Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-04-07 / 14. szám
beköszöntött kikelettel, s kívánnánk ifjadni, s fejlődni, mert „Alles wiederholt sich nur in Leben, Ewig jung ist nur die Phantasie, was sich nie und nirgends hat begeben, Das allein veraltet nie“ mondja Schiller. — De ,tempi passati! S valóban ott, hol nincs mozgás, ott élet sincs, s a hol nincs előre törő igyekezet, küzdés az ellenirányokkal s fonák helyzettel, ott nem képzelhető fejlődés, nincs előmenetel, nem lehet haladás, s a hol pedig ily értelemben vett törekvés megszűnt, vagy ellankadt, ott kezdődik a hátramaradás, s visszalépés, melyet kimaradhatatlanúl követ az elgyengülés s a halál. Ez mireánk azonban berhidaiakra átalán éppen nem alkalmazható, mert mozgunk, mozgunk, habár óra-ingakép is, s előbbre haladásunk csak attól függ, ha volnának lelkes vezérféríiaink, kik a haladás zászlaját kigön- gyölgetnék, s előlobogtatnák. Pedig nem hiányoznék erre nézve sem szellemi, sem anyagi erő. Csak megkísérlés kellenék. No de bizzunk, a mi még nem volt, lehet. — Értem: a megpendített olvasó-kör, magtár, kölcsönsegélyző egylet s házi ipar létrehozását, vagy legalább egyik, vagy másik e féle közhasznú s jótékony intézmény meghonosítását. — Prudentius dallá: hogy a kivájt sziklák és emlékek azt jelentik, hogy eleven lesz mind az, mit most a rideg merevűlés fogva tart, „credens fore omnia nova fieri, quae nunc gelidus sopor urget.“ Az előjelek már mutatkoznak, s a mi eddigi tetszhalottas rideg merevíílésünknek mozgékony lendületet adand, s a továbbra való fokonkinti előnaladásunkat előkészíttően biztosítani Ígérkezik, az a már felszínre tólult iskolai ügyünk, a megoldandó kérdések kérdése, a mely oly hosszú kinteljes vajúdás után útban van életre vergődni. Ugyanis a ref. s izrael polgártársaknak van önerejükből fenntartott iskolájuk, de nincs a rém. kath. híveknek, kiknek gyermekei az ide tartozó külső majorságokból télen át is ügygyei bajjal Peremar- tonba járni kényteleníttetnek, ahol addig az iskola szűk helyisége s a tanító erők nem elégséges volta miatt csak »mostoha vendégek“ gyanánt fogadtattak, s itt is ott is sok hiba, meg hiány lévén, a gyermek s köznépi nevelészet terén az eredmény kielégítőnek nem tűnt fel, pedig különben helyét megálló derék tanítóval bírunk. E bajon a főtiszt, veszprémi káptalan nagylelkűsége segítendő Peremartonban egészen újból a szent czélnak teljesen megfelelő tág termekkel biró iskolát építtetett, mely kegyúri nagylelkű jótett a késő kort is méltó hálára kötelezendi. — „A holt kezek“ műve, — életet adó! — E mellett azonban még egy a hiány, s ez a szükséges segédtanerő, de hisszük, ezen is mihamarább segítve lesz. Ugyanis e hó 17-én iskolaszéki, illetve egyetemes községi közgyűlés volt, melyben' az egybegyűltek nyilatkozat adásra felhivatvák lóvén, irásbelileg kinyilatkoztatták, hogy a számba vett 75 tanoncz után fejenkint 1 frt 50 kr. tandíjjal, s közösen külön egy 100 forintnyi átalánynyal évenként készek egy alkalmazandó segédtanító rendszeres fizetőiéhez járulni. így az előzmények után alapos a remény, hogy a főtiszt, káptalan kegyuraság, s védnök tekintettel az itt helyütt uralgó zilált anyagi viszonyokra, melyekkel főképp a számos cselédszülők küzdenek, annyiféle s oly nagy mérvben igénybe venni szokott hazafias bőkezűsége mellett is áldásos kezeivel még pótolandja azon hiányt, mely a segédarabok sátrainak, a kőépűleteknél mintegy művészi értékre emelkedett. Máskép állt a dolog Europa középkori népeinél, melyek két fő ágazat szerint, vagyis mint román és germán nép, foglaltak helyet. Ezek mivel náluk az érzelem is befolyást gyakorolt építés közben a kövek alakulására, sokkal szervesebb s valami élőbb tagzatosságot tudtak adni építményeiknek. A tagzatosság oly sajátság, mely minden eleven lénynek tulajdona s a természet törvényeinél fogva az egyenes vonalnak bizonyos részekre való tör- deltségében mutatkozik. Hogy a kör idom, vagy a minden megszakítás nélküli egyenes vonal nem képes tagzatosságot kifejezni, azt úgy hiszszük, mindenki belátja. A nemzetek tehát, melyek az elevenné levő kedélyt is érvényesítették az építészetben, nem fogadhatták el alapul a kör idomot, hanem igenis az egy- közény alakot, mert ez már a négv törés által is mintegy élőbb alaknak mutatkozott. Ez alak már a régi görögöknél is mint kiváló- lag europaias valami szerepelt, s az ó-keresztény korszakon át eljutott az a román és germán népekhez is. Amazok alatt értjük a régi romai és kelta vegyülékből származott spanyolokat, olaszokat és francziákat, mig, emez alatt a németeket, angolokat, svédeket, kiket művészettörtéuetileg egybefoglalva már csak közönségesen a góth név alá sorolnak. Bár nem kölön-külön, mint a kisded görög nemzetnek két törzsénél, s nem oly rövid idő alatt, mint ott, hanem több század alatt, de ezeknél szülemlett a román és a góth építészeti styl, mely a tagzatosságot az épen most említett fő alakon kívül a részleI tanítói fizetés kikerekítéséhez szükségesnek mutatkozik. S ez a legörvendetesb mozzanat, melyről más alkalomra több fennhagyottak közt, ezúttal kiválóan megemlékezni kívántam. Van tehát iskolánk s lesz elégséges tanítóerőnk is, s beteljesedik az, hogy „Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fénye derűi.“ Nincs azonban öröm, üröm nélkül. — Állítólag, gonosz boszúálló kezek e hó 23-án felgyújták a majorban a jótevő kegyuraság egy nagy szalma-kazalát, mely pernyévé, hamuvá égett. Szerencse, hogy a hevesb szél a pusztító tűzlángokat a közeli száraz tüske körkerítésbe nem csapta, hogy onnét a sziporkák s üszkök fel fel kapatva nem hordattak a szomszédos szalma-nád tetőzetű majd átalán biztosítatlan házakra, Isten tudja mi mindent el nem hamvasztandók! S hogy ez nem történt, hála az Égnek, inkább az őrködő gondviselés, sem mint a tűzoltói erélyuek köszönhető, két falunak fecskendője nem igen tévén ki magán. Utóvégre megemlítendőnek találom még, van itt nemes vérű lovak tenyésztésére szánt katonai méntelep, s hogy Peremarton község is saját határa körében szerzett egy ménlovat, mintegy versenyzendő olcsóbb árért hasonczél elérésére. Szép gondolat, de félő, hogy »közös lónak túrós leeud a háta“ azonban csak előre, „győzzön a jobb!“ Közegószségi állapotunk kielégítő, a halandóság a szaporodással közölve jár kevés kivétellel, s csak a böjtben kötött házassági frigyek látszanak felülmúlni a farsangiakat. — Egyébbaránt — habár változatos hóborttal, — de itt a tavasz! Csicsereg már a dalos madársereg, rügyeznek a fák, tavaszi színt öltőget az egész természet, s a merre a szem csak tekint, nyüzsg, sürög, forog a munkás kéz, hogy legyen annak idején mivel táplálkozzunk, mert „Der Magen ist das Centrum aller Dinge, Das erste Glied im grossen Weltenringe!“ Fogadja tiszteletemet Eplényi Márton. IRODALOM. Falusi könyvtár. 25. A gazda, kertész és erdész leghasznosabb barátai az állatok között. írták Sporzon Pál és Ébner Sándor Kiadja a Franklin-Társulat. E könyv azon állatok leírásával foglalkozik, melyek a rovarok elszaporodását meggátolják. Két részre oszlik; az első rész a madarakról szól, a második az emlősökről. Czélja a hasznot hajtó madarakat megismertetni és szaporodásukat, a mennyire lehet, előmozdítani. Ajánljuk e művet olvasóink figyelmébe s különösen azokéba, kik szórakoztató mulatságnak tartják az éneklő s rovarpusztító madarakat szabadságuktól megfosztani. * Gazdasági trágyaisme vagyis a trágyázás alapelvei. Irta dr. Nyári Ferencz. Hasznos utasítások foglaltatnak e könyvben a föld trágyázását illetőleg. Ajánljuk a földbirtokosoknak. Történelmi könyvtár. 