Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-02-24 / 8. szám
*A pápai hangverseny. - Konkoly La lösné o nagyságának a háziasszonysága, Nosz- lopy Gyula, Bezeródy Iván és Baróth Zoltán rendezése alatt Pápán e hó 16-án tánczviga- lom adatott, mely a hozzánk beküldött tudósítás szerint igen szépen sikerült. Jelen volt. Takáts Irén, Takáts Laura, Bogyai Ida, Kelemen Irma, Makara Gizella, Kemény Ilona, Szép Irén, Solymosy s Perlaky nővérek, Geijer Ilona, Steiner Paula, Czink Lujza, Kolosváry Elvira, Takáts Böske, Horváth Lajosné, Zso- hár Istvánná, Galamb Józsefné, Stampfly Gusztávné és Bartalos Istvánná. *Uj zenemű - Táborszky és Parach zeneműkereskedésében megjelent és minden hazai könyv- és zenemükereskedésben Veszprémben Kraus\ Árminnál kapható „In Weid- lingau ist der Himmel blau—* „Ach mir ist so wohlig...* ,0 du Elisabeth...* #1—2 — 3, an der Bank vorbei...* ismert és kedvelt dalokból összeállított induló, irta Roth P. karmester; ára 50 kr. •Tűz. - Felsö Eörsön, mint halljuk, a napokban ép akkor ütött ki a tűz egy házban, midőn abban lakodalmat ültek és porig égett minden a meghitt vendégek ruháival együtt. «Közegészség. — Az egészségi állapot városunk területén a lefolyt héten kedvezőbb volt a múlt hetinél. Az uralkodó kórállapotok nem változtak. Dr. Jischer ‘Béla. Elhaltak febr. 11. - 18. Liptai Erzsébet, 3 hónapos, nehézkórban; Fábián Luiza, 3 hónapos, himlőben. Halva született kettő 1 fiú és 1 leány. — Született 2 fiú és 9 leány. «Házasságra lépett febr. 18-án Antosch Károly Lichtenberger Fánival, Beke János Lausa Annával, febr. 23-án Varga János Stein Alojziával. Időjárásunk febr. 16. — 23. Febr. 9. Sz. r. — dél. — este szemzés 5° R., Febr. 17. V. r. tisztúló 4° R., dél. borús 7° R., este esős 6° R., Febr. 18. H. r. ködborús 4° R, dél. borús 7* R., este ködborús 3° R. Febr. 19. K. r. ködös 2° R., dél. borús 4° R., este ködborús 3* R. Febr. 20. Sz. r. borús 3° R. dél borús 6° R., este borús 3° R., Febr. 21. Cs. r. borús 3® R. dél. borúit 5° R. este borús 3° R., Febr. 22 P. r. borús 2°R, dél. borongó 6° R., este borús 6° R. Febr. 23. Sz. r. borús 6° R., dél. felhős 8° R. A „Korona* vendéglőbe e héten jött vendégek névsora: Csapó Kálmán, birtokos; Pap Géza, Budapest; Buday Jakab, Budapest; Felmayer Károly, Sz.-Fehérvár; Hagemar Frigyes, Bécs; Lemer, Bécs; Kosuth Hector, Budapest; Sefelner József, birtokos, Szápár; Kiner, Devecser; Klaky, ügynök, Budapest; Fényes Lipót, Esztergom Rövid hírek.-A.Z egykori Temesi Bánságnak az anyaországhoz történt bekebelezése emlékére tartandó évszázados ünnepély iránt Temesvárott febr. hó 26-án a megyeház termében értekezlet fog tartatni. — A. franczia köztársaságiak százados ünnepélyt akarnak rendezni Voltair tiszteletére. — .A. „Magyarországi Kárpátegylet* Budapest fővárosát alapító tagjai sorába igtatta. — Krímben cholera kezd mutatkozni. — Gr. Széchenyi Istvánnak Szombathelyen felállítandó emlékszobrára eddig 2750 frt gyűlt be. — IVéhány brüsz- 8zeli csipkegyárban a munkásnők striket kezdettek a munkabér csekélysége miatt. — Beregszászi jeles zongorakészítőnk uj rendszert talált fel, a mely szerint készült zongoráját a párisi világkiállításra küldi.—Soldosné asszony Lukácsy Sárdor színműírót egy legyezővel ajándékozta meg, melyen e felirat olvasható: „Lukácsy Sándornak a vereshajú.