Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-02-03 / 5. szám
•Jótékonyság. A helybeli takarékpénztár a jótékony nőegyletnek alaptőkéje gyarapítására 30 frtot ajándékozott, mely nagylelkűségért az egylet köszönetét mond. •Szives tudomásul. - Lapunk múlt számában röviden jeleztük azon méghasonlást, mely a székesegyházi zenekar keblében dúl és épen ezen soraink következtében lettünk más oldalról is az ügy mibenállása felől informálva, hogy sem nem kenyér-, sem nem hír- irigység szülte volna a meghasonlást, hanem egyszerű mendemonda, mit egy kávéházi jelenet elmérgesített. Bármi okozta legyen a zavart, mi az ügy érdekében óhajtjuk, hogy az mennél előbb megszűnjék. , •Hivatalos értesítés. - Ertesittetik a t‘ ez. közönség, miszerint a székesfehérvári ügyvédi kamarához intézendő szóbeli kérelmek és netáni panaszok felvétele végett a titkári hivatal — a kam. ügyrend 65. §-a értelmében _ a kamara helyiségében vasár- és ünnepnapok kivételével naponkint d. e. 11—12 óráig hivatalos órát tart. Székesfehérvár, 1878. január 24-én. Vámos Gyula, titkár. •H ivatalos értesítés. — A székesfehérvári ügyvédi kamarának f. 1878. évi januárhó 20-án tartott közgyűlésén a kamara tisztikara és választmánya választás utján a kővetkezőkép alakíttatott meg: Elnök: Sziits Sándor. Elnöki helyettes: Csolnoky László. Titkár: Vámos Gyula. Pénztárnok: Nemsits Gyula. Ügyész; Dieterich Szilárd. Választmányi rendes tagok: Vértessy József, Márkus Antal, Fittler Béla, Dr. Fekete Izidor, Flatt Ágoston, Rácz Gyula, Balog Ferencz, Dr. Károlfi Nándor. Választmányi póttagok; Heinrich Lajos, Molnár Lajos, ifj. Galamb József, Csapó Dániel. Miről a megválasztott kamarai tagok tudomás vétel végett hivatalosan értesíttetnek. Székesfehérvárott, 1878. január 24. Vámos Gyula, titkár. •Müsorozat. Molnár György úr vendégjátékaira e müsorozat küldetett be hozzánk: Vasárnap, febr. 3-án „Narciss“ bérlet 1; kedden, febr. ö-én „Coriolán“ bérlet 2; csütörtökön, febr. 7-én „Moliere élete és halála“ bérlet 3; szombaton, febr. 9-én ,Lear király" bérlet 4; vasárnap, febr. lG-én »Sullivan a londoni nyárspolgárok“ bérlet 5; és kedden, febr- 12-én jutalomjátékául „Misantrop". — Ezen valóban classikus darabok közöl különösen ajánljuk olvasóink figyelmébe ,Corioláu*-t, melyhez Névy László után ezeket fűzzük: A költészet feladata mindenekelőtt a gyönyörködtetés, de semmi esetre sem oly értelemben, minőben e szót a színházlátogatók tömege mai nap venni szokta. Kényelmet, szórakozást, élvezetet hajhászó koruuk már- már feledni látszik, vagy talán érzékét is elveszti az iránt, hogy az igazi gyönyör nem a pillanyatnyi hevületben, önfeledésben, a gondok és gondolatok eltemetésében rejlik, hanem abban az ideális emelkedésben, melyre a lelket a valóban szép iránt vonzódás képesíti. Az ihlet, mely az igazi költőt alkotásaiban vezeti, ott lebeg e kész művön is, sőt átszáll a néző keblébe, megvilágosítja lelke szóméit, szárnyakat ád neki, hogy követhesse őt röptében az örök ideál felé, s az, hogy megérti a lángelmét, hogy világosan látja az erkölcsi világ rendjét, törvényeit, melyeket a mindennapi élet összekúszál, az a valódi gyönyör, abbau nyilatkozik a művészet hatása. Á költők legnagyobb része, igaz, nem abban keresi dicsőségét, hogy ily módon gyönyörködtesse közönségét. A színház mai nap többször mutatványok csarnoka, mint a művészet temploma; de minél messzebb távozik az iró és a tömeg az eszményiségtől, annál fényesebben magaslik fel az értő előtt a teremtés olyan kegyencze, mint Shakspere, annál mélyebb elismeréssel hajol meg a nagy költő azon alkotásai előtt, kötve, melyek alatt hajók is keresztül járhatnak. Noha a közlekedési eszköz a gondola (mely jóval olcsóbb mint a fiakker vagy omnibus), ki a járást tudja mindenüvé eljuthat gyalog is. — Legnagyobb száraz tere a Sz.-Mark tér, megszámlalhaltan szelíd galambjaival; ezen köröskörül a sok kávéház, hol ha elfáradtál kipihenheted magad. Ugyanitt van a királyi palota a ,Palazzo royale“ 84 szobával. — Ezzel befejezem, szíves beleegyezéseddel úgy hiszem kedves olvasó, e kis útivázlatot, de előbb még egy jó tauácscsal szolgálok az útra, El ne mulaszd, ha Veleu- ezébe utazol a »Hőtel Bauer“-be szálni. A vendéglős egy kedélyes öreg német, ki mint pinezér került ide és most tizenhárom háznak tulajdonosa. E kis életrajzzal ő kedves vendégeinek önmaga szolgál, midőn ezeket kérve kéri, hogy másoknak is ajánlják. S ezt bízvást jólélekkel lehet tenni; mert a szolgálat pontos, a berendezés csinos és kényelmes és a mi a legdicséretre méltóbb az árak jutányosak. Az öreg Bauer annyira figyelmes vendégei iránt, hogy magyar pinezért is tart! A legjobb kalauzokat adja szolgálatodra igy p. társaságunkat kalauzolta bizonyos R. L. Ez németül, olaszul és francziául folyékonyan beszélt. Előadása szép és szabatos vala elannyira, — hogy nálunk aligha — tudományos felolvasásokat nem rendeztetnének vele! Margalit Alfréd. melyekben a szép alakon át a tiszta erkölcsi tartalom sugárzik keresztül. Es ezek közt nem utolsó helyen áll Coriolán felesége. •A polgári társaskör batyubálján felülfizettek : Kadelburger Emil, Meuczel Adolf, Hartman Mór, Lám N. Nyékről és Rothauser Rudolf 1—1 frtot. — A rendező bizottság ezen adakozásokért köszönetét mond. — A bál jövedelme az itt nyugtázott 5 írttal tesz 244 frtot; oly eredmény, milyenre alig számított valaki; de ennél még többre becsülendő az erkölcsi siker, melyet a kör aratott, a bál napján ugyanis 35 uj tag lépett be a társas körbe, mely jelenleg daczára, hogy az idén a tagsági dijakat felemelte, 165 tagot számlál. •Reunion. — A veszprémi nemz. casino könyvtára javára jan. 26-án rendezett reunion távúiról sem sikerült ügy, mint az első. Különösen nők felette csekély számmal voltak; mindannak daczára a kedélyességben hiány nem mutatkozott. Jelen voltak Csepely Klára, Dukavics Mariska, Kadelburger Emilné, Kaiser Lajosné, Karácson Mariska, Keserű Elekné, Kopácsy Ipolyné, Nagy Mariska, Orbáuné (B.-Füredről), Rák Jánosné és Rák Janka, Szabó Imréné, Szente Ferenczné és a Szente- nővérek, Takács Lajosné, Vida Lujza és Weisz Izidorné (Zalaegerszegről). •Tudomásul. - Molnár György úr vendégjátékaira igen szépen folynak a bérletek; akinek még szándéka van bérleni, siessen mentül előbb. •Házi batyubál. — Jövő hétfőn, február 4-én több család házi batyubált rendez Zalay államügyész úrnál, melyre a szóbeli meghívások már megtörténtek. Meg vagyunk győződve, hogy a legszebben fog az egész sikerülni annál is inkább, minthogy kizárólag nőkből áll a rendező bizottság. •A világtól elzárva. — A roppant szeles és hava«: idő hófuvatokat torlaszolt mindenfelé az utakra úgy, hogy a vasúti ép úgy, mint egyéb közlekedés napokig teljesen szünetelt. Most már ismét a rendes közlekedési kerékvágásban vagyunk, érkeznek is minden oldalról hozzánk a kérdések, mi az oka, hogy múlt vasárnapi számunkat sok helyen nem kapták meg a kellő időben. Azóta, úgy hiszszük, mindenhova eljutott és a kérdésre is meg van adva a felelet A dologban az volt a fatális, hogy épen szombaton ütött ki a vihar és igy lapunkat a postán rekesztette. 'Bál. - A veszprémi fiatalság a nem zeti casinó nagy termében február 16-án zártkörű bált rendez, melyre a meghivók már szétmentek. Belépti jegyek február 10-től Wurda Manó fia kereskedésében kaphatók. Személyre 3 frt, több személyre 4 frt. Kezdete 8-kor. •A veszprémi jótékony nöegylet számadásai már ki voltak szedve, de a nagy tárgyhalmaz miatt nem voltunk képesek azokat ezen számba szorítani; jövő számunk okvetlen hozni fogja. Szíves elnézésért esedezünk. •Tánczestély. — A veszprémi ipar és kereskedelmi kör, és az iparos ifjúsági képző- és segélyzö-egylet, saját könyvtára-, illetőleg segélyző egylete javára, vasárnap, f 1878. évi február 10-én a »Korona* vendéglő termében, zártkörű táncz-estélyt rendez Belépti díjak: család-jegy 2 frt, személy-jegy 1 frt. Jegyek előre is kaphatók: Nay Mór és fiai és Menczl Adolf úr kereskedésében. Kezdete 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. *Uj zenemű. Táborszki és Parsch kiadásában Budapesten megjelent és minden hazai zeneműkereskedésben Veszprémben Krausz Árminnál kapható : Liliput; polka francaise; zongorára szerzé iQ. Fahrbach Fülöp; ára 50 krajezár. •Ajánlott lap. - A dr. Dárday Sándor által szerkesztett »Közigazgatási Lapok*-at a m. k. minisztérium azon megjegyzéssel ajánlja, hogy az, különösen pedig »Közigazgatási Döntvénytár* czímű melléklete, melyben a minisztertanács által adott engedély alapján az egyes minisztériumok elvi jelentőségű s szabályozó természetű döntvényei és intézményei közöltetnek, méltán megérdemli minden hatóság és a közigazgatás bármely ágában foglalkozók figyelmét. •Közegészség. — Az egészségi állapot városunk területén a lefolyt héten kedvezőtlen volt. A nagy számmal felmerülő toroklobok között a hét folyamában két dyphleritieus jellegű is merült fel. Dr. Jischtr ‘Béla. Elhaltak jan. 20. - febr. 3. Banthauer Karolina, V* napos, veleszül. gyengeségben; Vörös Julia, 50 éves, tüdősorvadásban; özv. Németh Erzsébet, 72 éves, végelgyengülésben; Rábaközi Mihály, 2 y, éves, tüdősorvadásban; Neu Kuno, % éves, nehéz- kórban; özv. Kovács Mária, 77 éves, méhel- fajulásban; Zsebeházy Lajos, 16 éves, görvély- kórbaa; Weinecker Anna, 41 éves, köszvélyben; Tóth Terézia, 3 hónapos, gyermekaszályban; özv. Menotti Mária, 80 éves, gutaütésben; Buchwald Béla, 13 éves, tüdőlobban. - Született 3 fiú és 4 leány. Időjárásunk jan. 26. — febr. 2. Jan. 26. Sz. r. — dél. — este hófelhő szélviharral 0° R., Jan. 27. V. r. borús -2°R., dél. felhős szélviharral 0° R. este szélviharral 0° R. Jan. 28. H. r, hóborús széllel —2° R., dél, havazó, széllel — 1®R., este hóborús -1° R. Jan. 29. K. r. félborús —2° R., dél. napos 3° R., este borúit 0° R., Jan. 30. Sz. r. borús 0° R., dél. borús 1°R., este borús 0° R. Jao. 31. Cs. r. borús —1® R. dél. borús 1° R., este borús 0° R. Febr. 1. P. r. borús 0°j R. dél. borús 2° R. este borús 0° R. Febr. 2. Sz. r. havas —2° R., A batyubálban január 30-án. Böcsülöm az eszét annak, aki kigondolta, hogy a polgári társaskör deficitjét batyubállal próbáljuk meg agyonfojtani. Ha tőlem függne, ma pénzügyminiszterré tenném, hogy rendezne egy országos batyubált és talán a magyar állam deficitjét is sikerülne kibatyubálozni a világból. Szó. ami szó, indítvány oly szép sikert még nem aratott, mint ez a polgári társaskörben. Inneu-onnan lehetett ugyan már jóval a bál előtt hallani, hogy sokan készülnek rá; de biz a valóság minden hirt felülmúlt, mert az noch nie da gewesen — módon sikerült. Úri magam is hozzákészültem, négy üveg bort menesztettem fullajtár gyanánt magam előtt a bálba és jó darab ideig kop- laltattam gyomromat, hogy becsületesen megfelelhessen magas rendeltetésének. Pont nyol- czat ütött az óra, mikor a pénztárnok markába nyomtam azt az egy flórest, melyen bemeneti jegyet kaptam hosszú, hosszú időre szerzendő becses tapasztalásokra ,Az úr az ötvenedik belépő férfi,* e szavakkal kaptam a jegyet. Egypár lépés és több ismerősöm karonraga- dott és a nőkkel már akkor telt termeken keresztül az éléstárba vezetett. A szép és kedves háziasszonyok itt mindent megmutogattak, büszkén mondogatva, hogy ez az én asztalom, ez meg az enyém. Örült a lelkem látva, hogy mily helyes szempontból fogják fel ezek a derék háziasszonyok a humanis- must; aki ezen álláspontra tud egész életén kérészéül emelkedni, én a mondó vagyok, hogy az a legokosabb ember a világon. Kiéheztetett gyomrom után az orrom is í kezdett itt édesdeden szimatolgatni, a különféle finom pecsenye szaga után, de a szerkesztői tekintélyen nem akartam csorbát ejteni az által, hogy időnap előtt megkezdtem volna azon vacsorát, mely a többi batyubáli halandóra nézve csak éjfélre volt kitűzve. Belenyugodtam tehát sorsomba és vártam. E közben a nagy terem ajtajában ráhúzta Jancsi azt a talp alá valót, meg is eredt a táncz és a jelenvoltak egy zsongóbongó tömeget képeztek, melyben alig lehetett a tánezolókat a nem tánczolóktól megkülönböztetni. Nem volt annyi hely, hogy becsületesen megállhatott volna az ember fia, hol jobbról, hol balról kapott olyan oldaldöféseket, amilyeneket csak a boxírozó angolok szoktak egymásnak osztogatni. Magam is czurukkoltam az oldaltermek felé, hisz a polgári társaskör deficitje, úgy hiszem legalább, nem igényli elkerűlhetlenűl, hogy egy pár oldalbordámat darabokra törve vigyem haza. Itt sem volt nyugtom; a nagyterem feszereje egy pár könnyebb tánezost kiugrasztott, kik a zene elmosódott és már ide nem igen hallható hangja mellett csak memoriter járták, de mégis járták é9 ez becsületükre is vált. Nyomban többen is követték és a szorongásra nézve a kisterem versenyzett a nagygyal. A másik oldalteremben véltem a keresett zavartalan helyzetet megtalálni, de hiába, egy az, hogy alig tudtam oda jutni, más meg, hogy a nagyterem szellentyűje ide is dobott már tánezosokat, kik patyolat — jó kedvükben úgy járták itt is, mint a másik kettőben. Nem volt menekvésem; feltettem tehát magamban, hogy helyt állok, ha mindjárt oldalborda nélkül kell is e bálról a relatiót megírnom, mindegy. A zsibongó tarkabarka tömegen legeltetve szemeimet tudományos elmélkedésre fanyarodtam. Az a te- lephon-távszóló nem ostoba találmány ám, mily ügyesen lehetne annak most itt hasznát venni; egyik csutkáját az ember Jancsi hegedűjére tüzűé, a másikat pedig a megfelelő huzalokkal együtt a melléktermekbe vezetné és ott ha másnak nem, egy éltesebb gardedamenak átadná tartás végett, így azután mindenütt lehetne a zenét hallani még ott is, hol az nem szólna és nem kellene memoriter tánczolni, mint most kellett a melléktermekben. így tartott ez a rettenetes táucz folyton folyvást, miközben a publicum egyre szaporodott, a hőség az arezomon óriási gyöngy- csepeket vert és én elgondoltam, mily könnyű deficitet csinálni, de mily átkozott nehéz azt leizzadni. A francziára módfelett kiváncsi voltam. Hogy fog itt ember rendet csinálni! Ebben a chaosban, ebben a zűrzavarban nincs mód hogy a sorok felállhassanak. Csalódtam. Négy terem lett elfoglalva és valami 96 pár járta a körülményekhez mérve elég helyesen az első francziát. Á zsibongásba egy-egy tánezrende- zőnek harsány hangja metszett bele és zene helyett ez volt a következő csoportnak is irányadó. A nagy sorok csak tarthatták magukat a zene mellett, de a melléktermek kisebb sorai a zenéből annyit hallottak, mint én a chinai nyelvből, mig végre megunván a tipegést-topogást elolvadtak, mint a márcziusi hó a napon. A nagyterem órája is elszöruyűkö- dött e soha nem látott tarka világ felett és elfelejtett-e, járni, vagy mi", nem tudom, de nagyon sokára mutatta azt a féltizenkettőt, melyre a terítés ki volt tűzve. Végre csak beállott ez is és a kedves háziasszonyok feladatuknak legszebb stádiumába léptek megvendégelni azokat, kik éheznek és szomjaznak,! mamák meg a gardedámok legjobban jártak; azok úgyis elfoglalták máraz oldal üléseket és így a nélkül, hogy gyanították volna, előttük termettek az asztalok egyszerre, mintegy varázsütésre. A többiek pedig úgy vártak egy-egy asztalt, mint a farkasok a prédát. Jó magam nagyokat nyelve azon életelvemből, hogy egészségi szempontból a félj ólakás mindig többet ér, mint az egész jólakás, egy sarokban meghúztam magamat. Egyik szép háziasszony azonban megigértette velem, hogy csak az ő asztalához ülök, habár még sem ő, sem én nem tudtuk, hol lesz az az asztal. Végre a nagyterem közepén óriási erőfeszítéssel megterítettek csakugyan egy asztalt, de a mellett csak úgy sikerűit álló helyet foglalnom, hogy a különböző oldalról jött lökéseknek engedve magam is kiszorítottam onnan nem tudom, kit. Óriási éljenek jeleztek, hogy a háziasszonyok behozták az első tált ételt; szétkapkodták azt úgy, mintha soha nem is lett volna. Én csak vártam, de bicskámat már akkor készen tartottam, hisz ilyenkor vét az, aki rendes étszerekkel eszik. Valami gyenge malacz- pecsenye botlott elém; nem sokat kérdeztem, csak neki, egy jó darabot ki, de alig teszek egy két falatot, már tányéromat elkapták előlem, hogy másféle étel is vau itt, ezután nem győztem a sokféle elém rakott ételből csak ízlelgetni is E közben megszólalt a zene és a különböző, félig, majd egészen telt szájakból nagynehezen kitolakodott hangokat jórész- beu megába olvasztotta úgy, hogy most egy kurjongás, egy dalolás lett az egész terem. Én csendeseu ettem, ittam, és kocziutgattam a kedves háziasszony egészségére, ki oly szépen gondoskodott mindenről. Hanem az asztalunkra került bornak oly hamar lába kerekedett, hogy mire egy palaczkot letettünk, arra már keresztet is vethettünk, mert az a másik perezben már a harmadik asztalon állott üresen. Se baj, ilyenkor any- nyira nyílt minden ember, hogy nem lehet semmit rósz néven venni. A roppant nagy lármában csendet kért Pongrácz Dániel ur és rövid, de tartalmas toasztot mondott a polgári egyetértésre. Ezután szétnézhetett az ember, egy asztalon sem volt már sem enni, sem inui való, de még az éléstárban sem, úgy kipusztitottuk a batyubált minden ételitalából, ennek, hisszük, módfelett őrülhettek a háziasszonyok. Most a tombola vert még zajos és ismert hullámokat; hat jegygyei majdnem ámbót nyertem. A korosabbak, köztük magam is lassacskán készülődtek hazafelé, de ez a kiviteltől még jó messze volt, mert a ruhatárban oly rendetlenség uralkodott, hogy órákig sem jutott az ember kabátjához. Ez alatt újra megeredt a táncz é3 tartott reggeli 5-ig, a férfiak mulatsága pedig, ha jól vagyok értesülve, majdnem másnap délig. A polgári társaskör deficitje teljesen tör- ( lesztve van, a kedélyesség majd ki bújt a bőréből. Még a jelenvolt hölgyektől kell bocsánatot kérnem, hogy neveiicet nem közölhetem mert annyian voltak, hogy tizedrészét sem ismertem. Ezek után bátran kimondhatom, hogy ez a batyubál — rettenetesen sikerűit. Lévay. Vidéki lapszemle. A „Székesfehérvár és Vidékéiben Pataky Alajos a tokajhegyaljai «/.ölök hanyatlásainak okairól beszól, javaslatai helyesek, de költségesek, és a mostani pénztelen viszonyok miatt egyelőre el nem fogadhatók. A január ÖO-iki szám a pénzpiaci fogalmát fejtegeti. A „Győri Közlöny“ január 27-iki számában „A jótékonysági hajrá - rei-lam mellett.“ olm alatt figyelmezteti az egyleteket és egyesekből alakulandó társulatokat, hogy ha egyszer jótékony őzéit tűznek ki feladatál gyáraolítani, hát akkor ne egyes szereplők privát gusztusát, kauern a őzéit tartsák szem előtt. A „Zalai Közlöny“ folytatja „Egyházaink és a nemzetiség" czírníí eztkkét ezúttal az egyház nyelvi hatását jelezve A „8zékesfejérvár“ múlt heti számaiban S. A. a társalgásról órteaezik. As „E»ZterflOm“-ban (R) Tisza Kálmánnak azon szavait, hogy a hajózható folyam ikra a meder- munka az államot terheli, óhajtaná, ha Esztergom Igénybe venné. A „Vasmegyei Lapok“-ban Okolicsányi Dénes- nek figyelemre méltó közleményei foglaltatnak a Bába szabályozását illetőleg. A „Vasmegyei Közlöny“ az önképzésről vezér- czikkezve kimondja, hogy mai társadalmi viszonyaink között az ósz- és szívmííveltsóg foka határozza meg mindenkinek azon helyet, melynek elfoglalására föl van jogosítva. A „Pápai Lapok“ feljajdul Pápa város közgyűlésének azon határozata felett, hogy a városi óvodában továbbra is fenntartja az iskolaszék ellenére a tandíj t. Színház. Szombaton, jan. 26-án, adatott másodszor^ ,A sárga csikó“ csekélyszámú közönség
