Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-01-07 / 1. szám

Szerdán, jan. 3-án Lukácsi Sándor „Zsidó honvéd* ez. korrajza adatott. Az elő­adás, melyet közép számú közönség hallgatott, kerekded és összkangző volt. A játszók közül kiemelendő Balázsi (Blind Zzigmond), kin meglátszott, hogy gondosan áttanulmányozta szerepét B. Polgár (Durst Jakab) elemében volt, kitűnő humorral játszott, meg is érde­melte a sűrű tapsokat. A nők közül Yiharné (Eszter) érzéssel, Károlyiné (Marcsa) eleven­séggel játszottak. Meg kell vallanunk, hogy a többi szereplők is becsülettel állták meg helyöket. A „Budavár bevétele* néma képlet becsületére vált a festő és kiállító Vihar Elemérnek. * Csütörtökön, január 4-én „Hazaértek* dráma 4 felv. irta Hegedűs N. — Az összhangzó szép előadás tanúskodott a szereplők képessége- és szorgalmáról. — Az egyes szereplők közül Károlyiné (Flora) tűnt ki művészi játéka által; drámai alakítása iránti helyeslését a közönség tapsokban nyilvánította. B. Polgárné (Zalánfi grófné) asszonyról szin­tén dicsérettel emlékezhetünk meg. — Viharné (Emilia) ismét kedves alak volt. — A férfi­szereplők közül Pesti L. (Rovatos Lázár) vonta magára a figyelmet, különösen hatással játszta a sirboltbani jelenetét. — Halmai (Virányi Péter), Vihar (Eduard), Balázsi (László) helyesen játszottak. — Közönség kevés számmal. Itt felemlíteadőnek véljük eddig ez egyetlen estén tapasztalt részvétlen­séget, melynek okát azon körülményben kell keresni, hogy közönségünk inkább kedveli a vígjátékokat és népszínműveket, mint — a rendesen nyomott kedély hangulatot előidéző drámákat, — dráma és tragoedia úgyis, van elég az életben. — iá e körülményre bátorkodunk figyelmeztetni a t. színigazgató urat. Törvényszéki csarnok. A vérbiróság Zirczen. Néhány hó előtt e lapok hasábjain fennebbi czím alatt közlött s általános figyel­met és megbotránkozást költött esemény, a veszprémi kir. törvényszék előtt folyó jauuár hó 4-én tárgy altatott. A tényállás, a mende­monda sallangjaitól megtisztítva, röviden a következő: Katzer András, tolvajlásairól ismeretes suhancz, múlt 1875. évi deczember 24-én a zirczi korcsmában kártyázott s társait borral vendégelte. E körülmény a szintén jelen volt Braun Jakab előtt annál inkább gyanúsnak tűnt fel, mert szekeréről egy ponyvát épen az időtájban loptak el, s tudta, hogy Katzer András jó szerivel pénzhez nem juthatott. Szóval, azon következtetésre jutott, hogy ponyváját Katzer Andrásnak kellett ellopnia. Vallatni is kezdte a delinquenst, szép szóval és ököllel egyaránt; de ez makacsul tagadott. Ekkor Huber József biró, kötelet hoza­tott ; azzal Katzer András kezeit összekötözték, a kötél másik végét a mestergerendán átve­tették, s a szerencsétlent kétszer-háromszor felhúzták, néhány perczig függni hagyták. Ez sem használt. Elhatározták tehát, hogy farkasgúzsba kötik, azaz: két kezét s két lábát szorosan egymáshoz kötözték; a karok és a térdhajlások közé egy dorongot dugtak, s a dorong két végét két szék hátára emel­ték. így függött néhány perczig fővel lefelé az állítólagos tolvaj; midőn a kínzásoktól kimerítve megígérte, hogy vallani fog, csak ereszszék el. Be is vallotta, hogy a ponyvát ő lopta s adta e 1 és hogy ott annak árából mulatott. Ezen vallomás azonban a vizsgálat folyamán valótlanul kicsikartnak bizonyult, mert a ponyvát néhány nap múlva a kertek alján természetben felfödözték. A vallomás után Huber József biró Katzer András szüleiért küldött, azokkal Braun Jakab részére kártérítés fejében 10 forintot fizettetett, miből 7 forintot Braun Jakab magának megtartott, 3 forinton pedig „re bene gesta* közös áldomást ittak. QÁ kir. törvényszék személybiztonság elleni nyilvános erőszakoskodás és zsarlás bűntettei miatt Huber Józsefet 3 havi, ‘Braun Jakabot, Schlacker Józsefet és Teli Feren- czet 2 — 2 havi szigorú börtönbüntetésre Ítélte. Vádlottak s ellenükben a kir. ,ügyész ezen ítéletet felebbezték. Különfélék. Vakmerő rablás, tolvajlások ismét napirenden vannak, írja a „Somogy*. A műit hét egyik napján délután 5 órakor, tehát még világossal, öt egyén bevonult Krizsonics Jó­zsef kutasi birtokos házába és pedig három a szobákba, kettő őrt állt kint, s pénzt erősza­koltak; midőn az előadta összes készletét, ha jól tudjuk, 40 frt és 6 db aranyat, még töb­bet kívántak, s midőn nem tudott adui, meg­kötözték, kegyetlenül elkínozták, egy dupla fegyverét elvitték. A tény rendkívüli izgalmat szült nem csak a vidéken, de a megyében is. Itt közöljük a hivatalos jelentést: Tekintetes alispán úr! Folyó deczember hó 19-én estve 5 óra­kor Kutason 5 fegyveres rabló Krizsonits Jó­zsef lakásába ment és annak magával együtt egész családját összevervén, kirabolták. A rab­lók közül 3 ment a szobákba, s nevezetesen: I. magas, erős, 30—40 körüli, szakáll nélkül, szép cultivált bajuszszal, igen szép, nemes vonásokkal, barna. II. Alacsony, fekete, ritka pofaszakállal, a két első metsző foga nem ér össze, 32—36 év körüli. III. Szőke, 24 év körüli, igen gyenge pelyhedző szakállal. Kettő őrt állván, azok személyleirása nem közöl­hető. A rablás csakis i/i óráig tartott, úgy, hogy mire egy kiszökött szolgáló hírt adha­tott a községben és a honn lévő 3 foglárnak, a rablók már a Kis-Bajom belegi rezula irá­nyában eltávoztak. A nyomozásukra kiment 3 foglár még vissza nem jött. A községben a harangok is félreverettek. A rablók a követ­kező tárgyakat vitték el: 1. Egy női arany órát, hátán emailirozva egy kis gyermek és kutya. 2. Egy brosch, fonyás rubin kővel, 3. Egy puska Pirkő Wím. szavakkal, vadrécze- és sneff gravirozással. 4. Egy stiletes bot, feketére lakirozva, kard stilettel, melynek fo­gantyúja kétfejű sas és fokán Bottenburg szó van, ez utóbbi igen kezdetlegesen bemetszve. 5. Egy darab Mátyás király-féle aranyat. 3 darab franczia orleáns aranyat, 3 liliom- és keresztelő Jánossal, 2 darab másféle régi ara­nyat, 5 darab Souveraind’or aranyat- 6. 40 s néhány forint pénzt. Az elől közlött 2 rabló­nál dupla puska és revolver, a harmadiknál csak revolver volt. A kint levőknél mi volt, nem tudatik. Mindhárom rabló egyformán, parasztos dolmány-, nadrág-, csizma- és bá­ránybőr sapkával volt öltözve. Kutas, decz. 20-án 1876. Tallián s. k. szbiró. Ezen rablók egyikének Bodis József, állítólag kisasszondi illetőségű , a kaposi szolgabiróság által kiál­lított cselédkönyvvel hosszabb idő óta csa­vargó, leginkább N.-Bajom s Kisasszond kö­rül tartózkodó egyén méltán gyaníttatik. Bó- dis személyleirása: alacsony termetű, pufitos barna arczu, barna hajú, ritkás barna sza- kállú, körülbelül 40 éves, ruházata posztó, dolmány, szűr. Másik rabló Máté József nevű kanász lett volna, ki leginkább Bukogát, Csö- mend, Marczali, Gyótán szolgált, állítólag Szlavóniába menekült egy asszonynyal, ki ál­lítólag a rabláson szinte jelen volt. Lukafán nősült másodszor, Lakatos Janos leányát vette el, ezt azonban elhagyta. Máté József szemé­lyes leírása: középtermetű, erős testalkatú, félgöndör barna hajú, egyik szeménél vágás­hely. Hiteléül Gabsovits. *Somogy vármegye alispánjától. F érj és feleség. Egy bécsi járás­bíróság előtt deczember 23-án eredeti tár­gyalás fplyt le. Mayer ürzula asszony becsü­letsértési vádat emelt saját férje, Mayer Fri­gyes ellen, azt állítva a keresetlevélben, hogy férje megsértette mámoros állapotban az ép­séget, emiatt 48 órai fogságra Ítéltetett s azóta vonakodik hazatérni nejéhez. Biró: Az ön panasza nem képezheti alapját büntető eljárásnak, minthogy hiányzik belőle a bün­tetendő cselekvény. Vádlónő (hevesen): Ho­gyan ? Elhagyhatja-e a férj nejét és gyerme­keit büntetlenül! Nyomorban hagyhatja-e őket? Vádlott: Ohó! ohó! Hallgassunk a „nyomorról.* Ezideig (nejére mutatva) ez és gyermekeim nem szenvedtek hiányt semmi­ben sem. Ilyesmi nem is fog történni. Ha­nem haza nem megyek. Biró.- De hát mi történt közöttük ? Vádlott: A feleségem szü­letésnapján becsiptem. Az utczán elém áll egy rendőr, a kinek aztán elmondtam az evangéliumot. Ezért 48 órára bezártak. Hát biz ez megeshetik egy püspökön is. Eddig csak rendén volna a dolog. De azt hiszi ön, hogy nőm és gyermekeim meglátogattak vol­na ez idő alatt? Szó sincs róla. Hagytak ülni a hűvösön, mint a kutyát. A sógornőm ellenben mindennap meglátogatott. Egyszer egy negyed kacsát, máskor egy palaczk bort hozott. Nem vagyok ivó, de annyit tudok, hogy olykor sok becsület van egy pohár borban. Biró: Elismerem, hogy ez önre fájdalma­san hathatott, de még nem elég ok arra, hogy elhagyja nejét és gyermekeit. Vádlott: Kám nézve elég ok. Én szigorú vagyok e tekintetben. Hej, nem hiába hívják az én feleségemet ürzulának. Igazi sárkány! Vád­lónő: Pedig csakugyan nem látogathattalak meg, mig fogva voltál. Hogyan? Talán azt mondtam volna gyermekeinknek: „Jertek, gyermekek, menjünk a börtöabe, ott ül az apátokt bezárva.“ Vádlott: Jöttél volna ma­gad. Vádlónő: A szívem repedt volna meg. Tudod, mily gyenge vagyok. Vádlott;: Az ám olyan vagy, miut a vajas sütemény. Biró: Béküljenek ki önök. Feledést és bocsánatot követel a házas élet. Vádlott: Császári taná­csos úr! Tizenhat évig szolgáltam a császárt. Verekedtem a taliánokkal, akár egy török. Soha életemben sem voltam megbüntetve. Bírom az arany és ezüst érdempénzt. Ha Taliánországban maradtam volna, ki tudja, mily gazdag volnék most. De szavamat ad- . tam ennek az ürzulának, hogy elveszem és elvettem. Vádlónő: Azt hiszem, hogy nincs ! miért ezt megbánnod. Gyermekeink erkölcsi nevelésben és.. . Vádlott: Ez igaz, csakhogy nagyon sokat hunyorítanak szemükkel ezek a gyermekek: Tudod, hiszen lehet valaki bigott, anélkül, hogy forgassa szemeit. Biró: Ezek a részletek nem tartoznak ide. Vádlónő (sírva): Szomorú volna, ha nekünk szegény teremt­ményeknek oltalom nélkül kellene bolyongani a nagy világban. Vádlott: Na, öreg, csak sós vizet ne! Tudod, hogy már ismerlek. Nálad a sírás úgy történik, mint a katonánál a lövés: parancsszóra. Biró: Béküljön ön ki nejével, térjen vissza gyermekeihez s ne za­varja meg a szegény kicsinyek karácsonestéjét, Vádlónő; Karácsonyestére egy krajezárt sem kell kiadnod. A kis Makszinak puskát s a Eózácskának muffot vettem, te egy szivar­szipkát kapsz és számomra prémes gallért rendeltem. Vádlott: Lám, lám! Ez a szegény asszony, hogy költekezik. No de se baj. Ez egyszer jó bolond akarok lenni. Isten neki hát! De annyit mondok: Az űr a háznál én maradok. 8 ezzel Mayer Frigyes úr és Mayer ürzula asszony karöltve távoznak a tárgyalási teremből. Nincs oly badarság, melynek pár­tolói nem akadnak, megmutatta az olasz kamara. Bartolini képviselő ugyanis azon a holtak iránti kegyeletet a legdurvább módon sértő indítványt hozta javaslatba, hogy Olasz­ország összes temetőiből a csontok kisze­dessenek és a legtöbbet ígérőnek a szántó­földek trágyázására eladassanak, magok pedig a temetők szántóföldekül adassanak el. A javaslat a helyett hogy gúnykaczaj között visszautasíttatott volna, véleményadás végett egy bizottságnak adatott ki. Vasúti munkások lázadása. A Gizella-vasút munkásai, kik a Grimming és Aussee közt fekvő vonalon dolgoznak, a mun­kabér késedelmes kifizetése miatt m. hó 19-én valóságos lázadást rögtönöztek. Körülbelül 136-an, nagyobbára olaszok, körülvették az építési vállalkozó házát, dorongokkal beverték az ajtót, szétzúzták az ablakot, sőt az egész házat légbe akarták dynamittal röpíteni. Sze­rencsére — az időközben elősietett csendőrség megakadályozta ebbeli szándékukat, s rábe­széléssel sikerült a tömeget szétosztásra bírnia. Rövid hírek. "Vilmos császár hetven éve, hogy katona; január elsején ünnepelték meg a jubileumot. Hej de sok vér vau e hét tizedre tapadva. — Urbán, a magyarok előtt gyászos emlékű tábornok, zavart anyagi viszonyai miatt ja­nuár 1-én egy bérkocsiban agyonlőtte ma­gát. — A. magyar ifjúság küldöttei, kik a díszkardot viszik a török főhadvezérnek, ja­nuár 4-én utaztak el Budapestről. — A Pe- tőfi-társaság Petőfinek a segesvári csatatéren emlékkövet fog állítani. — Deczember utolsó hetében oly nagy vihar dúlt a britt partok körül, hogy 80 hajó és 270 tengerész veszett el. — Több százra menő zsidó család Komániából kiutasíttatott. — Szilágy Somló városa fölmenté a tfízőrséget a közterhek viselése alól. KÖZGAZDASÁG. Közhasznú figyelmeztetés mezőgazdáink­hoz. Bakay Nándor, ki a közgazdasági téren rövid időn oly elismert nevet szerzett magá­nak és legutóbb a hazai len- s kender-terme­lés ügyével is foglalkozik, tudtul adja az ösz- szes hazai mezőgazdáknak, hogy Bolognában jártakor, Rizzi Arthur ottani fölbirtokos meg­ígérte, — hogy kiválasztott jó olasz kender­magot piaczi árakon bármikor fog neki küldeni, és minthogy eredeti jó mag beszerzését igen fontosnak tartja, figyelmezteti a gazda közön­séget, hogy azok, akik a jövedelmező kender­termesztést ez idén meg akarják kisárteni, s eredeti jó olasz magot akarnak szerezni, eb­beli szándékukat vele a közelebbi januárhó folytán — tudatni szíveskedjenek, hogy az igényelt mag mennyiségét összeírva, a meg­rendelést kellő korán megtehesse. A közvetí­tésért nem tart semminemű díjra igényt. B. N. Méhek elaltatása chloroform által. — A természetbúvárok előtt rég nem titok, hogy a chloroform ép úgy hat a rovarok, mint a me­legvérű állatok, és ezek közt az ember idegeire. Azonban mégsem érdektelen az a tényleges tapasztalat, melyet Angliában szereztek és mely a gyakorlati élet hasznára válhatik. Angliában ugyanis a méheket e szerrel elal­tatják, hogy a köpüből a mézet kiszedhessék, a rovarkák végelpusztítása nélkül. Az eljárás következő: Közel (2 méternyire) a méhkas ál­lóhelyétől egy asztalt helyezünk el és erre vastag vászonlepedőt terítünk. A lepedő kö­zepére egy lapos tányérban chloroform jön, sodronyhálóval beborítva, hogy a méhek a chloroformra ne hulljanak közvetlenül. Most a méhkast a tányér fölé borítjuk. .Mintegy 20 perez alatt a méhek mély álomba merülnek, Veszprémben, 1877. Nyomatott a kiadótulajdonos Krausz Armin könyvnyomdájában. és a legutolsóig mind a lepedőre — a kas falai mellé hull le. Ekkor a chloroformos tá­nyért félredobjuk, a mézet kiszedjük és a kast újra a lehullt méhcsoport felé borítjuk. Nem­sokára feleszmélnek a méhecskék és sietnek megszokott lakhelyüket elfoglalni s munkájo- kat folytatni. T. L. ^Veszprémi piacz.^ Az eleségnek folyó ára a hetivásáron: Eddig az átszámítás szerint legjobb nemű tiszta-búza nehézsége 78 kilogr. ára 12 frt 40 kr. rozs 72 kilogr. 9. —, árpa 62 kilogr. 6. 90. zab 41 kilogr. 7. 60, kukoricza 74 kilogr. 5. 20. Középszerű: tiszta-buza nehézsége 76 kilogr. ára 12 frt — kr. rozs 71 kilogr. 8. 80. árpa 61 kilogr. 6. 60, zab 30 kilogr. 7. 50. kukoricza 73 kilogr. 5.—. Legalábbvaló: tiszta- buza 74 kilogr. 11. 70, rozs 70 kilogr. 8. 60. árpa 60 kilogr. 6 10, zab 38 kilogr. 7. 30. kukoricza 72 kilogr. 4. 60. Egy métermázsa dara-liszt 24 frt egy kilogram 24 kr. egy mé­termázsa zsemlye-liszt 20 frt egy kilogram 20 kr. egy m.mázsafehér-kenyér-liszt 18 frt egy kilogr. 18 kr. egy m.mázsa íekete-keuyér-liszt 14 frt egy kilogram 14 kr. egy métermázsa kukoricza-liszt 9 frt — kr. egy kilogram 9 kr. egy m.-mázsa rizskása 32 frt — kr. egy kilogram 32 kr. egy m.-mázsa buza-dara 24 frt — kr. egy kilogram 24 kr. egy m.-mázsa árpa-kása 32 frt — kr. egy kilogram 32 kr. egy m.-mázsa borsó 9 frt — kr. egy kilogr. 9 kr. egy m.-mázsa lencse 10 frt — kr. egy kilogr. 10 kr. egy m.-mázsa bab 11 frt — kr. egy kilogr. 11 kr. egy m.-mázsa köles-kása 9 frt — kr. egy kilogr. 9 kr. egy m.-mázsa széna 3 frt 80 kr. egy m.-mázsa ágy-szalma 2 frt 40 kr. egy m.-mázsa takarmány-szalma 2 frt 80 kr. egymétermázsa alom-szalma 1 frt 80 kr. egy köb méter cserfa 3 frt 50 kr. egy köb méter bükkfa 3 frt 50 kr. egy köb meter tölgyfa 3 frt — kr. egy métermázsa kő-szén 2 frt 20 kr. egy hektoliter fa szén 48 kr. egy kilogram lámpa-olaj 60—64 kr. egy kilogram stearin-gyertya 1. 8 kr. egy kilo­gram öntött gyertya 72 kr. egy kilogram petroleum 50 kr. egy méter lámpabél 1 és 5/í0 kr. egy kilogram szappan 46 kr. egy kilogram nyers-fagygyú 33 kr. egy kilogram tisztított fagygyú 66 kr. egy kilogram marha-hús 48 kr. egy kilogram disznó-zsir 1.8 kr. egy kilogram sertés-hús 56 kr. egy kilogram birka-hús 32 kr. egy kilogram marka-zsir 1.30 kr. egy hektoliter burgonya 1.20 kr. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Cs. J. Devecser. — Az ajkai hír ügyében más oldalról is Tettünk felvilágosítást és így becses soraira nem reflectálhattunk. S. A. Veszprém. — Indokolt panasznak min­dig helyt aduuk. Sz. E. Budapest. — Szives felhívásának, hogy a huuyadmegyei eloláhosodás ügyében felszólaljunk, jövö számunkban készséggel engedünk. Agrippa. — Köszönet és viszonzásul Ígéretünk beváltása. Sz. I. Sümegh. — Becses soraival, hiszszük, többször is fogunk találkozni. C8. Jelenik E. Budapest. — Magánsoraink, me­lyeket önhöz intéztünk, visszaérkeztek a postáról. A pesti leveleket örömmel veszszük. Lapunk főbb rovatai csütörtökön, mellékrovatai szombaton délben záratnak be. Ennyit szives tudomásul. D. J. Debreczen. —Szives közremükó’dését kérve a tiszteletpéldányról intézkedtünk. Felelős szerkesztő: LÉVAY IMRE.

Next

/
Oldalképek
Tartalom