Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-04-14 / 15. szám

koff herczeg válaszjegyzéke Salisbury körjegy- zékére. E jegyzékben legnevezetesebb Orosz­ország azon készsége, mely Bulgária occupa- tiójának idejét megrövidíti. Különben a jegy­zékben nagy hézagosság van; kívánja a meg­egyezésre jutást, de egy szóval sem jelzi az arra vezethető utat, s a congressust még csak nem is említi. Angol felfogás szerint aunak eldöntése, hogy mi lépjen a san-stefanoi szer­ződés helyébe, Európát illeti meg; ugyanezen álláspontot foglalja el Ausztria-Magyarország is. * Az angol felső és alsó házban egyhan­gúlag fogadtatott el a köszönő felirat Viktó­ria királynőhöz a tartalékosoknak e hó 19-re eszközölt behivatása alkalmából. * Az angol és orosz viszonyok feszült vol­tát mutatja azon körülmény, hogy Wellesley ezredes Szt.-Pélervárra küldetett felvilágosí­tásokat követelni bizonyos csapatmozdulatok iránt, melyek Romániában történtek; lord Loftus pedig utasíttatott, hogy kategoricus választ sürgessen. — Hornby angol tenger­nagy tőrzskarával megszemlélte a Gallipoli előtti erődítményeket és nagy élelmi raktára­kat rendeztetett be. — Hir szerint Anglia a a porta közt egyezmény létesült, melynél fogva a porta Ázsiában 80,000 főnyi sereget szervez. A közigazgatási bizottság ülése. Veszprém, 1878. ápr. 9-én. A főjegyző szakjelentése szerint az alis- páni iktatóba beérkezett márczius hóban 446 nyilvános betegápolási és 522 közigazgatási más természettel biró ügydarab, február hóról elintézetlen maradt 17; az elintézendők száma tehát 985 volt. Ezek közül véglegesen elin- téztetett 945, közgyűlési tárgyalásra félreté­tetett 13, nyilvántartásban maradt 6, elinté­zetlen 21. — Az ügyforgalom legnagyobb márczius 30-án, midőn 58 és leglanyhább pedig 3-án volt, mikor csak 8 db érkezett be. — A márczius havi ügyforgalmat a feb­ruárival összehasonlítva 37 db apadás tapasz­talható. — A közigazgatási bizottság iktató­jába beérkezett 55 ügydarab közül elnökileg elintéztetett 16, ezen ülés napirendjére kitii- zetett 39. Áz alispáni hivatal pénzforgalma 1392 frt 60 krt, a február havinál 3482 frt 90 krral kevesebbet tett, mely összegből 343 frt 60 kr. a megyei utfentartási, 66 frt 34 kr. a nyil­vános betegápolási alapot illetett, 428 írt 17 kr. a helybeli és vidéki kórházakban ápolt betegek tápdijainak fedezésére szolgált, 96 frt vadászjegyekért, 106 frt 50 kr. marhásleve- lekért folyt be, 182 frt 47 kr. a jegyzői nyugdíjalapra küldetett be, a többi vegyes természetű volt. — A jelentést tevő különö­sen kiemelendőnek mondta, hogy a kórházi tápdijak fedezésére a megyei nyilvános beteg­ápolási alapból csak 100 frt 93 kr. lett for­dítva, mig a többi 327 frt 24 krt a fizetni köteles községek, tekintve egyének fizették. — Vadászjegy 8, 5 kros marháslevél 7545, 3 kros 912 adatott ki. Az ujonczozás az egész megye területén befejeztetvén, következő eredményt tüntet fel: Az 1877. évi hadjutalék végleges számbavé­tele óta az idei fősorozás kezdetéig eszközölt utóállitások alapján 28 egyén állíttatott. — A fősorozásnál a közöshadsereg ujonczjutalékába 434, a honvédségibe 162 egyén soroztatott be, felülállíttatott 3. — A veszprémi utóállí­s újabbnál újabb gondolkodás tárgyát teszik azok, melyek a kolostorokból léptek elő. Az emberiség mindig több