“ — A. szombathelyi kir. törvényszéktől s a területén működő kir. járásbíróságok mellől húsz napidíjas írnokot elbocsátottak. — Vasmegye határozatát, melylyel, a megyei állandó színház alapjához a nemesi pénztárból 15000 forintot szavazott meg, a belügyminiszter helybenhagyta. — JVIakón borzasztó gyilkosságot követett el Kovács József saját sógorán K. Kis Lajoson. — A párisi közkiállításra e napokban szállították el a nemzeti muzeum négy, e czélra kijelölt képét. — Egy tormási juhászlegény felakasztotta magát állítólag azért mert az ő gondjaira bízott nyájból a farkasok három juhot elragadtak. — Kutya-kiállítást terveznek jövőre Drezdában. Színház. Vasárnap, febr. 17-én, Szigeti Imre úr, a budapesti nomzeti színház tagja első vendégjátékául adatott: „Otthello, a velenczei mór*, Shakespeare nagyhatású színműve. Otthelot Shakespeare szellemében alakítani egyike a legnehezebb, de egyszersmind legszebb szerepeknek. Szigeti úr a terhes feladatot jól oldotta meg. Otthello egész egyénisége merő szenvedély, szerelem és féltékenység, tehát a jellemalkotásoknak egész tárháza, vau alkalma a színésznek műalkotási képességét bemutatni. Szigeti úr megmutatta jól. A lassú fejlődés fokozatos menetét szópeu adta, de helylyelközzel elmosódni eugedé. A hevesebb jelenetek, mint pl. midőn nejét először látja Cyprus szigetén, s ott véghetlen boldogságában kitör gyönyörűen sikerültek; a kedélyhullámzást, emésztő féltést s a vad boszú-dühöt hű, sok szokszor vad hűséggel adta. Alakítva jól láttunk mindent, de a kifejezést, áz arcz- játékot a fekete arcz teljesen elfedte. Hogy Szigeti úr beszédének egyes részei elmosódtak, azt termünk akusztikája okozhatta, melyet még Szigeti úr nem ismerhetett jól ki. Szigeti úr játéka megrázó hatást tett. A többi szereplők közt fölemlítendő Darvainé (Desdemona) ki csinosan, czélhoz vezetőleg játszott; Uj- falusiné, Megyeri; Szuper nem volt jó Jágó, a szerep nem való neki s e mellett nem is volt biztos szerepében. Közönség igen szép számmal volt jelen. Kedden, február 19-én Szigeti Imre úr második vendégjátékául „Egy pohár viz* vígjáték 5 felvonásban. Irta Seribe, fordította Nagy Ignácz. — Szigeti Imre úr e kitűnő udvari vígjátékban salonszerepekhez illő finom modorával, a helyzetszerű társalgásban ritka ügyességével, s általán művészi otthoniasságá- val kellemes hódítást gyakorolt a közönségre. Az eszélyes Boliugbroke gróf jellemének minden mozzanatát mesterileg híven alakította. — Dicsérőleg szólhatunk Darvainéról (Abigail), ki hasonló szerepekben, egy kis gyakorlás után, mindig szép sikerrel léphet fel. — Megyeri (Mashari) mint mindig, úgy e szerepben is dicsérendő szorgalmat fejtett ki, s jól játszott. — Király Amália ("Anglia királynője) nem egészen volt „fölséges* jelenség; Űjfalu- siué meg (Malborough herczegnő) szerepében ingadozott, s úgy tetszik, a túlságos mono- tonság nem épen jól illett neki. Csütörtökön, febr. 21-én Szigeti Imre úr harmadik vendégjátékául adatott „A jó barátok* vígjáték 4 felvonásban. Irta Sardou Viktor, fordította Szerdahelyi Kálmán. A mai előadás az igen szép számmal megjelent közönségnek valódi műélvezetet nyújtott. Szigeti Imre (Tholosan) könnyedséggel és művé szileg játszott. Mellette helyes játékával köztetszésben részesült Bogdán (Marecat), ki mind arczkifejezésével, mind egész játékával természethűen felelt meg szerepének. Ürméuyi (Caussade) elég belyeseu, Megyeri (Maurice) jól, Darvainé (Emilia) kedves gyermekdeden, Király Amália (Cecilia) helyesen, Somogyi (Vigneux) szokott komikai ügyességgel, Czakó Júlia (Rafael) könnyűséggel játszott. Az előadás összevágó volt. A veszprémi k. postahivatal statistikal kimutatása az 1877. évről. Kézbesítés végett beérkezett Ievélposta-készlet. A) Magyar postaterületről. Bérmentes levél ............................... 107148 db Bé rmentesítlen levél .... 1620 „ Levelező-lap.................................... 24156 „ Ke resztkötés és nyomtatvány . . 17172 „ Árumustra.......................................... 5076 „ Po rtomentes levél......................... 66456 „ Hí rlap................................................ 93456 „ B) Osztrák postaterületről. Bérmentes levél............................... 28916 db Bérmentesítlen levél .... 504 „ Levelező-lap.................................... 17496 „ Ke resztkötés és nyomtatvány . . 11304 „ Árumustra..................................... 4612 „ Portomentes levél......................... 3780 „ Hí rlap......................................... . 12384 , ös szesen 404080 db C) Külföldről. Bérmentes levél............................... 1030 db Bérmentesítlen levél .... 124 „ Levelező-lap.................................... 1656 , Ke resztkötés és nyomtatvány . 1476 , Áruraustra.................................... 886 „ Po rtomentes levél......................... 396 „ Hírlap......................................... , 2304 „ összesen 411952 db D) Föladott és osztrák területre szóló. Bérmentes levél............................... 56628 db Bérmentesítlen levél .... 1224 „ Levelező-lap...........................................18612 „ Ke resztkötés és nyomtatvány . 3564 „ Árumustra..................................... 2952 „ Portomentes levél........................ 2916 , Hí rlap......................................... . 1548 , Ös szesen 87444 db E) Föladott levelek magy. postaterületra. Ajánlott levél.................................... 12656 db Egyszerű levél............................... 198726 , Hírlap................................................ 21008 „ F) Utalványok. Feladatott 6953 db 221890 frt 80 kr. értékben. Beérkezett 3589 db 125063 frt 77 kr. értékben. G) Utánvételek. Bevétel: 4498 db után 50879 frt 40 kr., Kifizetés: 3364 db után 31182 frt 24 kr. H) Szekérpostai forgalom. Feladatott 11143 db pénzeslevél 1595863 frt 71 kr. értékkel és 15344 csomag 59738 frt 18 kr. értékben. Leadatott 16341 db pénzeslevél 1785329 frt 38 kr. és 21235 csomag 72425 frt 90 kr. értékben I) A készpénz-forgalom. A készpénz-forgalom tett 456898 frt 23 krt; jövedéki pénz volt 17922 frt 38 kr., mely utóbbiból levonva a hivatal fenntartására szükséges 9645 frt 25 krt, marad tiszta jövedelem 8277 frt 13 kr. A várpalotai takarékpénztár zárszámadása az 1877-ik évről. Pénz-forgalom. Tartozik. 1876. pénztár maradvány . 7007 frt 98 kr. Betét......................................... 71584 „ 51 „ Viszszleszámitolási váltók . 37560 , * Váltó kölcsön....................... 5758g „ 72 „ Kötelező kölcsöu .... 137242 „ 50 „ összes kamat...................... 10 833 „ 10 „ Fehérvári takarékpénztár 6000 „ n Díj és illeték...................... 73 „ oi , Késedelmi kamat .... 187 „ ii , Tartalékalapra...................... 91 „ 16 . Részvénytőke befizetés . . 3555 „ 18 „ Összesen 331723 frt 27 kr. Követel. Osztalék ............................ 33 55 frt 74 kr. Betét......................................... 40135 „ 10 „ Viszszleszámitolási váltók . 28100 , — „ Váltó kölcsöu...................... 66 292 , 85 , Kötelező kölcsön .... 175779 „ Folyó kamat ...................... 25 44 „ 68 „ Fehérvári takarékpénztár . 6000 „ n Kezelési költség .... 685 „ 16 „ Tiszti fizetések....................... 1100 „ Viszszleszámitolási váltó kamat 785 „ 11 fi Pesti magy. keresk. bank. . 39 „ 90 „ Adó és illótók ...................... 61 2 „ 94 , Jutalékok............................ 12 05 „ 12 . Készpénz 1877. decz. 31-én 5087 „ 67 „ Összesen 331723 frt 27 kr Mérleg-számla. Tartozik. Pénztár számlának . . . 5087 frt 67 kr. Váltó . . . . 22172 , 78 , Kötelező „ ... 94855 , 50 „ Egyleti ház „ ... 2906 , 75 „ Leltár „ ... 790 . 09 . Várandó % „ . . . 713 „ 15 . Osszeseu 126525 frt 94 kr. Követel. Részvéuytőke számlától . 24961 frt 32 kr. . 6% . • 1497 „ 67 „ Betét „ 84946 „ 42 „ Tőkésítés ............................ 12 49 „ 72 , Viszszleszámitolási váltók . 9460 „ Tartalék alap 217.56 . . % 21.75 „ alapra 2 °/0 112 51 351 „ 82 „ Fel nem vett osztalék . . 43 „ 82 „ Igazgatói jutalékokra . . 803 „ 09 „ Fel. biz. és napi biztosok jutalékára . . . . . 619 „ 19 „ Veszteség- és nyereség-számlátói ............................ 25 93 , 94 „ összesen 126525 írt 19 kr. Veszteség- és nyereség-számla. Tartozik. Tőke és betét kamat számIának ......................... 41 78 frt 74 kr. Viszszleszámitolási váltó % számlának . . . 785 „ 11 „ Kezelési költség számlának 656 „ 66 „ Tiszti fizetés „ 1100 „ - „ Leltár 10% leírás „ 79 „ - „ Adó és illeték „ 612 „ 94 „ Részvénytőke 6% „ 1497 „ 67 „ Tartalék alapra 2% „ 112 „ 51 „ Igazgatói jutalék , 803 , 09 „ Fel. biz. és napi biztos jutalék számlának . . . 619 „ 19 „ Mérleg-számlának mint nyeremény ...................... 25 93 „ 19 , összesen 13028 frt 10 kr. Követel. Alaptőke számlától . . 1250 frt — kr. összes kamat , . . 10833 „ 10 . Díjak , . . 44 , 74 . Késedelmi % „ . . 187 „ 11 , Várandó % „ . . 713 „ 15 . összesen 13028 frt 10 kr. Kelt Várpalotán, 1878. január 1-én. Horváth Sándor, Or. H e r z, Alt8tädter leldor pénztárnok. v. igazgató. köny VTezetö. Felügyelő bizottsáyi tagok: Schwarz Bernét. Scheiber Vilmái. Bernstein Adolf. KÖZGAZDASÁG. Ráth Károly országgyűlési képviselőnek, nagy hatást keltett vámügyi beszédjéből közöljük a következő érdekes adatokat, melyek feltüntetik, hogy már e század elején mily virágzásnak örvendett némely — ma már nagy részben elpusztult — iparág hazánkban. Háromnegyed évszázad előtt 1804-ben Pesten I9ü szövőszék készített selyemárukat, a se- lyemszövészét azonfölül Ó-Budáu, Pozsonyban és Nagyváradon is virágzott. A felső-magyarországi vdsfonipar akkorában 10—12 millió rőf vásznat szolgáltatott a Pesten át különösen Bukovinába, a Duuafejedelemségekbe és Törökországba űzött élénk kereskedésnek. Kartongyárak léteztek Sasváron és Sopronban ; Sasvár maga 60 ezer vég kartont állított elő. A vás\onfestés Beszterczebányán és Késmárkon, a flanellgyártás Szepességben és Székes- fehérvárit virágzott, a s{önyegkés\ítés a mo- dori, kőszegi, nagyszombati, trencsényi, sza- kolczai, soproni szorgalmas és vagyonos német ezéheket foglalkoztatta. Pos\tós\Övéssel Kőszegeu 84, Sopronban 62 mester foglalkozott, s nagy országos posztó vásárok tartattak Nagyszombatban, 30 üveggyár mellett papírgyárak már akkorában is álltak fenn. Majolikát és kőedényt számos helyen, mint Budán, Kassán, Tatán, Gácson, Holics- ban stb. készítettek. A pipaégetéssel is számos iparos foglalkozott, 11 millióra teszik az évenként előállított 1 kros és % kros pipák mennyiségét. A vasipar Gömör, Szepes és Liptóme- gyékben virágzott; jelentékeny volt a bőrgyártás, továbbá a salétromfőzés kivált Debre- czenben, és a sajtkészítós, melynek Fiúmén át külföldre szállított termékeit 1802-ben 3075 mázsára teszik. Hozzá teszem még csak, hogy 1828-ban csupán gyapjú-kivitelünk 200,000 mázsát, mintegy 15 millió forintot tett; 50 évvel későbben az országos statistikai hivatal Magyar- ország gyapjú-kivitelét 1874-ről 245 ezer mázsában számítja ki. Párhuzamot vonni az ezen korszakbeli és a mostani közgazdasági és industrialia viszonyok közt józan észszel senki sem akarhat ugyan, azonban az itt általam röviden felsorolt adatok talán még sem tanúskodnak a mellett, hogy Magyarország aránylag óriási állambudgetje és még óriásibb államadóssága mellett a vámközösségnek, habár más mindent is köszönhetne, ipari előhaladást avagy consolidált pénzügyi állapotokat köszönhetne. (Helyeslés). Meggyőződésem az, hogy a nagy forgalmi területnek egy földmivelési államra nézve kétségbevonhatlan előnyei mellett is, Magyar- ország részéről a vámközösségben való maradás mindenkor magában véve már nagy con- cessio Ausztria irányában, még azon szabadkereskedelmi irányú vámpolitika mellett is, mely az 1868-ki német szerződés és 1869-i angol pótconventióban érvényesült; nagy cou- cessió azért, mert az iparosság fejlesztésének nagyfontosságu érdekei vámközősség mellett szükségképen háttérbe kell, hogy szoruljanak. Már pedig annak jelentőségét teljes mérvben felismerték már jóval ezelőtt azok, kik a védegyletet, — egy ma már természetesen túlhaladott eszmét — a 40-es években felkarolták, s kik közt Qfldk, Kossuth, ‘Batthyányi Ká\mér, Teleki László, Vesselényi neveivel találkozunk- Mily kicsiuylő mosolylyal olvashatják a quand mérne „agrárius* urak azon kis füzetkét, melyet megtalálhatnak a ház könyvtárában s melynek czíme ez: „Jelentés az első magyar iparmű-kiállításról 1842. A magyar iparegyesület igazgató választmánya megbízásából szerkesztő Kossuth Lajos, választmányi aligazgató.* Mennyi gonddal, az ipar fontossága iránti mily lelkesültséggel bírálja itt Kossuth Lajos a hazai ipar haladását, osztályozza az ipartermékek versenyképességét és műbecsót, nyomozza igazi haladásunk szükséges feltételeit. S mit mindent mutatott fel már az 1842. szerény kiállítás, a mit hiába fogunk az idei párisi közkiállitás magyar osztályában keresni ? — Nem tagadhatom meg magamtól, hogy e füzetkéből csak egy dolgot ne idézzek, azt t. i., hogy 1841- ben beváltatott összesen 856,072 iont selyemgubó, melyből csupán az apatiui állomásra 80,000 font esik. Hogy pedig Budapesten akkoriban a hirneves Valero ezégen kívül is, mennyire honos volt a selyem- és bársony- szövészet, szabad legyen felolvasnom a pár sort, mely egyik kiállítóra vonatkozik: „íme Koch Péter úrban az iparegyesület oly férfiút szerencsés bemutatni, kinek a váczi utczán végig tündöklő gazdag selyem szövetek akár- rnely nemét tegyék elibe, a marczelli tafotától kezdve egész a himzett virágos metszett bársonyig, mindent szintoly tökélyben és szin- hagyhatlauul képes megkészíteni, mint azon lyoni és németalföldi gyárosok akármelyiké, kiktől mesterségét tanulá.* (Tetszés). No de ezek az ipari erőlködések hazánk agriculturális hivatása veszélyeztetésével járnak, mert hiszen nálunk különben is elégtelen és drága a munkaerő, azt a keveset és drágát hiba és bűn volna a földmiveléstől elvonni, eltekinive attól, hogy a magyar munkás ember különben sem szeretné „a boglyák árnyékát a bányák nyomorúságával fölcserólni.* Hát ez a felfogás és gusztus dolga. A t. képviselő urak a magyar nép kultur hivatását abban látják, hogy mint arató a boglyák árnyékában pihenjen, vagy mint tilinkozó gulyás, kauász és juhász őrizze meg a nemzet csordáival és nyájaival együtt a nemzet geniusát. Mi ellenben kultur-hivatásunkat abban ismer jük fel, hogy legalább az unokák mennél inkább a szövő, fonó, fúró és kalapáló gépek morajában, vagy legalább is szerény kézműipar-műhelyekben keressék meg azt a kenyeret, (helyeslés), melyet tőlük sem a rozsda, sem a phylloxera, sem a felhők járása el nem
