Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-02-17 / 7. szám

iránt, ki orgyilkos kézzel akarta kiol­tani életét, midőn a családfő halála után, a gyermekek nevelése- és az öz­vegy ellátásáról gondoskodott. Szóval: „Tudja mindenki, mond M. Sauzet évek előtt, hogy IX. Pius nem viseltetik gyöngédebb atyai indulattal hű, mint eltévedt fiai iránt; róla igazán elmond­hatni, hogy segít, hol szükség vau, megcsodálja a valódi nagyságot, fe­dezze azt akárhol fel.“ Midőn a világi fejedelem kormány - pálczája kihullott kezéből, egyedül hű fiai áldozatkészségére támaszkodott, de ha a világ bármely részén szükség vagy nyomor ütötte fel fejét, sietett megosztani alamizsnafilléreit, mint p. hazánk vízkárosultjaival pár év előtt. Egyházi kormányzata olyan volt, hogy végperczeiben, midőn nemcsak oly nyílt jellem, mint Pius, de az álnok is őszinte szokott lenni, nyugodt lélekkel elmond­hatta: „Mindent megtettem, amit te­hettem az egyházért és a szentszékért. Én Istenem, a ki látod a szíveket, te tudod, hogy igazat mondok.“ Mint a „B. Corr.* értesül, rövid idő múlva fog az osztr. magyar vádmértekezlet, esetleg Budapesten összeülni, hogy a Német­országgal és Olaszországgal ezután folytatandó vámtárgyalásokra megállapítsa az utasításokat. Az osztrák és magyar kormány Németország­gal szeretne előbb tárgyalni és ez meg is fog kisértetni, de miután Olaszországgal semmi képen sem akarja április elsején túl meg­hosszabbítani a mostani szerződést és kész azonnal tárgyalni, kénytelen lesz tán Olaszor­szággal előbb tárgyalni, ha csak a német kor­mány nem lesz hajlandó megbízottjait akkorra Bécsbe küldeni, hogy a tárgyalások azokkal egyidejűleg legyenek folytathatók. Heti szemle. — febr. 16. A képviselőház hosszas és élénk vita után tegnap fejezte be a vám- és kereske­delmi szövetség s az osztrák-magyar vámte­rület vámtarifájáról szóló törvényjavaslatok általános tárgyalását. A vitában 69 szónok vett részt, köztük 47 képviselő a kormány javaslatai ellen. * A conferenczia ügye lassan halad előre, Oroszország kicsinyes kifogásokkal él, s huzni- halasztani akarja a dolgot; eközben Bulgáriát erélyesen szervezi; az új főváros Drinápoly lesz. — Románia, Görögország, Szerbia és Montenegró példájára, Egyptom és Tunis is bebocsátást kérnek a conferentiára s azt kí­vánják, hogy vasallusi viszonyuk a szultán irányában megszüntettessék. Ä „VESZPRÉM“ TÁRCZÁJA. Árkádiában. Csendes boldog otthonomban Olyan megnyugodt vagyok, Nem háborgat őrkiáltás S nem zavarnak a habok... Mint a mesebéli szultán Jó világom élem, Mert vagyon nagy boldogságom S piczi feleségem ! Megölelget, megsimogat S oly szelíden néz rám, Mint a harmatgyöngyös földre Ragyogó szivárvány-------­Lá gy ölén a mámor túl visz A hetedik égen... ölelésre, csókra vár ott A kis feleségem! Szóval, boldog nép vagyok! Eszem-iszom, vigadok ! S dolgozom bár néhanapján: Mint a mesebéli szultán Lábaimat lógatom S várom az ebédem... Pihenésben tündöklik Legújabb erényem! Hála isten, van mire! Van itt ész, toll, tinta! Jobban vág s jobban szól, A helyzet nagyon feszült. Az angol ha­jóhad, daczára, hogy a szultán megtagadta a bebocsátási formánt, bevonult a Dardanellákba. Néhány hajó Gallipoli előtt maradt; a többi hajók a herczegsziget elé vonultak. — Az oro­szok Konstantinápolyhoz közelednek; tegnap vagy ma történt meg bevonulásuk. Miklós nagyherczeg az egész gárdahadtesttel vonul a török fővárosba. * Hiteles táviratok az angol hajóhad be­vonulását a Dardanellákba úgy tüntetik fel, mint az ellenségeskedések megkezdését. Anglia ezen eljárása nagy izgatottságot szült Péter- várott s ott lehetségesnek tartják az angol­osztrák-magyar szövetséget. \ -------------­A tiszteletbeli tisztségek fontossága az alkotmányos államhoz. (Vége.) Nem akarom e sorok olvasóinak figyel­mét a tudományos stylus szószerinti fordítá­sával terhelni; de megérintendőnek tartom a gyakorlati tapasztalásokat, hogy a tiszte­letbeli tisztviselő nem hajhász kegyet, nem keresi polgári léteiének anyagi megállapítását, hanem vállalkozik terhes polgári kötelesség átvételére. Egy tiszteletbeli hivatalnok elbo- csáttatása senkitjsem károsít polgári léteiében; de ha az elbocsátás pártszempontból történik, bántja és megsérti nem csak azt, kit közvet­lenül ér, hanem mindazokat, kik hasonló helyzetben vannak, az az végre a nemzetnek legjavát — mihelyt a rendszer keresztül van víve. Ily pártrendszabály az ellenkező irá­nyokat is egyesíti és már egyes kerület­ben is ellenállhatlan nyomást gyakorol. A tiszteletbeli tisztségek gyarapítása által az elnyomás minden ponton többszöröződik, mig lehetetlenné lesz ily módon tovább kormá­nyozni. A dolgok e menetén alapszik a társa­dalom által oly nehezen megérthető ama jelenség, miként állhat meg Angliában az összes fizetéses hivatalnokoknak a lord kan- czellártól le a legutolsó szolgáig pártszem­pontból történő kinevezése mellett, az összes tiszteletbeli tisztségeknek a falusi bírótól felfelé pártoktól független kinevezése, mely mellett a szabadelvű és conservativ párt- kormányok változása emberemlékezet óta nyom­talanéi haladt el. A keresztülvitt Selfgovern- mentben a testületi szellem és egyetem­legesség, mondhatni a rendi szellem az, mely a pártszempontból kinevezést és a hivatalnak pártszempontból kezelését kizárja. Ezekből láthatjuk, hogy alkotmányos államban a tiszteletbeli tisztségek szervezése által a nagy pártok által támogatott erős kormánynak (tagadhatlanúl pártkormánynak) igazságos kormányzása iránt biztosítékot al­kotunk. Hazai kormányzati viszonyainkat a fen­tebbi szempontból tekintve, csak az elfogultság nem veheti észre a politikai szabadságra czélzó helyes iránybani tevékenységét; és a gya­korlati köz-viszonyokban járatos megnyug­vással szemlélheti, hogy a magyar társada­lomnak mind alsóbb, mind magasabb rétegeiben nem hiányoznak a hazafias kötelességre vállal­kozó munkaerők, kiknek csupán ezen nemes munkásságban megérdemlett tisztelet a fize­tésük. De mit is szólna ahhoz Budapest fő­Mint a kard s a flinta. S jó pénzért dudálván el Minden ,zöngeményem‘ Beh boldog sok szerkesztő, Hogy beszélhet vélem! Csendes boldog otthonomban Kerülöm a zajt! Pipaszóval füstölöm El a bút s a bajt! (Hej, nem így volt hajdanában Fönn az árboczkosarában — S hej nem így, csak nemis régen Egynémely szerkesztőségben!) No, de elmúlt — semmi no! Ugye kedves feleségem ?! KOMPOLTHY TIVADAR. Egy nö arczképe. vAzon embereknek, kik ember­társaikat ás a természetben min­den tárgyat zordon és szomorú színben látnak, igazok van; csak­hogy a sötét szín önnön sebzett szeilemök viszsugara. A valósá­gos fekete szin a természetben igen gyenge és éles szemeket kíván.“ „Az álom a halál tükre* — ezt elhi­szem ; dehogy, az arcz a szív és lélek tükre“ ezt nem hiszem el. Megengedem, hogy a kül­lem után következéseket vonhatunk kinek kinek nevelés- vagy mivelődési fokáról, de belső szellem- s kedély-életéről csak akkor, ha a tünetek kézzel foghatók és nem tettetés vagy tüntetésből erednek; külömben a szív és város közigazgatási bizottsága, ha egy falusi község fizetésteleu elöljárósága (tiszteletbeli tisztsége) annyira megfeledkeznék polgári kötelességéről, hogy a fizetéses községjegy­zővel szemben magát fölöslegesnek nyilvání­taná ? — s mit szólna ahoz a „potyarendszer* Írója, ha a községi elöljárók úgy az igazgatás többi ágaiban alkalmazott tiszteletbeli tiszt­viselők hazafias közreműködésüket csak fize­tésért teljesítenék, s az üres községi és állami pénztár terhére kellő fizetéssel leendő ellát- tatásuk hozatnék javaslatba ? Csak buzdítani kell a sajtónak s példát adni az előkelőbb köröknek — mindez meg­történhetik. De — mondhatom — még sem fog megtörténni: annyira már vagyunk, hogy a buzdításokban, komoly ügyeknél, nem a hang­zatos szót, hanem az argumentumot, a példák­ban nem a különösséget, hanem a rationábi- lítást keressük. A megjelölt irányban legujabbi üdvös haladásnak tartom, hogy az árva- és gyám­ügyek intézésénél a fizetéses árvaszéki ülnökök mellett döntő szavazati joggal tiszteletbeli ta- náesosok is nyertek alkalmazást, — a helyett, hogy a fizetéses hivatalnokok légiója a sanyarú pénzügyi viszonyok mellett szaporittatott volna. Még megérhetjük, hogy az árvák sorsának in­tézésén több ügybuzgósággal é9 szakértelem­mel fognak munkálni ezen tiszteletbeli és tisz­teletreméltó emberek, mint a fizetésért szol­gálók; közreműködésük pedig mindenesetre buzdító hatással leend, és nagy segítséget nyújt az által, hogy az előadón kívül a többi ülnök az üléseken nincs lekötve, hanem saját előadmánya után láthat. Eltekintve az egyes közteher- összeíró és kivető bizottságokban a társadalom érde­kében közreműködő különféle tiszteletbeli hi­vataloktól, a közigazgatási bizottság az, mely­ben összefolynak a vidéket érintő összes állami igazgatásnak ágazatai; s még a megyének vagy városnak első tisztviselője áttekintést nyerhet j az összes kormányzati functiók menetéről; a fizetéses és tiszteletbeli tisztségek tevékeny­ségének közrehatása főkép itt eredményezheti a hivatkozott elvek érvényesülését — az igaz­ságos kormányzást. Úgy hiszem, hogy a közigazgatási bizott­ság tagjai hivatásuk fontosságának tudatára mindinkább rájönnek, s bár egyesek szerény­ségükben nem titkolhatják el, hogy az igaz­gatás annyi ágazatában szakértői tájékozott­sággal nem bírnak; de az intézmény czélja tekintetéből nem is ez kívántatik tőlük. Fődo­log, hogy az ügyek intézésénél elfogulatlan, természetes felfogással az őket bizalmára mél­tató társadalomnak nézeteit, sérelmeit és igé­nyeit támogassák a központi kormányhoz in­tézett felterjesztéseikben, s hangoztassák az igazságos és méltányos intékedések indokait a szakelőadók füleibe, melyre azután az ille­tők reflektálni kénytelenek. Más részről ezen tiszteletbeli tisztség által a társadalom, a mely helyes nézetek szerint nem kormányozni, hanem jól kormányoztatni óhajt, tájékozást nyerhet a rendelkezések alapos indokairól, s azokat közmegnyugvással fogadhatja. Ezen rendszer betetőzését nyerné a köz­ponti kormányhatóságnak, coordinált igazgatási legfőbb itélőszék szervezésében, mely a törvény vitás értelmezése fölött a miniszteri szabály­rendeletekkel szemben is döntene. Ez intéz­mény iránt az országgyűlésen is már többször nyilatkozott a szükség érzete, de még csak az óhajtások országában létezik. lélek zavartalan szélcsendében soha, vagy na­gyon ritkán. Én e tekintetben nagy horderőt tulajdonítok a rokon- vagy ellenszenvnek, s a legtöbb esetban nagyon ritkán fogunk csalat­kozni. Ezen elmefuttatásra egy nagyon kedves és szeretetreméltó hölgy fényképe szolgálta­tott okot, annyival inkább, mert egy tett ígé­retem teljesítésére figyelmeztet, melyet a következőkben, a mennyire gyenge tehetségem megengedi, beváltandok. Egy szellemi rajzot kell írnom egy élő- és egy fénykép után. A feladat nehéz, de miután nagyon kedves előt­tem, minden tétovázás nélkül hozzá fogok. Hófehér boritékából megszabadulva, előt­tem van a fénykép és egy névjegy. Hol az egyiket nézem, hol a másikat olvasom. Szellemi szemeimet, a mennyire lehet, mege­rőltetem, hogy minél mélyebben láthassak és minél behatóbban olvashassak e fénykép ere­detijének szellem- és kedély-életében. A fénykép rembrandféle világításban van kiállítva. Nem tudom a véletlenség, az öna- karat — vagy a művészet szüleménye-e? mig az arcz legnagyobb része árnyékban nyugszik, a másik kisebb része teljes élet-világosságban ragyog. A néző bizonyosan jobb szeretné, ha leg­nagyobb része fényben világosodnék, mert job­ban kivehetné e kedves arczvonásait. Ó de nem, így van ez jól! igy van ez a szív és lélek után visztükrözve. A sürü sötét szemöldök a szemre árnyékot vet, hogy könnyebben bele­nézhessünk ama szende fénybe. Az ajkak a fóly ■ tonos mosoly kellemeiben végződnek. Mindaz- által ezen enyhe, méla, majdnem szellemies kifejezésből erős akarat és szilárd elhatározás látszik. Azt lehet mondani, hogy ez arcz a Ezek által kívánom az érdeklődők figyel­mét a tiszteletbeli tisztségek fontosságára irányozni, s meggyőződhetünk, hogy ha a hivatottak a polgári kötelességérzet kifejlesz­tésén munkálnak, és a művelt osztályok a közügyek iránti érdeklődésükben a haza köz­javára munkásságukban példaadással lesznek, s ha a tiszteletbeli tisztségek rendszerében az új intézmények gyökeret vernek: az egészséges önkormányzat a politikai szabadság kifejlőd­hetik, s az elégedetlen próféták szava, kik az ország vesztét hirdetik, visszhang nélkül fog elnémulni. Most még azonban, midőn nemzeti újjáalakulásunk kezdetén minden csak a fej­lődés stádiumában van — gondolkozó em­bernek hazafias kötelessége, hogy az ellentétes eszmék áramlatában észlelt s a közügyre nézve káros jelenségek helyreigazítására szavát emelje. Galamb István, kir. jáiáibiró. Törvényszéki csarnok. Febr. 20-án. Gyermeksikkasztással vádolt özvegy Gáspár Jánosnó szül. Érsek Lidia elleni ügyben végtárgyalás. Nyilvános erőszakossággal vádolt Nagy Mihály és társainak kir. táblai itélet-hirdetés. Csalási kísérlettel vádolt Lohm Ferencz vizsgálati fogoly és hamis tanúskodással vádolt Heiligi István és Molnár Pál elleni vég­tárgyalás. Tolvajlással s illetve orgazdasággal vádolt Sebők Bálint és társainak kir. táblai itélet- hirdetés. Tolvajlással vádolt Nagy György és társai elleni ügyben kir. táblai ítélethirdetés Vadász Péter Istvánnak. Febr. 21-én. Sikkasztás és okmány hami­sítással vádolt Mankhét Etelka és sikkasztás­ban! bünrészességel vádolt Hannig Gyula elleni ügyben végtárgyalás. Minősített tolvajlással vádolt Prenzner István és társa elleni ügyben végtárgyalás. Verekedéssel vádolt Fülöp József és Pap Dánielnek kir. ítélő táblai Ítélethirdetés. Betöréses tovajlással vádolt Suli Elek és társai elleni ügyben kir. t. Ítélethirdetés. Kosztbár Sámuel és neje, továbbá Hegyi Lajos és neje, ifjú Hegyi Mártonnak. Febr. 21-én. Tolvajlással vádolt Kovács Cserebók József és társai elleni ügyben kir. táblai ítélethirdetés, Pintér Mihály, Szente József, Paulovits Gábor és Szabó (Pesta) Jánosnak. IRODALOM. Uj könyvek. A Franklin-Társulat kia­dásában Budapesten, újabban megjelentek é3 Veszprémben Kraus$ Árminnál kaphatók : Ifjúsági iratok tára. Az orsz. középta- nodai tanáregylet megbízásából szerkeszti Dr. Kármán Mór. III. füzet. Tartalma: Görög regék. Cox György után az eredeti angol má­sodik kiadás szerint, magyarra fordította s bevezetéssel ellátta Komáromi Lajos, tr. Har­madik füzet. Ára fűzve 90 kr. Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei: Bárczy István, Grünwald szobrászatnak szép mintául szolgálhatna, mert a görög claszicitás tökéletes körvonalaival bír. Majd Venus ingerlő mosolya, majd Junó mél­tóság teljes kifejezése váltakozik egymással. A sötét hajzat e méla kifejezést tetemesen emeli és kerek összhangzásba hozza. — Egy ily klasszikus fej nem nyughatik valamely gyöngéd alakon. 0 nem! Rubens és Kaulbach- nak szolgálhatna mintául; a ma majdnem hősies szép alaknak mindig gömbölyded ará­nyos, úgy szólván vakmerő és mégis szabatos körvonalain nyugszik ama teljes nőiességében rokonszenves arcz. Képzeljük el róla a diva­tosan piperézett ruházatot, burkoljuk tagjait egyszerű fehér görög tógába — s ott áll a nemes és szellemdús Sappho vagy a hős An­tigone! Ily alakokkal nem mindennap találko­zunk e satnyulásnak indult világban. Belőlem a szépnek érzete szól, ez élőlény láttára ép úgy, mint szólna Phidias nagy Canova mes­terműveit szemlélve. Ha még tekintetbe vesz- szílk ama csengő hangot, mely majnem enye- legve ömlik szép ajkairól, párosulva ama kedves leereszkedő modorral, mely mindig szívélyes, mindig megnyerő; úgy bizonnyára a nőnemnek és a nőiességnek egy oly minta példányával találkoztunk, melynek lovagias hódolatunkat mindig és mindenkor szívesen lábaihoz rakjuk. A küllemnek e rajza avatot- tabb tollat igényelne, mint az enyém; azzal hizelgek azonban magamnak, hogy körvona­laiban a hasonlatosságot megközelítőm. Ámde most, ha van geniusom, vagy egyéb valamim, mi rajtam segíthet, úgy lát­hatatlan hatalom el ne hagy! — mert most e dicső hölgy lelkében és szivében akarom ol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom