Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-01-13 / 2. szám

Az európai harcztérről leverő liir érke­zett. Itadeczky tábornok 9-én makacs liarcz után az összes sipkái török hadsereget, mely Reszel pasa alatt 41 gyalogzászlóaljból, 10 üteg ágyúból és egy lovasezredből állt, elfogta. Ezzel egész Drinápolyig nyitva áll az út az oroszok előtt, és hogy Drinápoly s Konstanti­nápoly közt sem fogja őket semmi sem fel­tartóztatni, alig szenved kétséget. Törökország ma már csak a gyors békekötésben kereshet menedéket. * A fegyverszüneti alkudozásokra tényleg megtörtént az első lépés a török hadvezérlet részéről s meghatalmazott gyanánt Mehemed Ali tábornagy neveztetett ki. A fegyverszü­net feltételeiről és tartamáról még nem érke­zett biztos hir. * Viktor Emánuel olasz király 9-én d. u. 2% órakor Rómában a Quirinalban meghalá- lozott. — Közvetlenül a gyászeset után a megholtnak legidősb fia Umberto trónörökös trónra lépett, s még az nap délután megálla­pította a minisztertanácscsal a trónralépési manifestumot. A politikában s a kormányban a haláleset nem idéz elő változást. Umberto király legszebb férfikorában lép trónra; jó ne­velésben részesült s nemes lelkű, művelt em­ber hírében áll. A honvéd felszerelési ügyhöz. („Anyagi Érdekeink“) Már többször volt okunk panaszkodni, hogy az ipart a kormány és a törvényhozás mostoha gyermekül tekinti. Azon tény mellett, hogy a nemzetgazdaság ezen ágáért, melyet az állam úgyszólván csupán adótárgyul ismer, kormányzati utón semmi sem történik, külö­nösen azon körülményre volt alkalmunk utalni, hogy a hadi fölszerelések szállításával a hazai ipar csak csekély mérvben vétetett tekintetbe. Hogy ezen állapot megváltoztattassák, több Íz­ben komoly kísérletek történtek, melyek azon­ban sikerre nem vezettek. Ma megelégedéssel emlékezhetünk meg egy oly kezdeményről, melyet a honvédelmi minisztérium oly irányban tett, hogy a hon­védség felszerelési szügségletének utolsó neme is, mely eddig még külföldi szállítók kezében volt, a hazai iparnak tartassák fenn, és pedig oly módon, hogy abban lehetőleg a kis ipar is közreműködjék. Egy enquéte, melyben a nevezett minisz­tériumon kívül a földmivelés-, ipar- és keres­kedelmi minisztérium, az országos magyar iparegyesüh t és több kereskedelmi és ipar­kamara is részt vett, a bőripar köréből kihall­gatott szakértők közreműködése mellett oly módozatot állapított meg, mely a honvédségi bőrszükségleteknek, nevezetesen lábbelinek és szijazatoknak hazai anyagból, hazai munka­erőkkel és a kis iparnak közreműködése mel letti elkészítését lehetségesei — Tagadbatlan, hogy e módozat csak compromissum a katonai közigazgatás kívánalmai és a hazai ipar óhaj­tásai között; sőt megengedhető, hogy az elért eredmények nem fognak teljesen megfelelni a táplált reményeknek: azonban nem szabad elfelejteni, hogy a jobb ellensége a jónak, s a hazai ipar barátai arra hivatkoznak, hogy j a nevezett honvédségi felszerelési tárgyak szál­lítása terén elért kedvező eredmények első lépést képeznek arra nézve, hogy a közös évesnél. Egyideig csak fészkelődtem a helye­men, s szerettem volna megkezdeni a társal­gást, de nem volt hozzá bátorságom. Ez a gyávaság volt az én megölő betűm gyermek­koromtól kezdve. Mellette egy öreg ódivatú dáma foglalt helyet. Szent isten! csak nem anyja e virág­szálnak, gondoltam magamban. Csúf volt mint a pudva, s kiaszott. Százszor is ajkamon volt már a szó, hogy megkezdjem a discursust, hanem a szó a torkomon akadt mindig, mint egy keresztbe jutott