és több, s így nem az egyediség követelményével, hanem a soka­ságéval áll mindig égetőbben szemközt. A körülmény, az idő, vagy valamely rendkívül mély belátású ember fogja-e ezen dolgot megoldani s a sokaság elvéből folyó igényeket az egyediségével kiegyenlíthetni, nem tudjuk. A valóságos tények élesen elkülönzött új-kori egyediséget és sokaságot kezdenek föl­tüntetni. Korunk gyárakat épit, melyek a túl- bőségben úszó egyed és a szűkölködő sokaság eszméjének kő kifejezései. A kik ellenben az emberiség társadalmi s illetőleg szellemi építői, phalansterekről be­szélnek, mint oly épületekről, hol mindenkit egyenlő munkának kellene terhelni, minden­kinek egyenlő ruha, lakóhely és táplálékban részesülni, de többé oly túlbőséggel kiszíne­zett egyednek, mint a gyártulajdonos, névről sem kellene ismertetnie. Lesz-e idő, midőn kővé válik ez épület, melynek mintegy a jövő mélyéből ilyen színe verődik felénk ?.... (Vége.) Váry Gellert. Mily pénzügyi áldozatok hozatnak Ausztriá­ban a ga\dás\at-, ipar- és kereskedelem ér­dekében. Ráth Károly országgyűlési képviselő úr, ki sohasem mulasztja el alkalomszerüleg ha­zánk közgazdasági érdekei mellett szakisme­tásnál 16 közül besoroztatott 1, visszahelyez­tetett 12, mint teljesen alkalmatlan felmen­tetett 3: Enyingen utóállíttatott 1 és mint II. korosztályú a honvédséghez besoroztatott. A közbiztonság a lefolyt hóban nem volt egészen kedvező, bejelentett tolvajlási esetek kívül 4 jelentékenyebb volt; tűzeset 9 for­dult elé 2134 frt 60 kr. kárral, melyből biz­tosítás által 930 frt van ledezve. A főorvos jelentése szerint az egészség- ügyi állapot kedvezőbb volt, mint a lefolyt hóban; a roncsoló toroklob újabban nem mu­tatkozott, mely körülmény azonban nem biz­tos jele a járvány teljes megszűnésének. — Nagyobb mérvű betegesedések Marczaltőn for­dultak elő, hol az iskolás gyermekek közt nehány nap alatt 50 betegedett meg nyak- és fültőmirigy-daganatban, de nagyobb veszély nem forgott fenn, minthogy a daganatok 2—3 nap alatt eloszolváu, a gyermekek teljesen felgyógyultak. A kir adófelügyelő jelentése szerint Vesz­prém megye adóhátraléka a múlt év végével 309396 írt 4 kr. volt, az idei első uegyedi előírás tett 273525 frt 93 krt, az összes tar­tozás tehát 582921 frt 97 krt. Befizettetett pedig jan. 1-től febr. 28-ig 175837 frt 83 kr, és márczius hóban 33354 frt 25 '/2 kr. a hát­ralék tehát 373729 frt 88 y2 kr. — Az idei márczius havi befizetéseket a múlt évivel össze­hasonlítva 23514 frt 62 % k. apadás mutatkozik. A kir. tanfelügyelő jelentését a szentgáli, városlődi, dudari és oszlopi elöljáróságok ellen a tankötelezettség végrehajtása körül tapasz­talt hanyagság miatt elrendelt fegyelmi vizs­gálat eredményével kezdi meg, melyből arról értesülünk, hogy a városlődi és oszlopi bírák 5—5 írtban lettek elmarasztalva, mig Pintér József, szentgáli biró ellen a vizsgálat foga­natosítható nem volt, mivel az illető egyéb hivatalos teendőiben tapasztalt nagyobb mérvű mulasztásai miatt már előbb elmozdittatott, mig a dudari biró egyes fenforgó enyhítő körülmények tekintetbe vételével mulasztásá­ért megdorgáltatott. Az 1877/8. iskolai év tankötelesei és az első negyed iskolai viszonyairól szóló jelen­tések a múlt gyűlésen említett megsürgetésre a pápai és devecseri járásból is beérkeztek; Ádász-Tevel, Nyárád, Pápa-Teszér és Takácsi községekben nagyobbmérvű mulasztások mu­tatkozván, az illető elöljárók ellen a fegyelmi vizsgálat elnökileg elrendeltetett. Mivel e második negyed iskolázási vi­szonyaira vonatkozó jelentések még csak a pápai járásból érkeztek be, ezeket a jelentést- tevő ezúttal mellőzi. Az árvaszéki elnök terjedelmes és ki­merítő jelentése szerint az 1877. év utolsó negyedével az árvaszék hatósága alatt maradt 10428 gyámolt és 31 gondnokolt, összesen 10459; ezen szám az 1878-ik év első ne­gyedében 367-tel szaporodott, nagykorúság elérése és halálozás folytán pedig 122-vel fogyott, van tehát jelenleg az árvaszék ható­sága alatt 10704 gyámolt és gondnokolt. Az ügyforgalomra vonatkozólag kiemeli, hogy az 1877. év végével maradt elintézetlen 22 ügydarab, a jelen év első negyedében be­érkezett 1593, összesen 1615; elintéztek pe­dig: Körössy Imre, árvaszéki ülnök 485, Tőttőssy Mihály, á. ü. 380, Szentes István, árvaszéki ülnök 345, Kopácsy Árpád, árvaszéki jegyző a folyó jegyzői teendőkön kivűl 94; összesen 1304 ügydarabot; elintézetlen 311 db. Ami az elintézett ügyek kiadványo- zását illeti, átadatott a kiadó-hivatalnak az rétéi egész bő tárházának segítségével lánd­zsát törni, a budgetvita alkalmával tartott egyik beszédében érdekes paralellát von azon közgazdasági politika s azon pénzügyi áldo­zatok közt, amikkel egyrészről Magyarország, másrészről Ausztria a földmívelés-, ipar- és kereskedelem érdekeit előmozdítja. Közöljük a beszédnek idevonatkozó részleteit, a gyors­írói feljegyzések után, mellőzvén a politikai vonatkozásokat: Helyén látom az előttünk fekvő költségirányzatot arról az oldalról is kissé tüzetesebben, bár röviden megvilágítani, mi történik nálunk a legfontosabb közgaz­dasági érdekek felkarolása körül, némi paralellát vonva Ausztria gazdasági politikájával, azon Ausztriáéval, mely nem éri be a kiegyezésnél a „keine Mehrbelastung“ kérlelhetlen érvé­nyesítésével, mely a mellett, hogy tőlünk több milliónyi fogyasztási adót szed, a mellett hogy általunk fizetteti meg a legfontosabb iparágai számára biztosított vámvédelmet: ott, a hol kell, jelentékeny financzialis áldo­zatokkal is fejleszti, erősbíti gazdászati, iparát és kereskedelmét. Az mondatik: ma enged­nünk kell Ausztriának a kiegyezési kérdések­ben, nem vagyunk eléggé erősek a gazdasági különvállás esélyeivel saját erőnkből megküz­deni. Máskép lesz ez 10 év múlva; 10 év alatt annyira megerősödhetünk hogy akkor könnyebben függetlenné tehetjük hitelügyünket és ránk nézve sokkal kedvezőbb feltételek mellett léphetünk Ausztriával vám- és keres­kedelmi szövetségre. Soha oda nem dobatott valamely állítás, melynek oly kevés benső jogosultsága van, s mely annyira képez ép oly üres mint vesze­1877. évi hátralékból 427, a jelen első ne­gyedről 1304, összesen 1731, általa kiadatott 1528, hátralékban 203. A tevékenységi kimutatásban a szám­adások beérkeztére és megvizsgálására külö­nös gond lévén fordítandó, sajnosán említi fel a jelentést tevő, hogy a községi közgyámok és elöljáróságok a gyámi számadások beter­jesztésénél, kevés kivétellel, leguagyobbmérvű hanyagságot és vétkes mulasztást tanúsíta­nak, minek bizonyítására szolgál, hogy 1861 egész 1877-iki évek közötti időről még 282 számadás nem terjesztetett be; a mulasztó községek