Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-04-14 / 15. szám
ettegitikai képességükről említést sem tesz. És ezeket merészeli talán ítészem azon szemrehányással sújtani »hallgattak a syna- gogában, mivel, mint Jeremiás próféta mondja : „A szó nincs bennük?* 21 Nem volnék-e én inkább feljogosítva sok mai rabbi s egyházi szónokról Ezájás prófétával mondani. (29, 13.). „Szájjal és ajakkal tisztel meg engem (Istenét), de szívét elfordítja tőlem?“ Régi rabbijaink a Talmud bölcsei után 22 indultak, melynek Meisels „Carmelében“ 23 adott a következő szavakban szép kifejezést: »Mióta Zion templomát, az ellenek szét rombolók; az Úr legszebb templomai, a tudósok szobái.“ Igen a tudósok hajlékaiban (Beth-Ha-Midrasch) itt élesztetett és élesztetik a hit isteni szikrája a Thora kedvelő hallgatóság szíveiben, innen súgárzott ki a Thora mindent felvilágosító fénye, itt lobogott az isteni törvény melegítő tüze és itt avattattak fel az átszellemült tanítványok ősapáik szent vallásának hirdetésére. És ezen idők lettek volna a „leg- s{otnoruabbak a zsidó történelmében ?“ „Hátrányára a község vallási és erkölcsi életének?“ mivel az Isten igéjének hirdetése szónoklatok alakjában a synagogákban nem hallatszék? Szomorú volt ugyan ránk nézve a középkor sötét korszaka — de nem mivel az »egyházi szónoklat“ hiányában népünk talán erkölcstelen vagy vallástalan lett volna; sőt ellenkezőleg, a valláshozi legszívósabb ragaszkodás szülte ama nyomasztó viszonyokat, de a zsidóság vallási és erkölcsi erejében nem sülyedt, hanem inkább nőttön nőtt. Igen túlzott és szerénytelen azon állítás, mintha a rabbik »egyházi szónoklatainak kö- szönhetnők a zsidók felébredését, elzártságuk- bóli kilépését, s elért egyenjogosítását“; mert eltekintve attól, hogy a maikor leghíresebb szónokai esetleg nem rabbik (mint Sachs, Plessner, Manheimer, Jelűnek, Kämpf stb) nem hiszem, hogy ezek is ékes szólások által errőltették ki a czivilizatió által kiérdemlett egyeujogosítást. Kár volt a »Párisi álliance izraelita universelle,“ kár a »Bécsi izraelita állianc“ stb annyi anyagi és szellemi áldozatot hozni, kár ősz Montefioréuek annyi fáradságos utazást tennie Perzsia- és Bulgáriabeli hitsorsosaink nyomasztó helyzetének enyhítésére ; fölösleges, királyokhoz s követekhez kegyelemért esedezni, ha mindezt t. collegám szerint oly egyszerű módon és rövid utón néhány jeles hitszónok odarendelése által elérhették volna. Igen természetes, hogy egy lelkesült népszónok igen jótékonyan hat a nép nevelésére, a szív nemesítésére, s egyáltaljábau a népnevelésre; épen úgy, mint a jó tanítók és a népnek hivatott vezetői elöljárói; de mily összefüggésbe hozza az egyenjogosítást a mely nem tőlünk, hanem a más vallásu már szabadalmazott polgárok czivilizátiója által indúlt ki, hogyan hozza azt összefüggésbe a mi hitszónokaink befolyásával tökéletesen rejtélyes előttem. Voltak ugyan minden időben és vannak mai nap is24 különleges »Rabbanim-“ és „Darschanimők (vagy Magidim szónokok) — a mi azt bizonyítja, hogy az »egyházi szónoklat“ a rabbi hivatásával soha sem állott szoros összeköttetésben, mert a rabbi-diploma alakja is bizonyítja, a hol ezen kitétel: »jo- reh, joreh; jodin, jodin“25 »taníthasson, taníthasson ; ítélhessen, ítélhessen;“ de távol sem »jedrosch : szónokolhasson, szónokolhasson.“ Igaz ugyan, hogy mindig léteztek rabbik, s a mai korban a legtöbben tisztjüknek s kötelességüknek vallják az egyházbani szónoklást; a miért én is az egyházi beszédet, mint „a rabbi „tanítói működésének természetszerű kifolyásánaku tekintettem ; de azt meg nem engedhetem, hogy a hitszónoklat nálunk mindenek felé helyeztessék, a rabbi-választásnál első rendben mérvadóul tekintessék.20 Mérvadó a rabbi-választásnál csak az lehet, a mi lényegét „gyúpontját“ képzi a „rabbi func- tioknak Ezen képességek nélkül a mint azt többször hangsúlyoztuk rabbi, nem lehet; mert manap sok mindenféle képességet igényelnek sőt követelnek a rabbitól,27 melyekkel alig bírhat egy ember, de egyet követelhetnek jogosan, text, hogy rabbi legyen. —r. (Folytatás.) hogy ezek valószínűleg halaehai előadások voltak. (Giheth Jeruschalajim 8-vas. Tr. Stikkah 52-b. Wien, Herzfeld s Baner 1872.) 21 L. Beresehith Kaliba 9. Tr. Sabbath 33-a legutolsó sor kezdetét. 12 Tr. Beraelioth 8-a. 22 1861. óvsz. pag. 357. „Seitdem den Zions- Tempel, die Feinde einst zerstörten; sind Gottesliebste Tempel, die Stübchen der Gelehrten.“ 24 Unus pro multis! A b. e. Horowitz azért hivatott meg Bécsbe, hogy őrködjék a vallási insti- tutiók felett és ezen minőségben volt ő Bécs izraelita községének főrabbija. A mellette lévők Manheimer és Jelűnek tartották az egyházi szónoklatokat, végezték az egybekelési szertartást s ők hozták divatba „az egyházi beszéd után a papi áldást elmondani“ mindennek daczára ők csak hitszónokai de távol sem voltak rabbijai községüknek. 26 Tr. Sota 5-b. 26 Szegény „Mózes I“ mit használ nagyszerű tudományosságod, határtalan szellemed, miután a szt. írás azt tartja rólad (Mózes II. k. 4. 10) hogy „nem a ■zó embere . . . nehéz szájú és uehéz nyelvű voltál,“ nem reflektálhatnál akármilyen csekély rabbi állomásra. A VIDÉK. Pápa, 1878. ápril 9-én. Amitől a pápaiak 4 — 5 év óta annyira féltek és amit ezen idő óta folyton vártak, hekövetkezett: összedőlt a pápai népbank; egész szerkezete minden irányban rothadt volt, mindenki érezte a bűzét, csak az igazgatók nem; a bank felügyelői egy hosszú bűnsorozatot állítottak össze az e hó 11-én összegyűlendő közgyűlés számára, ezt a hivatalnokok már nem akarták megvárni, az egyik könyvvezető Stampfl Gusztáv e hó 2-án megszökött, a második könyvvezető Tschepen Ede és a pénztárnok Dietricbstein Samu börtönben várják a vizgálat folyamát. A miiéle bűn egy banknál csak előfordulhat, mind az bőven van meg a pápai népbanknál: váltóhamisítás, lopás, sikkasztás, csalás, könyvek hamisítása, azok eltűnése, lapoknak kiszaggatása, mindez meg- számlálbatlau mennyiségben van meg. Egy lopott váltónak Szombathelyen történt óvato- lása kezdeményezte ez ocsmány bünfészek napfényre jutását, ezért a pénztárnok befogatott, minek következménye az egyik könyvvezető megszökése volt. Ha a rendőri hivatal erélyesen megkezdi a nyomozást, bizonyára kézre kerítik a szökevényt. Az izgatottság és nyomor, mely ennek következménye, leirhatlan. Csak az 1877. év végén lejárt VII. segélyegyleti szakosztály hátralevő követelése tesz 31.000 forintot és ez több, mint száz szegény embernek 5 éven át hetenként befizetett filléreiből gyűlt össze. Tartozik a bank a 2. győri takarékpénztárnál 48000 forinttal, Iglón 34000 forinttal és egyebütt kisebb nagyobb összegekkel. Az igazgatók tetőtől talpig becsületes emberek már sokat áldoztak a banknak és még többet fognak áldozni, de semmi sem mossa le róluk a vétkes gondatlanságot, melylyel jogosan lehet őket vádolni. Az említett 3 hivatalnok sok ezreket költött évenként, bár egyiknek sem volt privát vagyona; e hivatalnokok garázdálkodása és tivornyázása vonta el a közönség bizalmát a banktól, mindenki tudta, hogy lopott pénzzel mulatnak és nagy házat visznek ez urak, csak az igazgatók nem, bűnhődnek is érte most Békássy Lajos, Eőry Szabó Sándor, Hoffner Albert, Steiner Ignácz és Voyta Adolf igazgató urak. De mentségükül fölhozhatják azt, hogy mind a 3 hivatalnok egyetértett, a mi a bűn kiderítését szerfelett megnehezítette, továbbá mentségük az, hogy a bűntények már az első igazgatóság alatt kezdődtek, miket a könyvvezetők ügyes könyvelés által eltakartak. Hogy a bank vagyona fedezi-e a tartozást, azt nem tudhatni bizonyosan, a vizsgálat erélyesen folyik, Veszprémből egy vizsgáló biró és egy ügyész lettek ki küldve, kik eruye- detlen szorgalom- és buzgalommal dolgoznak. Minden órában más hírek keringenek, úgy, hogy nehezen lehet megkülönböztetni a valót a hamistól. Hamis váltó igen sok van forgalomban; a károsodás már eddig is igen nagy. Helyén van itt egy másik bajunkról is szólni, t. i. a liquidáló pápai kereskedelmi és iparbaukról. Bár már csaknem 5 éve, hogy ezen par excellence Schwindelbank megbukott, mégis még folyton garázdálkodik, haldoklásában is hű marad életben vallott elveihez. Ezen bank volt igazgatója nem elégedett meg avval, hogy a börze-papirűzletet itt nagyban űzte és Pápán a ,krach-ot meghonosította, ő nem érte be azzal, hogy számtalan családot vagyoniig tönkre tett; ő a krach után különféle fondorlatot és cselszövevényes módon — melyekben mindig mester volt — sokakat rábírt, hogy a vallott károu kívül még egyezségeket írtak alá, melyekben e tönkre mentek, jövendőbeli keresményüket a banknak fizetni, magukat kötelezték. E nemes munkája bevégzése után Pápáról eltávozott. Még ezután sült ki, hogy e bank soha sem űzött valóságos adás- vevést, hanem csak schwindlerozott. De azért a liquidatorok Shylok-kéut kérlelhetleniil követelik az egyezség alapján adott kötelezvények beváltását, hisz ők kaptak percenteket, és ő nekik vannak részvényeik! Soha sem hallotta az ember, hogy a részvényesek közül egy is várna még csak egy krajczárt is részvénye után, mindenki tudja, hogy az értéktelen; ideje volna a vizsgálatot ezen haldokló bank viselt dolgaira is kiterjeszteni, az egész városra nézve jótétemény lenne, ha ezen vagyonúnkat vérünket szívó rákfenétől valahára megszabadulnánk. Polgár. 27 Nagy városokban vannak különös rabbik, német és magyar szónokok, hittanárok, anyakönyv- vezetök, iskolaigazgatók, stb. kisebb községekben a rabbi mindent képviseljen ! Erre jelzőén túlzottsággal mondja: „Handel ós Scholz“ ^Pädagogische Hand- und Tascheubibliothek XIX.): „der Schullehrer soll die Geduld Hiobs, die Lehrgabe des Sokrates, die Weisheit Salomons besitzen; er soll scharfsinnig sein wie Newton, dichten wie Goethe, den Himmel kennen wie Herschel, die Erde wie Humboldt; er soll mit Kastuer rechnen, mit Paganini geigen, mit Poussin zeichnen; er soll auf dem Klavier im Thalberg, auf der Orgel ein Bach sein ; er soll singen wie die Sonntag.“.... Hátha még mindazon túlzott követelést összeakaruók állítani, melyeket ma nan eery rabbira rónak ? I HÍREINK. »Személyi hír. - Megyés püspökünk ö excellentiája múlt csütörtökön érkezett vissza Budapestről. A húsvéti ünnepek után, mint értesülünk, ő excellentiája Sümegre szándékozik huzamosb időre rándúlni. ♦Zalay Ferencz kir. állauügyész, ki rövid ittléte alatt is ki tudta magának városunk legelőkelőbb köreinek tiszteletét és szeretetét vivni, e héten költözött el végleg rendeltetése helyére, Nagy-Váradra, kedves emléket víve, kedves emléket hagyva. ♦Gyászhir. — A köztiszteletben álló Batta-családnak gyásza vau ; özv. Hatzenberger Jánosnó szül. Offner Rozália úrnő ápr. 10-én reggeli 2 órakor élte 87. évében végelgyengülésben Budapesten elhalt. Nyugodjék békében. “Szép tett. - Egy magát megnevezni nem akaró jótevő e sorok kísérletében: »A szegény öreg vak özv. Weinernénak (lakik a kerekeskút mellett) legyen jó húsvétja. U. a. h. v.“ öt forintot küldött be szerkesztőségünkhöz, mely összeget nyomban rendeltetése helyére menesztettük, ♦Felolvasás. — Szabó Lajos, orvosnövendék, az iparos és kereskedelmi kör nehány tagjának felkérésére ma vasárnap, ápr. 14-én d. u. 5-kor nevezett kör helyiségében felolvasást fog tartani az ősmagyarok ipara-, kereskedelme- és ennek fejlődéséről az árpádházi királyok alatt. Ajánljuk ezt különösen iparosaink figyelmébe. ♦Megyénk új főjegyzője t. Véghely Dezső úr, az iparos ifjúság könyvtárát a »Hunyadi Albummal“ szaporítani szíveskedett, melyért az egylet nevében ezúttal őszinte köszönetét íejezi ki az elnökség. ♦Az „öreg úr ereklyéi.“ — Deák Ferencz hagyatékának árverezése folyton tart a fővárosban, de már fogyó érdeklődéssel és az árverezést intéző jó uraknak nem jut eszökbe, hogy Deák Ferencznek a vidéken is vannak tisztelői és talán ezek számára is lehetne az ereklyéből juttatni. Mindenki nem mehet fel Budapestre, hogy ott vehessen magának. Nem lenne-e czélszerü, ha minden megye székhelyére küldenének tárgyakat? Biztosítjuk, hogy mindenünnen csak a tárgyak ára menne vissza. ♦Megyei közgyűlés. — Ápr. 8-án, múlt hétfőn, megyebizottsági rendkívüli közgyűlés volt, melyen a bizottsági tagok nem nagy számmal vettek részt. Közigazgatási czikkünk lényegileg foglalkozik e közgyűlés főtárgyával is t. i a közmunkával, itt csak általánosságban szólunk a gyűlés lefolyásáról. Megyei országutaink ellen emelkedtek erősebb panaszok, melyek jövőben figyelembe kell, hogy vétessenek; mindamellett örvendetes jelenség az, hogy megyénk bátran kimondhatja, miszerint útjaira többet áldoz és jobb karban tartja, mint szomszédos megyéink, melyekhez különösen Zalamegyéhez már többször átirt, hogy a Balaton-Füredhez vezető utat a veszprém- megyei résznek megfelelőleg tartsa jobb karban. Feltűnt egyes községeknek azon uagyonis önző felfogása, hogy közmunkájokat községi útjaikra akarják fordítani, holott az országutak fentartására való. A megye ahol lehet és czél- szerünek látja, úgyis átengedi azt hol egészben, hol részben, mint azt most is tévé egyes községeknél, de az elvet feladnia nem lehet. A közgyűlés tisztázandónak véli a kir. állammérnök viszonyát a megyéhez, ez azonban a májusi közgyűlésre halasztatott. A közgyűlés Rozsos István urnák, ki a megyei magánpénztári elnökségről lemondott, e pénztár kezelése és gyarapítása körül szerzett maradandó érdemeiért jegyzőkönyvileg elismerő köszönetét mondott és helyébe ideiglenes elnöknek Bezerédy Gyula alispánt nevezte ki, Páál Dénes volt megyei, most kir. állammérnök úrnak pedig a hivatalával járt teendők czélszerü és lelkiismeretes ellátásáért szintén jegyzőkönyvi elismerést szavazott. ♦Tailián-kút, M. J. és még valami. - E lapok 14-ik számában M. J, úr olyan utasítás-félét adott a t. szerkesztőségnek, melyben bölcsen azt süti ki, hogy a Talhán-kút fúrása nem fog sikerülni, mert azt cső nélkül kezdették. Mindezek után kénytelen vagyok kijelenteni, miszerint M. J. — okoskodásaiból ítélve — csak annyit ért a kútfúrás mesterségéhez, mint hajdú a harangöntéshez, mert különben belátná azt, miszerint kősziklás földben nem szükséges a cső alkalmazása, mert a cső nem teremt ott forrást, hol a természet nem adott; alkalmazása ennek azért szükséges, hogy a föld öszsze ne ömöljék. Belg- hofl’er Mihály kútmester. ♦A „magyar kisbirtokosok országos föld- hitelegyesűlete“ létesítő bizottságától vettük az alanb következő részletes kimutatását az eddig jegyzett alapítványoknak azon sorrendben, amint az aláírások már tényleg befolytak; a jelen közlemény folytatását lapunk legközelebbi számaiban teendjük közzé. E jegyzék beküldésével egyidejűleg fölkérettünk annak megemlítésére, hogy minden levelezés az egyesület ügyében csak egyszerűen »a magyar kisbirtokosok országos földhitel-egyesületét létesítő bizottsághoz Budapesten“ czím- zendő, minthogy a bizottság a fővárosi központi póstahivatalnál külön fiókot tart levelei számára. Első részletes kimutatása a »magyar kisbirtokosok országos földhitelegyesűlete“ alaptőkéje megalkotása czéljából jegyzett alapítványoknak Nagyváradi takarékpénztár 10.000 frtot, kamatozó ; kalocsai 5,000 frtot, kamatmentes; vas-zalamegyei takarékpénztár 6.000 frtot kamatozó. Ennek eddigi gyűjtése: Udvary Ferencz 200 frt; Leithner Endre 200 frt; Donner József 100 frt; Lüttich Ernő 100 frt; Aglár Benedek s fia Lázár 100 frt; Te- gyey Lajos 100 frt; Haas Sándor 100 frt; Herz Sándor 100 frt; Lipp Alajos 100 frt; Vargyasy Gyula 100 írt; Veitl Károly 100 frt; Baldauf Károly 100 frt; Alexander Jakab 100 frt; Jeitteles Jakab 100 frt; Maisa Sándor 100 frt; Dávid Ferencz 100 frt és Simunyák Antal 100 frt; összesen 1,900 frt kamatozó; komáromi I. takarékpénztár részv. társaság 5,000 frt, kamatozó; komáromi vidéki takarékpénztár részv. társaság 5,000 írt, kamatozó; aszódi takarékpénztár 1,000 frt, kamatozó; ifj. Festetics Pál 10,000frt; Tisza László 5,000 frt, kamatozó ; Nagy György 5.000 frt, kamatozó; ifjabb B. Rudics József 5.000 kamatmentes ; ifj. Somssich Iván 5,000 frt, kamatmentes; Krausz Lajos 5,000 frt, kamatozó; Kovácsy Gyula 2,000 frt, kamatozó ; Yárady Gábor 1,000 frt, kamatozó; P. Szathmáry Károly 1,000 frt kamatozó; Végh Ignácz 1,000 frt kamatozó; Szécsényi takarékpénztár 500 frt, kamatozó, hinnék eddigi gyűjtése. Tersztyánszky Istán 500 frt; Pintér Sándor 500 frt, kamatozó; Nyikos Lajos 500 frt, kamatozó; szegedi kézmüvesbank 500 frt, kamatozó; tordai taknrék-pénztár részv. társulat 500 frt, kamatozó; bicskei takarék- pénztár 500 frt, kamatozó; mátészalkai takarék-pénztár részv. társaság 500 frt, kamatozó; körmendi takarék-pénztár 500 írt, kamatozó; szigetvári takarék-pénztár 500 frt, kamatozó; kalocsai főkáptalan 5000 frt, kamatmentes ; Vécsey József (Lukács Béla orsz. képviselő útján) 500 frt, kamatozó; Pest-Kis-Kun megye 5000 frt, kamatozó ; Árvái uradalom idősb gr. Zichy Edmund teljhatalmú főkormányzó által) 5000 frt, kamatozó; Körmend városa 3000 frt, kamatozó; Csongrádmegye 5000 frt, kamatozó. (Folyt, köv.) ♦Tudomásúl. — Múlt számunk Törvényszéki csarnok‘-ában sikkasztással vádolt Kiss Dániel nem veszprémi lakos, hanem takátsi. Nehogy a névazonosságból valami kellemetlenség háruljon bárkire is, kötelességünknek tartottuk ezt t. olvasóinknak tudomására hozni. ♦A herendi rablógyilkosság. — Sziderits Ferencz, a Herend és Szt-Gál közt levő 220. sz. vasúti őrháznál alkalmazott őr, az idei farsang vége felé másodszor nősült és azon hír terjedt el felőle, hogy nejével 600 frtot kapott. Míg f. hó 7-én vasárnap Herenden templomban volt, nejét 2 lövéssel meggyilkolták, 4 éves fiacskáját pedig az őrháztól pár száz lépésnyire eső vízbe fojtották. Fejes Dániel, herendi lakós, a gyilkosság elkövetésekor az őrház környékén volt szántóföldjein és látott abból 2 férfit jönni ki egy fehér és egy fekete kutyával. Később az őrházhoz vevén útját, a kint álló remegő fiúcskához néhány szót intézett, de abból semmit sem tudott kivenni. Midőn délfelé Herenden a gyilkosság híre elterjedt, Fejes Dániel első kötelességének tartotta észleletét bejelenteni, minek alapján Fazekas Mózes és Hegyi Béni szt.-gáli községi csőszök még az nap délután elfogattak; eleinte mindent tagadtak, de a másnap reggel megjelent Kleczár Ferencz, járási szolga- biró, tapintatos ügyességének sikerült több órai vesződés után vallomásra birni, melyből kitűnt, hogy először csak az anyát gyilkolták meg és a fiúcskára csak akkor gondoltak, mikor azt Fejes Dániellel beszélni látták, tehát ezért visszatértek; — bevallották egyszersmind azt is, hogy egy ládát felfeszítettek és abból 30 frtot, a nő új járói pedig 3 aranygyűrűt vittek magukkal. — A gyilkosok Veszprémbe hozatván, itt ellenök a további vizsgálat a legnagyobb erélylyel folytattatik. ♦Átjárók. — A Séden több zugó átjáró nem a legjobb karban van, hol egy-egy deszka, hol karfa stb. hiányzik. Ajánljuk ezeket hatóságunk figyelmébe. ♦A püspökkert. — A jó minap említettük, hogy a püspökkert egyik sarkán kioszk lesz. Ez a csinos kis épületke már innen- onnan készen is van. Maga a püspökkert pedig oly díszessé van téve, hogy szinte örömmel legel a szemünk rajta. A fehér murvás kanyargó utak színe kellemes ellentétet képez a virágágyak ét gyepek haragos zöldjével. Sétahelyekké lettek a kert többi részei is átalakítva és így a művelt közönség kellemes üdítő helyet fog itt találni, hol padok és kerti támlás székek állnak az elfáradtak kényelmére. Városunk közönsége bizonynyal elismeréssel fog ezért ő excellentiájának és derék jószágkormányzójának Ráth Iván úrnak adózni. Vajon a sétánynak az utcza felé eső korlátáit városi hatóságuuk nem szándékozik-e szintén befestetni, — már csak az egyformaság kedvéért is. ♦Helyes intézkedés. — Városi hatóságunk erélyesen utána láttat, vajon a kerttulajdonosok kellően hernyózták-e gyümölcs- I fáikat A csendbiztos egy hajdúval sorra veszi