halszálka. Eh! gondoltam magamban úgy sem nyerek vele semmit. Ki tudja uem-e férjes nő már? Rágyújtottam egy szivarra, hogy fumigáljam a világot. Egyszerre csak megszólal az én gyöngyvirágom. — Uram! bocsánat, miféle szivar az? — Ez., ez., hát., ejnye no! Regália. — Akkor jól van, tessék rágyújtani; an­nak a füstjét kibírom. Bocsásson meg uram, nagyon szeszélyes vagyok. Semmiféle szivar füstöt nem tűrhetek, csak a regáliáét. Oh hála neked sors, hogy épen regália volt a zsebemben. Ha rajtam állna, emlékosz­lopot vagy Medside rendet adatnék a regália feltalálójának! — Ez kérem Regália; finom regália, parancsol belőle ? — Kérem! nem szivarzom, — felelt mosolyogva. Oh ón ostoba! Azt sem tudom, mit beszélek. — Bocsánat. Megfeledkeztem. Hova mél- tóztatik utazni ? — Pestre, rokonaimat látogatni. — Bravó! Éu is oda megyek, hadsereg szükségleteinek szállításában is ha­sonló módozatok lépjenek életbe. Azon módozat, melynek indítványozása Ráth Károly enquéte-tagnak, a hazai ipar^ ér­dekei fáradhatlan bajnokának köszönhető, a katonai szempontból megkövetelendő egyenle­tességet az anyagban, alakban és elkészítési módban azáltal biztosítja, hogy a nyers anyag bevásárlása és kiszabása egy consortiumra bizatik, mely a minisztériummal szemben min­den szállítandó czikk szabályszerűségéért fe­lelősséggel tartozik, — az elkészítés ellenben — a szükséges segédanyagoknak kiosztása mel­let — kézművesekből álló szövetkezetnek fel­adata, mely kamarai kerületek szerint alszö- vetkezetekre oszlik, mely utóbbiaknak tagjai egyetemlegesen kezeskednek az alszövetkezet által elkészítés végett átvett tárgyak jóságáért és közös cautio által biztosítják az általuk vállalt munka iránti kötelezettségük teljesí­tését. Igaz, hogy ez utón a vállalkozói nyere­ség, és a nyers- és segédanyagok bevásárlá­sából eredő haszon consortiumnak jut, mely az ily vállalatokhoz szükséges tőkék felett ren­delkezik De ezzel szemben ugyan e consor­tium viseli a koczkázat oroszlánrészét; mig a kisebb kézműves, a ki különben sincs azon helyzetben, hogy a tömeges bevásárlásban rejlő előnyt érvényesíthetné, s a ki kellő tőke hiá­nyában még társulás utján sem lenne képes nagyobb vállalkozásra, csupán munkabér fejé­ben nyer bizonyos, aránylag nem nagy, de annál biztosabb és koczkázattal nem igen járó keresetet. — Az is igaz, hogy a kis iparosok­nak előre látható tetemes részvétele mellett, és a szállítandó tárgyaknak nem igen nagy mérvénél fogva e kincstári munka nem fog valami nagy jövedelmezőséget nyújtani. Azon­ban ezen módozatnak gyakorlati életbeléptével mégis igen fontos, és következményeiben tán nagy horderejű első lépés történnék arra nézve, hogy érvényre jusson azon elv, miszerint a kormány által a hazai ipar első sorbau tekin­tetbe vétessék. — Ha a bőripar köréhez tar­tozó kézművesek szövetkezetei (czipészek, nyer­gesek, szíjgyártók, bőröndösök stb.) több he­lyen létre jönnek és kielégítő módon működnek, ezáltal be lesz bizonyítva, hogy nem csupán a gyáriparra lehet bizni a nagyobb szállítá­sokat, hanem hogy a társulási elvnek helyes alkalmazásával a kézműipar közreműködése is lehetséges, mely ily módon szintén része­sülhet némi haszonban. E kezdeményért Szende honvédelmi mi niszter urat teljes elismerés illeti, ki &z enquéte összehívása által az iparosok óhajának mindenben megfelelni igyekezett, de elism rés illeti a minisztérium illetékes hivatalnokait is, kik az enquéte javaslatait a legkószsége- sebben elfogadták s az áltáluk képviselt érde­keknek az olcsó