a következők: Lepsény 1861-től, Alsó-Iszkáz és Varsány 1872-től, Fokszabad 1873-tól, Nyögér, Kis-Pirith, Karakoszörcsök, Tüskevár 1874-től, Gyirótli, B. N. és B M. Szt-László, Enying, Sió-Maros és Papkeszi 1875 tői, 1876-ról még 52 és 1877-ről 159 számadás nem érkezett be. A számvevői ész­revételekkel kiadott, de még vissza nem ér­kezett számadások összege 69. — A községek ily nagymérvű mulasztása rendkívül zsibbasz- tólag hat a számvevőség működésére és 155 beküldött számadást megvizsgálni nem lehe- hetett, minthogy az előző évek számadásai nem lettek beterjesztve. A jelentést a törvényeknek megfelelő szabályrendeletek kidolgozásának sürgetése zárja be. A kir. főmérnök jelentése szerint az 1878 évre közmunkába összeiratott 62110 kátfogatú, 170 egyfogatu igás és 81666 kézi­napszám, melyből természetbeni leszolgálásra 48475 '/2 két- 145 egyfogatu és 55418 kézi­napszám megváltásra pedig 13634'/2 két- 25 egyfogatu és 26248 kézinapszám lett 24151 frt 70 kr. megváltási díjjal előirányozva. A megyei országút hálózathoz hatósági­lag megrendelt jelölő kövek közül 210 kilo­méternyi útra elégséges 210 kő elkészült és első sorban a Pápa-Kis-Bér (50 km.) Fehérvár- Siófok 23, Veszprém-Szombathely 65, Város- lőd-Pápa 28, Devecser-Pápa-Győr 48, Pápa- Kis Czell községi útvonalokon ajánlja jelentés tevő azokat alkalmazni; czélszerüuek vélné továbbá, ha az útkaparók száma annyiban állapíttatnék meg. hogy minden 2 mérföldre jutna egy utkaparó és az ntvonalon laknék. Viszonzás az „Észrevételek a Lelkész vagy rabbi csikkre.“ II. Vonatkozva az általam használt szavakra: „A mi pedig sokak által fontosnak vélt „egy­házi szónoklatot“ illeti, az — sit venia verbo — nem képezi lényeges részét az izraelita vallásnak s csak fentebb jelzett tanítói mű­ködésének természetszerű kifolyása* — erre Ítészem ,,nagyon téves nézeteimet visszauta­sítja“, de mintha megbánná, így folytatja: „Csak értsük jól egymást! A művészileg ki­dolgozott beszéd sem a keresztény,13 sem az izraelita egyházban 14 nem lényeges része az 13 Holott én több helyütt mást olvastam : így például a-/. „Universal Kirclienzeitung“ J837. évszám pagina 1608. így hangzik: „a római katholikus egy­ház tudni való, abban is különbözik a protestáns egyházaktól, hogy amaz a misét, emez pedig a pre- dicatiót tartja az isteni tisztelet főkellékének“ ; itt predicatió alatt bizonyosan csak a művészetileg ki­dolgozott beszé érthető. 14 Ismét emlékezetébe kell hoznom t. collegám- nak egy Löw elleni röpiratának passusát pag. 47. : „Mau kann Meiseis das Verdienst nicht versagen, dass er die Predigt in Pest zum integrirenden Theil delmes phrasist; kézzelfoghatóan feltünteti ezt csak némely budgettételnek egyszerű szembeállítása. Nem akarok a két államnak tágabb értelemben vett kultur-kiadásairól szó­lam, de igenis legyen megengedve, némi paralellát vonni a budgetbeu kifejezést nyeit azon eszközök közt, melyeket az egyik állam is a másik is a gazdasági erők fejlesztése érdekében alkalmaz. (Halljuk!) Útépítésre és fentartásra Ausztria 44/2 milliót, vízépítkezésre 1.700,000 forintot vett íel idei budgetjébe. A földmivelési minisztérium 555,000 frtot fordít a gazdaság különböző ágainak emelésére; ezen a czímeu a mi költségveté­sünkben 50,000 frt figurái. A gazdasági tan­intézetek a fenti összegben