Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-10-20 / 42. szám
világtalanságot természethűen adta. Lipcsémé (La Frochard) a gonoszságnak non plus ultrája volt. Saághyné (Pauline) különösen a 7-ik képben megrendített. A többi szereplők játéka is összevágó volt; látszott, hogy a telt ház a szereplők lelkesedésének is jogos fokmérője szokott lenni. Vasárnap, október 13-án adatott „Kósza Jutka.“ Eredeti énekes népszínmű 3 felvonásban. Irta Lukácsy S. A legújabb népszínművek ez egyik példánya nem keltett hatást, de nem is kelthetett, mert hosszú lére föleresztett sovány mese, a zavart compositio, az előrángatott, s lazán odaillesztett régi alakok, a népiesnek hajhászása, de egyoldalú alkalmazása a nyelvezeten — még nem alkotnak hatásos népszínművet. Árva Gyurinak apját, ki egy gazdag főtiszt, de bizonyos körülmények folytán fiát magához nem veheti, csak pénzt küldözget számára, Kondor, a falu bírája, rászedi, elhitetve véle, hogy fia távol van, s iskolába jár, holott a faluban szolgál és a szegény özvegy Bogárdiné Boriskáját szereti erősen. Gyuri apját aztán hazamenet meggyilkolják A gyilkosok a biró és Golyvás esküdt; de mért akasztják fel ártatlanul: a Kósza Jutka atyját. Jutka tudja, hogy apja ártatlan volt, sőt honnan honnan nem ? — a bűnösöket is sejti, csak alkalmat vár boszujához. Ekkor a véletlen előrántja Hudacsek Janó drótostótot, ki a gyilkolási jelenetnek szemlélője volt, de kinek két év lefolyása alatt sem jut eszébe a dolgot följelenteni. Most Jutkával szövetségbe lép, a gyilkosokat megnevezi, kiket aztán a büntető sors keze utol ér. Ez a mese, melynek lefolyása alatt a biró összevesz Gyurkával, mert Borcsát — miért ? — Ő is szeretné magának. Itt meg cselszövőként Figuráné, a szemes és mamlasz férjén zsarnokoskodó menyecske lép fel, olyan Finum Rózsi-féle intentiókkal. Kell is, mert külöm- ben nem lenne nóta, még ott is, ahol senki se várja. Túri kovácsmester pedig Marczi fiának Jutkát ajánlgatja, hanem az hallani sem szeret róla, később aztán majd megbolondul utánna. Kövesiné, a biró gazdasszonya, a bíróval szeretné magát elvétetni, s hogy tervét kivihesse, sok olyast napvilágra hoz fecsegésével, ami biró uramnak bukását okozza. A sok szerelmeskedésnek aztán két házasság is lesz a vége, s még Hudacsek Janó is asszonyt követel magának. — A darab silányságát feledtette a szereplők hibátlan és eleven játéka. Bercsényiné Kósza Jutka szerepében ismét gyönyörűen alakított, s művészileg játszott. Kőmives (Janó drótostót) szerepkörének ez egyik alakjában többször jókedvre ragadta a közönséget. Árva Gyuri szerepében Tóth jő volt és szépen énekelt. Balia a darabnak igazi „figurá‘-ja mulattató alak volt, bár egy kevéssé a végén túlzásba jutott. Demidor (biró) és Szentessy (kovács) a többiekkel együtt emelték helyes játékukkal az előadás sikerét. Közönség szép számmal. Kedden, okt. 15-én, adatott Moliére hatásos vigjátéka, a »Képzelt beteg“, majdnem telt ház előtt. Színészeink egészen felfogták és szabatos játékukkal teljes kifejezésre is jutatták azon szellemet, mely Moliere ezen metsző gúnynyal irt vigjátékát átlengi. Bállá (Argan) hű mása volt a képzelt betegnek; nem ártott volna, ha dühében az ellentét kedvéért többször megfeledkezik betegségéről. Bercsényiné (Toinette), ki közönségünk osztatlan tetszését bírja, e darabban szinte bámulatunkat is ki tudta vívni úgy szép alakítása, mint és különösen az utójátékban, hosz- szas és szép latin előadása miatt. Megérdem- lett tapsokat kapott. Szentessy (Diafoirus) és Demidor (Tamás) a pedáns orvosokat szögletességeikkel helyesen játszották. Tóthné (Angelika) és Tóth (Cleante) a szerelemvallomásnál remekeltek. A többi szereplők is jól játszottak. Ez est élvezetes volt a közönségre. Szerdán, „Bánk-bán“ Katona József tragédiája. A nagy számú közönség, mely szép idő esetén az egész házat megtöltendi vala, elég bizonysága annak, hogy igenis van a vidéki közönségnek is érzéke a tragikai szép iránt, csak a társulat igényeinek megfeleljen, amit Miklóssy társulata teljesített is. Hogy egyes alakok, mint MikhálésSimon-bán halvány alakításnak estek áldozatul, azon nőm csodálkozhatnak, kik meggondolják, hogy vidéki társulatnál