biztos és czélszerü szállítási módozat által lehetővé tett jó felszerelésnek megóvása mellett — közreműködtek abban, hogy a kis ipar részvétele lehetővé tétessék. Most tehát a kereskedelmi és iparkama­rákon és főleg az iparosokon magukon áll, tiogy a vázolt szállítási módozat életbeléptetését megvalósítsák az által, hogy a kilátásba vett szövetkezeteket szervezzék és biztos alapra helyezzék. Egy-egy alszövetkezetuek létesíté­séhez aránylag kevés számú iparos szükséges, és az egész országban 3—4 alszövetkezet ele­gendő, bogy létre jöjjön az öszszövetség, mely­hez aztán a többi alakuló szövetkezetek is csat­lakozhatnak. — A vidéken a kamarák közbe­jővetele és móralis támogatása biztosítja az összes résztvenni kívánok igazságos tekintet­bevételét, mig másfelől az alszövetkezeteknek központi képviselőség általi összefoglalása, melyre az országos magyar iparegyesületnek a minisztérium kivánatara alkotandó szabályzat értelmében támogató befolyást keilend gya­korolni, biztosítékot nyújt az egész szervezet működési képessége és benső rendje iránt. A hazai ipar hivatott képviselői és ba­rátai előkészítették az utat, melyen a hazai iparra nézve fontos elv — habár kezdetben csak szerény mérvű megvalósítása megkisér- lendo. Ha a legközelebbről érdekeltek ép oly ügyszeretetei és jó akaratot tanúsítanak, a minő az enquéte tagjait és a honvédelmi mi­nisztériumot az ügy kezdeményénél, és a meg­állapodások létrehozatalánál vezérelte, akkor a kitűzött czél elérése nem lehet kétséges. St. Ö. A VIDÉK. Hajmáskér. 1878. jan. 4-én. T. szerkesztő úr! Új év napján, a haj­máskéri rém. kath. hitközségi számadások megvizsgálása érdemében, gyűlést tartottunk az iskola épületében; ez alkalommal egy­másnak „boldog újévet“ kívánva, megemlé­keztünk a hazáját oly hősiesen védő, de számtalan sebekből vérző tőrök nemzetről is; s vitéz sebesültjei fájdalmainak némi enyhí­tésére, egy kis gyűjtést rendeztünk, melynek eredményét, azon alázatos kéréssel vau sze- ! rencsém t. szerkesztő úrnak kézbesíthetni, hogy azt becses lapjában megemlíteni s mielőbb rendeltetése helyére juttatni kegyes­kedjék. Az adakozók: Polczer Antal egy db ezüst forint, Polczer Erzsébet egy db ezüst húszast, Farkas Sándor 20 kr, Pécseli Er­zsébet 10 kr., Farkass Tera 20 kr., Viszugyel Ferencz 10 kr., Viszugyel Tera 10 kr., Szőllősi István 10 kr., Szerencse József 20 kr., Arács- kai Jánosné 4 kr., Horváth József 5 kr.. Szabó Gábor 6 kr., Gubicza Mihály 20 kr., Bors Pál 3 kr , Kremó János 10 kr., Nagy Mihály 5 kr, Molnár-Károlyné úrnő 50 kr., Prapatics János 10 kr., •vmlba János 20 kr. Berger Mari 30 kr.. Nagy János 40 kr.. Prisztuicz Janos 5 kr., Koronczai György 20 kr., Vá- ZSOnyi József 9 kr . ö/.v Bo.li-OHÜyué úrnő j 50 kr. Stolczenberger Antal 20 kr., Markusz Ignác/. 30 kr, Fenyő Pál 5 kr, Szabó Pál 10 kr., Koronczai István 12 kr., Koronczai József lü kr.. Geiszt József ö kr, Koronczai Már­tonná 10 kr.. Szerencse Márton 15 kr., Szabó József 15 kr, Szabó Mihály 10 kr., S/.abó Márton lü kr., Asztalos Sándor egy darab ezüst forint. Szabó János 20 kr., S/.aüó József 10 kr., Kupits János 50 kr., Nagy Józsefnó úrnő 1 írt, Hübner Húgó 50 kr.. tíchlakker József 30 kr., Kanczler József 10 kr., Ger­linger János 50 kr., Scherer Antal 50 kr., Kiss Fereucz 1 írt, Nagy József 6 kr., Vesztiőczi Janos 5 Kr., Koronczai János 30 kr., Gubicza Fereucz 40 kr. Bótlis József 10 kr., Keluermajer Lőricz 8 kr., .