benn nem foglalt külön jelentékeny államsegélyben részesülnek. Ausztria 5 műegyetem dotálására évi 680.000 frtot fordít. A szorosan vett ipari czélokra a budgetbe felvett összegek azonban legszembeötlőbben tüntetik fel, mily eszkö­zökkel tudott és akart Ausztria ipart teremteni és mely eszközökkel s állami áldozatokkal törekszik ipari tekintetben gyarmati helyze­tünket állandóvá tenni. A t. pénzügyi bizottság s első sorban hazánk „nagy Sparmeisztere“ Zsedényi képviselőtársunk, sokalta a kormány által ipar és kereskedelmi czélokra felvett 37270 frt óriási összeget, s azt reducálta 35170 frtra. A Lajthán túli budgetbizottság, mely a törlések tekintetében bizonyára nem járt el csekélyebb szigorral, a mennyiben nem kevesebb mint 5.700,000 írtig alkalmazta a vörös ónt, nem habozott ipariskolai czélokra 40.000 írttal többet mint tavai beállítani. isteni tiszteletnek, hanem a szent írásból val( olvasás az.“------------Hogyan képes t. colle. gám a „szent írásból való olvasást“ az „egy. házi szónoklat“ fogalmával összezavarni ? gx első lényeges része az isteni tiszteletnek, u de nem a rabbi teendője; a másodikat már a fogalom természeténél fogva csakis a művészi szerkesztésre s előadásra képes rabbi végzi, de távol sem képezi az isteni tisztelet kiegészítő részét, a mit t. collega uram is he- lyesel. Miben összpontosul tehát „nagyon téves nézetem,“ melyet „visszautasítnia“ kell? f;s mivé aljasul a kritika a szemfényvesztett kö- zönség szeme előtt? ,(i A rabbik a szent írást soha sem olvasták fel, hanem tanították és magyarázták; sőt a 2-ik templom korszaka alatt létrejött zsynagógák 17 főczélja — a? imán kívül — az oktatás volt. 18 A ki a zsi. dóság történetét tiszta ősforrásaiból meríti és nem a modern nem megbízható regényes tör­ténelem után 19 indül, az előtt nyílt titok, hogy minden idők legnevezetesebb rabbijai, egyedüli végczélukul a Thora tanítását és magyarázását tűzték ki, s daczára annak, hogy tanítványaik ezrenként lesték szent előadásai­kat, ők az úgynevezett Agadah-val nem igen foglalkoztak,w s a történelem homiletikai s des Gottesdienstes gemacht, da er allsabatlich ge- sprochen.“ .Ergo, ahol minden szombaton nem szóno­kolnak (mint mindenütt) ott a szónoklat nem lénye­ges része az isteni tiszteletnek ! És mit értet t. col­légéin Meisels szónoklatai alatt, tán a „szent Írásból való olvasást, mely ős időktől Pesten is divat? Bizo­nyára csak „művészileg kidolgozott beszéd“ volt az mit Meisel tartott és ezt nem tartja a mint való is, az isteni tisztelet lényeges részének. Egy „Offeut liehe Meinung“ czimíí czikkében „Wiener Jahrbuch1, 1817. azt mondta : „die öffentliche Meinung ist das Weltgericht, welche alles vor ihren Richterstuhl zieht, und vor deren Autorität sich Alle früher oder später beugen müssen.“ Mit gondol tehát, nem fog a „hatalmas közvélemény“ az én ítészem chamäleon- szerü elmélkedései felett is pálezát törni, ha ilyen badarul összezavarja a fogalmakat ? 15 Nemcsak ezt egyedül, hanem az ünnepna­pokon! Thora felolvasást, valamint a szellemi foglal­kozást minden az illető ünnepre szánt törvényezik- kekrőt „a hagyomány Mózesre vezeti vissza.“ (Tr. Megillah 4-a stb. h. Maimon. H. Tefülah 12, 1.) És nemcsak „szombat és ünnepnapokon a próféták be­szédeket tartottak,“ hanem Deborah prófétáimról az állíttatik, hogy naponta hirdette Isten igéjét. (Tana Debé Elijahu-Ialkut II. 42-nál.) 16 Mendelssohn „Kleine philosophische Schrif­ten (vermischte Gedanken, XXV.“) találóan mondja: „Es gibt milzsüchtige Leute, die der löblichen That gerne nichtswürdige Absichten zuschreiben. So gibt es auch Schrifsteller, die da wünschen es möchte in keines andern Verstand heller aussehen als in dem ihrigen. Lieber soll alles blind sein, ehe sie blöde Augen haben wollen. Jene sind Pyrrhonier in der Geschichte, diese in den Wissenschaften.“ 17 A synagogák gyülhelyeknek aivorpoyr) Beth- Ha-Kneseth neveztettek, holott a jeruzsálemi szent templom e következő nevekkel jeleztetett: Mischkan, Beth-El, Hechal és Ezájás 56, 7. szerint Beth-Tefil- lah (imaház.) 18 Mily sikerteljes volt a régi synagogákbani ta- uítás, kitűnik Tana-Debe-Elijahu: „A synagogák tisztító erejénél fogva a vétkekkel terhelt látogató vétektől mentesen hagyta azt el“ s tractatus Bera- choth 16-a támaszkodva Mózes 4. k. 24. 6. ezt köve­teli általában a tanintézetektől. Lehetne-e minden egyes mai imaházunktól ilyen eredményt várni ? 19 Grätz II. k. I-ső r. 6-ik jegyzetében egye­nesen tagadja a „Thora isteni eredetét“. S. IX. k. 431. szertartási Codex elleni kifakadásai, melyeket az ismert reformátor Chorin sem merészelt helyben­hagyni (L. „der jüdische Congress“ etc. v. Löw 100) Tessék Grätz nyilatkozatait a hagyományos törvé­nyekről olvasni, vagy ama gúnyos észrevételét, me­lyekkel szertartásos Codex fejtegetői illeti j vagy mint gyanúsítja és becsteleníti R. Jonatán Eiben- schützt. (Hasonl. Jost All-gemeine Geschichte des jüdischen Volkes II. k, 474. 10 Az úgynevezett Agadah jobbára a thorabani járatlanok számára volt szánva, találjuk ugyan, hogy rabbik által is látogatattak, (Er. Berachoth 6-b) csak, Már pedig, hogy mily fontosságot tulajdonít az osztrák kormány az iparoktatás ügyének, erre nézve talán nem lesz érdektelen, ha a költségvetésnek erre vonatkozó némely főbb tételeit felsorolom. (Halljuk!) Az osztrák közoktatási minisztérium az ipariskolákat az ordinariumban 358,000 írttal, az extraordinariumban 121,000 frttal segé­lyezi; a kereskedelmi minisztérium e czélra 212.000 frtot fordít; hozzáadom még, hogy a bécsi iparmű-muzeum 80,000 frt rendes évi dotátióban részesül, úgy hogy a szorosabb értelemben vett ipari czélokra az osztrák budgetben 772,000 frt figurái. Mit fordítunk mi e czélra? ha a kassai gépészeti tanoda és az iparmű-muzeum új 10—10,000 frtnyi dotatióját az ipar és keres­kedelmi czélokra velvett 35,000 írthoz hozzá­adjuk, 55,000 frtot vagyunk képesek az említett 772.000 frttal szembe állítani. S még csak azt jegyzem meg, hogy Ausztriában külön 47.000 frttal segélyeztetnek a kereskedelmi szakiskolák, holott nálunk e czélra az állam­nak egy íorintja sincs. Már ezen néhány számok, t. ház, nézetem szerint igen tanulságos commentárt szolgál­tatnak budgetünknek nem pénzügy — mit tagadni egyáltalában nem akarok — hanem államgazdászati realitásához. Azon országban, a hol a kormány a nagy fáradsággal kidol­gozott országos ipariskolai szervezet megin­dítására 25,000 frtot és az első középipar­tanoda életbeléptetésére megkívántato további 25.000 frtot a törvényhozástól kérni nem meri, (Vége kör.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom