Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-04-14 / 15. szám

ettegitikai képességükről említést sem tesz. És ezeket merészeli talán ítészem azon szemrehányással sújtani »hallgattak a syna- gogában, mivel, mint Jeremiás próféta mondja : „A szó nincs bennük?* 21 Nem volnék-e én inkább feljogosítva sok mai rabbi s egyházi szónokról Ezájás prófétával mondani. (29, 13.). „Szájjal és ajakkal tisztel meg engem (Iste­nét), de szívét elfordítja tőlem?“ Régi rab­bijaink a Talmud bölcsei után 22 indultak, melynek Meisels „Carmelében“ 23 adott a kö­vetkező szavakban szép kifejezést: »Mióta Zion templomát, az ellenek szét rombolók; az Úr legszebb templomai, a tudósok szobái.“ Igen a tudósok hajlékaiban (Beth-Ha-Midrasch) itt élesztetett és élesztetik a hit isteni szik­rája a Thora kedvelő hallgatóság szíveiben, innen súgárzott ki a Thora mindent felvilá­gosító fénye, itt lobogott az isteni törvény melegítő tüze és itt avattattak fel az átszel­lemült tanítványok ősapáik szent vallásának hirdetésére. És ezen idők lettek volna a „leg- s{otnoruabbak a zsidó történelmében ?“ „Hát­rányára a község vallási és erkölcsi életé­nek?“ mivel az Isten igéjének hirdetése szó­noklatok alakjában a synagogákban nem hal­latszék? Szomorú volt ugyan ránk nézve a középkor sötét korszaka — de nem mivel az »egyházi szónoklat“ hiányában népünk talán erkölcstelen vagy vallástalan lett volna; sőt ellenkezőleg, a valláshozi legszívósabb ragasz­kodás szülte ama nyomasztó viszonyokat, de a zsidóság vallási és erkölcsi erejében nem sülyedt, hanem inkább nőttön nőtt. Igen túlzott és szerénytelen azon állítás, mintha a rabbik »egyházi szónoklatainak kö- szönhetnők a zsidók felébredését, elzártságuk- bóli kilépését, s elért egyenjogosítását“; mert eltekintve attól, hogy a maikor leghíresebb szónokai esetleg nem rabbik (mint Sachs, Plessner, Manheimer, Jelűnek, Kämpf stb) nem hiszem, hogy ezek is ékes szólások által errőltették ki a czivilizatió által kiérdemlett egyeujogosítást. Kár volt a »Párisi álliance izraelita universelle,“ kár a »Bécsi izraelita állianc“ stb annyi anyagi és szellemi áldoza­tot hozni, kár ősz Montefioréuek annyi fárad­ságos utazást tennie Perzsia- és Bulgáriabeli hitsorsosaink nyomasztó helyzetének enyhíté­sére ; fölösleges, királyokhoz s követekhez ke­gyelemért esedezni, ha mindezt t. collegám szerint oly egyszerű módon és rövid utón né­hány jeles hitszónok odarendelése által elér­hették volna. Igen természetes, hogy egy lelkesült népszónok igen jótékonyan hat a nép neve­lésére, a szív nemesítésére, s egyáltaljábau a népnevelésre; épen úgy, mint a jó tanítók és a népnek hivatott vezetői elöljárói; de mily összefüggésbe hozza az egyenjogosítást a mely nem tőlünk, hanem a más vallásu már sza­badalmazott polgárok czivilizátiója által indúlt ki, hogyan hozza azt összefüggésbe a mi hit­szónokaink befolyásával tökéletesen rejtélyes előttem. Voltak ugyan minden időben és van­nak mai nap is24 különleges »Rabbanim-“ és „Darschanimők (vagy Magidim szónokok) — a mi azt bizonyítja, hogy az »egyházi szó­noklat“ a rabbi hivatásával soha sem állott szoros összeköttetésben, mert a rabbi-diploma alakja is bizonyítja, a hol ezen kitétel: »jo- reh, joreh; jodin, jodin“25 »taníthasson, tanít­hasson ; ítélhessen, ítélhessen;“ de távol sem »jedrosch : szónokolhasson, szónokolhasson.