Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-04-14 / 15. szám
koff herczeg válaszjegyzéke Salisbury körjegy- zékére. E jegyzékben legnevezetesebb Oroszország azon készsége, mely Bulgária occupa- tiójának idejét megrövidíti. Különben a jegyzékben nagy hézagosság van; kívánja a megegyezésre jutást, de egy szóval sem jelzi az arra vezethető utat, s a congressust még csak nem is említi. Angol felfogás szerint aunak eldöntése, hogy mi lépjen a san-stefanoi szerződés helyébe, Európát illeti meg; ugyanezen álláspontot foglalja el Ausztria-Magyarország is. * Az angol felső és alsó házban egyhangúlag fogadtatott el a köszönő felirat Viktória királynőhöz a tartalékosoknak e hó 19-re eszközölt behivatása alkalmából. * Az angol és orosz viszonyok feszült voltát mutatja azon körülmény, hogy Wellesley ezredes Szt.-Pélervárra küldetett felvilágosításokat követelni bizonyos csapatmozdulatok iránt, melyek Romániában történtek; lord Loftus pedig utasíttatott, hogy kategoricus választ sürgessen. — Hornby angol tengernagy tőrzskarával megszemlélte a Gallipoli előtti erődítményeket és nagy élelmi raktárakat rendeztetett be. — Hir szerint Anglia a a porta közt egyezmény létesült, melynél fogva a porta Ázsiában 80,000 főnyi sereget szervez. A közigazgatási bizottság ülése. Veszprém, 1878. ápr. 9-én. A főjegyző szakjelentése szerint az alis- páni iktatóba beérkezett márczius hóban 446 nyilvános betegápolási és 522 közigazgatási más természettel biró ügydarab, február hóról elintézetlen maradt 17; az elintézendők száma tehát 985 volt. Ezek közül véglegesen elin- téztetett 945, közgyűlési tárgyalásra félretétetett 13, nyilvántartásban maradt 6, elintézetlen 21. — Az ügyforgalom legnagyobb márczius 30-án, midőn 58 és leglanyhább pedig 3-án volt, mikor csak 8 db érkezett be. — A márczius havi ügyforgalmat a februárival összehasonlítva 37 db apadás tapasztalható. — A közigazgatási bizottság iktatójába beérkezett 55 ügydarab közül elnökileg elintéztetett 16, ezen ülés napirendjére kitii- zetett 39. Áz alispáni hivatal pénzforgalma 1392 frt 60 krt, a február havinál 3482 frt 90 krral kevesebbet tett, mely összegből 343 frt 60 kr. a megyei utfentartási, 66 frt 34 kr. a nyilvános betegápolási alapot illetett, 428 írt 17 kr. a helybeli és vidéki kórházakban ápolt betegek tápdijainak fedezésére szolgált, 96 frt vadászjegyekért, 106 frt 50 kr. marhásleve- lekért folyt be, 182 frt 47 kr. a jegyzői nyugdíjalapra küldetett be, a többi vegyes természetű volt. — A jelentést tevő különösen kiemelendőnek mondta, hogy a kórházi tápdijak fedezésére a megyei nyilvános betegápolási alapból csak 100 frt 93 kr. lett fordítva, mig a többi 327 frt 24 krt a fizetni köteles községek, tekintve egyének fizették. — Vadászjegy 8, 5 kros marháslevél 7545, 3 kros 912 adatott ki. Az ujonczozás az egész megye területén befejeztetvén, következő eredményt tüntet fel: Az 1877. évi hadjutalék végleges számbavétele óta az idei fősorozás kezdetéig eszközölt utóállitások alapján 28 egyén állíttatott. — A fősorozásnál a közöshadsereg ujonczjutalékába 434, a honvédségibe 162 egyén soroztatott be, felülállíttatott 3. — A veszprémi utóállís újabbnál újabb gondolkodás tárgyát teszik azok, melyek a kolostorokból léptek elő. Az emberiség mindig több és több, s így nem az egyediség követelményével, hanem a sokaságéval áll mindig égetőbben szemközt. A körülmény, az idő, vagy valamely rendkívül mély belátású ember fogja-e ezen dolgot megoldani s a sokaság elvéből folyó igényeket az egyediségével kiegyenlíthetni, nem tudjuk. A valóságos tények élesen elkülönzött új-kori egyediséget és sokaságot kezdenek föltüntetni. Korunk gyárakat épit, melyek a túl- bőségben úszó egyed és a szűkölködő sokaság eszméjének kő kifejezései. A kik ellenben az emberiség társadalmi s illetőleg szellemi építői, phalansterekről beszélnek, mint oly épületekről, hol mindenkit egyenlő munkának kellene terhelni, mindenkinek egyenlő ruha, lakóhely és táplálékban részesülni, de többé oly túlbőséggel kiszínezett egyednek, mint a gyártulajdonos, névről sem kellene ismertetnie. Lesz-e idő, midőn kővé válik ez épület, melynek mintegy a jövő mélyéből ilyen színe verődik felénk ?.... (Vége.) Váry Gellert. Mily pénzügyi áldozatok hozatnak Ausztriában a ga\dás\at-, ipar- és kereskedelem érdekében. Ráth Károly országgyűlési képviselő úr, ki sohasem mulasztja el alkalomszerüleg hazánk közgazdasági érdekei mellett szakismetásnál 16 közül besoroztatott 1, visszahelyeztetett 12, mint teljesen alkalmatlan felmentetett 3: Enyingen utóállíttatott 1 és mint II. korosztályú a honvédséghez besoroztatott. A közbiztonság a lefolyt hóban nem volt egészen kedvező, bejelentett tolvajlási esetek kívül 4 jelentékenyebb volt; tűzeset 9 fordult elé 2134 frt 60 kr. kárral, melyből biztosítás által 930 frt van ledezve. A főorvos jelentése szerint az egészség- ügyi állapot kedvezőbb volt, mint a lefolyt hóban; a roncsoló toroklob újabban nem mutatkozott, mely körülmény azonban nem biztos jele a járvány teljes megszűnésének. — Nagyobb mérvű betegesedések Marczaltőn fordultak elő, hol az iskolás gyermekek közt nehány nap alatt 50 betegedett meg nyak- és fültőmirigy-daganatban, de nagyobb veszély nem forgott fenn, minthogy a daganatok 2—3 nap alatt eloszolváu, a gyermekek teljesen felgyógyultak. A kir adófelügyelő jelentése szerint Veszprém megye adóhátraléka a múlt év végével 309396 írt 4 kr. volt, az idei első uegyedi előírás tett 273525 frt 93 krt, az összes tartozás tehát 582921 frt 97 krt. Befizettetett pedig jan. 1-től febr. 28-ig 175837 frt 83 kr, és márczius hóban 33354 frt 25 '/2 kr. a hátralék tehát 373729 frt 88 y2 kr. — Az idei márczius havi befizetéseket a múlt évivel összehasonlítva 23514 frt 62 % k. apadás mutatkozik. A kir. tanfelügyelő jelentését a szentgáli, városlődi, dudari és oszlopi elöljáróságok ellen a tankötelezettség végrehajtása körül tapasztalt hanyagság miatt elrendelt fegyelmi vizsgálat eredményével kezdi meg, melyből arról értesülünk, hogy a városlődi és oszlopi bírák 5—5 írtban lettek elmarasztalva, mig Pintér József, szentgáli biró ellen a vizsgálat foganatosítható nem volt, mivel az illető egyéb hivatalos teendőiben tapasztalt nagyobb mérvű mulasztásai miatt már előbb elmozdittatott, mig a dudari biró egyes fenforgó enyhítő körülmények tekintetbe vételével mulasztásáért megdorgáltatott. Az 1877/8. iskolai év tankötelesei és az első negyed iskolai viszonyairól szóló jelentések a múlt gyűlésen említett megsürgetésre a pápai és devecseri járásból is beérkeztek; Ádász-Tevel, Nyárád, Pápa-Teszér és Takácsi községekben nagyobbmérvű mulasztások mutatkozván, az illető elöljárók ellen a fegyelmi vizsgálat elnökileg elrendeltetett. Mivel e második negyed iskolázási viszonyaira vonatkozó jelentések még csak a pápai járásból érkeztek be, ezeket a jelentést- tevő ezúttal mellőzi. Az árvaszéki elnök terjedelmes és kimerítő jelentése szerint az 1877. év utolsó negyedével az árvaszék hatósága alatt maradt 10428 gyámolt és 31 gondnokolt, összesen 10459; ezen szám az 1878-ik év első negyedében 367-tel szaporodott, nagykorúság elérése és halálozás folytán pedig 122-vel fogyott, van tehát jelenleg az árvaszék hatósága alatt 10704 gyámolt és gondnokolt. Az ügyforgalomra vonatkozólag kiemeli, hogy az 1877. év végével maradt elintézetlen 22 ügydarab, a jelen év első negyedében beérkezett 1593, összesen 1615; elintéztek pedig: Körössy Imre, árvaszéki ülnök 485, Tőttőssy Mihály, á. ü. 380, Szentes István, árvaszéki ülnök 345, Kopácsy Árpád, árvaszéki jegyző a folyó jegyzői teendőkön kivűl 94; összesen 1304 ügydarabot; elintézetlen 311 db. Ami az elintézett ügyek kiadványo- zását illeti, átadatott a kiadó-hivatalnak az rétéi egész bő tárházának segítségével lándzsát törni, a budgetvita alkalmával tartott egyik beszédében érdekes paralellát von azon közgazdasági politika s azon pénzügyi áldozatok közt, amikkel egyrészről Magyarország, másrészről Ausztria a földmívelés-, ipar- és kereskedelem érdekeit előmozdítja. Közöljük a beszédnek idevonatkozó részleteit, a gyorsírói feljegyzések után, mellőzvén a politikai vonatkozásokat: Helyén látom az előttünk fekvő költségirányzatot arról az oldalról is kissé tüzetesebben, bár röviden megvilágítani, mi történik nálunk a legfontosabb közgazdasági érdekek felkarolása körül, némi paralellát vonva Ausztria gazdasági politikájával, azon Ausztriáéval, mely nem éri be a kiegyezésnél a „keine Mehrbelastung“ kérlelhetlen érvényesítésével, mely a mellett, hogy tőlünk több milliónyi fogyasztási adót szed, a mellett hogy általunk fizetteti meg a legfontosabb iparágai számára biztosított vámvédelmet: ott, a hol kell, jelentékeny financzialis áldozatokkal is fejleszti, erősbíti gazdászati, iparát és kereskedelmét. Az mondatik: ma engednünk kell Ausztriának a kiegyezési kérdésekben, nem vagyunk eléggé erősek a gazdasági különvállás esélyeivel saját erőnkből megküzdeni. Máskép lesz ez 10 év múlva; 10 év alatt annyira megerősödhetünk hogy akkor könnyebben függetlenné tehetjük hitelügyünket és ránk nézve sokkal kedvezőbb feltételek mellett léphetünk Ausztriával vám- és kereskedelmi szövetségre. Soha oda nem dobatott valamely állítás, melynek oly kevés benső jogosultsága van, s mely annyira képez ép oly üres mint vesze1877. évi hátralékból 427, a jelen első negyedről 1304, összesen 1731, általa kiadatott 1528, hátralékban 203. A tevékenységi kimutatásban a számadások beérkeztére és megvizsgálására különös gond lévén fordítandó, sajnosán említi fel a jelentést tevő, hogy a községi közgyámok és elöljáróságok a gyámi számadások beterjesztésénél, kevés kivétellel, leguagyobbmérvű hanyagságot és vétkes mulasztást tanúsítanak, minek bizonyítására szolgál, hogy 1861 egész 1877-iki évek közötti időről még 282 számadás nem terjesztetett be; a mulasztó községek a következők: Lepsény 1861-től, Alsó-Iszkáz és Varsány 1872-től, Fokszabad 1873-tól, Nyögér, Kis-Pirith, Karakoszörcsök, Tüskevár 1874-től, Gyirótli, B. N. és B M. Szt-László, Enying, Sió-Maros és Papkeszi 1875 tői, 1876-ról még 52 és 1877-ről 159 számadás nem érkezett be. A számvevői észrevételekkel kiadott, de még vissza nem érkezett számadások összege 69. — A községek ily nagymérvű mulasztása rendkívül zsibbasz- tólag hat a számvevőség működésére és 155 beküldött számadást megvizsgálni nem lehe- hetett, minthogy az előző évek számadásai nem lettek beterjesztve. A jelentést a törvényeknek megfelelő szabályrendeletek kidolgozásának sürgetése zárja be. A kir. főmérnök jelentése szerint az 1878 évre közmunkába összeiratott 62110 kátfogatú, 170 egyfogatu igás és 81666 kézinapszám, melyből természetbeni leszolgálásra 48475 '/2 két- 145 egyfogatu és 55418 kézinapszám megváltásra pedig 13634'/2 két- 25 egyfogatu és 26248 kézinapszám lett 24151 frt 70 kr. megváltási díjjal előirányozva. A megyei országút hálózathoz hatóságilag megrendelt jelölő kövek közül 210 kilométernyi útra elégséges 210 kő elkészült és első sorban a Pápa-Kis-Bér (50 km.) Fehérvár- Siófok 23, Veszprém-Szombathely 65, Város- lőd-Pápa 28, Devecser-Pápa-Győr 48, Pápa- Kis Czell községi útvonalokon ajánlja jelentés tevő azokat alkalmazni; czélszerüuek vélné továbbá, ha az útkaparók száma annyiban állapíttatnék meg. hogy minden 2 mérföldre jutna egy utkaparó és az ntvonalon laknék. Viszonzás az „Észrevételek a Lelkész vagy rabbi csikkre.“ II. Vonatkozva az általam használt szavakra: „A mi pedig sokak által fontosnak vélt „egyházi szónoklatot“ illeti, az — sit venia verbo — nem képezi lényeges részét az izraelita vallásnak s csak fentebb jelzett tanítói működésének természetszerű kifolyása* — erre Ítészem ,,nagyon téves nézeteimet visszautasítja“, de mintha megbánná, így folytatja: „Csak értsük jól egymást! A művészileg kidolgozott beszéd sem a keresztény,13 sem az izraelita egyházban 14 nem lényeges része az 13 Holott én több helyütt mást olvastam : így például a-/. „Universal Kirclienzeitung“ J837. évszám pagina 1608. így hangzik: „a római katholikus egyház tudni való, abban is különbözik a protestáns egyházaktól, hogy amaz a misét, emez pedig a pre- dicatiót tartja az isteni tisztelet főkellékének“ ; itt predicatió alatt bizonyosan csak a művészetileg kidolgozott beszé érthető. 14 Ismét emlékezetébe kell hoznom t. collegám- nak egy Löw elleni röpiratának passusát pag. 47. : „Mau kann Meiseis das Verdienst nicht versagen, dass er die Predigt in Pest zum integrirenden Theil delmes phrasist; kézzelfoghatóan feltünteti ezt csak némely budgettételnek egyszerű szembeállítása. Nem akarok a két államnak tágabb értelemben vett kultur-kiadásairól szólam, de igenis legyen megengedve, némi paralellát vonni a budgetbeu kifejezést nyeit azon eszközök közt, melyeket az egyik állam is a másik is a gazdasági erők fejlesztése érdekében alkalmaz. (Halljuk!) Útépítésre és fentartásra Ausztria 44/2 milliót, vízépítkezésre 1.700,000 forintot vett íel idei budgetjébe. A földmivelési minisztérium 555,000 frtot fordít a gazdaság különböző ágainak emelésére; ezen a czímeu a mi költségvetésünkben 50,000 frt figurái. A gazdasági tanintézetek a fenti összegben benn nem foglalt külön jelentékeny államsegélyben részesülnek. Ausztria 5 műegyetem dotálására évi 680.000 frtot fordít. A szorosan vett ipari czélokra a budgetbe felvett összegek azonban legszembeötlőbben tüntetik fel, mily eszközökkel tudott és akart Ausztria ipart teremteni és mely eszközökkel s állami áldozatokkal törekszik ipari tekintetben gyarmati helyzetünket állandóvá tenni. A t. pénzügyi bizottság s első sorban hazánk „nagy Sparmeisztere“ Zsedényi képviselőtársunk, sokalta a kormány által ipar és kereskedelmi czélokra felvett 37270 frt óriási összeget, s azt reducálta 35170 frtra. A Lajthán túli budgetbizottság, mely a törlések tekintetében bizonyára nem járt el csekélyebb szigorral, a mennyiben nem kevesebb mint 5.700,000 írtig alkalmazta a vörös ónt, nem habozott ipariskolai czélokra 40.000 írttal többet mint tavai beállítani. isteni tiszteletnek, hanem a szent írásból val( olvasás az.“------------Hogyan képes t. colle. gám a „szent írásból való olvasást“ az „egy. házi szónoklat“ fogalmával összezavarni ? gx első lényeges része az isteni tiszteletnek, u de nem a rabbi teendője; a másodikat már a fogalom természeténél fogva csakis a művészi szerkesztésre s előadásra képes rabbi végzi, de távol sem képezi az isteni tisztelet kiegészítő részét, a mit t. collega uram is he- lyesel. Miben összpontosul tehát „nagyon téves nézetem,“ melyet „visszautasítnia“ kell? f;s mivé aljasul a kritika a szemfényvesztett kö- zönség szeme előtt? ,(i A rabbik a szent írást soha sem olvasták fel, hanem tanították és magyarázták; sőt a 2-ik templom korszaka alatt létrejött zsynagógák 17 főczélja — a? imán kívül — az oktatás volt. 18 A ki a zsi. dóság történetét tiszta ősforrásaiból meríti és nem a modern nem megbízható regényes történelem után 19 indül, az előtt nyílt titok, hogy minden idők legnevezetesebb rabbijai, egyedüli végczélukul a Thora tanítását és magyarázását tűzték ki, s daczára annak, hogy tanítványaik ezrenként lesték szent előadásaikat, ők az úgynevezett Agadah-val nem igen foglalkoztak,w s a történelem homiletikai s des Gottesdienstes gemacht, da er allsabatlich ge- sprochen.“ .Ergo, ahol minden szombaton nem szónokolnak (mint mindenütt) ott a szónoklat nem lényeges része az isteni tiszteletnek ! És mit értet t. collégéin Meisels szónoklatai alatt, tán a „szent Írásból való olvasást, mely ős időktől Pesten is divat? Bizonyára csak „művészileg kidolgozott beszéd“ volt az mit Meisel tartott és ezt nem tartja a mint való is, az isteni tisztelet lényeges részének. Egy „Offeut liehe Meinung“ czimíí czikkében „Wiener Jahrbuch1, 1817. azt mondta : „die öffentliche Meinung ist das Weltgericht, welche alles vor ihren Richterstuhl zieht, und vor deren Autorität sich Alle früher oder später beugen müssen.“ Mit gondol tehát, nem fog a „hatalmas közvélemény“ az én ítészem chamäleon- szerü elmélkedései felett is pálezát törni, ha ilyen badarul összezavarja a fogalmakat ? 15 Nemcsak ezt egyedül, hanem az ünnepnapokon! Thora felolvasást, valamint a szellemi foglalkozást minden az illető ünnepre szánt törvényezik- kekrőt „a hagyomány Mózesre vezeti vissza.“ (Tr. Megillah 4-a stb. h. Maimon. H. Tefülah 12, 1.) És nemcsak „szombat és ünnepnapokon a próféták beszédeket tartottak,“ hanem Deborah prófétáimról az állíttatik, hogy naponta hirdette Isten igéjét. (Tana Debé Elijahu-Ialkut II. 42-nál.) 16 Mendelssohn „Kleine philosophische Schriften (vermischte Gedanken, XXV.“) találóan mondja: „Es gibt milzsüchtige Leute, die der löblichen That gerne nichtswürdige Absichten zuschreiben. So gibt es auch Schrifsteller, die da wünschen es möchte in keines andern Verstand heller aussehen als in dem ihrigen. Lieber soll alles blind sein, ehe sie blöde Augen haben wollen. Jene sind Pyrrhonier in der Geschichte, diese in den Wissenschaften.“ 17 A synagogák gyülhelyeknek aivorpoyr) Beth- Ha-Kneseth neveztettek, holott a jeruzsálemi szent templom e következő nevekkel jeleztetett: Mischkan, Beth-El, Hechal és Ezájás 56, 7. szerint Beth-Tefil- lah (imaház.) 18 Mily sikerteljes volt a régi synagogákbani ta- uítás, kitűnik Tana-Debe-Elijahu: „A synagogák tisztító erejénél fogva a vétkekkel terhelt látogató vétektől mentesen hagyta azt el“ s tractatus Bera- choth 16-a támaszkodva Mózes 4. k. 24. 6. ezt követeli általában a tanintézetektől. Lehetne-e minden egyes mai imaházunktól ilyen eredményt várni ? 19 Grätz II. k. I-ső r. 6-ik jegyzetében egyenesen tagadja a „Thora isteni eredetét“. S. IX. k. 431. szertartási Codex elleni kifakadásai, melyeket az ismert reformátor Chorin sem merészelt helybenhagyni (L. „der jüdische Congress“ etc. v. Löw 100) Tessék Grätz nyilatkozatait a hagyományos törvényekről olvasni, vagy ama gúnyos észrevételét, melyekkel szertartásos Codex fejtegetői illeti j vagy mint gyanúsítja és becsteleníti R. Jonatán Eiben- schützt. (Hasonl. Jost All-gemeine Geschichte des jüdischen Volkes II. k, 474. 10 Az úgynevezett Agadah jobbára a thorabani járatlanok számára volt szánva, találjuk ugyan, hogy rabbik által is látogatattak, (Er. Berachoth 6-b) csak, Már pedig, hogy mily fontosságot tulajdonít az osztrák kormány az iparoktatás ügyének, erre nézve talán nem lesz érdektelen, ha a költségvetésnek erre vonatkozó némely főbb tételeit felsorolom. (Halljuk!) Az osztrák közoktatási minisztérium az ipariskolákat az ordinariumban 358,000 írttal, az extraordinariumban 121,000 frttal segélyezi; a kereskedelmi minisztérium e czélra 212.000 frtot fordít; hozzáadom még, hogy a bécsi iparmű-muzeum 80,000 frt rendes évi dotátióban részesül, úgy hogy a szorosabb értelemben vett ipari czélokra az osztrák budgetben 772,000 frt figurái. Mit fordítunk mi e czélra? ha a kassai gépészeti tanoda és az iparmű-muzeum új 10—10,000 frtnyi dotatióját az ipar és kereskedelmi czélokra velvett 35,000 írthoz hozzáadjuk, 55,000 frtot vagyunk képesek az említett 772.000 frttal szembe állítani. S még csak azt jegyzem meg, hogy Ausztriában külön 47.000 frttal segélyeztetnek a kereskedelmi szakiskolák, holott nálunk e czélra az államnak egy íorintja sincs. Már ezen néhány számok, t. ház, nézetem szerint igen tanulságos commentárt szolgáltatnak budgetünknek nem pénzügy — mit tagadni egyáltalában nem akarok — hanem államgazdászati realitásához. Azon országban, a hol a kormány a nagy fáradsággal kidolgozott országos ipariskolai szervezet megindítására 25,000 frtot és az első középipartanoda életbeléptetésére megkívántato további 25.000 frtot a törvényhozástól kérni nem meri, (Vége kör.)
