeteket is bérmentve fogják kézhez venni. Teljes bizalommal teszszük le e vállalat jövőjét a magyar nemzet kezeibe s meg vagyunk győződve, hogy nemzetünk műveltjei sietni fognak bennünket buzgó törekvésünkben támogatni s pártolni.

Azok számára, kik az előfizetők vagy aláírók gyűjtésének terhes, de az ügyre nézve fontos hivatalára vállalkozni szíveskednek, minden tizedik példányt tiszteletpéldányuí ajánljuk fel.

Budapest, 1878. ápril havában Aigner Lajos, kiadó-hivatala

IRODALOM.

Előfizetési felhívás „Csata képek* az orosz-török háborúból czímű munkára, irta: Mócs Zsigmond a „Pesti Napló“ volt hareztéri tudósítója. (A munkához előszót ir Milkó Isidor.) A keleti csatatér, s a már felében lezajlott keleti válság nagy jelentőségű mozzanatai, nemcsak politikai tekintetekből érdeklik hazánk közönségét, de a török nemzet iránti lankadatlan rokonszenvünknél fogva is szívesen vetünk vissza egy pillantást a véres orosz-török háború közel múlt eseményeire, különösen ma midóü az európai ellenszenves nemzetek tusája újabb stádiumba lép. E körülmények indítottak engem arra, hogy ezen a világtörténelemben párját ritkító hadjárat színhelyét, s anuak főbb episodjait egy áttekintésszerü egészbe foglalva, a magyar közönség elé bocsássam. Kiadandó munkám tartalma érdekesbnél érdekesebb ismertetésekből fog állani, u. m. Mehmed Ali, s egyéb főbb vezérek működéséről, az ütközetekről, orosz katonákról, s foglyokról, az ottomán hadsereg visszavonulásáról, a sebesültekről, a csatatér halottjairól satb. A „Csata képek* finom tiszta nyomású papíron, vastag 8-ad rét kötetben, május hó végével fognak megjelenni. Előfizetési ára fűzve I frt; díszes aranymetszetü angolkötésben 2 frt. Az előfizetési pénzek illetve aláírási ivek legkésőbb május hó 15-ig, a szerző nevére Budapest (Belváros, Lövész utcza, 4. szám) küldendők. Szives gyűjtők 8 előfizető után tisztelet példányban részesülnek. Budapest, 1878. april hó 10-én. Mócs Zsigmond.

*

A „Délibáb* 17-ik számának tartalma:

1. Éji csendben, (költ.) Kompolthy Tivadar.

2. Megnyert fogadás (rajzj Balázs Sándor. 3. Phoebos vagy Apollo. Propper N. János. 4. Atyám sírján. P- Nagy S. u. Gy. J. 5. „Y.* (Elbeszélés) Kosztolányi Árpád. 6. Thompson ur elveszett fia. Bret harte rajza. S....a D...Ő. 7. Emléklapra. Kovács Gyula 8. A

gyűrűk történetéhez. ... z ........t. 9. Tárcza:

Legelső szerelmem............y ... a. 10. Hírek az

irodalom, művészet és közművelődés teréről. 11. Debreczeni színház. 12. Nyugaton és keleten. 13. Vidéki hírek. 14. Helyi tárogató. Boríték; Heti naptár. Sakktalány. Számrejtvény. Helyesen megfejtők nevei. Szerkesztői üzenet. Vegyes. Tréfák és adomák. Kiadói üzenet. Hirdetések. A „Gazdasági Lapok* ápr. 30 iki számának tartalma: Hatféle búza párhuzamos mivelése. Tanárky Gyula. — A me- zőhegyesi szarvasmarhafajta Ilünyadmegyében.

Kun István. — W. A. Wood legújabb kévekötő aratógépe. Thallmayer Viktor. Hat ábrával. — Czement-bortartáuyok. — A m -óvári magvizsgáló állomás. — Magyar szaklapok szemléje. A tojás eltartása. Az árva rozsnok.

— Orsz. gazdasági egyesület ápr. 4. választmányi ülés jegyzőkönyve. — Szakegyletek működése. Jász.-N.-Kúu-Szolnokmegyei, Szent- gotthardvidéki gazd. egyletek. — Gazdasági tanügy. Szeszégető iskolának felállítása. Gazd. tanintézeteink. — Szakirodalom. Vezérfonal a gazd. jogisméhez. A gyümölcstenyésztés tana. Die Deutsche Spiritus-Industrie. — Gazdasági tudósítások. Hajmáskér, Duna-Szekcső, Ómo- rovicza. — Figyelmeztetés a m.-óvári tanintézet 1862-iki hallgatóihoz1 — Személyi hírek. — Bel-és külföld. A keleti marhavész. Az 1879-i székesfehérvári kiállítás. A balatoni halászat. Mosatlan gyapjú behozatala. Az államjavak kezelése. Tengeritermés Erdély területén. Az alagcsövezés. A gabona gyökérzete. Németországi haltenyésztés. Spárga-mag mint pótkávé. Hamburgi nemzetk. gépvásár. Favágás villanyosság segélyével. A szürke lovak tisztítása. -- Sport. A bécsi tavaszi lóverseny.

— Szerk. üzenetek. — Betöltendő állomások.

— Szolgálati ajánlatok. — Határnapok. —

Vásárok. — Üzleti tudósítások. — Hirdetések.

*

A „Földmivelési Érdekeink“ ápr. 29-iki számának tartalma Houdan tyúkok. 2 ábrával. (g. g.) — A méhészet jelentősége s mai állása hazánkban. Kriesch János. — Egy mintaszerű intézet. Békessy László. — Dohánytermelési adatok. Lőcherer Andor. — Tegyünk hasznos befektetéseket a gazdaság biztosabb s magasabb jövedelmezhetésére, valamint könnyű módoni befásithatására. Simon Lajos. — Egy uj, igen értékes fű-növény. 1 ábrával Marc. — Combinált kukoriczamorzsoló és daráló gép. 1 ábrával. — Vidéki tudósítások. — Felhívás a magyar gazdaközönséghez. Wáguer László. — Személyi hírek.

— Egyesületi közlemények. — Hivatalos közlemények. - Közlemények az ipar, kereskedelem és forgalom köréből. — Kiállítási ügy.

— Jelentések a marhavész állásáról. Sport.

— Különfélék. 1 ábrával. — Ülések határnapjai. — Nyilttér. — Üzleti hetiszemle. — Hirdetések.

HÍREINK.

«Névünnep. - Kovács Zsigmond megyés

püspök ő excellentiája múlt csütörtökön, május

2-án ünnepelte névnapját. Kívánjuk, hogy ő excellentiáját az Isten sokáig éltesse!

* Városi közgyűlés. — Veszprém város tavaszi rendes közgyűlését, mint hivatalosan értesültünk, f. hó 25-én fogja tartani. A közgyűlés legfontosabb tárgyának egyike a főjegyző elbucsúzása lesz

* Megyei közgyűlés. - Holnap május

6-án és következő napjain megyebizottsági közgyűlés lesz, melyen, hiszszük, a megyebizottsági tagok aránylag nagyobb számmal fognak megjelenni, mint megjelentek az állandó választmány ülésein, melyeken ugyan kevesen voltunk.

«Halálozás. - A pannonhalmi sz. Benedek komáromi székházának tagjai fájdalmas szívvel jelentik szeretett reudtársuk Vagács Caesar, házfőnöknek és kiérdemült gym. igazgatónak, f. évi april 29-én délutáni fél 5 órakor a tanűgy terén töltött 33 évi működése a haldoklók szentségének fölvétele után életének 61-ik, áldozárságának 34-ik évében szél- hüdés okozta gyászos elhunytát Hült teteme május 1-én délután 4 órakor fog nyugalomra tétetni. Béke poraira!