“ Igaz ugyan, hogy mindig léteztek rabbik, s a mai korban a legtöbben tisztjüknek s köteles­ségüknek vallják az egyházbani szónoklást; a miért én is az egyházi beszédet, mint „a rabbi „tanítói működésének természetszerű kifolyásánaku tekintettem ; de azt meg nem engedhetem, hogy a hitszónoklat nálunk min­denek felé helyeztessék, a rabbi-választásnál első rendben mérvadóul tekintessék.20 Mérv­adó a rabbi-választásnál csak az lehet, a mi lényegét „gyúpontját“ képzi a „rabbi func- tioknak Ezen képességek nélkül a mint azt több­ször hangsúlyoztuk rabbi, nem lehet; mert manap sok mindenféle képességet igényelnek sőt követelnek a rabbitól,27 melyekkel alig bírhat egy ember, de egyet követelhetnek jo­gosan, text, hogy rabbi legyen. —r. (Folytatás.) hogy ezek valószínűleg halaehai előadások voltak. (Giheth Jeruschalajim 8-vas. Tr. Stikkah 52-b. Wien, Herzfeld s Baner 1872.) 21 L. Beresehith Kaliba 9. Tr. Sabbath 33-a legutolsó sor kezdetét. 12 Tr. Beraelioth 8-a. 22 1861. óvsz. pag. 357. „Seitdem den Zions- Tempel, die Feinde einst zerstörten; sind Gottes­liebste Tempel, die Stübchen der Gelehrten.“ 24 Unus pro multis! A b. e. Horowitz azért hivatott meg Bécsbe, hogy őrködjék a vallási insti- tutiók felett és ezen minőségben volt ő Bécs izraelita községének főrabbija. A mellette lévők Manheimer és Jelűnek tartották az egyházi szónoklatokat, vé­gezték az egybekelési szertartást s ők hozták divatba „az egyházi beszéd után a papi áldást elmondani“ mindennek daczára ők csak hitszónokai de távol sem voltak rabbijai községüknek. 26 Tr. Sota 5-b. 26 Szegény „Mózes I“ mit használ nagyszerű tudományosságod, határtalan szellemed, miután a szt. írás azt tartja rólad (Mózes II. k. 4. 10) hogy „nem a ■zó embere . . . nehéz szájú és uehéz nyelvű voltál,“ nem reflektálhatnál akármilyen csekély rabbi állo­másra. A VIDÉK. Pápa, 1878. ápril 9-én. Amitől a pápaiak 4 — 5 év óta annyira féltek és amit ezen idő óta folyton vártak, hekövetkezett: összedőlt a pápai népbank; egész szerkezete minden irányban rothadt volt, min­denki érezte a bűzét, csak az igazgatók nem; a bank felügyelői egy hosszú bűnsorozatot állítottak össze az e hó 11-én összegyűlendő közgyűlés számára, ezt a hivatalnokok már nem akarták megvárni, az egyik könyvvezető Stampfl Gusztáv e hó 2-án megszökött, a má­sodik könyvvezető Tschepen Ede és a pénz­tárnok Dietricbstein Samu börtönben várják a vizgálat folyamát. A miiéle bűn egy banknál csak előfordulhat, mind az bőven van meg a pápai népbanknál: váltóhamisítás, lopás, sik­kasztás, csalás, könyvek hamisítása, azok el­tűnése, lapoknak kiszaggatása, mindez meg- számlálbatlau mennyiségben van meg. Egy lopott váltónak Szombathelyen történt óvato- lása kezdeményezte ez ocsmány bünfészek napfényre jutását, ezért a pénztárnok befoga­tott, minek következménye az egyik könyvve­zető megszökése volt. Ha a rendőri hivatal erélyesen megkezdi a nyomozást, bizonyára kézre kerítik a szökevényt. Az izgatottság és nyomor, mely ennek következménye, leirhatlan. Csak az 1877. év végén lejárt VII. segélyegyleti szakosztály hátralevő követelése tesz 31.000 forintot és ez több, mint száz szegény embernek 5 éven át hetenként befizetett filléreiből gyűlt össze. Tartozik a bank a 2. győri takarékpénztárnál 48000 forinttal, Iglón 34000 forinttal és egye­bütt kisebb nagyobb összegekkel. Az igazga­tók tetőtől talpig becsületes emberek már sokat áldoztak a banknak és még többet fog­nak áldozni, de semmi sem mossa le róluk a vétkes gondatlanságot, melylyel jogosan lehet őket vádolni. Az említett 3 hivatalnok sok ezreket költött évenként, bár egyiknek sem volt privát vagyona; e hivatalnokok ga­rázdálkodása és tivornyázása vonta el a közön­ség bizalmát a banktól, mindenki tudta, hogy lopott pénzzel mulatnak és nagy házat visznek ez urak, csak az igazgatók nem, bűnhődnek is érte most Békássy Lajos, Eőry Szabó Sán­dor, Hoffner Albert, Steiner Ignácz és Voyta Adolf igazgató urak. De mentségükül fölhoz­hatják azt, hogy mind a 3 hivatalnok egyet­értett, a mi a bűn kiderítését szerfelett meg­nehezítette, továbbá mentségük az, hogy a bűntények már az első igazgatóság alatt kez­dődtek, miket a könyvvezetők ügyes könyvelés által eltakartak. Hogy a bank vagyona fedezi-e a tarto­zást, azt nem tudhatni bizonyosan, a vizsgálat erélyesen folyik, Veszprémből egy vizsgáló biró és egy ügyész lettek ki küldve, kik eruye- detlen szorgalom- és buzgalommal dolgoznak. Minden órában más hírek keringenek, úgy, hogy nehezen lehet megkülönböztetni a valót a hamistól. Hamis váltó igen sok van forga­lomban; a károsodás már eddig is igen nagy. Helyén van itt egy másik bajunkról is szólni, t. i. a liquidáló pápai kereskedelmi és iparbaukról. Bár már csaknem 5 éve, hogy ezen par excellence Schwindelbank megbukott, mégis még folyton garázdálkodik, haldoklásá­ban is hű marad életben vallott elveihez. Ezen bank volt igazgatója nem elégedett meg avval, hogy a börze-papirűzletet itt nagyban űzte és Pápán a ,krach-ot meghonosította, ő nem érte be azzal, hogy számtalan családot vagyo­niig tönkre tett; ő a krach után különféle fondorlatot és cselszövevényes módon — me­lyekben mindig mester volt — sokakat rábírt, hogy a vallott károu kívül még egyezségeket írtak alá, melyekben e tönkre mentek, jöven­dőbeli keresményüket a banknak fizetni, ma­gukat kötelezték. E nemes munkája bevégzése után Pápáról eltávozott. Még ezután sült ki, hogy e bank soha sem űzött valóságos adás- vevést, hanem csak schwindlerozott. De azért a liquidatorok Shylok-kéut kérlelhetleniil köve­telik az egyezség alapján adott kötelezvények beváltását, hisz ők kaptak percenteket, és ő nekik vannak részvényeik! Soha sem hallotta az ember, hogy a részvényesek közül egy is várna még csak egy krajczárt is részvénye után, mindenki tudja, hogy az értéktelen; ideje volna a vizsgálatot ezen haldokló bank viselt dolgaira is kiterjeszteni, az egész vá­rosra nézve jótétemény lenne, ha ezen vagyo­núnkat vérünket szívó rákfenétől valahára megszabadulnánk. Polgár. 27 Nagy városokban vannak különös rabbik, német és magyar szónokok, hittanárok, anyakönyv- vezetök, iskolaigazgatók, stb. kisebb községekben a rabbi mindent képviseljen ! Erre jelzőén túlzottság­gal mondja: „Handel ós Scholz“ ^Pädagogische Hand- und Tascheubibliothek XIX.): „der Schullehrer soll die Geduld Hiobs, die Lehrgabe des Sokrates, die Weisheit Salomons besitzen; er soll scharfsinnig sein wie Newton, dichten wie Goethe, den Himmel ken­nen wie Herschel, die Erde wie Humboldt; er soll mit Kastuer rechnen, mit Paganini geigen, mit Pous­sin zeichnen; er soll auf dem Klavier im Thalberg, auf der Orgel ein Bach sein ; er soll singen wie die Sonntag.