Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-09-01 / 35. szám

csinos residentiájában másfél napot töltött s vendégével uradalmának szép részeit megte­kintette. Épen e napon jött Sümegre a vész- hir, bogy a 48-dik gyalogezredet mozgósítot­ták. A környék gyászba borult. A sümegi szolgabiróság közel négyszáz bebivót kapott. Őnagyméltósága uradalmai is sokat vesztet­tek. Tiszteket, cselédeket hívtak be tőle. A derék főpap nemesszivüleg gondoskodott a mozgósítottakról s hátrahagyott családaikról. Bármeddig tartson is a háború, minden ka­tonakötelezett megkapja rendes fizetését s ál­lása is biztosítva van. «Kineveztetés. - Dr. GsoLnoky Ferencz fiatal orvos, veszprémi börtönorvossá nevez­tetett ki. «Hymen. — Heiling Luizát a „Korona“ szálloda bérlőjének leányát e napokban je­gyezte el Rátskay Rudolf a budapesti főelemi tanodák tantestfíletének egyik tagja. Sok sze­rencsét a fiatal párnak! «Nyilvános köszönet. - Egy, magát is­mertetni nemakaró iskola-barát egy kis doboz Gönczi-féle a—b—cés könyvet küldött hozzám posta utján Paksról. Levelében csupán azon óhaját fejezi ki, hogy szegény iparos gyerme­kek számára. Én legczélszerübbnek véltem a szegény gyermekek nevében a „Veszprém“ lapban megköszönni a becses figyelmet és jó­téteményt; s egyszersmind ígérem, hogy az adakozó óhajának eleget teendek. Ezer köszö­net a jótevőnek- Veszprém, 1878. aug. 27-én Halász Péter, főelemi tanító. «Tépés. — Ehéten szerkesztőségünk igen szép mennyiségű tépést kapott és pedig a be­küldés ideje szerint Steiner Móricz úrtól egy csomó sebkötő ruhát, Heinrich Lujza és Gi­zella kisasszonyoktól 540 gramm tépést, Weisz Henriette úrnőtől és Weisz Teréz kisasszonytól egy csomag tépést és sebkötőt, Buchwald Ida kisasszonytól egy csomag tépést és Morvay Mária gazdasszouytól jó nagy csomag tépést és sebkötőt. Fogadják legőszintébb köszöne- tünket. *A beiratások. - Városunk kezd már egy kissé élénkülni, amennyiben a vidéki ta­nulók lassan-lassan gyülekeznek befelé. A moz­gósítás és a nagy munkaidő miatt a beirt tanulók száma még nem épen nagy. Az ün­nepélyes „Veni Sancte“ ma vasárnap tartatik meg, molylyel a folyó 1878—9-iki tanév kez­detét veszi. *Balaton-Füredröl írja levelezőnk: Se­besültek és a kórház javára Balaton-Fü- reden 27-én műkedvelő előadás rendeztetett a színházban következő műsorozattal: 1. Nyitány. „Hunyady László* előadja a b.-füredi zenekar. 2. „Mendelsohn Bartholdy“ dalaiból, hegedűn zongora kísérettel előadják Dankó ur és Lich­tensteins Klára k. a. 3. „Zampa* négykézre szerzé „Herold,“ előadják Németh Hon és Lichtenstein Klára k. a 4. „Állj meg felesé­gem“ Petőfitől, szavalja Mangolt Ágnes, k. a. 5. „Alvajáró* (ábránb) zongorára Leibachtól, előadja Vályi Emma, k. a. 6. „Magyar nép­dalok“ előadja a b.-füredi zenekar. 7. „Balázs vitéz* Vahott Sándortól, szavalja 7 éves Bálint Gyula. 8. „Német népdal* Hauser Miksától és Passé Heller Istvántól, hegedűn zongora kísérettel előadják Dankó Gyula ur és Lich­tenstein Klára, k. a. 9. „Iuduló“ előadja a b.-füredi zenekar. Rendezők: Saghi, egye­temi tanár, Prükler, és Bálint, ügyvéd urak. Az egyes műkedvelők a szépszámú közönség­től nagy tapsot arattak. A művészi sikert szép anyagi siker koranázta 120 frt tiszta jövede­lemmel. Több itten időző honleány szorgal­masan készíti a tépést a sebesültek javára. ?? «Beküldetett. — T. szerkesztő úri A f. hó 18-áni tűzeset alkalmával különösen, — de az előbbi tűzeseteknél is általában tapasz­taltuk, miszerint egy, — nem a tűzoltó egy­lethez tartozó úri egyén, minden ily tűzeset­nél, tudatlansága-, vagy az egylet iránti rósz akaratával egyletünknek csak szégyenére — a veszélyben levő polgártársainknak vagyoni ká­rára, — és a működő tűzoltóinknak méltó boszankodására magát mint intéző feltolja, — úgy hogy a legközelebb múlt tűzesetnél is, a midőn a Calis tó, mely a veszély helyéhez igen közel lévén, és a víz onnét könnyű szer­rel lett volna vezethető, — ő önkényüleg a kumakútnál leszereltetett, és a csöveket lera­katta — de azok a vész helyéig nem érvén, több mint fél órát vesztettek az összemüköd- hetésből tűzoltóink. Ezek előre bocsájtásával felkérjük az illető urat, miszerint jövöre egy­letünk működési köréből magát távoltartani szives legyen, — mert ellenkező esetben a következményekért nem felelhetünk. A mű­ködök. «Gazdasági egylet. - A veszprémme- gvei gazdasági egyletnek az alapszabályok átvizsgálására kiküldött bizottsága gr. Nádasdy Ferencz elnök úr ő méltóságának elnöklete alatt aug. 27-én ülést tartott, melyen az alap­szabályok tüzetesen átvizsgáltattak. Amint ezen alapszabályok elkészülnek lapunk rész- letenkint közölni fogja az egészet. A jótékony nöegylet legutóbbi közvacsorá- jiboz adakoztak: Márton Antalné pecsenyét, Kovács Antalnó pecsenyét és 3 klg. czukrot, özv. Kovács La- josné pecsenyét és t kenyeret, Margalitt Ignáczuó ZU db czitromot, özv. Vas Lajosné M krt, Gerraanecz Sándorné pecsenyét, Kindl Béláné 1 frt, Menczel Adolfné 1 frt, Koth Roza 1 frt, Ransburg Leopoldina 1 frt, Bóday Józsefné tésztát, Webern! 1 frt, Rák Jánosné 1 frt, Boasányi Józsefné pecsenyét, Kenes­seyné pecsenyét, Vlakovitsné tésztát, Karácson Jánosné pecsenyét, Keglovits Mátyásné bort, Hájek Ede egy tortát, Rothfischer Antal pecsenyét, Ferenczy Teréz egy tortát, Pápay Miklósné 1 frt, Komoróczy Mari bort, Prencznerné tésztát, Krausz Árminná 1 frt, Je- keifalussyné tésztát, Szűcs Dániel 1 fit, Tőttössy Mi- hályné tésztát és 1 frt, Véghely Imréué tésztát, Vessel Lipótné 1 frt, Sándorfl'y Miksáné bort, Nay Mórné bort, Nay Jakabné gyümölcsöt, Vikár Lajosné pecse­nyét, Cseresnyés V. Árpáéin pecsenyét, Brenner Lö- rinczné 1 frt, Klein Bódogné pecsenyét, Dobnerné pe­csenyét, Berger Adolfné gyümölcsöt, Szente Ferenezné pecsenyét, Rothauser Julia 1 frt 40 kr, Rothauser Móriczné, 1 frt, Krajner Antalné 1 frt, Buchwald Te­réz 1 frt, Rothauser Ignáczné 1 frt, Halász Gyuláné 10 frt, Reviczkyné 2 frt, Kissovics József bort, Bauer Károlyné pecsenyét, Tóth Teréz pecsenyét, Batta Mi- hályné 3 frt, Súly Mari 3 kalácsot, Zsolnay Károlyné 1 fr, Kemenes Ferencz, 3 frt, a kegyes-tanítórendi társház 4 palaczk bort, Szente Károly 2 frt, Neszméiy Antalné pe­csenyét és salátát, Guthard Antalné pecsenyét, Kadelbur- ger Emilné pecsenyét, Bojnitzer Fáni, 60 krt, Fors­ter Béláné 1 frt, özv. Matyók Sándorné 2 üveg bort, Bognár Vinczéné tésztát, Acsády Sándor tésztát és pecsenyét, Béig Rozalia tortát, Fischer Béláné süte­ményt, Forintos István 2 frt, Súly János 1 frt, B. Bailonnó tésztát, Gáál Lajosné tésztát, Varjasné son­kát, Halászná tésztát, Ferenczy Károlyné 3 frt, Véégh Istvánná 1 frt, Csolnoky Lászlóné 1 frt. — Fogadják mind a nagylelkű adakozók, mind kik akár megje­lenésük, akár szives fáradozásuk által az estély sike­rét előmozdítani segítettek, az egylet leghálásabb kö­szönetét. *A mozgósítás. — Valóságos eonsterna­tiót idézett elő városunkban a mozgósítás. Nincs rang, nincs állás, nincs hivatal, mely többé kevésbbé nem érintetett, illetőleg nem Bujtatott volna a mozgósítás által. A megye elvesztette mind a két aljegyzőjét, a törvény­szék, a járásbíróság díjuokait úgy, hogy az ügyeknek lehetetlen fenn nem akadniok. Fő­ispánunk családját a legérzékennyebben súj­totta két fiának behívása, Miklósé ki nős és a család gazdaságát vezette, Pálé, ki aug. 7-én nősült volna és kinek menyegzőjére már min­den előkéézület meg volt téve. A város négy hajdúját elvesztette, kiknek családjai, mint értesülünk, a legnagyobb szegénységben van­nak, de hiszszük, hogy a város nem fogja azokat minden segély nélkül hagyni. Nyom­dánkban majd csak a szedőgyermekek maradtak. Szóval lehangolt, szomorú majdnem kétségbe­esett arczokkal találkozunk mindenfelé. «Közgyűlés. — A helybeli tüzoitó-egylet ma vasárnap d. u. 2 órakor a városház ta­nácstermében közgyűlést tart. «Beküldetett. — Van szerencsénk be­cses tudomásra hozni, miszerint a helybeli, a Nagyin, magy. kir. vallás és közoktatásügyi ministerium 16945. sz. a. kelt rendeletével engedélyezett izr. orth. nyilvános reáliskola Pápán az 187 s/9 tanév kezdetén az első osz­tály megnyitásával életbe lép. Az intézetnek czélja: Fiatalságunkat azon tanítással ellátni, melyre leendő hivatásában mint ember hazafi­ás zsidónak szüksége van. Az intézet tehát az ifjúság teljes tanítását és nevelését vallási úgymint társadalmi tekintetben fogja komoly­sággal és egyenlő gonddal ápolni és vezetni. — Az intézet felekezeti jellege — az első izr. orth. reáliskola Magyarországban — kezeske­dik ennek az ős hagyományos orthodox zsidó­ság által elfogadott alapelveken való alakulá­sáról. — Első feladata lesz tehát a hazának vallásos polgárokat, művelt zsidókat nevelni, alapja lesz a valódi megcsonkitatlan ősi hit, a valódi , igaz, human képzettség, a szellem­nek az igazság, a szivnek az isteni félelem iránti fogékonyságát mívelni, a szellemi erők­nek fejlesztése és gyakorlása az izr. ifjak egy­kori hivatásuk hűséges betöltésére. Az iskola ünnepélyes megnyitása f. é. szeptember 15-én a tanulók fölvétele pedig szeptember 10., 11, és 12-dik napján eszközöltetik. A beiratások az igazgató irodájában (ispotály-utcza 162. sz.) délelőtt 8 — 12-ig, a fölvételi vizsgálatok e napokon 2 — 5-ig tartatnak. Ezen i-ső reál­osztályba a törvény értelmében csak a IV. elemi osztályt végzett tanuló léphet, ki a 9. évet betöltötte, mely körülmény hiteles szüle­tési bizonyítvány alapján igazolandó. Minden tanuló fölvételére személyesen és rendszerint atyja vagy gyámja, illetőleg azok valamely külön megbízottja kíséretében tartozik az igaz­gatóságnál jelentkezni. Azon szülék vagy gyámok, kik Pápán nem laknak gyermekeik fölvételekor alkalmas helyettest kötelesek be­mutatni, kire a házi felügyeletet és jogukat átruházzák, hogy a gondviseletére bízott ta­nulóra nézve az igazgatóság értesítését elfo­gadhassa. Bővebb tudósítás tisztelendő Dr. Breuer Salamon főrabbi és igazgató urnái nyer­hető, ki a vidékről érkezőknek szállás tekin­tetében is segédkezet nyujtaud. Ez intézet megnyitásával oly müvet vélünk létrehozni, mely isteni segedelemmel gyermekeink- és unoká­inknak örökös áldást fog hozni. Legfőbb gon­dunk és fárodozásunk lehát mindenütt és min­denkoron ez intézetuek lesz szentelve és bizton remélhetjük, hogy amit tisztán csak Isten di­csőségére és az utouemzedék javára létesítünk, nem fog a legjobb siker és áldás nélkül fen- állani Szent ügyünk pártfogóit tisztelettel kérjük, hogy ezen körlevél tartalmát minél terjedelmesb körökkel ismertetni szíveskedjenek. Üdvölettel az iskolaszék. «Tanodái értesítés. A tapólozai gazda­sági szakosztáiylyal megtoidolt felső népisko­lában a beiratások f. é. szeptember hó 1, 2, 3-án kezdődnek. Az intézet első osztályába oly növendékek vétetnek föl, kik vagy a 6 elemi osztályról bizonyítványt mutatnak fel, vagy pedig a 12 évet betöltötték s megfelelő fölvételi vizsgálatot bírnak letenni. A szakosz­tályba oly növendékek vétetnek fel, kik a felső népiskola 3 osztályát vagy a reál és gymna­sium 4 osztályát sikerrel végezték. A felvételi vizsgálat díjmentes. Tandíj 4 frt o. é., beira- tási díj 50 kr. o. é. Oly növendékek, kik sze­génységüket hiteles községi bizonyítvány által kimutatják, a tandíj fizetése alól fölmentetnek. Kelt Tapolczán 1878. augusztus hóban. A ta­polcai ga\d. felső népiskola igaigatósága. *A „Pápai Lapokéban olvassuk: Stampfl Gusztáv el van fogva. Bebizonyult azon köz­mondás : „a mi halad, el nem marad !“ és a hegyen völgyön túljárni hitt szökevény végre az igazságszolgáltatás kezébe került. — Stampflt a nápolyi rendőrség már a múlt hó­ban gyanús magaviseletért kikérdezni akarta, a midőn Stampfl némi ellen állást tanúsított, miért elítéltetett s bezáratott. — A Stampfltól a családhoz jött értesítésekből kitűnt hogy ő Steiner Gusztáv név alatt, ily névre szoló kül- külföldi útlevéllel utazott, s már Pápáról is kapott pénzbeli —segélyt, Stampfl meghozatala csak akkor történhetik meg, ha büntetését Ná­polyban kiállotta; — de az erélyes, és képzett vizsgáló biró Simor János ur a vizsgálatot itt kitűnő sikerrel folytatja, s azokat kik ellen a Stampfllal való levelezés és összeköttetés bebizonyítva vagy legalább gyanuokokkal va­lószínűsítve van, letartóztatta. ’Elgázolás. — Tegnapelőtt, azaz pénte­ken reggel a temetőcsősz kocsisa a szabadi úton egy éltesebb nőt elgázolt. — A szeren­csétlenül járt aszonyt a kórházba szállították, a kocsist pedig elfogták. «A III. egyetemes tamtgyülós aug. 22. 25. napjaiban tartotta üléseit Budapesten, melyeknek eredménye következőkben össze­gezhető: 1.) Kérvény intéztessék a kormányhoz az országgyűléshez a népiskola törvénynek a néptanítói egyesületek és a népoktatási tanács emlékiratai alapján leendő revíziója tárgyában. 2) A mozgósított néptanítók hátrahagyott családjainak segélyezésére gyüjtőivek lesznek kibocsátandók. — 3.j Elvileg kimondatik, hogy népkönyvtárak állítandók. — Az országos ta­nító-szövetség létesítésére az aradi tanító egylet által már kidolgozott alapszabálytervezet el- fogadtatik. •— A takarékpénztáraknak az is­kolában történendő felállítása a végrehajtó bizottságra bizatik, 6.) A vallástan a többi tantárgyakkal egyenjogusíttassék s előadóiktól tanári képesítés követeltessék. Időközben a tanítógyülés tagjai megtekintettek különféle kiállításokat, intézeteket, hallgattak érdekes előadásokat s délutánonként örvendve győződ­tek meg róla, hogy csakugyan „Extra Hungá­riám non est vita.“ *A „Gazdasági Lapok“ tartalma: - Mit akar Magyarország az 1878. évi párisi nem­zetközi lókiállításon ? — Egy kis pótlék a „kazlak és boglyák köbtartalmáuak kiszámí­tása“ czímű czikkhez. Molnár Lajos. — A Mokry-buza. Zeyk József. — A nyers hús ki­vitele hazánkból. — Indigó-ügy. Bataki János. — A buza-üszög kérdéséhez Tarnóczi Kázmér. — Uj kévekötő mód. Ábrával. — A kőbányai sertéstrágya értékesítése. — Szakegyletek és testületek. Debreczeni kertészegylet. Erdélyi gazd. egylet. — Gazdasági tudósítások. Pánd, Esztergom, B.-Gyarmat, Tisza-Földvár. — Gazdasági tauügy. A kassai gazd. tanintézet. A budai vinczellérképezde. — Őszi bükköny­mag. Czilchert Béla. — Bel- és külföld. Az V. budapesti nemzetközi gabonavásár. Nem­zetközi halászati kiállítás. Kertészeti előadás Ócsán. Az állatvédő társulatok. Tengeri zab helyett lovaknak. Colorado burgonyapusztító rovar. A frauczia baromfitenyésztés. — Sze­mélyi hírek. — Szerkesztői üzenetek. — Ha­tárnapok. — Vásárok. — Üzleti tud. — Nyílt tér. — Hirdetések. «Hirlapi közlemény. — A veszprémi ke­reskedelmi társulat ismétlő iskolájában az elő­adások szept. 8-án kezdődnek. A t. ez. kereskedő urak kéretnek tanonczaikat szept. 1-től 6-ig be­iratkozás végett KadelburgerE. társulati alelnök úrhoz utasítani. A vesiprémi kereskedelmi tár­sulat elnökséke. «Helyreigazítás. - A „Veszprém“ előbbi számában tévesen közöltetett, hogy városunk­ban a régi vágóhíd (Buhim-völgy) melletti íürdőház leégett. Tényleg a vágóhid melletti „lakház“ égett le; holott a túlsó parton álló fiirdoház teljes épségben maradt; miért is azt ezennel a nagy érdemű közönség becses párt­fogásába ajánlom.* Rosenberg József. *A látsző tévedés oka ott rejlik, hogy a leé­gett házra volt kiírva: „Fürdőház.“ Szerk. «Közegészség. — Az egészségi állapot a lefolyt héten kielégítő volt. A megbetege­dések közt a váltólázak és csorvás állapotok még mindig túlnyomó számmal fordulnak elő. Dr. Csolnoky Jerenci, helyettes városi orvos. Elhaltak aug. 23. - 30. Utsek Emilia, 4 hónapos, görcsökben; Szigeti László, 9 hónapos, agyvizkorban: Ko­vács Mária, 1 y4 éves, görcsökben; Tamási Izabella, 11 hóuapos, haugr és görcsben; Mol­nár Mária, 25 éves, tüdőgömökorban; Aixuer József, 67 éves, bőrüszkösódésben; Bokor Te­rézia, 12 éves, hagymázbau. Időjárásunk aug. 24. — 3L Aug. 24. Sz. r. — dél. — este esős 15° R. Aug. 25. V. r. esőborus 14° R., dél. borult 19° R., este esős 15° R. Aug. 26. H. r. derűit 12° R., dél. napos 22° R. este derült 16° R., Aug. 27‘ K. r. felhős 14° R., dél. napos 23° R., este de­rült 16° R., Aug. 28 Sz. r. derült 13° R., dél. borús 19° R., este derült 16° R., Aug. 29. Cs. r. tiszta 14° R. dél. forró nap 25° R. este tiszta 18° R, Aug. 30. P. r. derült 15° R. dél. forró nap 28° R., este derült 19° R. Aug. 31. Sz. r. derült 16° R. KÖZGAZDASÁG, A gyümölcsfa-tenyésztésről. Olyan vidékről, a hol gyümölcs elég terem, kocsi számra elhordják — te szerinted búza termő Kánaáu-földedre — a gyümölcsöt S ott adják búzáért, rozsért is. A gyerek nép­ség minden esetre erről legelőbb tudomást vesz, kis fiad vagy lányod törve magát befelé siet elmondani, édes anyám, gyümölcsöt árul­nak, vegyen ám! Pszt! Ne kiabálj leányom; még édes apád meghallja. Te Kati — szól az anyok, nézd meg, a férfiak nincsenek e itt valahol, aztán a szakasztót merítsd tele a hombárból, cseréld el gyümölcsért. Ez aztán így megy naponkint, s te addig esténkint számítgatod: bemértünk ennyi búzát, eladom enyiért; veszek rajta egy pár czimeres jól járó ökröt vagy egy pár hold földet. S ha minden pontos számításod mellett is eladván a búzát, s számításod 10 forinttal kevesebb; nőd állítása szeriut