egy nagyszabású darabban, nehéz minden szerepre megfelelő egyént találni. Miklóssy-jó Bánk volt, de óhajtottuk volna, ha az első felvonást alantabb hangon kezdi, úgy nem lett volna kénytelen a 4-ik felvonás átok jelenetében alább szállni. Bállá Petur bánja ki közben elfeledkezett a szenvedély fojtott hangjairól, és Sáaghy Biberachja igen jól voltak személyesítve. Bercsényiné pedig mint Melinda aratta megszokott diadalmát. Csütörtökön, okt. 17-én Bérezik Árpád 3 felvonásos vigjátéka, a „Házasítók* adatott közepes ház előtt. A darab maga nem keltett valami nagy hatást Tárgya egyszerű és egy eszme körül forog. Két nő — egymással szemben — iparkodik megszerezni kegyenezének egy ugyanazon lány kezét. Az ellenfordulatok s az ebből származott komikus helyzetek töltik meg a darabot s szerző ezzel iparkodik megtölteni e mese egyszerűségét. Néhol sikerül, sok helyt azonban lapossá, huza-vonóvá s unossá leszen. A második felvonás a legsikerültebb s mulattató; a többi, legkivált az utolsó ellapul. — A darab nyelvezete igen csinos és néhol melegen költői. Az előadás jó volt és összevágó. A szereplők fénypontja Bercsényiné (Kostáné,) mint máskor is, elragadóan adta a fondorkodó házasítót. Balla(Kosta) eredeti s pompás alakot adott a komikumig j féltékenykedö férjnek. Saághy (Mokáuy) jó alak volt, bárha nem nagy szerepe. Saághyné (Elekesné s Demidor (Ambro) igen jól játszottak. A többiek szintén. Vidéki lapszemle. A „Sopron“ ä morphiomania ez. czikkében a morphíum, illetőleg morphine élvezetének a test szervezetére sajátságos hatását, később annak iszonyú következményeit ismerteti Dr. Levinstein schöneberg- berlini kórház főorvosának e betegségről kiadott munkája után. Az „Esztergom“ a mondva csinált „Czáfolat“ ellenében fentartja állításait. A „Pápai Lapok“ vezérczikkirója nem érti azon szomorú tényt, miszerint a városi pénztárban az apály oly ijesztő szerepet játszik, hogy a város hivatalnokait rendesen fizetni nem képes. A „Zalai Közlöny“ a Drávaszabályozás szükségességét bizonyítgatja folytatólag. A 83-ik sz. a n.-kanizsai ipartársulat zászlóavatás-ünnepélyét ismerteti. A „Vasmegyei Lapok“ 82-ik sz. panaszkodik, hogy mig egy hitvány tartománynak „békés“ occu- pálására egy sereg néptanítót és tanárt elvittek, hogy azok karddal és puskával egy félig vadnépet „civilizáljanak“: addig itthon égés* községek ifjúsága minden oktatás nélkül maradt. A 83-ik sz. Aufferber Jakab bebizonyítja, hogy Steiner urat, mint a jáuos- házai izr. hitközség tanítóját, az iskolaszék jogosan mozdította el a tanítóságtól. A „Vasmegyei Közlöny“ a társadalom köréből ez. czikkben aggodalmát fejezi ki nem csak a Bosniá- ban küzdő honfiakért, hanem azon következmények fölött is, melyeket ezen háború részben már reánk hozott, részben még reánk hozhat. A „Székesfehérvár és Vidéke“ 82-ik sz. az öngyilkosság gyakori eseteinek okát a korszellem romlottságában találja, hol az ész a szív felett uralkodni nem tud. A 83-ik sz. a városi közgyűlésen So- mogymegye átiratát tárgyaltatott, pártoltatott s hason szellemben való felirás határoztatott. A „Szék68fejérvár“ a nyilt levelek XXII-ben azt mondja, hogy nem az államszükséglet, hanem az államfényüzés az, mely a közérdek fentartási költségei mellett a nép erejét kiszívja s helyébe erkölcsi romlottságot s közszükséget plántál. A 83-ik számban „Énekek éneke“ ez. alatt a nőkről egy elemefutta- tást hoz. A „Somogy“ a múlt hét politikai eseményeire vet vissza rövid pillantást. A „Keszthely“ e czím alatt „a takarékosság ezernyi boldogsághoz czikket. Egy másikban a Csáktornyái gyümölcskiállításról szól dicsérőlíg. A „Győri Közlöny“ okt. 17-ik számában örömét fejezi ki a hazatérő honfiak látásán. A „Zala“ „egy őszinte szó“ feliratú czikkében írja, hogy a socializmus elterjesztése munkásaink körében veszedelmes fegyver. KÖZGAZDASÁG. CA méhészet délmagyar országban halad, miről újabb adatot nyújt azon körülmény, hogy az ujabbkori méhlakok ott mindinkább terjednek, s az ez utón nyereséges!) méhészet mind nagyobb méhesek felállítása, illetőleg fentartására ösztönzi a méhészeket. így Karan- sebesen Grossek Antalnak 89, Weittersheim Rudolf lelkésznek 22, Fűzfás Ignácznak 138, Stankovits Sándornak 180 méhrésze van. Mindenütt jól berendezett pavilion, a legjobb eszközökkel található, nevezetesen a mézforgattyu és viaszsajtó sehol sem hiányzik. Egészségnek ártalmas húst szolgáltatnak mindazon állatok, melyek kimultát hajtás, vergődés, vagy a kínzás bármely más neme előzte meg. így elismert dolog pl, hogy a parforce vadászaton hajhászott szarvas húsa táplálékra nem való, hasonlag áll ez a halakra nézve, melyek lógásuk után hosszas ideig vergődnek szárazon. Azért pl, Hollandban, mely halétkeinek Ízletes voltáról ismeretes, a halakat kifogásuk után azonnal megölik. Ártalmas lehet a kutyák által sokat uszított vágómarha húsa is. Borászati kilátásaink. A magyar bor- kereskedés jelen helyzete nem valami örvendetes- Az osztrák tartományok, melyek évek óta legjobb vevői voltak borainknak, minimumra szállították alá borvásárlásaikat, miután még előző évekből sok készletük van, és mert maguk is, az egy Dél-Tirol kivételével, kiváló szüretre számíthatnak. Ausztrián kívül a külföldön eddig még csupán Németországban van borunknak állandó piacza, hol bárha a magas fuvarbér s a beviteli vám nagy hátrány, ez idén mégis némi vigasztalásul szolgálhat részünkre az, hogy Francziaországban és a Rajna- vidéken a penész és rothadás nagyon sokat ártott a szőlőknek, Németország tehát még inkább reánk lesz utalva uj borért. Hasonló az eset Angliára is a Svájczra, nézve is, melyek szintén franczia borokat szoktak főkép fogyasztani, és a melyekben boraink meghonosítására tett eddigi kísérleteink ugyanazért csak nagyon gyenge sikerüek voltak. Legnagyobb hátránya azonban borkereskedésünknek a teljes szervezetlenség, mely bajon, ha végre eredményt akarunk látni, bortőzsde felállítása, borvásárok, nyilvános bor-árverések rendezése s borászati egyletek és társulatok szervezése által kell és lehet segíteni. (F, É.) SZERKESZTŐI ÜZENETEK. A „ZalaiKözlöny“ és „Zala“t. szerkesztőinek. — Gratulálunk az új hazafias vállalathoz. S. F. Nemes-Szalók. — Vegye köszönetül! két; máskor is szívesen veszünk apróbb tudósítást. Dr. P. — Samac. — Üdvözöljük. F. Gy. — Buna. - Fogadja becses soraiért köszö- netünket. K. S. Nyitra. — Megkaptuk. Üdvözlet az egész háztól. NYILTTÉR.* Van szerencsém a n. érdemű közönség tudomására hozni, hogy több mint 1873 1874 1875 1876 és 1877. évi füredi termés jó és tiszta ó-borokat adok el. Kívánatra egy hektóliterrel is szolgálok. A borokat megkóstolhatni nálam alul Írottnál saját pinezémben, szabadi utcza 517. számú házamnál Veszprémbe. Brenner Lőrincz. *Az e rovatban közlőttekért nem vállal felelősséget « szerkesztő. Felelős szerkesztő és kiadó : LÉVAY IMRE. Laptulajdonos: KRAUSZ ARMIN. 119 Igen szép és száraz tüzelő- hasáb-cserfa a tot-vázsonyi erdőből, a házhoz szállítva jutányos áron kapható. Szives rendelések elfogadtatnak: Nay Mór és fia és Tuszkau M. és társa kereskedésükben. mm Szőlősgazdáknak tudomására hozatik, hogy Várpalotán a faiskolában nehány ezer kiültetésre alkalmas w két éves gyökeres | hárslevelű szőlővesszö, ® Százat 2 Írtért számítva, eladatik. Venni szándékozók Wimmer Károly, kath. tanítóval értekezi : hetnek. s Várpalotán, 1878. október 7-én. 120 2-2 Figyelemre méltó! Kedvező alkalom házi czikkek és divat- pipere-áruk jutányos bevásárlására. Őszi bevásárlási utamból hazatérve dúsan fölszerelt diszmü- norinbergi- és rövid-árú raktáramat részben kiegészítve, részben a legújabb tárgyakkal gazdagítva bátor vagyok a nagyon t. városi és vidéki közönségnek figyelmébe ajánlani, s biztosíthatok mindenkit, hogy ily nagy választék mellett nemcsak verseny- képes de jutányos áraimmal egyetlen vagyok, ki igen t. vevőimnek bárminemű igényét kielégíthetem. a közelgő, halottak estéjéhez csinált virágból, fekete-, arany-, ezüst- vagy zöldszinű bőrből, továbbá gyöngy vagy kaméliákból, igen nagy és ízléses választékban. S még számtalan itt föl nem sorolható naponkint szükségeltető áru-czikkek POLLÁK HENRIK-nél Veszprémben, 121 a Gizella-téren kaphatók. 1-1 Vidéki megrendelések elintézésére kiváló gond fordittatik és a czikkek utánvét mellett bárhova megküldetnek. . Veszprémben, 1878. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Armin könyvnyomdájában.