“.... Hátha még mindazon túlzott követe­lést összeakaruók állítani, melyeket ma nan eery rab­bira rónak ? I HÍREINK. »Személyi hír. - Megyés püspökünk ö excellentiája múlt csütörtökön érkezett vissza Budapestről. A húsvéti ünnepek után, mint értesülünk, ő excellentiája Sümegre szándéko­zik huzamosb időre rándúlni. ♦Zalay Ferencz kir. állauügyész, ki rö­vid ittléte alatt is ki tudta magának városunk legelőkelőbb köreinek tiszteletét és szeretetét vivni, e héten költözött el végleg rendeltetése helyére, Nagy-Váradra, kedves emléket víve, kedves emléket hagyva. ♦Gyászhir. — A köztiszteletben álló Batta-családnak gyásza vau ; özv. Hatzenberger Jánosnó szül. Offner Rozália úrnő ápr. 10-én reggeli 2 órakor élte 87. évében végelgyen­gülésben Budapesten elhalt. Nyugodjék bé­kében. “Szép tett. - Egy magát megnevezni nem akaró jótevő e sorok kísérletében: »A szegény öreg vak özv. Weinernénak (lakik a kerekeskút mellett) legyen jó húsvétja. U. a. h. v.“ öt forintot küldött be szerkesztőségünk­höz, mely összeget nyomban rendeltetése he­lyére menesztettük, ♦Felolvasás. — Szabó Lajos, orvosnö­vendék, az iparos és kereskedelmi kör nehány tagjának felkérésére ma vasárnap, ápr. 14-én d. u. 5-kor nevezett kör helyiségében felolva­sást fog tartani az ősmagyarok ipara-, keres­kedelme- és ennek fejlődéséről az árpádházi királyok alatt. Ajánljuk ezt különösen iparo­saink figyelmébe. ♦Megyénk új főjegyzője t. Véghely Dezső úr, az iparos ifjúság könyvtárát a »Hunyadi Albummal“ szaporítani szíveskedett, melyért az egylet nevében ezúttal őszinte köszönetét íejezi ki az elnökség. ♦Az „öreg úr ereklyéi.“ — Deák Ferencz hagyatékának árverezése folyton tart a fővá­rosban, de már fogyó érdeklődéssel és az árverezést intéző jó uraknak nem jut eszökbe, hogy Deák Ferencznek a vidéken is vannak tisztelői és talán ezek számára is lehetne az ereklyéből juttatni. Mindenki nem mehet fel Budapestre, hogy ott vehessen magának. Nem lenne-e czélszerü, ha minden megye székhe­lyére küldenének tárgyakat? Biztosítjuk, hogy mindenünnen csak a tárgyak ára menne vissza. ♦Megyei közgyűlés. — Ápr. 8-án, múlt hétfőn, megyebizottsági rendkívüli közgyűlés volt, melyen a bizottsági tagok nem nagy számmal vettek részt. Közigazgatási czikkünk lényegileg foglalkozik e közgyűlés főtárgyával is t. i a közmunkával, itt csak általánosság­ban szólunk a gyűlés lefolyásáról. Megyei országutaink ellen emelkedtek erősebb pana­szok, melyek jövőben figyelembe kell, hogy vétessenek; mindamellett örvendetes jelenség az, hogy megyénk bátran kimondhatja, misze­rint útjaira többet áldoz és jobb karban tartja, mint szomszédos megyéink, melyekhez külö­nösen Zalamegyéhez már többször átirt, hogy a Balaton-Füredhez vezető utat a veszprém- megyei résznek megfelelőleg tartsa jobb kar­ban. Feltűnt egyes községeknek azon uagyonis önző felfogása, hogy közmunkájokat községi útjaikra akarják fordítani, holott az országutak fentartására való. A megye ahol lehet és czél- szerünek látja, úgyis átengedi azt hol egész­ben, hol részben, mint azt most is tévé egyes községeknél, de az elvet feladnia nem lehet. A közgyűlés tisztázandónak véli a kir. állammérnök viszonyát a megyéhez, ez azon­ban a májusi közgyűlésre halasztatott. A köz­gyűlés Rozsos István urnák, ki a megyei magánpénztári elnökségről lemondott, e pénz­tár kezelése és gyarapítása körül szerzett maradandó érdemeiért jegyzőkönyvileg elis­merő köszönetét mondott és helyébe ideigle­nes elnöknek Bezerédy Gyula alispánt nevezte ki, Páál Dénes volt megyei, most kir. állam­mérnök úrnak pedig a hivatalával járt teendők czélszerü és lelkiismeretes ellátásáért szintén jegyzőkönyvi elismerést szavazott. ♦Tailián-kút, M. J. és még valami. - E lapok 14-ik számában M. J, úr olyan utasí­tás-félét adott a t. szerkesztőségnek, melyben bölcsen azt süti ki, hogy a Talhán-kút fúrása nem fog sikerülni, mert azt cső nélkül kez­dették. Mindezek után kénytelen vagyok ki­jelenteni, miszerint M. J. — okoskodásaiból ítélve — csak annyit ért a kútfúrás mester­ségéhez, mint hajdú a harangöntéshez, mert különben belátná azt, miszerint kősziklás föld­ben nem szükséges a cső alkalmazása, mert a cső nem teremt ott forrást, hol a természet nem adott; alkalmazása ennek azért szüksé­ges, hogy a föld öszsze ne ömöljék. Belg- hofl’er Mihály kútmester. ♦A „magyar kisbirtokosok országos föld- hitelegyesűlete“ létesítő bizottságától vettük az alanb következő részletes kimutatását az eddig jegyzett alapítványoknak azon sorrend­ben, amint az aláírások már tényleg befoly­tak; a jelen közlemény folytatását lapunk legközelebbi számaiban teendjük közzé. E jegyzék beküldésével egyidejűleg fölkérettünk annak megemlítésére, hogy minden levelezés az egyesület ügyében csak egyszerűen »a magyar kisbirtokosok országos földhitel-egye­sületét létesítő bizottsághoz Budapesten“ czím- zendő, minthogy a bizottság a fővárosi köz­ponti póstahivatalnál külön fiókot tart levelei számára. Első részletes kimutatása a »magyar kisbirtokosok országos földhitelegyesűlete“ alaptőkéje megalkotása czéljából jegyzett alapítványoknak Nagyváradi takarékpénztár 10.000 frtot, kamatozó ; kalocsai 5,000 frtot, kamatmentes; vas-zalamegyei takarékpénztár 6.000 frtot kamatozó. Ennek eddigi gyűjtése: Udvary Ferencz 200 frt; Leithner Endre 200 frt; Donner József 100 frt; Lüttich Ernő 100 frt; Aglár Benedek s fia Lázár 100 frt; Te- gyey Lajos 100 frt; Haas Sándor 100 frt; Herz Sándor 100 frt; Lipp Alajos 100 frt; Vargyasy Gyula 100 írt; Veitl Károly 100 frt; Baldauf Károly 100 frt; Alexander Ja­kab 100 frt; Jeitteles Jakab 100 frt; Maisa Sándor 100 frt; Dávid Ferencz 100 frt és Simunyák Antal 100 frt; összesen 1,900 frt kamatozó; komáromi I. takarékpénztár részv. társaság 5,000 frt, kamatozó; komáromi vi­déki takarékpénztár részv. társaság 5,000 írt, kamatozó; aszódi takarékpénztár 1,000 frt, kamatozó; ifj. Festetics Pál 10,000frt; Tisza László 5,000 frt, kamatozó ; Nagy György 5.000 frt, kamatozó; ifjabb B. Rudics József 5.000 kamatmentes ; ifj. Somssich Iván 5,000 frt, kamatmentes; Krausz Lajos 5,000 frt, kamatozó; Kovácsy Gyula 2,000 frt, kama­tozó ; Yárady Gábor 1,000 frt, kamatozó; P. Szathmáry Károly 1,000 frt kamatozó; Végh Ignácz 1,000 frt kamatozó; Szécsényi taka­rékpénztár 500 frt, kamatozó, hinnék eddigi gyűjtése. Tersztyánszky Istán 500 frt; Pin­tér Sándor 500 frt, kamatozó; Nyikos Lajos 500 frt, kamatozó; szegedi kézmüvesbank 500 frt, kamatozó; tordai taknrék-pénztár részv. társulat 500 frt, kamatozó; bicskei takarék- pénztár 500 frt, kamatozó; mátészalkai taka­rék-pénztár részv. társaság 500 frt, kamatozó; körmendi takarék-pénztár 500 írt, kamatozó; szigetvári takarék-pénztár 500 frt, kamatozó; kalocsai főkáptalan 5000 frt, kamatmentes ; Vécsey József (Lukács Béla orsz. képviselő útján) 500 frt, kamatozó; Pest-Kis-Kun me­gye 5000 frt, kamatozó ; Árvái uradalom idősb gr. Zichy Edmund teljhatalmú főkor­mányzó által) 5000 frt, kamatozó; Körmend városa 3000 frt, kamatozó; Csongrádmegye 5000 frt, kamatozó. (Folyt, köv.) ♦Tudomásúl. — Múlt számunk Tör­vényszéki csarnok‘-ában sikkasztással vádolt Kiss Dániel nem veszprémi lakos, hanem takátsi. Nehogy a névazonosságból valami kellemetlenség háruljon bárkire is, kötelessé­günknek tartottuk ezt t. olvasóinknak tudo­mására hozni. ♦A herendi rablógyilkosság. — Sziderits Ferencz, a Herend és Szt-Gál közt levő 220. sz. vasúti őrháznál alkalmazott őr, az idei farsang vége felé másodszor nősült és azon hír ter­jedt el felőle, hogy nejével 600 frtot kapott. Míg f. hó 7-én vasárnap Herenden templomban volt, nejét 2 lövéssel meggyilkolták, 4 éves fiacskáját pedig az őrháztól pár száz lépés­nyire eső vízbe fojtották. Fejes Dániel, he­rendi lakós, a gyilkosság elkövetésekor az őr­ház környékén volt szántóföldjein és látott abból 2 férfit jönni ki egy fehér és egy fekete kutyával. Később az őrházhoz vevén útját, a kint álló remegő fiúcskához néhány szót in­tézett, de abból semmit sem tudott kivenni. Midőn délfelé Herenden a gyilkosság híre el­terjedt, Fejes Dániel első kötelességének tar­totta észleletét bejelenteni, minek alapján Fazekas Mózes és Hegyi Béni szt.-gáli köz­ségi csőszök még az nap délután elfogattak; eleinte mindent tagadtak, de a másnap reg­gel megjelent Kleczár Ferencz, járási szolga- biró, tapintatos ügyességének sikerült több órai vesződés után vallomásra birni, melyből kitűnt, hogy először csak az anyát gyilkolták meg és a fiúcskára csak akkor gondoltak, mi­kor azt Fejes Dániellel beszélni látták, tehát ezért visszatértek; — bevallották egyszers­mind azt is, hogy egy ládát felfeszítettek és abból 30 frtot, a nő új járói pedig 3 arany­gyűrűt vittek magukkal. — A gyilkosok Vesz­prémbe hozatván, itt ellenök a további vizs­gálat a legnagyobb erélylyel folytattatik. ♦Átjárók. — A Séden több zugó átjáró nem a legjobb karban van, hol egy-egy deszka, hol karfa stb. hiányzik. Ajánljuk ezeket ható­ságunk figyelmébe. ♦A püspökkert. — A jó minap emlí­tettük, hogy a püspökkert egyik sarkán kioszk lesz. Ez a csinos kis épületke már innen- onnan készen is van. Maga a püspökkert pedig oly díszessé van téve, hogy szinte öröm­mel legel a szemünk rajta. A fehér murvás kanyargó utak színe kellemes ellentétet képez a virágágyak ét gyepek haragos zöldjével. Sétahelyekké lettek a kert többi részei is átalakítva és így a művelt közönség kellemes üdítő helyet fog itt találni, hol padok és kerti támlás székek állnak az elfáradtak kényelmére. Városunk közönsége bizonynyal elismeréssel fog ezért ő excellentiájának és derék jószág­kormányzójának Ráth Iván úrnak adózni. Vajon a sétánynak az utcza felé eső korlátáit városi hatóságuuk nem szándékozik-e szintén befes­tetni, — már csak az egyformaság kedvé­ért is. ♦Helyes intézkedés. — Városi hatósá­gunk erélyesen utána láttat, vajon a kert­tulajdonosok kellően hernyózták-e gyümölcs- I fáikat A csendbiztos egy hajdúval sorra veszi

Next

/
Oldalképek
Tartalom