->zabó Mihály (soólyi) 10 kr,,Radies József 5 kr, Radics Lőriucz 4 kr , Ágoston György 50 kr., Kremó József egy db ezüst huszas, Berger Gyula 50 kr., Szerencse János 20 kr., Vesztróczi Lőrincz — Örvendek. Kihez legyen szerencsém ? — Én Marossy Bálint vagyok. Nevem említésére a szomszéd dáma is élénken megmozdult s rám bámult merően. — ön Marossy a költő? kórdó a kis barna meglepetten. — Igen az, s áldom a költészet Múzsá­ját, hogy megismerkedhettem kegyeddel ___ Fo lytatni akartam, de a vonat fütyölt s kiszálltunk. Mint a hű kutya kisértem a gyö­nyörű gyermeket. A kijáratnál megállL a po- liczei s táskám kéri. — Nincs benne semmi dugáru — mon­dám ! — Mindegy! kötelességünk megvizsgálni. Tűkön álltam. A barna haladt egyre odább. Ott hagytam volna szívesen ládát, koffertt de nem eresztettek. Öt perez múlva átlettem motozva, de haj! az én galambomnak se hire se hamva 1 Elátkoztam dühömben vasutat, policzeit, constablert, mindent... mindent... * Harmadnapra egy finom illatos levélkét kapok rózsaszínű papiron. Női Írás! Reszketve bontám fel s elolvastam. Uram! „Ön költő. Én imádom a költészetet s imádom a költőt. Oh a költő az istenség szent remeke. (Ez a sor alá volt huzva duplán.) Én égek önért... láttam s szeretem önt. Ha bírni óhajt, legyen ön ma a városligeti színház mel­lett a nagy platánfánál délután három órakor.“ Aláírva: „ay ön utitdrsnője.“ Összevissza csókoltam a levelet s délu­tán rohantam a kitűzött helyre. Ott ült a pádon az én imádottam, fátyo- lozottan. Kissé nyúlánkabbnak tetszett, mint a vasúton. Sebaj ! ez nem lendít a dolgon! Rohantam hozzá és térdreborultain előtte. — Itt vagyok, hogy letegyem lábaihoz hódolatomat. Igen, én imádom kegyedet, bírni akarom, imádom, imádom .. s csókokkal hal­moztam el a kezét. Az én galambom csak sóhajtozott egy darabig. — Bálint., szeretlek. Mi ez? Ez a gyanús hang! ez nem az ő hangja. Egyszer csak felemelte fátyolát, a mire én majd kétfelé estem ijedtemben. — Szent Ábrahám! ez a te Sárád! ordí- dottam fel, mint egy megsebzett medve s többé se látva, se hallva rohantam tüskén, bokron keresztül... — Képzeljék el önök ki volt? A vasúti Kotlik Zirzabella, az a vén csoroszlya, a kivel egy kupéban utaztam. Brrr! Ez időtől kezdve gyűlöltem minden asz- szonynépet s szívem a szerelem elől örökre zárva maradt. Megőszültem de meg nem nősültem soha, s nem is fogok soha, soha, soha!... V. Sárffy Ignácy. A zöld asztal mellett. El nem képzelhettem jó sokáig, mi le­hetett az oka, hogy a jeruzsálemhegyi választó- kerület épen engem szemelt ki megyebizott­sági tagjának és meg is választott, holott ná­4 kr., Elhárd György 1 frt, Kerpel József 50 kr. Összesen 2 db ezüst forint. 2 db ezüst huszas és 14 frt 1 kr. Polcyer Antal, plébános. IRODALOM. Előfizetési felhívás küldetett be szer­kesztőségünkhöz az Apolló“ zenemű folvóirat hetedik évfolyamára. Az „Apolló“ hat évi fennállása alatt közel 500 zeneművel gazda- gítá zeneirodalmunkat. Olcsóság tekintetében vetélkedik a külföldi legolcsóbb kiadvánvokkal A lap megjelen minden hó 1-én és Uí én. Előfizetési ára: egész évre 6 frt, félévre 3 frt, egyes szám ára 50 kr. Vidéki előfizetők­nek azon előnyük van, hogy e lap kiadó hiva­tala minden a zenészeti szakmába vágó meg­rendeléseiket teljesíti. A megrendelések az „Apolló“ kiadó hivatalának, Budapesten, vár, czímzendők. A 1. 2. szám tartalma: 1. A pásztor álma, románcz, Roldis Ignácztól. 2. Egyveleg, Strausz Jáuos Prinz Methusalem ez. dalművéből, Hölzl Lőriucztől. 3. Osman pasa induló, Pejakovics Lázártól. 4. Kis­komáromi emlék, Hováth Fábiántól. * Előfizetési felhívás a budapesti központi növendékpapság magyar egyházirodalmi isko­lája munkálatainak 4L évfolyamára. A m. egyházirodalmi iskola mindig gondos figye­lemmel kíséri a hazai irodalom fejlődését, a fejlődés irányát, az irány külső és belső tényezőit. Két nevezetes mű fogja képezni jelen évi kiadványát: 1. Az emberi nem szár­mazási okmánya. Irta dr. Lükén H. 2. Az anyagelviség. Irta dr. Stöckl Albert. Mindkét mű május 10-ikére fog megjelenni. Mindkét mű ára 1 frt 80 kr., külön-külön 90—90 kr., bolti áruk 1—1 frt lesz. Növendékpapoknak, ha mindkettőt megrendelik 1 frt 50 kr, Ajánljuk e műveket közönségünk becses figyel­mébe. * Előfizetési felhívás a „Kertészeti füze­tekére. E havi folyóirat a gyűmölcsfatenyósz- tés, virág- és konyhakertészet terén a bel- és külföldön felmerülő minden mozzanat szemmel tartása mellett, az új gyümölcs-, virág- és zöldségfajtákat kitűnő abrakban ismertetni fogja. A „Kertészeti füzetek“ miuden hó elején fognak megjelenni egy nagy ívuyi terjede­lemben. Előfizetési ár: 3 frt évenként, mely összeg egyszerre a „Kertészed fűzetek* kiadó hivatalához (Budapest, koronaherezeg-uteza 14. sz.) küldendő. * A szépen szerkesztett „Figyelő“ januári füzetének tartalma: Mikes Kelemen műveiről, Aliati Lajo-tól A XVI. század egyházi lyrája, Bodnár Zsigmoudtói. Szent Hilarius, Haraszti Gyulától. Fábián Gabo'-, Abati Lajostól. - Báró Amadé László egy költeményéről, Imre Lajostól. Alvinczi Péter akrostichonja, Thal- lóczi Lajostól. — Bacsányi életrajzához, Bayer Ferencziól. — Kazinczy F. levelei Cserei Farkashoz, Horváth Dömétől. — Kovács Pál, Beöthy Zsolttól. — A magyar verstauhoz 1. Kovács Ferencz levele Horváth Ádámhoz, Abafi Lajostól. — Irodalomtörténeti reper­tórium, id Sztunyei Józseftől. — Kisebb köz­lemények: Rabelais és kora. — A magyar ______________________• . I* . V • mmm atmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmm \ lám százszorta politikusabb, százszorta ava- tottabb egyének is állottak rendelkezésére. Töprengtem, törtem a fejemet, éjeket töltöt­tem álmatlanéi, napokat, heteket gondolatokba elmerülve, míg végre kisütöttem, hogy a valódi ok sokkal mélyebben fekszik, mint azt első pillanatra hinné az ember és ezen ok e két szóban rejlik — Makó és Jeruzsálem. Ország világ előtt ki merem nyíltan mondani, hogy egyik főbüszkeségem az, hogy Makón szület­tem. Az is igaz azonban, hogy azok a jó ma­kóiak olykor-olykor gondoskodtak arról is, mi­szerint majdnem megbántam, hogy Makón pillantottam meg először ezt a deíicittes si­ralomvölgyet. Ka, de ezért mégsem harag­szom Makóra, hisz most neki köszönöm, hogy bizottsági tag vagyok. Hát denique csak azért lettem én megyei bizottsági tag, mert Makón születtem, Jeruzsálem pedig, mint jól emlék­szünk, még a Borsszem Jankó mappáján is közel esik Makóhoz, a jeruzsálemhegyi kerü­let csupa rokouszenvből választott makói szü­letésűt. Fel is tettem magamban, hogy, ha már ez a kitüntetés ért, emberül megfelelek neki. Egy megyei bizottsági tagnak első fel­adata úgy az alsó, mint a felső politikához érteni. De, uram fia, kitől és honnan tudha­tom én meg, mi az a politika, még hozzá, mi az az alsó és felső politika? Az egész dolog­hoz eddig annyit értettem, mint a hajdú a haraugöntéshez; belepillantottam, az igaz, nem egy politikai napilapba, de a sok politika miatt, megvallom, nem voltam képes eliga­zodni és tisztába joni, mi tehát tulajdonkóp annak a lényege. Összes eddigi politikai tu­dományom azon alapokon nyugszik, amelyeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom