Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-10-13 / 41. szám
bukoz, mert ezt halomszámra találtuk. — Első napokban mindig tyukhussal éltünk, mert roppant sok volt a házakban s oly szelídek az éhségtől, hogy maguk mentek az ember elé vesztükre. — Roppant sok a szilva, s a fákon rothad, már mi is meguntuk. — A múlt hét óta a lakosság is kezd haza szállin- kózni. Minderről, szives engedelmével, úgy az eddig általunk több faluban teljesített lefegy- verezés részleteiről — legközelebb. Most még csak annyit, hogy élelmezésünk kevés kivétellel tűrhető; csak a mindennapi rizsevés vált előttünk undorrá. Bort, noha kevesebbet mint járna, kikapjuk naponkint; a kávét nyersen adják s a baka, ha nem resteli, megpörköli és megfőzi; kenyér nem jó, csak nagy ritkán ehető; dohányt, — noha illetne bennünket, nem kapunk, és itt drága pénzen kell dohányt és szivart venni; így p. o. egy rövid szivarért már 5—6 krt is fizetünk, Virginia 7—9 sőt Broodban 20 kr. volt stb. Igen sok ezredünknél a hideglázas beteg. — Mint többen panaszkodnak, kik a tábori kórházakban voltak, az ellátás rósz. Midőn magamat t. szerkesztő úrnak további becses kegyébe ajánlanám, vagyok kiváló tisztelettel kész szolgája b. s. Jegyzetek a párizsi világkiállításról. (Folytatás.) Az udvaron tovább haladva az iparpalota baloldalára érünk, ahol találjuk a franczia kiállítási bizottság és a juri tagjainak hosszú alakban elnyúló pavilonját. Ezt követik azon gőz-előállító gépek, melyek a kiállított összes gépeket vannak hivatva mozgásba hozni. Ezek közelében több épület van, miudmegannyi telve a különféle, legnagyobb részben gazdasági, gépekkel, melyek közt már első tekintetre leginkább leköti figyelmünket egy Anglia által kiállított óriási papírgép, mely szemeink előtt 15 perez alatt készíti a pépszerü nyers anyagból 2 m. széles és csaknem végtelennek látszó papírszalagot. Van itt még számtalan cséplő és aratógép, a többi között oly szerkezetű is, mely a learatott gabonát azonnal szép kévékbe köti. A gőzekék közűi, melyek szintén igen nagy számmal vannak, különösen ki kell emelnünk egyet, mely 24 finom aczél ekevassal működik, Mi annál nevezeteseb, minthogy a Bécsben kiállított e nemű gépek legnagyobbjának csak 12 vasa volt és 24 közönséges ekének felelt meg. Ugyanitt látható a franczia vasúti társulatnak több gőzroozdonya és ágyukkal ellátott vasúti kocsija; nem különben az explodált gőzgépek darabjaiból összeállított gyűjteménye. Az ember csaknem megkövülve áll meg, ha századunk kulturális viszonyaiban oly nagy szerepet játszó gőz erejét rombolásában szemléli; van itt például hatalmas gőzkazán, melyet a gőz úgy összenyomott, mint mi szoktuk ujjaink között az összegöngyölgetett papírt, stb. Ezen épületet elhagyva találjuk a fran- cziaországi legnagyobb pezsgőgyár tárgyait; a többi között egy hordót is, mely nagyságára ugyan méltán sorolható a magyar nagy hordóhoz, de szépségét tekintve korántsem. Hallomás szerint ez is magyarországi fából készült, a mi nagy hordónkat pedig ugyanezen gyáros vette meg. Innen tovább haladva, a Smid-féle párizsi gépgyárnak nagyszerűségét tekintve, a kiállítás legmegragadóbb részletei közé tartozó épület állja utunkat. Bejáratánál a gyárban működő óriási gőzkalapácsuak az eredeti nagyságát előtüntető mintázata van felállítva, mely egyszersmind a kaput képezi oly formán, hogy minden belépőnek az üllő fölött és a kalapács alatt kell áthaladnia. Ezen gőzkalapács súlya a vasállvánnyal együtt 80000 klg., legmagsabb esése pedig pedig 4 m.; roppant súlya daczára mégis minden nehézség nélkül szabályozható. Az épületben legmeglepőbb egy pánezélos hajónak 3000 lóerejű gőzgépe, mely oly tisztán és finoman van kidolgozva, mintha csak egy pár fontnyi dísztárgy lenne, Látható még itt szász meg százféle géprész és mindenféleképen összecsavart vasdarabokon kívül egy 22 m. hosszú egy darabból kovácsolt tengely, melynek súlya nem kevesebb, mint 10000 klg. A Sajna felé haladva hosszú sorokban látjuk a folyó partján a vizigépek és gazdasági termékek kiállítását, de most ezeket mellőzve térjünk vissza és lépjünk be az iparcsarnokba. Ha az iparcsarnokba a főhomlokzatnál lépünk be, alig élvezhetjük maga a csarnok áltál nyújtott kellemes benyomást, alig szemlélhetjük meg tüzetesebben az itt levő bronz-, márvány- és gipszszobrokat, valamint a művészet egyéb tárgyait: már is a balszárnyon elhelyezett gépek zakatolása arra csal. , Ha engedelmeskedünk, nem lesz okunk megbánni; itt vannak elhelyezve a különtéle varró-, kötő hímző- és szabógépek ezerei. A zaj elnyomja szavunkat és mi szemlélve a gépeket, szánakozunk azon ezer meg ezer emberen, kik szemöket rontják naphosszat és belefáradnak oly munkába, melyet itt egy kis gépecske játszi könnyűséggel végez. így p. a szabógépek egyszerre akár száz darabot is szabnak, még pedig nem valami óriási gőzolló vagy éles késekkel ellátott sajtóval, hanem egy gőz által hajtott kis szalag alakú íürészkével. — A különféle csizma, czipő, és bakancskészítő gépek pedig bámulatos ügyességgel végzik a szabást, varrást, szegezést stb. és alig veszszük észre, már akár fel is húzhatjuk azt, mielőbb, mint egész bőr feküdt előttünk. Ezen gépeket elhagyva a famunkát végzőkhöz jutunk, melyek száz meg százféle alakban állítják elő a faanyagot az asztalosok, kádárok és más famunkások kényelmére. Ezeket követik azon gépek, melyek a keményebb anyagokat dolgozzák föl, és ezek kövekkel ép oly könnyűséggel bánnak el, mint az előbbiek a fával. Vannak itt gépek, melyek nem csak a vasat és aczélt fúrják és eszter- gályozzák, hanem a legkeményebb márványon is rövid idő alatt olyan lyukat fúrnak, hogy egy kis gyermek feje kényelmesen bele férne Ezen gépek között találjuk a magyar vaspályatársaság által kiállított géprészeket és gőzmozdonyt is; de egyes gyárosaink gépeit hiába keresnők, holott az ezen tekintetben barbárnak tartott orosz sem maradt el. tFolyt, köv.) Szilágyi Mihály. I R O D A L_ O M. ,Béla futása hősköltemény XV énekben*, czímű — „a költészet szárnyain megjelenő történelmi műre“ — »mely irodalmi classicus korunknak utóhangja én „léleksajgó eseményekben áradoz*— hirdet előfizetést 2 írtjával Dr. Szabó Dávid. »A műnek széplelkü virágra segítői, a tisztelt előfizetők,“ — nevezett két forintokat kéretnek Nyiragyházára küldeni. — Az idézett helyek is a t. eposzköltő tollából kerülvén ki, mutatják, hogy a szerző a léleksajgó eseményekhez illő költői hangot mesteri köunyüséggel kezeli. „Koszorúk az Alföld vad virágaiból“ ez- gyűjtemény II. kötetére hirdet előfizetést a a gyűjtő „Kálmánv Lajos“. Ára 1 frt. Az I. kötet 1 frt 50 krért még mindig kapható. Megrendelhető Batonyán. Előfizetési határidő nov. elseje. HÍREINK. T. szerkesztő úri - E hét folyamában sebesültjeiuk részére, úgy a bevonult egyének Ínségben hátrahagyott családtagjai telsegélé- sére hivatalomhoz , kővetkező adományok érkeztek be, u. m. ÁnyÓ3 László úr családjától Zirczről 9 forint, 4 mérő búza és 2 kiló 30 deka tépés. Zircz mezőváros lakosaitól 82 frt 81 kr., tépés, sebkötő és vászonneműek, Bor- zovár község 5 frt 30 kr., és 60 deka tépés, Porva község 5 frt 52 kr., vászon, sebkötő és tépés, Báró Bésán János ur Giczről 50 frt, Streicher János ur Giczről 5 írt, Ihász Imre ur Hathalom 50 frt, Itj. Perczel Sándor ur Hathalom 1 frt, B. M. Szt. Király község 4 frt 52 kr. 2 */2 mérő gabona, 11 kiló tépés és ruhanemű. Csesznek község 7 frt 18 kr., 1% mérő gabona, 6 kiló tépés és 15 kiló vászon- nemű, B. N. Szt. Király község 1 frt 46 kr., */4 mérő gabona és két kiló vászonnemű, özv. Brunner Amilia Devecser 1 csómó tépést. Kohn Simon Devecser 1 kiló 15. d. tépést, Grünfeld Helén, Devecser 1 kiló tépést, Schvarcz Sámuel Devecser egy kiló tépés, Schőnbergar Berta Devecser 850 gr. tépés, Márkus Juliska Devecser 96 d. tépés, Anyós Tivadarné urhölgy Esztergárról 5 frt, 1 kiló tépés és 12 sebkötő, Anyós Szévald Irma urhölgy őmlt. 5 frt, Herczeg Istvánná Veszprém 45 d. tépés, N. N. Veszprém egy vászon lepedő, egy sebkötő és egy cs. tépés, Ferenczi Gyuláué Veszprém egy cs. tépés, Varga Teréz Veszprém egy cs. tépés és 19 db sebkötő, Baráth Károly Veszprém egy cs. tépés, Községi biró Nagy-Szől- lős 15 frt 24 kr., Ihász Lajos ur Lőrinte 5 frt, Buti József Nagy Alásony 20 frt 10 kr., Buti József Dabrony 28 frt 92 kr., ft. Szi- gethy János esperes ur Nagy-tízőllős 36 frt 61 kr., 8chill János Padrag 10 frt 39 kr., Bódé község 5 frt 14 kr., Bakonybél község 72 frt 62 kr., Edlinger Titus B. Nána egy cs. tépést, Pap Gyuláné urhölgy Tótvázsony egy nagy csomag tépés és ruhanemű, Papkeszi község egy nagy csomag tépés és ruhanemű, végre Schvarcz Dávidué Szt. kir. Szabadjáról tépes és sebkötőt. Mindezen kegyes adományokért midőn az illetőknek hálás köszönete- met nyilvánítom; egyszersmind megjegyzem, miszerint a pénzbeli adományok a helybeli takarékpénztárba gyümölcsözós végett elhelyeztettek, a tépés, ruhanemű és sebkőtok pedig a magas honvédelmi ministeriumhoz tel- küldettek. Veszprém 1878. évi október hó 11. ‘Be^erédy Gyula, alispán. ’Tépés és sebruhák. — £ héten szerkesztőségünkhöz beküldött Izer Mihályné Jutásról 2/10 kiló tépést, ugyanonnan Horvath Györgyné egy és 6/10 ki. tépést és egy nagy kendőt, 6 db sebruhat, uyolez db sebkötőt; Varga Rozina egy cs tépést; Sütő Antónia 6 félkendót és egy cs. tépést, Leitner család egy cs. tépést, Auer Riza egy cs. tépést, több sebruhát és nyakkendőt, Manovili Ida egy cs tépést és sebkötőket, Bramarics Mathild Bódéról (u. p. Ajka) két kiló és 350 gr. tépést, Simon József családja egy