Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-22 / 16. szám

Melléklet a „VESZPRÉM“ 16-ik számához. tüdővészeseknél a táplálkozás főtényezőit, a hőképzés főszereplőit, képezik, ezeket nél­külözni nem lehet, mivel az elvesztett testsúly viszpőtlására, a zsirképződésre szolgálnak, mely utóbbiak mint tudjuk a folyamat megszűné­sének biztos jeleiként tekintetnek. Én részemről azonban ép oly kevéssé foghatom pártját a kizárólagos állati tápláléknak, mint kizárólagos tejkurának, értve azt úgy, ha más ételek egy­idejű használatát teljesen eltiltjuk. Minden rendszer nélküli, a nap minden időszakában használt tejkura, vegyes, állati és növényi, de kiválólag állati étrenddel összekötve tavi lég gyógymód mellett Füreden még előhaladottabb tüdővésznél is viszonlagos javulást, azaz szabad időközöket, sőt sokaknál teljes gyógyulást eredményezett. A tüdővész gyógyíthatósága nekem bebizonyított tény; a tüdővész gyógyú- lása Füreden lehetséges, miről számos élő példa tanuskodhatik. E szempontból a „tó éghajlata“ elébe teendő a jelen időben annyira feldicsért „ma­gas éghajlatoknak“ is, s ez utóbbi tüdővésze­seknek csak nagy vigyázattal ajánlható. A magas éghajlat száraz levegővel bir, mely a légzést nehezíti, mig a tó-éghajlat nedvessége a légzést könnyíti — továbbá a tólég ned­vessége annak egyenletességet kölcsönöz, mig a hegyi levegő hullámzásoknak van alávetve. A tólég nedvessége és egyenletessége folytán a köhögésre oldólag, mint egy köpést okozó gyanánt, a légzés szükség ellen pedig mint ingerszüntető hat. Már Laeunec a tüdővész gyógyíthatóságáról szólott s gyógyhatányai között kiemelte a tengeri levegőt; sőt annyira ment <— mint Niemeyer Pál megjegyzi — hogy azt a kórházakban is előidézhetni gon- j dolá, fris tengeri moszatot terítvén a padozatra. Egyébiránt már Celsus és Plinius ajánlottak hosszú tengeri utazást tüdővész ellen; Cicero a görögtengeren tengeri útjának köszöné szen­vedő egészségének, melyet kiválólag a gütnő- kór fenyegetett, helyreállítását. Ekkép a „ten­geri éghajlat“ már a legrégibb időktől fogva el volt ismerve, mint legalkalmasabb éghajlat tüdőbetegek számára, mig a , magas éghajlat“ érdekében, még bővebb statistikai adatok gyűjtésére vau szükség, hogy bebizonyítassék annak a légző szervekre gyakorolt óvó és • gyógyító befolyása. H)r. Syrian gold Henrik. Gyakorló íUnlöorvostól Balaton-Füreden. (Vége. krtv.) Selmeczbánya. 1877. april 3-án. T. szerkesztő úr! Midőn a rövidke közlemény leírása vé­gett tollat veszek kezembe, azt hiszem, egy Ígéretemnek teszek eleget. Azonban nem csak ígéret teljesítése tekintetéből, még kevésbbé vagy éppen nem azért teszem azt, mint ha becses lapjának érdemdús levelezői közé akar­nám magamat soroztatni, hanem azért, mert a közelmúlt napokban, egy városunkból tett kirándulás alkalmával nyert oly érdekes lát- váuyság élvezhetésével dicsekedhetem, minőt legalább részben, nem tartok érdektelennek, becses lapjának olvasói elé hozni. — Ugyanis académiánkou az 187%-dik évben az első fél­évi semes.er a vizsgák befejeztével bezáródott s azon gondolatnak, hogy az ezután, a mun­kálkodás ideje alatt kifáradt lélek kipihen :- sére szokásban lévő párnapi szünidőt több társaimmal apróbb kirándulásokra s vidék- szemlélésekre fogjuk felhasználni, örömmel .engedtem, annyival is inkább, mivel a téli hosszú időszak alatt elfásúlt, mondhatni fogva tartott lélek különben is a szabadba, a ter­meszei szép országába vágyott, hogy ott egy hegy végtetején avagy egy kedves völgy ölé­ben átadja fásúltságát a lassan fúvó ieguek s visszanyerje az erőt, mit a kitűzött ezéi elér­hetésére megkivántató .munka végzése kime­rített, hogy így új erővel haladjon az úton, mely azon lobogó alá vezet, melyen ez áll; „Tudománynyal szolgáld a hazát.“ A kitűzött czélt elértük, amennyiben szokatlan öröm- és kedvtől áthatva hagytuk el városunkat. — E terv kiviteléhez a gondviselés is segédkezet nyújtott, mert bár még a magasban itt-ott hó ragyogott s a daczoló fagyok még küz­döttek, de mindamellett lankadni látszó erejök, a kifáradt viharok pihenése s aranyos szegélyű felhők kedves időre engedtek következtetni, mi csakugyan lett is, — A derült égboltoza­ton tiszta fényében ragyogó napnak tavaszt hirdető sugarainak kiséretébeu barangoltuk be a hegyek magaslatait, s az áltatok képzett kanyarulatos völgyeket, hol majd minden lé­pésnél más, meg más, megtekintésre méltó tárgyakat, majd tüneményeket szemlélhettünk, mik mind megannyian, a természet nagysága s a kutató emberi szellem magas fokon állá­sáról fényesen tanúskodnak. — Kalandozá­saink közben látott több érdekes hely meg- emiítését ezúttal mellőzve, csupán a kén- s vas- urdóje — s kellemes vidékéről hires Vichnyét ozom fel, hói 0<]a érkeztünkkor a kedves eiytol meglepetve, úgy éreztük magunkat, mint mikor az embert nagy ünnepek érzelme | fogja el. — Nem is hiszem, hogy volna em­ber, kinek keble e helyre menve ne emelked­nék, kinél az érzemények itt tüzesedre ne vívnának! látván a természet nagy urának, bölcsrendezését és hatalmát! Czélom azonban, nem e vidéknek, — hol minden, mintha csak őrömre volna teremtve s a fájdalom idegen volna — részletes leírása ; j mint inkább az, hogy a t. olvasót azon helyre vezessem, hova belépve, magamat a jövő szá­zadbeli*) Tatrangy Dávid-féle műhelyben ta­láltam. — Ez, a nevezett Yichuyétől csekély távolnyira fekvő óriási vaskohó vasöntöde. — Ide bárkit is, ha tudomány szomj nem; de a kíváncsiság bizonynyal bevinue, mit már a külső kinézés s a belőle jövő sajátságos zaj maga felizgatna. — Én sem tudtam ezt, meg­tekintés nélkül elkerülni, hol is az olvasztó kemenezéknek hosszú sorában, a vizhigra fel­olvasztott tömérdek mennyiségű vasnak s a megolvasztására szükségelt különbféle kúszált irányú, az egymást pokoli moraj mellett nyal­dosó s ide s tova csapkodó kőszén-lángok­nak megbámulása után, a szomszéd öntő (for­mázó) terembe léptem, hol: az alvilági rémes hangokat utánzó complicalt szerkezetű gépeknek míg egyrésze az ipar különféle ágainál szük­ségelt s ennek megfelelő vaseszközöket dől- j gozta, illetőleg gyártotta ; addig másrésze nem i csekély meglepetésemre a gyilkos Uchutius- ágyu iövegek készítéséhez megkivántató anya­got hánta ki magából, mit az oda rendelt tekintélyes számú munkások használhatásra ! alkalmasnak készítettek. Nem tartom fölöslegesnek ezt közelebb­ről megismertetni a t. olvasók közül azokkal, kik tán ennek alkatrészeiről biztos tudomással nem bírnak, mert ezt tudva, bizonyára osztani fogják velem ,azon ép nem kemény jelzőt „gyilkos.“ — Áll egy piramis alakú belől üres öntött vastömegbői, mely üreget a következő alakú s anyagú test tölti be: 20 db 2 cm. széles, 2 cm. vastag vaskarika, melyek mind­egyikébe 10 db apró golyó van külső felén kiállóan erősítve. — Az így elkészített 20 db karika a lőveg belüregóben van elhelyezve. — Az ezek által be nem töltött tér pedig az inkább nitroglicerin, mint dynamitnak nevez­hető (mert kevés a kovaföld, mellyel a uitrogli- cerin keverve van, mely adná a dynamit név alatt ismert robbanó anyagot) robbanó anyag­gal vau kitöltve, mely kétségkívül arra szolgál, | hogy a löveget, az eliövetés után azon helyen, ’ hova az ágyú által löketett, szétrobbantsa, s az ezen eiplodálás alkalmával nyert feszerővel a karikában erősített golyóbisokat különbféle irányba röpítse. — Ez volna az Uchatius- I löveg rövid ismertetése. — Ennek a nevezett j gyárban való nagybani készítése az, mi enge- | met is főleg ligyelmessé tett, — mert alkatát j látva következtettem ennek rettenetes pusz­tító hatására s képességére, mi csekély szá­mítás s átdolgozás után könnyen belátható. — Bennem e löveg megvizsgálása alkalmával is, azon meleg óhaj ébredt, mivel soraimat zárom, hogy t. i. vajha az emberiség levetkőzné még e tekintetbeli nyerseségét, melynél az ily löveg-, s egyéb gyilkoló szerek szükségeltetnek; s oda haladna, hogy az e czélra — iegtöbbnyire haszontalanul elfecsérelt tömérdek költségeket — s felhasznált anyagot olyanba fektetné be, mi finomabb módon ád lendületet hazája szel­lemi és anyagi előmenetelének! Jákói Gé\a, erdész-academic us. MŰVÉSZET. A király az udvartartási javadalmazás­nak művészeti czélokra szánt összegéből a kolozsvári nemzeti színház évi segélyzésére 15 ezer forintot adományozott. * Bauer Henrik, aradi gymn. tanár, kitől már Aradon adtak elő egy „Kivándorlók“ czímü víg operette-et, most egy újabbon dol­gozik, melynek czíme „Don Quijote“ a mű valószínűleg őszig el fog készülni. * Sárossy Gyulának, a költőuek, díszes sírkövet állíttatott föl az elhunytnak özvegye a kerepesi temetőben. Eddig az úgy nevezett „vándor fejfa“ jelezte saját, mely most He- tényi Lauráéhoz vitetett át, minthogy ama tej ia a jeltelen síroknál szokott felállítatni. Így állt az már Szerdahelyinek, Bernáth Gazsinak sírjánál is. * Gróf Dormándi Kálmán, Bercsényi Béla j első műve hír szerint szép jövőt Ígérő kezdet, bár a darab nem tragoedia, hanem dráma, a befejezés elhibázott s a lélektani motívumok nem erősek. Bercsényi e művében egyébiránt az újabb franczia dráma irodalom irányát követi. * i A Karácsonyi-pályázat 400 aranyát nem *) Jókaj M. jövő száza.! regénya. adta ki az akadémia, mert a föltételeknek egy mű sem felei meg. Két művet tart érde­mesnek megemlítésre a bírálat]: „Sophonisbe“ és „Mózes“ czíműeket. Emennek conceptiója igen gyönge, jellemei pedig hibásak; beszéde áradazó, jelzőkkel halmozott s teljes az „esz­mék anachronismusával.* E mű hír szerint Várady Antalé. „Sophonisbe“ cselekménye rohamosan változatos, miért is szerzője nem ér reá a részletek szebb s költői kidolgozására s számos hibát, valószínűtlenséget követ el „Azonban ily; hibák mellett az események ama hősége s a cselekvény nagyfontosságú folya­mata kétségtelenül tehetségre mutat. Bonyo­lításaiban oly alakító erő jelei látszanak, mely tévedései daczára is, nagyobb reményre jogosíthat, kivált, ha a szerző talán még ifjú ember.“ — E mű szerzője b. Kemény Endre, tehetséges fiatal költő, ki verses elbe­széléseivel szakértők elismerését szerzé meg magának. * Feleki M. jubilaeúma e hó 16-ikán ment végbe, mint előre tudhattuk, nagy ünnepé­lyességgel. A függöny felvonása előtt a zenekar Berlioz Bákóczi indulóját játszta el. A szín­padon az ünnepelt, Ferencz-József rend ke­resztjével mellén, meghatottan hallgatá Szig­ligetinek az ünnepélyt megnyitó üdvözletét, melyet számosán követtek értékes ajándékok kíséretében a népszínház és a vidéki színházak küldöttei részéről. * Salvini Tamás, ki jelenleg a gyapjú- ! utczai színházban szerepel olasz társulatával, e század legnagyobb shaksperi színészeinek egyike. Othellója, Hamlete, Machbethe kriti­kán felüliek s csak a legodadóbb csodálatot keltik művészetének szem- és fültanúiban. — Rossi az o tanítványa. IRODALOM. Dr. Zánkay Gyula papnöveldéi tanul­mányi felügyelőnek az egyházi gyógybüute- tésekről írt pályanyertes műve a napokban került ki a sajtó alól és a megrendelőknek legközelebb megküldetik. Alkalmunk volt a 24 ív terjedelmű csinos kiállítású munka több fejezetét átolvasni és teljes meggyőződéssel mondhatjuk, miszerint azt nem csak azok fogják élvezettel olvashatni, kik hivatásuknál fogva nem nélkülözhetik, hanem mindazok is, kik a kath. egyház ebbeli intézményével meg akarnak ismerkedni. A mű mélysége mellett teljesen ment a hasonnemű tudományos munkák szárazságától olyannyira, hogy az olvasó egész könnyűséggel ismerkedik meg azon kérdé­sekkel, melyek az egyházjogi világot foglal­koztatják és nyer azokban teljes felvilágosítást. — Előfizetések 2 írtjával még mindig elfogad- tatuaa és magához a szerzőhöz, Veszprém, papnövelde, intezendők. A Dengi János által szerkesztett „Dé­libáb“ czímü szépirodalmi hetiközlöny első és második számát megkaptuk. Jeles erők a lap munkatársai, s így hiszszük, hogy valamint e két első szám érdekes, úgy a többi is az leeud. Előfizetési ár egész évre 4 fit, félévre 2 frt. Megjelenik minden pénteken. A szer­kesztő lakása: Debreczenben, Varga-utcza, 2193. szám. „Adatok Zalamegye történetéhez“ czímü mű 111. k. IV. füzete is megjelent. A benne előforduló érdekes közlemények közöl kiemel­jük azon czikket, melyben a „Zalai Közlöny“ története iratik le. A „Zalai Közlöny“ 1862 ik évi július 1-én alapittatott s azóta 15 éven át szakadatlanul megjelent. Alapítója Wajdits József, első szerkesztője Fodor Fái volt. A lap czíme 1874-ik „Zala-Somogyi Közlöny“ j volt. 1874-ik évi január 1-én alakult át „Zalai Közlöny “-nyé. 1863 ik évi junius 1 én a II. évfolyam 16-ik számánál Fodor Fáitól Roboz István vette át a lap szerkesztését. 1866 ik évi február 18-án a lap eddigi kiadója Wajdits József átvette Roboz Istvántól a szerkesztőséget. A XI. évfolyam elejétől a „Zalai Közlöny“ heteukint 2-szer jelenik meg Bátorfi Lajos felelős szerkesztősége alatt. Mindegyik évfolyamnál el vannak sorolva az újabb munkatársak. Még hosszú életet kívá­nunk e derék lapnak ! „A Petőfi-Társaság lapja“ 16-ik számá­nak tartalma: Ne küzdjetek... Lauka Gusz­távtól. — Az apostol (elbeszélés) Vérteási Arnoldtól. — Feltámadás utáu (elbeszélés) Margitay Dezsőtől. — Tavaszi csapougások (heti szemle) Balázs Sándortól. — Gróf Teleky Ferencz, a költő (tárcza) Abafi Lajostól. — Feleki Miklós. — A karácsonyi pályázat. — Salvini Tamás. — Vegyes. HÍREINK. *A veszprémi egyházmegyének, de külö­nösen a veszprémi káptalannak ismét gyásza van; egyik legtevékenyebb tagja Plosszer Fe­i rencz apát-kanonok hosszas betegség után : múlt pénteken reggeli hét órakor jobblétre szenderfílt. A család által kiadott gyászjelen­tés így hangzik: Plosszer József, neje és : gyermekei, Plosszer János, Plosszer Ignácz, j neje és gyermekei, és Plosszer István fáj­dalmas szívvel jelentik szeretett testvérüknek, illetőleg sógoruknak és nagybátyjuknak Plosz- j szer Ferencz apát-kanonoknak hosszas beteg­ség és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után 1877-ik évi ápril hó 20-án reggel 7 órakor élte 62-ik évében történt gyászos kiraultát. Hült tetemei f. évi ápril hó 22-én délután 4 órakor fognak az alsó-városi temetőben eltakaríttani. Az engesztelő szent­mise-áldozat f. évi ápril hó 23-án délelőtt 10 órakor fog a sz.-Ferencziek templomában az Urnák bemutattatni. Béke hamvaira! "Cseh Alajos káptalani számtartó ur családját mély gyász érte, amennyiben élte virágjábau levő tanuló fia, Alajos, e hó 17-ón tüdősorvadásban elhalt. A gyászjelentés így szól: Cseh Alajos és neje Kuau Mária, gyer­mekeik: Géza, Paulina, Izabella férj. Seiberling Mátyásné; Béla, Antal, Rezső és Gyula szo­morodott szívvel jelentik, szeretett fiuk, test­vérük illetve sógoruk ifj. Cseh Alajos Vili. gymnasiumi osztály-hallgatónak, f. hó 17-én éjjeli 1 y2 órakor élte 19-ik évében, tüdősor­vadásban történt gyászos elhunyTát A boldo­gult hült tetemei f. hó 18-án, szerdán délután 5 órakor fognak a veszprémi felső temető kertben örök nyugalomba tétetni. Az engesz­telő szt. mise áldozat az elhunyt lelkeért f. hó 19-éu d. e. 10 órakor fog, a helybeli Szt.- Ferencziek templomában, az úrnak bemutat­tatni. Veszprém, april hó 17-én 1877. Nyu­godjék békével! Kívánjuk, hogy a lesújtott család enyhítő megnyugvást találjon az isteni gondviselés kifürkészhetlen és mégis légből- csebb intézkedésében és a hit vigaszaiban keresse sajgó sebeire az üdítő balzsamot! ' Kinevezés. - Maróti Ferencz, veszprémi járásbirósági díj nők, ugyanezen járásbírósághoz írnokká neveztetett ki. "Eljegyzés. Németh. Ignácz, siófoki ügy­véd, mint a „Budapesti Napilap“ írja, f. hó 14-éu Kaposvárott Vájná Ida úrhölgyet el­jegyezte. 'Műkedvelő előadás. — Tűzoltó-egyle­tünk ma egy hete tartotta második színi előadását. Adatott: „A nyolezadik.pont“ víg­játék egy felvonásban és „Süketnek kell lennie“ vígjáték szintén egy íelvonásban. Az első darab aránylag kevés cselekvést, de annál több szavalást tüntet elő és így súlypontja a franczia finom társalgási modorban fekszik. Szép jelenség volt Biró Margit úrhölgy (Sau- tonis Julia) ki világos és szabatos előadásával különösen eleiute előkelő modort is egyesített. Deutsch Móricz úr nagy szerepében mind­végig öntudatosan alakított, a finom társalgási modort bizonyos nagyúri könnyedséggel páro­sította és egészben kielégített. Kedves jelenség volt Kanczler Mari (Róza) is. — A második darabban az est hőse Matauschek László úr (Damoiseus) volt, ki a színpadon ép oly ott­honosnak és confidensnek mutatta magát, mint bármely baráti körben; ennek köszön­hető azután, hogy helyes játékát különösen ügyes arczmozdulatait folyton növő rokou- szenvvel és kitörő lelkesedéssel kísérte a a közönség. Suli Mari úrhölgy (Englantine) szende megjelenése, rokonszenves hangja és helyes játékával vonzott. Heider Antal úr (Piacidé) á szokott könnyedséggel játszott. Igen szép, de valamivel kevesebb közönség volt, mint az első előadáson. »Munkakiállítási ügyek. — A veszprémi iparos ifjúság művelődési köre azon tudattól ve­zéreltetve, hogy Mária Valeria főherczegasszony Magyarországban született és így joggal ma­gyar honleánynak tekinthető, vándorgyűlésére e sorok kíséretében küldött egy példányt meghívásából b. ,Weuckheim Béla miniszter úr közvetítésével Ő fenségének. Fenséges Fő­herczegasszony ! Hódolva tisztelt Magyar Hon­leány! Azon hódoló mély tisztelet, melylyel Fenséged Felséges Szülei iránt mindenkor vi­seltetni legszentebb és legkedvesebb köteles­ségünknek ismerjük, bátorított fel, hogy Fen­séged magas születés- és névnapja alkalmából hódoló és mélyen érzett üdvkivánatainknak kifejezést adjunk. Tartsa meg az Ég Fensé­gedet Felséges Szüleinek és ezek atyai bölcs kormányzása alatt élő népek millióinak örö­mére és jóllétére. Egyszersmind esdve kérjük Fenségedet, mint hódolva tisztelt Magyar Honleányt, méltóztassék az alázatosan idezárt meghívás folytán azon szerény törekvésünkről kegyesen tudomást venni, hogy mi a jövő május hó 20. 21. és 22. napjain Veszprémben vándorgyűlést és muukakiállítást rendezünk, kik Fenséged magas kegyeibe ajánlottan ma- raduuk hódolattal Fenséges FŐherczegasszony- uak legalázatosabb, szolgái, a veszprémi iparos ifjúság művelődési köre. Veszprém, ápr. 16-án — Ugyanez alkalommal bátor volt egy­szersmind József föherczeg Ő fenségének is kegyes tudomására adni a vándorgyűlést és munkakiállítást. — Az iparos ifjúság szeren­csés volt kiállítási helyiségül a „Polgári társas

Next

/
Oldalképek
Tartalom