Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-12-15 / 50. szám

Előfizetési felhívás Csiky Gergely ,,&4 JÓSLAT‘ című, száz arany Teleky-pályadijat nyert vígjátékára. Ára vastag hollandi papírra nyomtatva 1 frt. 20kr. Gyönyörű ajándék­kötésben aranyszegélylyel 2 frt. Kevés iró van hazánkban, ki oly gyorsan emelkedett volna j országos hírnévre, mint Csiky Gergely, a „Jóslat“ koszorús szerzője Madách Imre time ményszerű föllépése óta talán ő az egyetlen költő, kinek a bírálat s a közönség tüntető elismerése ritka ősszhangzásban jelöltek ki helyet legjelesebb élő íróink között. Nála meleg költői kedély, magas röptű phantasia s a színpad ismerete egyesülnek, hogy őt a színpad rég nélkülözött s várva várt költőjévé avassák, s műveit a nemzet közkincsévé tegyék. Ez a tudat bátorított minket is arra, hogy a koszorús szerzőnek első vígjátékát: „ A. Jóslat“ -ot béltartalmához méltó díszes kiállításban bocsássuk a közönség elé. „A Jóslat,“ melyet esetleg a koszorús költő újabb művei is fog­nak követni, mint már föntebb említők, vastag hollandi papírra nyomatva a renaissance kor­szakból világhírű „El^evir könyvtár“ kötetei kiállításában Jog megjelenni, s első kötetét akarja képezni egy gyűjteménynek, mely a hazai-és világirodalom remekeit kívánja fel­ölelni, s oly ruhában akar a művelt közönség elé lépni, a minő a könyvbarátnak a jó ízléshez támasztott legfokozottabb igényeit is kielé­gítse. A könyv különösen karácsonyi aján­dékul ajánlható a n. é. közönségnek, mely célból gyönyörűen kötött példányokat boesáj- tunk közre, melyek bármely pipereasztalnak fognak díszére válni. Teljes meggyőződésünk, hogy midőn e munkáját béltartalmához mél­tóan állítjuk ki, számíthatunk a hazai n. é. közönség fokozottabb pártolására, s így talán jogosult kérelmünk: hogy mindazok, kik e felhívást kezeikhez Kapják, kegyeskedjenek azzal saját körükben a könyv érdekében hatni. Gyűjtőknek 8 példány után 1 tisztelet pél­dánynyal kedveskedünk. Ezúttal van szeren­csénk a n. é. közönséget értesíteni, miszerint Csiky Gergely legújabb munkája: „Az ellen­állhatatlan“ 400 arany Karácsonyi-pályadij at nyert vígjáték szintén nálunk jelent meg, s általunk kapható. „Az ellenállhatatlau“ ára finom velin papíron fűzve 1 frt 60 kr. Gyűj­tőknek ebből is 8-ra 1 tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Tettey Nándor és társa könyvkereskedése Buda-Pesten. HÍREINK. “Nóvünnep. — Múlt vasárnap decz. 8-án tartotta Bezerédy Miklós nagyprépost és ez. püspök úr ő méltósága névünnepét. A fényes ebéden Kovács Zsigmond megyés püspök úr ő excellentiája mondott a fiatal lelkű agas- tyánra emelkedett hangú pohárköszöntést, mire az üuuepelt talpraesetten válaszolva kiemelte, hogy ő excellentiája azt vallja életelvűi, si vis amari, ama és igy kívánja, nogy szeretettel kormányozhassa még sokáig egyházmegyéjét. E napnak még különös érdeket kölcsönzött azon szerencsés véletlen is, hogy huszonnégy évvel ezelőtt ép e napon lett ő excellentiája és Pribék István ő méltósága veszprémi kana- nokká. A jelenvoltak lelkes üdvkivánatai él­tették az egyházmegye ezen két kitűnő fér­fiút is. “Megyei bizottsági ülés. — Holnap hét­főn, decz. 16-án, a kilépendő közigazgatási bizottság tagjai helyébe új választás,^ egyéb bizottságok kiegészítése, a jövő évi ujonezo- zásra a devecseri, veszprémi és enyingi kerü­letekben polgári elnökök megválasztása és egyéb folyó ügyek tárgyalása végett rendkí­vüli megyebizottsági ülés lesz d. e. 9 órakor. Hiszszük, hogy a megyebizottsági tagok a körülményekhez mért szép számmal fognak megjelenni. »Jótékony czélu műkedvelő előadás. - Igen nagy érdeklődéssel néz közönségünk a ma, vasárnap este 7 órakor a „Nap“ vendéglő nagy termében tartandó műkedvelő előadás elé, melynek tiszta jövedelme felerészben a helybeli jótékony nőegyletnek van szánva. A szereplők érdekes egyéniségei megérdemlik, hogy telt házuk legyen. Adatik mint múlt számunkban jeleztük „A két kanditatus, vagy legjobb az egyenes út“ czímfí két felvonásos vígjáték Neszmélyiné úrnő, Halász Ilka kis­asszony, továbbá Neszmélyi Antal, Némethy, Hertelendy, Matauschek és Örsi urak szerep­lésével, utána „A szép Galathea“ Bojniczer Gizella kisasszony, Örsiné asszony, Krécsy és Örsi urak szereplésével. Ajánljuk az előadást a t. közönség szives pártfogásába. “Farsangi fecske. — A veszprémi keres­kedő ifjúság betegsegélyző egylete javára ren­dezendő tánezfüzérkéje jau. 18-án lesz. Ugylát- szik, ez lesz az első uagyobbszerü tánczvigalom, melyhez már nagyban folynak az előkészületek s a meghívók szétküldése is e napokban kez­dődik. A közelébb lemult farsangból is jóhirű és soknak kedves emlékű mulatság, hihetőleg most is fentartja renomméját és miután, mint halljuk, a tavalyi hosszas füzértáncz ez­úttal elmarad, hanem máskép fog változatossá tétetni a táncz-program a nagyszámmal meg­jelenendő társaság kellemes mulattatására, a tánezsóvár fiatalság kellemes találkája leend e fűzérke, melynek minél 3zebb eredményt kívánunk. “Névtelenség. — Szerkesztőségünk igen gyakran kap névtelen leveleket, melyek sok­szor fontos és figyelemre méltó dolgokkal foglalkoznak. Több Ízben volt alkalmunk kijelenteni, hogy az ily anonym leveleket leg­jobb akaratunk mellett sem vehetjük figye­lembe, mert a névtelenség mögé ritkán jelle- mes, legtöbbször selejtes jellemű emberek bújnak, akik orvul és nem nyíltan szeretnek támadni. A nagy olvasó közönség előtt a jó ügy mellett síkra szállókat födözheti a szer­kesztő felelőssége, de még képzelni sem lehet, hogy támadó czikkekért elvállalja a szerkesztő a felelősséget, ha nem tudja, kitől származnak azok. E tekintetben elvet is hangoztattunk, hogy a magyar nyílt jellem, mely azért, amit mond vagy tesz, el meri egész világ előtt vállalni a felelősséget. E héten egy iparostól (legalább azt sejtjük, hogy az) kaptunk egy névtelen levelet, illetőleg egy és ugyanazon ügyben öt darab levelező lapot, mely nem épen megvetendő dolgokról beszél. Hasoulólag vettünk a minapi tűzesetre vonatkozólag Brúnó aláírással egy levelet, melyet ép névtelensége miatt szótlanúl félre kell, hogy tegyünk. Le­galább a szerkesztőnek kell tudnia, ki irt egyet-mást; a szerkesztő miudeuűtt személye­sen jelen nem lehet, nemi tehát a valódi név kell, hogy egyik-másik, a nagy közönség elé névtelenül menő közlemény valódiságáért kezeskedjék. A névtelen czikkekre ez utolsó szavunk; többé még felemlítésre sem fogunk egyet sem méltatni. Az egészséges sajtó nyílt jellemű férfiak számára való, nem kétes jel­lemű bujonezokéra. Konstantinápolyból ismét összeesküvés hírét hozta a táviró. Több főrangú hivatalnok és ulema is volt az összeesküvők sorában, a kik meg akarták hiúsítani a tervezett refor­mokat. ügy látszik, hogy ismét komoly vál­ság felé közeledik Törökország, melytől meg fogja-e menteni az új nagyvezér, nagyon kér­déses. Az olasz kormányválság kitört. A kép­viselőház 74 szótöbbséggel elvetette a kormány által elfogadott napirendet, mely szerint a háznak bizalmat kellett volna helyeznie a kor­mányba, hogy szigorúan megvédi a szabadsá­got s a rendet. A király fentartotta elhatáro­zási jogát, megtörténhetik tehát, hogy új választásokat rendel el. Állítólag a hatalmak közt tárgyalás fo­lyik, hogy az orosz megszálló sereg távozása után vegyes occupáló sereget fognak küldeni Bulgáriába és Buméliába. — Az osztrák ma­gyar és német meghatalmazottak befejezték a vámtárgyalásokat, és a legtöbb kedvezmény alapján egy évre megkötötték a szerződést. A bosznia küldöttséget 12-én fogadta ő Fel­sége Budapesten. — Sir ali megszökött biro­dalmából ; alattvalói egymás után lázadnak fel urok ellen és támogatják az augol expeditiót. I R O DALOM. Az OlC8ÓSág netovábbja. Az újév küzeledése alkalmából felhívjuk a n. é. közönség, különösen a függetlenségi párthoz tartozó honfitársaink figyelmét a Budapesten Mende Bódog országgyűlési képviselő által nagy tapintattal és jelesen szerkesztett „Független Hírlapra “ tó lap a függetlenségi párt elvei mellett küzd, s munkatársai közé számítja a párt jelesei kö­zül Somogyi Ernő, Helfi Ignács, Degré Alajos, Tors Kálmán képviseld urakat. Hazánk nagy fiának Kos- sutn Lajosnak idoukint a magyar nemzethez intézett örökbeesü nyilatkozatait e lap mindig első forrásból egész terjedelemben, más lap által meg nem előzve hozza. Tartalmasság és változatosság tekintetében a legküMnfelebb igények kielégítésében talalja sikerét. Politikai részében felöleli tömör rövidséggel a bel-és külpolitika minden nevezetes mozzanatát, s azokat a közjogi ellenzék szempontjából commentálja. Társa­dalmi része a legváltozatosaüban van összeállítva. „Kis Napió“ rovata mindennap egy érdekes befejezett történelmei. vagy rajzot hoz. Hír-rovata lépést tart a nap eseményeivel, s híi tüköré mindannak, a mi a h izáoaii és külföldön napi érdekkel biró történik. Vidéki levelezései rövid és tárgyilagos értesítéseket nyujtauak az ország minden vidéke nevezetesebb politikai és társadalmi eseményeiről. Közgazdasági rovatából a gabna és más nyers­termékek árairól a gazda és kereskedő idejében tájé­kozódást meríthetnek. Mindenféle czím alatt a fővárosi politikai, mű­vészi és társadalmi élet napi rendje, betű és számtalá­nyok, halálozási és házassági értesítések, s több más számos közérdekű apróságok közöltetnek. „Törvény­szék! Csarnok“ rovatában a fővárosi, vidéki és kül­földi érdekesebb bűnesetekről kimerítő tudósításokat hoz. Közöl kimerítő táviratokat a világ minden ré­széből. Érintve és méltatva vannak külön rovatokban a tudomány, irodalom és művészet legújabb moz­zanatai. Van kitűnő tárcza rovata, s a lapból kivág­ható és beköthető regény melléklete, melyek a leg­élvezetesebb szépirodalmi olvasmányokat szolgáltat­ják, Ily módon a lap előfizetői egy éven át 10— 1Ü frt értékű 10 — 1Z kötetre menő eredeti és fordított kitűnő regény birtokába juthatnak. És e gazdag s változatos tartalmú napi lapnak, mely egy évben 365-szőr tehát mindennap, gyakran terjedelmes mel­léklettel jelenik meg, ára egy évre csupán Ti frt. Negyedévre ő frt. tógy hónapra 1 frt. Mind e lap tar­talmassága, mind hazadas iránya és rendkívül jutányos előfizetési ára csak indokolják azon óhajunk kifeje­zését, hogy bárcsak e jóravaló hírlap egyetlen ma­gyar csalad olvasó asztaláról se hiáuyozuék. A „Füg­getlen Hírlap“ kiadó hivatala, hova az előfizetések intézendők, Budapesten a Szerecsenutczában 7-ik sz. a. van Még egyszer ajánljuk a jeles központi lapot a n. é. közönség pártoló figyelmébe. * úgyis arra való, hogy forogjon és mint mind­nyáján szomorúan tapasztaljuk, elfogy biz az különben is. Benkő István. A tölgy árnyékában. (Folytatás.) Én veled soha, érzem. . . Ne aggódjál édes angyal, mig a csatazaj tart, addig őrangyalod megvédend számomra, de a szolgálatot a hazától nem lehet megta­gadni a becstelenség bélyege nélkül. S ha téged a csata . . . Imád megvédend, szólt az ifjú ihlettel. Megnyugszom szavadon, én buzgó imával esdendem le az ég védelmét reád a vészek közepette, bárhová viend a sors keze. Ha ismét látandlak, enyim leendesz örökké; az érzetet, mely eddig érettem kebledben lángolt, változatlanul öröknek hiszed-e? Igen, misem fog ezen változtatni. Hedvig a szólóra függeszté gyönyörű szemeit, melyekből a fájdalom gyöngyei sűrűn patakzottak alá, előidézve azon balsejtelem áltál, mely szivében a boldog reménynyel majdnem lolytonos tusában állott. László látva kételyét — katonai becsü­letemmel, esküvel biztosítlak, hogy a halálon kívül semmisem szakíthat el tőled, mi közben gyűrűjét Hedvig rózsaujjára tévé, mint hű­sége jelét, — evvel jegyezlek el magamnak őrökre, e gyűrűhöz a hűség volt mindig csa­tolva, mióta őseimtől reám maradt. Némán engedé a szép hölgy, és suttogva mondá: Hedvig hű marad még a halálban is. Hedvigem, miért nem bocsátanád el Lász­lódat? Harczi babérral koszoruzva teszem ér­demessé magamat kezedre s arra, hogy atyád áldását adja mint érdemesre; a sebhely a honfi kebelén, melyet a dicsőség árán szerez, a leg­szebb nászvirág, mely a vőlegényt díszítheti. Oh László, lelkem választottja, szólt Hed­vig, mintegy női gyengeségét levetkezve, oh menj, habár vérzik is szivem miattad, bár föl­remeg lelkem éretted, menj és harezolj a di­csőség mezején. Igen, igy óhajtok tőled búcsúzni, báto­rító és lelkes szavaid viszhangjai fognak ki­sérni a csatazaj vészei között. És buzgó imám, suttogá Hedvig elfojtott hangon, lesz őrangyalod, ki a halálos döfést elhárítja tőled. Egy szívélyes üdvözlet az öreg Báczkyhoz, ki némán hallgatá leánya küzdelmeit szemben Lászlóval, egy édes ölelés, s a szűz ajkairól .......... A szükséges előkészületek megtörténvén, a kitűzött nap, május 28. megérkezett. Még néma éj borult az egész vidékre s csend honolt, midőn huszáraink fölszerelve Istenhozzádot mondtak városuknak. László nyihogó paripáján gyorsan vágtatott előre, kit szélvészként követtek többi vitézei. Mintha lovaik is tudták volna menekülésük czélját, önkényt iramodtak tovább és tovább. Messze maradtak hátuk mögött az erdők, he­gyek, a város és faluk már csak kéklő leg intettek feléjök búcsúzét, midőn egy komoly veszély fenyegeté őket, mely nemcsak szökési tervöket hiúsíthatná meg, de súlyosabb követ­kezményű is lehet. Huszárainknak május 28-án csak helyüket és emléküket találók. A katonai parancsnok­ság, bár csak későn tudá meg a szökést, rögtön utauok küldötte Sotnosy kapitányt 3 századdal őket minden áron visszatéríteni. Somosy utol is érte őket, mi nem kis félelemmel tölté el huszárainkat. László mindenre készen állott. Gondol­ván, itt nincs más mód, mint rábeszélni So- mosyt a példát követni, vagy őt visszatérésre bírni, mintha nem is látta volna őket. Az utóbbi nem lehet, de gálád ürügy is lett volna. Az elsőhöz kellett folyamodni. Istenem, fölsóhajt a vándor, soha oly szép hazafiui jelenetnek nem voltam tanúja Azou szép szavakat hallani, melyekkel László Somosy-t biztatá a követésre, mily meggyő­zők valónak azok s mily honfiúi kebelbet jö­vők, s azt látni mint nyujtá kezét Somosy Lászlónak a szövetségben. Á két honfi egymás kebelére borult, hogy is ne, a jó bonfiuak nem sok biztatás kellett ily válságos körülmények közt, ők együtt éreztek úgy is, e körülmény pedig még közelebb hozta őket egymáshoz, méltó szövetségesek voltak egymás iránt. Bá-tekinték öregemre, kinek könyek pö­rögtek le redős-arczán, mit sem szólt, csak fejével intett, hogy folytassam, Én nem tud­tam mire vélni az öreg ur ezen elérzékenyülését. A huszárok hihetetlen gyorsasággal ha­ladtak mindig előbbre s alig három nap alatt átlépték szerencsésen e hou határát, mely ne­kik már ismerős volt, s könyebbült szívvel folytatták útjokat. “Meghívás. - A veszprémi önkéntes tűzoltó egylet ma vasárnap decz. 15-én dél­után y23-kor a városház gyűlésiemében köz­gyűlést tart, melyre az egylet alapító, pártoló és működő, tagjai tisztelettel meghivatnak. Kopácsy Árpád, egyleti titkár. “A magyar kisbirtokosok számára léte­sítendő országos földhitelegyesűlet ügyében kormányilag kiküldött vegyes bizottság e napok­ban letárgyalta az egyesület alapszabályait s az annak kiváltságait tartalmazó törvény­javaslati tervezetet. A munkálatok — miat értesülünk — már legközelebb a kormány elé fognak terjesztetni, mely most már remélhe­tőleg a jövő hó elején fogja a törvényjavas­latot törvényhozási tárgyalás céljából a par­lament elé terjeszteni. Adakozás. — A megyebeli mozgósított egyének családtagjai felsegélésére e hét folya­mában hivatalomhoz következő könyöradomá- nyok érkeztek be: u. m. Bársonyos község 4 frt 20 kr. Devecser nagy község jegyzője által gyüjtetett: 30 frt 99 kr. Vecse község 1 Irt 52 kr. Mórocz Károly kertai körjegyző ál­tal gyüjtetett: 19 Irt 89 kr. Parragh Lajos ajkai lelkész ur és az ottani jegyzőség által eszközölt gyűjtés eredménye: 33 frt 25 kr. Végre Úrkút községből beérkezett 10 kr, és 16 liter rozs. Mindezen szives adományokért úgy a gyűjtő mind az adakozóknak köszönetemet azon megjegyzéssel nyilvánítom, miszerint a pénzbeli adományok gyümölcsözőleg elhelyez­tettek, a terménybeli adományok pedig nyil­vántartásba vétettek. Veszprém, 1878. decz. 14. ‘Bezerédy Gyula, alispán. “Vakmerő betörések és utonállások. — A tél közeledtével ismét gyakoriab bak kezdenek lenni a betörések és az utonállások. Decz. 6-án mint halljuk, Eörsi Gusztáv ur lakására ment két csavargó és az egyedül otthon levő kis leánykától főzeléket és húst kért. A kis leány kiáltozni akart, de azzal fenyegették, hogy ha el nem hallgat, örökre elnémítják. Mitsem kaphatván, eltávoztak. Bá vasárnap decz. 8-án reggel y47-tájban ugyancsak két gonosztevő csengetett Kemeues Ferencz kanauok ur lakásán. A szolgáló kinyitotta a kaput és a két férfiú beál­lít azou kérdéssel, itthon van-e a nagyságos ur? A leány annyira zavarba jött, hogy ijed­tében azt mondta, hogy nincs, oda van mi­sézni, pedig a kanauok ur otthon volt. Erre még további kérdezó'sködésükre a szolgáló azt felelte, hogy nincs itthon seuki, mire a go­nosztevők el kezdték a leány fojtogatni. A sikoltozásra a kananok ur auyja, ki a földszinti szobában lakik, kijött, és ritka lélekjelenléttel ráfordította az emeletre vivő ajtó kulcsát és a kulcsot magához vitte a szobába, hová a gonosztevők pisztolylyal kezőkben utánna men­tek és pénzt követeltek. A megrémült nő azt felelte, hogy ő pénzt magánál nem tart; amire szüksége van, arra mindig ad neki a fia; van esetleg most nála 2 frt, azt odaadja. A go­nosztevők elvették a pénzt és az e közbein az udvarra kiszaladt szolgálóra rázárták az udvar felé nyíló kaput, a kulcsot magukhoz vették és eltávoztak. — Ugyancsak órtesülüuk; hogy a füredi utón Károlyi balatonfüredi ven­déglős kocsiját is megállították. A személy- és vagyonbiztonság érdekében kérjük a ható­ságokat, fejtsenek ki éberebb őrködést külö­nösen a téli hónapokban, nehogy az amúgy is sok oldalról sújtott emberek folytonos ret­tegésben legyenek életük és vagyonukért. A városunkba Özönlő sok csavargót pedig külö­nös figyelmébe ajánljuk a rendőrségnek. Már minden faluban kipihenhették volna magukat, mindenfelé rokon-kebelre találtak, mi már elég kárpótlás volt kiállott fáradal­maikért. A tett önfeláldozás hire minden felé terjedt s nemcsak örömére szolgált a nevére büszke magyarnak, de például is követésre az idegen Galiczia, Cseh országban állomásozó magyar ezredeknek. A példa vonzott, mert a szerencsés szö­kés által fölbátorítva mindig többen és többen szöktek meg hazájuk védelmére az örök em­lékezetre méltó hős huszárok, s nemcsak di­csőségre, de segélyére is szolgáltak az oly sok ellenségtől zaklatott hazának; mert ezek képe- zék zömét ama számos és kitűnő lovassá­gunknak, mely annyi babért aratott szabad- ságharezunkban, hogy az ellenünk küldött lelketlen tömeg irigy szemmel tekintett min­dig reájuk. Ha tekintetbe veszszük huszáraink szö­kését, nem épen mondhatjuk azt minden ve­szély nélkülinek. Már először szökésük által minden ol­dalról fenyegetve voltak regényes utjokon, me­lyen hazájukba visszavándoroltak. Másodszor készen kellett lenniök, hogy itthon is meg van a szabályok áthágóit büntető katonai törvény­szék; de harmadszor, bár szöktük hasznára vált a hazának, mely vég-tusájában számított minden hazafiui erőre, de rósz példa volt azokra, kik hazánk szolgálatában álltak, de velünk nem rokon-szenveztek, mint a cs. zász­lóaljakkal szemben álló rácz csapatok, miért a hadügyér méltán akart ellenük kezdetben szigort alkalmazni, mint a katonai szabályok

Next

/
Oldalképek
Tartalom