*A „Székesfehérvár és Vidékéiben olvassuk : — Lélekemelő ünnepély folyt le vasárnap 10 órakor a helybeli főgymnasiumi épület nagy termében, hol a város értelmiségének és szépeinek egy jó része jelen volt. Ez ünnepély Gerlach Benjámin zircz-cziszterczi rendű áldozár-, a székesfehérvári reudház főnöke, s a főgymnasium igazgató-tanárának volt szentelve, ki a nevelési pályán harmincz év óta folytatott buzgó, ernyedetlen és áldásos munkálkodásáért, a magyar kormány közbejá- rulásával, koronás királyunk által a „koronás arany érdem-kereszt“-tel jutalmaztatott meg. Ez alkalommal közszeretetben álló főispánunk, Szögyény Marich László egy rövid, de átalá- nos figyelmet keltő remek beszédben adta át felsőbb megbízás folytán az ünnepeltnek az érdemkeresztet, melyre a kitüntetett meghatottan válaszolt. A tanári kar nevében Mészáros Amand mondott egy szép és sok arezra könye- ket csaló hatásos beszédet. Végül a tanuló ifjúság nevében Lauschmann József tanuló üdvözölte elég bátran és szép fogékonysággal az ünnepeltet. Tán mondanunk is felesleges, hogy az elmondott üdvözlő- és válaszbeszédeknél mind közben, mind végén zajo3 éljenzések nyilvánultak. Őszintén óhajtjuk, hogy az elismerés és kitüntetés megérdemlett jelvényét a jeles és közszeretetben álló tanférfiú soká —: soká viselhesse.

*Ének-, zene- és tánezpróba. — A helybeli angolhölgyek vezetése alatt levő intézetben a leánykák ének- és zenepróbája múlt

vasárnap d. u. 4 órakor tartatott meg számos szüle és műbarát jelenlétében A leánykák mind az énekben, mind a zongorázásban szabatosjártasságot tanúsítottak, különösen szépen sikerült a programm utolsó darabja a Sym- phonia Chwataltól tizenkét gyermekhangszerrel. mely a jelenvoltakat zajos tapsokra és éljenekre ragadta. A három, magyar, német és franczia színdarabnak előadása sikerült volt, különösen jól hatott azon bátorság, melylyel a főszereplők játszottak és szerepjei- ket szépen és szabatosan előadták. — Másnap, hétfőn, ápril 29-én d. u. 5-kor tartatott a tánezpróba, melyen a kedves leánykák még inkább elemökben voltak. A leguagyobb prae- cisióval és összhanggal járták és alkották, minden vezényszó nélkül, a legkülönfélébb és legváltozatosabb tánczalakokat; elragadó szép volt a tükörtáncz, hol két pár egymást játszotta mintegy a tükör előtt, a menüett ca- votte-táncz pedig kellemes és meglepő csalódásokra adott alkalmat az elül hátul alaköltözet által. Fölösleges mondanunk, hogy úgy a helybeli, mint a vidéki mamák arczáu csak úgy sugárzott az öröm.

'Fontos ügyben kérelem. — Mint már lapunkban jeleztük, a békés-csabai végrehajtó bizottság tíenkő István urat bízta meg, hogy az ott rendezendő munka-kiállításon pályázni óhajtóktól a bejelentési íveket venné át, miért is tisztelettel felkérjük Veszprém város- és vidéke hölgyeit, iparosait és az iparos ifjúságot, hogy bejelentési íveiket legkésőbb f. hó 13-ig Benkő István úr kezeihez juttassák.

«Megnyitás. — A helybeli lövölde ünnepélyes megnyitása ma vasárnap, május hó 5-én d. u. 3-kor lesz.

*A helybeli polgári és honvéd-lövész egylet múlt vasárnap, ápril 28 án, tartotta ez évi közgyűlését. Késmárky József elnök fájó szívvel nyitja meg a gyűlést, mert nem tapasztalja az egylet iránt sem a tagok, sem a közönség részéről azon részvételt, melyet az megérdemelne, az egyl. megtesz s megtett mindent, amit csak a város iránt megtenni kötelességének ismert, utal különösen a lövölde környezetének szépítésére. A megnyitó beszéd után Pongrácz Dániel, jegyző, felolvassa az utolsó igazoló választmány jegyzőkönyvét, mely úgy szintén a múlt évi számadás tudomásul vétetik. Az egylet bevétele volt az 1877-ik évben 476 frt 64 kr., kiadása 456 frt 12 kr. marad tehát többlet 20 frt 52 kr. azonban terheli az egyletet 299 frt 30 kr. tartozás. Azon lelkes és buzgó fáradozásokért, melyeket az egylet érdekében Androvics Imre választmányi tag tett, a közgyűlés neki jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott. Ez után a tisztikar nevében az elnök úr megköszöni a bennök helyzeti bizalmat és leköszön, de a közgyűlés lelkes éljenzés közt újra megválasztja Késmárky Józsefet elnöknek, Kutassy lgnáczot főlövészmesternek, lövészmestereknek Dunszt Ferencz, Forster Béla, Ferenczy Karoly urakat, pénztáruoknak Vizner J., titkárnak Pongrácz Dánielt, számvizsgálóknak Kasencki J., Hecs Ferencz, Balogh Károly, Kleczár Ferencz és Nay Jakab urakat, térparancsnoknak pedig Knau Ferenczet. Választmányi tagokká lettek .- Androvics Imre, Balogh Károly, Brenner Lő- rincz, Baumgarten Emil, Eszterhay Ferencz, Guthardt Antal, Hecs Ferencz, Jerzsabek Ferencz, Kadelburger Emil, Kasencky János, Keglovics Mátyás, Kleczár Ferencz, Kopácsy Árpád, Lévay Imre, Menczel Adolf, Nay Jakab, Ruttner Sándor, Stoll Miklós, Szabó Imre, Szente Ferencz, Szőllősy Kálmán, Semsey Lajos, Unger Manó és Viz János urak. Egyszersmind határozatba ment, hogy a helyben állomásozó honvédtisztikar azon tagjai helyett, kik talán évközben változnának, mindig azok lesznek a tagok, akik helyökbe jőnek Ez után a közgyűlésnek vége szakadt és folytatólag szakosztályi ülés tartatott.

*A lövészegylet érdekében. — Valóban el kell az embernek szomorodnia azon közöny fölött, mely nálunk lábra kapott. Szalmatűzzel felkarolunk egy-egy életrevaló eszmét, testet is adunk anuak, egyleteket alakítunk, de azután punctum, többet már nem teszünk. A közöny, a részvétlenség nem tápláló anyag és így egyleteink, társulataink, kell hogy a pártolás hiánya miatt elsenyvedjenek. Ez alkalomból felkérjük a társas élet megteremtése és megszilárdítása érdekében mindazokat, kik tehetik álljanak be az egyletbe, vegyenek részt annak ezéllövéseiben, hogy emelhessük ez által is a társas szellemet, mely maholnap fehér holló lesz már köztünk. A férfias szórakozás az életnek fűszere.-Megválasztási értesítés. — T. Benkő

István úrnak. Van szerencsénk tisztelettel tudatni, hogy a székesfehérvári ipar-, termény- és állatkiállítás végr. bizt. kültagjául önt a fehérmegyei gazdasági egyesület, Fehórmegye és Sz.-Fehérvár szab. kir. város köztörvényhatóságának kebeléből és Sz.-Fehérvár iparos- és gazda közönségéből alakult nagybizottság ápril hó 28-án tartott naggyűlésén egyhangúlag megválasztotta. Gr. Zichy Jenő, elnök. Csitári.

«Almádi. - Az almádii fürdő- illetőleg vetkező helyiségek építésével már nagyban elöhaladtak és így remélhető, hogy a fürdőidény megnyitása május 26-ika körül itt is megtörténhetik. Androvics Imre, megyei út-