tulajdonítsd annak, hogy a búza száradással apadt; az egerek is bele mentek, segítették fogyasztani, talán a cseléd is hozzá férhetett, nyugodj meg benne, még akkor is, ha az egy pár ökör nem jutott ke­zedre, pedig csak 9 forint volt az alkú-köz. De az a hibás számítás!... Mégis utó­lagosan, ha rá jönnél a dolog nyitjára; mikor te később is jó kedvvel szeled a szép piros almákat, s előtted álló fiad szerencsétlensé­gére azt találja mondani: a Kata néni cse­rélte ám ezt búzáért, ekkor indulatba ne jöjj, s érte feleségedet rósz szóval se illesd, mert különben velem gyűlik meg a bajod. igen sok esetben, hogy szegénységgel küzdünk, a gondviselést nem lehet kárhoztat­nunk; magunkban kell a hibát keresnünk. S részben fel is találjuk azt. Menjünk végig egy alföldi magyar falun, s nézzünk be a tágas udvarokba, látunk-e ott csak egyetlen egy fát is a kutgémen kívül. Bizony nem! a térés udvaron semmi hasznot sem hajtó bur­ján, gaz tenyészik. Áldott jó föld, mondják az ott lakók, mindamellett mégis csak egy fát sem próbálnak bele ültetni. Addig ha a puszta udvar gyümölcsös volna: fele kenyere a családnak abból évenkint pótolva lenne. De ne menjünk az alföldre se; az ilyen távolról a szemet nem gyönyörkedtető tájké­pet közelünkben is megtaláljuk. Vannak itt is fátlan vidékek, hol a legtöbbször éretlen gyümölcsért nyáron át a legszebb búzát adják cserébe Nagyon sötét képet nem akarok festeni; van e képnek változatos oldala is; vannak helyek, községek, hol a gyümölcsfa terjesztés igen szép lendületet vett már eddig is, de mégis általában a nagy többséget véve minden tartózkodás nélkül kimondhatom: mi­szerint a gyümölcsfatenyésztésben egyesek részéről kevés buzgóságot, igyekezetét találunk. Ennek oka talán a magyar faj természetében keresendő, mennyiben heves véralkatánál — úgy veleszületett ellenszenvnél (ami még sem állhat) a babráló, folytonos gondozást, ápolást igénylő fatenyésztést nem kedveli. Pedig mint a czikk elején irt képben megmutattam na­gyon is ránk férne, ha különösen a mai idő­ben sokféle kiadást igénylő háztartásunkat rendezve kevesebb kiadással vezethetnők. A gyümölcstenyésztéssel gondolom én ezt — bár részben is elérhetni. Erre pedig az alka­lom, erő- úgyszólván minden kínálkozik; csak akarat, folytonos kitartás, a czélra vezető utak és módok fölismerése szükséges a gyümölcsfa- tenyésztés szép lendületet fog venni, s az ebből kifolyó jobb lét a most szegény ember hajlékába is néha néha be fog köszönteni. Ezek után megkísérlem az olvasóval a helyet, forrást felkeresni, honnét a fatenyósztés eredetét veendő hová tovább fejlődhetik. Közeledik az ősz, a gyermek-népségnek is örömet hozó ez évszak. Örül ennek minden gyermek, mert tudja, hogy a sokféle kedves izü gyümölcs — mely után már oly régen sovárog — most érik. Jó is az a jó érett szőlő, körte, alma s több efféle. Hát a hol mindez nem terem. Szja! ott megjárja a vad­körte vadalma is. Elégszer volt alkalmam látni, hogy ilyen helyeken az uraság, vagy a község erdejébe seregestül kimennek vadkörtét vadalmát verni, s az a legszerencsésebb, ki legtöbbet zsákra bír szedni. Nem tagadom az efféle gyümölcs is kissé megpuhulva élvezhető, a gyermekeknek kedves izü csemege — én mégis ezt csak mint orvosságot hasmenés ellen szeretem enni, megmaradok a pompás mézes, torzsátlau körte, a kitűnő borízű po­gácsa alma mellett. Nem rósz gusztus! mond-

Next

/
Oldalképek
Tartalom