cs. tépést, özv. Lang Teréz egy cs tépést, Kadelburger Emilné egy kiló szál- tépést 12 sebkötőt, 12 sebnyomót, 6 inget, egy gyapotinget és 12 pár harisnyát, Stern Betti egy cs tépést és sebkötőt Balog Károlyné egy jó nagy csomó tépést és 2 üngöt, Biró Margit egy cs tépést, Stefán kisasszony egy cs. tépést, Kőrössy Imréné egy lepedőt, 3 alsó nadrágot, 6 félkendőt, 4 pár harisnyát, 2 sebkötőt és egy cs. tépést, Brenner Lőrinczné egy cs tépést és 14 hosszú sebkötőt. Ráth Ida száltépést és egy cs. rendes tépést, Schwarcz Lipótné 6 pár meleg kézelőt A nemesszivü úrnők és kisasszonyok vegyék a sebesültek nevében őszinte köszöuetünket. •Ruhaneinüeket I - Városunk és megyénk tisztelt hölgyei igen szép mennyiségű tépést küldtek be eddig hozzánk; de hála az égnek, most már tépésre nagy szükség nincs, hanem inkább ruhanemüekre, miért is tisztelettel kérjük hölgyeinket, ba avult fehérneműt küldhetnek be, azokat küldjenek, szívesen veszszük és rendeltetésök helyére küldjük. ♦Az árvízkárosultaknak. - Tek. Wurda Manó, péuztárnok úr, a miskolezi árvízkárosultak számára 3 frt az egriek számára 2 frt összesen 5 frt adott át szerkesztőségünkhöz. Az illetők nevében fogadja köszönetünket. •Megyénk derék főispánjának névünne- péről érkeztek e meleg érzelmekkel írt sorok: T. szerkesztő úr! — Oktober hó 4-én Akán ünnep volt! E napon szokta ugyanis családja kö- rébeu neveuapjít ülui meg mélt. br. Fiáth Ferencz, megyénk szeretve tisztelt főispánja, lehetőleg zajtalan és nemes szivét teljesen átengedve a legszebb, legboldogítóbb érzelmeknek. Azon férfiú, kinek élete közel négy évtizeden át a hazának, a közügynek áll szolgálatában, e napon önmagáé, szeretteié. Az idők folyamát megakasztani, színjeit és viharait mindenkor kikerülni nem lehet és emberi rendeltetés: a pályát befutni, előre törni szüntelen, mígnem egy magasabb következetesség határt, czelt jelei. Db a bosszú út, a nehéz pálya kifárasztaná a legjobb erőt is, — ha a vándor itt-ott oázra nem akadna, melyen kipihenve, uj erőt és bátorságot nyer munkája folytatására. És ily oáz.ily varázsteljes nyughely — a családi kör. A szerető nő, a kedves gyermekek és unokák csakhamar ismét elfelejtetik mindazt, mit az élet küzdterén szenvedőnk ; itt minden szó, minden gondolat és tett egy-egy harmatcsepp a szomjazó lélekzet, egy-egy kincs az emlékezet nagy tárházában. Boldog, ki családi örömeiben élvet lel! És méltóságos főispánunk, ki hazáját, megyéjét annyira szereti, — családja körében a legboldogabb. Oktober hó 4-én láttuk őt mindig a legirigylendőbb lelki állapotban, örömsugárzó arczczal szerelmének, szeretetének áldozni. De fájdalom, a sors csakugyan megirigyelte boldogságát s nem engedé, hogy ürömvegyiték nélkül ürítse ez idei névnapján örömpoharát. Ott a bosnyák területen, ott időznek fiai, büszkeségei, s nem ölelheték e napon az apai szivet, nem csókolhaták az imádott jó apa ajakát. Minden óhaj, miuden remény és kivánalom csak egyben összpontosult: bárha mielőbb térnének vissza, vissza a szülők karjaiba, a hitves az ara szivére, a drága magzatok körébe! Adja az ég ura, hogy visszajöjjenek! De ha visszajöttek, legyen október hó 4-e újra ünnepelve, legyen kettős ünnep, legyen névnap és a viszontlátás örömünnepe. St .......... 'S zinügy. - Közönségünk még nem tanúsítja az itt idéző derék sziutársulat iránt azon pártfogást, melyet az megérdemelne. Egyik okát ennek mi a folyó szüretben látjuk, mely ép azon családokat tartja távul, melyek városunk sziupártoló közönségéhez tartóz uak. Ismételve felhívjuk és kérjük közönségünket, közönyével ne rontsa le városunk azon jó hírnevét, melyet a színművészet pártolása által már eddig is kivívnia sikerült. •Saághy és Saághyné. — Igen élénk és kedves emlékben vau még városunkban Kétszeri és tíaághy sziutársulata, mely harmadéve városunkban volt. Most e derék színtársulatnak két volt főtagját Saághyt és Saágtiyuót Miklósy szerződtette és már a múlt héten volt alkalmunk szép és művészies játékukban gyönyörködni. A színi idény alatt hiszszük, nem egyszer fogjuk e művészpárt főbb szerepekben is láthatni. •Sidoli.— Mint olvasóink múlt számunkból értesültek, Sídoú szándékozott jóhirü lovardájával városunkba jóni; azonban, amint megtudta, hogy jelenleg színtársulatunk rs van, szándékától eláilott. Ezt egy igen udvarias és valóban művelt embert jellemző levélben tudatta a kapitánysággal kijelentve, hogy ő neki tavairól sincs szándéka jeles szintársulatunk- concurrentiát csinálni. A mily megnyugtató tudomásul vehetjük Sidoli ur ezen szép eljárását, ép oly készséggel jelentjük ki, hogy bidoli ur hires lovaruajaval városunknak bármikor igen szívesen látott vendsge lesz és hiszszük is, hogy talán a tavaszszal meglátogat benn ünket. •A megyei Igazoló választmány a legtöbb adót fizető megyei bizottsági tagok jövő 1879 ik évi névjegyzékét pénteken tartott ülésében összeállítván, a netán beérkezendő felszólamlások tárgyalására határidőül f hó 31-ik napját tűzte ki •Az elhagyatottak. Aki gyorsan ad, az kétszer ad Segélyző bizottságaink igen lassan működnek; tudtunkkal a mozgósítás által sújtott családok még eddig semmi segélyben sem részesültek, pedig itt az ősz, most kellene és lehetne szegényeknek olcsóbb áron egyet-mást télire beszerezni, mint majd később, ha a tél rájok szakad és az eleség drágább lesz. Gyorsabban uraim a segélylyel gyorsabban ! "Az anyák figyelmébe. — Erdélyi István csatári moluarnak neje múlt csötörtökön este tüzet rakott a konyhában; három éves fiacskáját a tűz mellé ültette; a tűz elkezdett pattogni, egy szikra a fiúcska ruhájára pattant, az tüzet fogott, lángra lobbant és mire észrevették, a kis fiúnak a háta korom-feketére égett. A fiú életéhez még remény van, orvosi segély elég korán érte, ha lehető, hogy még megmentse. •Tanitónö. - Weisz Hermin kisasszony városunk szülöttje, ki tanulmányait Stuttgart- ban végezte, jelenleg itthon tartózkodik és a német vagy franczia nyelvből órákat óhajt adni, valamint a legfinomabb kézimunkák tanítására úgyszintén társalkodó női állásra vállalkozik. Azon családoknak, melyek talán leánykáik mellé ügyes és megnyerő módoru tanítónőt óhajtanak, Weisz Hermin kisasszonyt bátrak vagyunk figyelműkbe ajánlani. ’Endrödi Sándor költeményeiből jelent meg egy új kötet, mint a Petőti-Társaság pártolói illetménye. Hogy melyik évre szól, nem tudatik, mert nincs rajta évszám. A díszesen kiállított kötetet jövőre behatóbban fogjuk ismertetni, most egyelőre annyit, hogy e mű, melynek szerzője költő a szó legnemesebb értelmében, megérdemli a közönség figyelmét s pártfogását. Ára 2 frt. Megrendelhető bárhol. •Somlyói szüret. - A somlyoi nagyszőllősi birtokosok f. hó 7-iki gyűlése a szüretet f. hó 21-ikére határozta megkezdhetőnek és ezen határozatát a borvevők érdekében tudatja a birtokosság, hogy a feuntnevezett időben a bortulajdonosok nagy része a hegyen van s több ezer hektoliter finom minőségű bor van eladó. Az idei termés minősége kitűnő, meny- nyisége közép. — A gyűlés egy megbízottja. •Gazdag szüret. Egyik polgártársunknak, ha jól vagyuuk értesítve, Ernhoffer úrnak, almádii szőleje, mely egy holdból áll, az idén száz akó bort termett. Ez aztán visszafizette nemcsak a bele fektetett tőkének kamatját, hanem magát a tőkét is. •Szüret. — Akik a mutatkozó rohadás daczára sem szüreteltek a hó elején, azokra igen szép szüreti napok következtek be, melyek úgy a szőlő érésének, mint magának a szüreti kirándulásoknak igen-igen kedveznek. Mindenütt gazdag a szüret, de vajmi kevés helyen vig. Adtál uram bort eleget, de árt nem adtál hozzá, igy sóhajt fel a szegény szőlősgazda. •Az izraeliták hosszú napja Budapesten és még a külföld egyes helyein szerencsétlenséggel végződött, amennyiben, mint rendesen történni szokott, vak lármára ijedelem, lótás- futás, rohauás keletkezik, aminek mindig valami szerencsétleuség a vége. Budapesten oktalan tűz-kiáltásra oly sok nő tódúlt egy lejárati lépcsőre, hogy az leszakadt és sokan megsérültek. Nálunk is volt az izraelita templomban valami kis vak lárma, ami pereznyi ijedelmet okozott, de aztán vége volt miuden felindulásnak. •A Kisfaludy-gözös. — Balaton Füredről értesítenek bennünket, hogy a Kisfaiudy-gőzös már beszüntette közlekedését. •Tűzoltóegyleti közgyűlés. — A veszprémi önkéntes tfízoitóogylet újjászervezése körüli teendők teljesítésével megbízott választmány a szükséges előmunkálatokat befejezvén, az alakuló közgyűlésnek most mar az alapszabályok értelmében eszközölhető megtartására a mai nap az az vasárnap d. u. 3 óráját tűzte ki, s erre az egyletnek újból beirt tagjait szeinélyeukint is meghívta — Miről a t. városi közönség, úgy az egylet régibb tagjai is azon megjegyzéssel értesíitetnek, hogy az aláírási ívek a gyülésteremben is kitétetvén az érdeklődők szives figyelmébe ajánltatuak. A választmány nevében Kopácsy Á. v. jegyző. ‘Közegészség. — Az egészségi állapot a lefolyt héten kissé kedvezőbb volt, mint a megelőző hetekben. A megbetegedési esetek közt a hurutos bantalmak kezdenek szaporodni. Járványos betegség nem fordult elő. Dr. Csolnoky Jerenc\, helyettes városi orvos. Elhaltak: okt. 5. — okt. 12. Tallér Mária 44 éves, rákos elfajulásban; Karonczai János 78 eves, gutaütés folytan; Miclialec Mária, 5 éves, hagymázbau; Biró Mária, 9 hetes, bélhurutbau; Stern Árpád, 6 hetes, tüdólobbbn; Galambos Anua, 51 éves, rákos eltajulásban; Futó Julianna 53 éves, germczagylobban; 8tern Katalin, 35 éves, gümökórbau; Czeiczer József 1% éves, bél- hurutban ; Benkő Aloizia, 30 éves, tüdögümő- kórban. Született 7 fiú, 7 leány.