40 füzet. A svájczi szabad köztársaság alapítása. Irta Vértesi Arnold. 41. A rőtszakállú Frigyes története Irta Vértesi Arnold. 42. A normannok. Irta dr. Lázár Gyula. 43. Zrínyi Miklós. Irta Sebestyén Gyula. Egy-egy füzet ára 40 kr. Kiadja a Franklin-Társulat. E füzetek egyes történelmi nevezetességű férfiak s népek életének, tetteinek érdekes leírását adják. Tekintve a gondos kidolgozást, a jó czélt, a művelődést előmozdítani, a nemzet fiait tettekre buzdítani a haza érdekében, megérdemlik e füzetek, hogy mennél tágasabb körben olvastassanak. * Olcsó könyvtár. 47. Leoni Leo. Irta Sand György. Ára 50 kr. 48. Lengyel- és Oroszország. Irta Michelet Gyula. Ára 30 kr. 49 Kölcsey Ferencz. Németből fordította ifj. Szinnyey József. Ára 20 kr. * A Csók könyve. Irta Dengi János. Fönebbi czím alatt egy 12 — 14 nyomott ívre terjedő munkát írtam, melyet aláirás utján kiadni szándékozom. Tőlem telhetőleg (tárczacse- vegés alakjában) elmondom ebben mindazt, mit a csókról eddig mondtak és nem mondtak; külön fejezetekben tárgyalom egyes nemeit, ezek támadási szereplését, históriai múltját és jelenét Ádámtól kezdve, a zsidókon, indusokon, perzsákon stb. keresztül le, egészen... a muszkák és ráczokig; körvonalozom a jogokat és alkalmakat, melyek azt szabaddá vagy tiltottá teszik, hosszasabban foglalkozván kellemeivel és veszélyeivel stb. Mindezt pedig a könnyebb áttekintés végett egészen új, önálló rendszerben teszem, miért is a munka összefüggő hosszabb-rövidebb szakaszokra és fejezetekre oszlik, melyekből némi tájékozásul nehányat ezennel bemutatok: A) A csók nemei. I. Ajakcsók: Tiszteletcsók. Szeretetcsók. Szerelemcsók. Játékcsók... stb. II. Tagcsók: Homlokcsók. Kézcsók. Lábcsók. Térdcsók. stb. III. Tárgycsók: Tárgycsók. Állatcsók. stb. B) A csók veszélyei. C) Csóktörténetek, adomák, ételek stb. Érdekességét illetőleg elég lesz magára tárgyamra s arra hivatkoznom, hogy egyes fejezetei már több ' tekintélyes szépirodalmi lapban voltak közölve, hol azokat tetszéssel is fogadták. A munkát csakis azon esetben adom ki, ha a beérkezendő megrendelők száma a kiadást biztosítja; mirenézve kérem az érdeklődőket, hogy az alábbi rovatba neveiket, lakásukat stb. sajátkezűig beírni szíveskedjenek, mi természetesen aztán mindenkit a példányok árának pontos beküldésére kötelez. Mihelyt a megrendelők száma a kiadást biztosítja, a munkát nyomdába adom s a megrendelőket, hogy a munka árát azonnal beküldhessék, hírlapok útján értesítem. Fűzött példány ára 1 frt, díszes angolkőtésfíé 2 frt. E megrendelő ívek beküldésének határideje április 20-ika. Gyűjtőknek 8 megrendelő után egy fűzött s 15 megrendelő után egy díszkötésű tisztelet- példánynyal szolgálok. Ez ívek s e tárgyra vonatkozó mindennemű megkeresések nevemre Debreczenbe (Szent-Anna-utcza 2550. sz. a.) czímezendők. Debreczenben, 1878. márczius 25-én. Dengi János. * A dr. Dudits Miklós által szerkesztett »Egészségi és Haszonszenvi Közlöny“ 6-ik száma ezen tartalommal jelent meg: Hygeia, az egészség városa. W- M. Pr. után. — Rövid útmutatás némely betegségek orvoslására. — Levelezések. — A mesmerismus. — Vegyesek. * A „Petőfi-Társaság Lapja“ 13. számának tartalma: Egy szép estém. (Költemény.) E. Kovács Gyulától. — Két seb. (Regény.) Bodon Józseffel. — Az opera Amerikában. (Tárcza) Wartegg Ernőtől. A társadalom szunyogai és prücskei. Balázs Sándortól. — Irodalom. — Színházi szemle. — Vegyes. * A „Délibáb“ 13. számának tartalma: 1. Az olvasókhoz. Dengi János, gróf Csáky Alfonz. 2. A szerkesztő búcsúja, (költ.) Deugi János. 3. Három nagy költemény. Váry Gellért. 4. Szigligeti jellemzéséhez. Vajda Viktor. 5. Az arczkép. (ballada.) Majthényi Flóra. Ö. Az étművész. Börne L. 7. Giarvinetto. (B. A.) 8. A súgó. (Karczol at.) 9. Irodalmi és művészeti hírek. 10. Keleti póstagalamb. 11 Külföld. 12. A magyar tudományos akadémia. 13. Verhovay bűnpere. 14. Fővárosi hirek. 15. Vidéki hirek. 16. Helyi tárogató. Boríték: Heti naptár. Szerkesztőségünknél megrendelhető. Sakktalány. Számrejtvény. Helyesen megfejtők nevei. Szerkesztői üzenet. Vegyes. Tréfák adomák és Kiadói üzenet. Hirdetés. * Dr. Szombathy Ignácz, foreállanodai tanár Győrött, igen uzép tevékenységet fejt ki úgy a nemzeti, mint a világ-történelem mezején. Legújabban két jeles müve látott napvilágot: A Duna- és Donvidék világtörténelme a rimái latin császárság korában (476-ig), az erddeti kútfők és újabb nyomozások alapján. Győr, 1878. zetés, a sarmata népvándorlásról. I. A pogány császárok. A zsidók és keresztények, továbbá a jászok, quadok, pannonok, moesok, dákok és thrákok történelme. II. A népek nagy vándorlása 476-ig. A gótok, hunok, germánok vándorlásai és a nyugati császárság bukása. Az uralkodók táblázatai: Julius- és Claudius- ház, Jézus mostoha rokonai, a thrákok, quadok és hunok királyi házai, Konstantin-ház, Theodosius-ház, Uralkodók sora. Mindez fáradságos és költséges bu- várlatokkal gondosan lett összeállítva. Különös gonddal gyüjté az iró adatait a metauasta jászok, hunok és székelyek eredetének megállapítására. A görög és gót helyesolvasás a régi görög, latin és gót kéziratok alspján, palaegrophiai tanulmány. (Gót és görög mutatványokkal.) Ára 20 kr. E kis munka világos példákkal mutatja ki, hogy a görög k (mint a latin c) kétféle (k és ez) hanggal, az at mint a latin ae ejtetett; átalában a görög, latin és gót olvasás szabályai közt csak igen kevés eltérés mutatkozott és ezért a görög olvasást most is a la tinhoz kellene alkalmazni. A „Füldmivelési Érdekeink“ 13. számának tartalma: Miképen lehetne a selyemtenyésztásnek hazánkban ezelőtt már meglehetősen meggyökerezett volt iparát újra és pedig általánosan meghonosítani s I. K—k. — A fadöntö’gép. I ábrával. — Legelőhasználati osztályok Pestmegye különböző helyein. Gal- góczy Károly. — Pulsometer. 2 ábrával. — Sack Rudolf merítö-hengeres sor- és fészekvetö gépe. 2 ábrával. — Kérdések és feleletek. Margalit Alfréd. — Levelek a szerkesztőhöz. Krause Károly. — Személyi hirek. — Szakegyletek működése. — Irodalom. — Hivatalos közlemények. — Kiállítási ügy. — Ülések határnapjai. — Közlemények az ipar, kereskedelem és forgalom köréből. — Sport. — Különfélék, — Üzleti hetiszemle. — Hirdetések. * A „Gazdasági Lapok“ 14. számának tartalma: Az állambirtokok bérletei. III. Peterdy Gábor. — A bia-bajnai uradalom. Hajnos Gusztáv. — Combináít háromsoros répavetőgép. Két ábrával. Thallmayer Viktor. — Kereskedelmi magvaink értéke. Válasz K. M. úrnak. Deininger Imre. — Trágyázási s mive- lési kísérlet burgonyával. Réti János. — A czirok. Gleviczky Sándor. — A bőrgyártás elleni törvény- javaslat ügyében. Gábor József. - A pozdor. Ábrával. — Tárcza. Egy vértezett ártatlan. — Levelek a szerkesztőhöz. Telephon ügyében. Gotthard Jenő. — tekben is oly módon kifejtette, mint a világnak semminemű épitészeténél nem tapasztaljuk. E két középkori stylnek termékei leginkább templomok. A román stylü templomnak már a külsején meglepő az a tagokra való osztás, mely különösen a tető alatti párkányzatot nem hagyta egy végtében nyúlni, hanem azt részekre tördelve mintegy ugyanannyi foggá alakította. A templom homlokzatának sima lapja szinte tagokra tördelődött az által, hogy abba bemélyedő fülkéket készítettek, melyekben szentek szobrai foglaltak helyet. Ennek különösen még a külföldi román stylü templomokkal is versenyző szép példáját mutathatjuk föl a vasmegyei jáki templomon. Belül az ilyen román stylü templom három hajóra volt osztva, t. i. egy nagy és két mellék-hajóra. E két utóbbi fölött oszlopokon nyugvó karzat vonult végig, mig alant fülkék voltak, melyekben a mellékoltárok foglaltak helyet. Alig szenved kétséget, hogy a román stylü bazilikák ilyszerü belsője a szerzetesi élet igényeitől származott, a mennyiben a karzatra a szerzetesek társas imádsága, több oltárra pedig ugyanazoknak áldozhatása miatt volt szükség. (Vége köv.) Váry Gellért. Művészet. Soldosné Kaposvárott. — Soldosné Lujza, a budapesti népszínház első énekesnője a kaposvári műkedvelő társulat meghívására, a »Falu rossza“ előadására lerándult Útja, mint az ottani lap leírja a tüntetésig ünnepélyes volt. Múlt hó 27-én érkezett meg az esti vonattal, hol óriási néptömeg várta. A nagy tolongásban csak nehezen vezethették a rá váró hintóhoz. Következő napon tiszteletére díszebéd tartatott, este pedig előadás volt. Az előadás megkezdése előtt egy órával már zsúfolva volt a megyeház nagy terme, még a karzaton is előkelők sora. Midőn először mint finom Rózsi, goreblyével a vállán megjelent, szünet nélküli tapsvihar s éljenzés fogadta, mely az előadást többször perczekig is feltartóztatta. Koszorúk s bokréták egész özöne hullott elébe, köztük két nagyobb: a megye és a műkedvelői társulat részéről. Ünnep volt ez a megyében, a művészet ünnepe s Soldosnénak diadalútja! A közönség lázas állapotban leste a nagy művésznőnek szívhez szóló dalait, s lelkes játékát, minden jelenetét s dalát perczekig tartó tapsvihar követte. Mint a lap megjegyzi, a műkedvelő társulat is kitett magáért. Ügyesen, összevágólag játszott, mit Soldosné maga is megdicsért, szóval szép előadás, szép emlékek s nagy jövő- delem. — Játék után bankett volt, melyen a város és vidék szine-java részt vett, mintegy 400-an lehettek jelen. A felköszöntések folytak bőven, mindannyi az est hősnőjét, az ünnepelt művésznőt éltette. Soldosné ez egyszeri játékával mindenesetre oly élvet s ünnepet szerzett a kaposvári közönségnek, minőt az ritkán tapasztal s kegyeletes emlékként őriz. Távozása érzékeny búcsú közt történt nagyszámú tisztelője közt, kik a vonathoz kikisérték. Az ünnepelt művésznő Ígérete szerint augusztusban újra meglátogatja Kaposvárt. * Liszt Ferencz arczképét múlt kedden leplezték le a nemzeti zeneegyletben Budapesten. Számos résztvevő volt jelen, különösen a zenevilág kitűnőségei nagy számmal. Midőn Liszt a terembe ért, viharos éljenzés tört ki. A lepellel födött arczkép emelvényen állott. A belépő Lisztet Engesszer: ,A nemzet nemtője* czímű alkalmi dalművével fogadták, mire az elnök ünnepi beszéde következett, melyben elmondá Liszt érdemeit s az arczképét leleplezték. A nagy maestro meg- hatottan fogadta a meglepetést. Ekkor Kucsera kisasszony, a zenede növendéke babérkoszorút nyújtott át Lisztnek, ki meghatva csókolta meg az emelvényről leemelt kisasszonyt. — Az ünnepély bezártát „A nemzet imája“ czímű új dal képezte. ♦ Szigligeti Ede síremléke javára a bizottság nagy műkedvelői előadást rendez hús- vét vasárnap délután a nemzeti színháznál. A gazdag műsorozat sokat igér. — Ekkor fogják először szavalni Arany Jánosnak »Tengeri hasítás“ czímű új költeményét is. — A népszínházban a »Kornevilli harangok* új operett adatik folyton telt ház előtt. A kritika általános elismeréssel szól a darab felől, melynek mind zenéje, mind szövege egészen újszerű.
