Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-12-23 / 51. szám

említeni, hogy ezek a halálbüntetés eltörlé­sére, a dologházak felállítására, stb re is vo­natkoznak. Ha a mondottakat összevonjuk, az tűnik ki azokból, hogy P. egész törekvése oda irá­nyult, az emberiség állapotát, különösen az alsóbb néposztályok helyzetét megjavítani Nem sikerült ugyan neki korabeliéit ezen nagy eszme iránt lelkesíteni. Most azonban az ő eszméinek valósításán működik az egész czi- vilizált világ. Pestalozzi, ép ágy mint a nagy férfiak mind, előfutója volt az ő korának. A lassan utána sompolygó nemzedék fogja csak elérni azon magaslatot, a melyen ő állott. Csak most emelkednek érvényre az ő messzeható J tervei Neki és követőinek köszönhetjük, hogy j oda eljutottunk. Ez okból, úgy hiszszük, nem j fogja senki hasztalan, korszerűtlen munkának mondani, ha az ő eszméit a magyar népnek is hozzáférhetővé teszszfik. Zsengeri Samu HÍREIN k. "Gyászhír. — Múlt csütörtökön, decz. 20-án, kísértünk egy fiatal 22 éves irgalmas nénikét az örök nyugalomra, Farkas Ilonát, ki városunk iránt oly rokonazenvvel viseltetett, hogy halála előtt rövid idővel ide kívánkozott, hogy itt halhasson meg. “Tiaztújitási értekezlet. - A megyei tisztújítás ügyében f. é. deczember hó 2G-án d. e. 10. órakor Veszprémben a .Korona“ vendéglő nagy termében tartandó járási érte­kezletre a Veszprémben s a veszprémi szol- gabiró-járásban lakó megyebizotsági tag urak tisztelettel meghivatnak. Veszprém, 1877. de­czember 20-án. Véghely Imre m. alelnök. “Honvédegyletí közgyűlés. — Veszprém megye honvédsegélyző egylete 1878. év január 4-én délután 3 órakor Veszprémben a megye­ház nagy termében tisztújítási közgyűlést tartand, melyre a volt 1848/49-iki honvédek, úgy a külválasztmányi tag urak hivatalos tisz­telettel meghivatnak. Köszönet. - Kiss Friderika, gyermek kertésznő, felkért benuünket, hogy azon szí­ves részvétért, melyet estélye iránt a t. kö­zönség tanúsítani kegyes volt, köszönetét fe­jezzük ki, mit is ezennel teljesítünk. *A megyebizottsági pótválasztásoknál f. hó 18-án megválasztattak: Tüskeváron: Házy Alajos, Kiss József és Szabó Károly; N.-Démen: Kiss Péter és Biró Vincze; Jákón: Kom Iánácz. Csóthon a választás eredménye kihirdethető nem volt, mivel a szavazó lapok száma a szavazókét 12-vel fölülmúlta. “Carabelli őrnagyról lapunk 50. számá­ban írtuk, hogy nyomtalanul eltűnt, most Zarka Kálmán, mező-komáromi körjegyző úr azon leverő eseményről tudósít, hogy az érdemes férfiú, kit a nép mély tisztelete jeléül .a jó Gara bácsi“ névvel tisztelt meg, gonosz gyilkosságnak esett áldozatúl. A meg­gyilkolt holt testét f. hó 17-én találta meg a Sió egyik kiöntésében Német János vám- felügyelő. Az enyingi járásbíróság által meg­ejtett hivatalos vizsgálat a gyilkosság tárgyi tényálladékát kétségen kívül helyezte, mint­hogy a boldogult fején hat részint tompa, hét múlva mégis képes voltam haza utazni. Lehet képzelni nőm kétségbe esését hosszas kimaradásom miatt, és bámulatát az isteni gondviselés felett, mely még is megtartott. Ez eset után két év múlt el. Ismét ka­rácsonyéit van, ép ez időtájt egyik barátom­nál beszélgetőnk kártya mellett. Egyszerre egy durranás s egy golyó repül be az ablakon; az én fejemnek volt irányozva, mert a hátam megetti tükörbe repült, s ezt ezer darabra zúzta. Én ájultan rogytam le székemről. Minő volt az ijedés!... s az egész társaság sohasem tudta meg, ki miatt lehetett ez; én kétség kívül az előbbi gyilkosra gyanakvék. Ekkor — hogy többé ily véletlen meglepetésnek kitéve ne legyek — elhatároztam megtudni a gyil­kos kilétét. Természetes, gyanúm sógoromra esett. A fővárosba utaztam, meglátogattam nővéremet; hiába, bármily keserű lesz neki a meglepetés, a gyilkosnak bűnhődnie kell. De mily nagy volt meglepetésem! Nővérem íérje hasonlított ugyan azon egyénhez, kit nekem az ő nevén bemutattak a szomorú estén, de nem teljeseu, mintha még sem az volna, könnyelműnek lát­szott beszédében, tetteiben, de bogy oly er­kölcsileg romlott lett volna, épen nem mertem reá fogni. Nővéremtől úgy mellékesen tuda­kozódtam, hogy hon volt-e azon karácsony estén, melyen én megszurattam és akkor, mi­dőn a golyé másik évben be repült az abla­kon? Ő nyíltan válaszolt, hogy nem volt hon. Nővérem, természetes, nem is sejté, hogy én nem látogatása, hanem e titkos dolgok miatt járok, igen őszintén elbeszélt mindent. De ne­kem mindezekkel szemben még is csak kéte­lyem maradt, lemondtam minden reményről 3 az előbbinél még kinzóbb bizonytalanságban vagyok, s azóta vagyok oly kedvtelen az élet­hez, nem tudom sohasem a gyilkos, hol ér utol, mert neki bujdosni kell s mindabdig, míg részint éles eszközzel mert csapás nyoma találtatott. A temetési szertartás Mező-Komá- romban 18-án délután 3 órakor ment végbe: Város- és Falu-Hidvég, Szabadhegy, Lajos- és Mező-Komárom lakossága, a Mező-Komárom- ban állomásozó C3. kir. huszárok egyaránt siettek tiszteletadójukat leróni a megveszte- gethetlen tiszta jellemű férfi iránt. A gyanú a szállásadó gazdát terheli. “A veszprémi egyházmegye történetét mint a „Budapesti Napilap “-ban olvassuk, Talabér János, jeles egyházi iró, szándékozik megírni. A mű elkészítése, mely 5—6 kötetre van tervezve, kitartó buzgalmat igényel s ha ki lesz adva, valóban nyereség leend törté­nelmi irodalmunkra nézve. «Tépés. — Szerkesztőségünk e héten Szmertnik Ilona és Űrhegyi Mariska úrhöl­gyektől vett egy szépen becsomagolt csomó tépést a tőrök sebesültek javára. "Pénz. - Lajos Komáromból szerkesz­tőségünk a török sebesültek javára 22 frt 43 kr. vett; — a szentgáli leégettek számára pe­dig Kopácsy József ő méltóságától ú írt, mind­két összeget rendeltetése helyére küldtük. “Felküldött pénz. - Szerkesztőségünk e héten 25 frt 93 kr. küldött fel a török sebe­sültek számára a császári ottomán főconsula- tushoz. “Zenede, - Langer Károly, ki minapi hangversenye által ritka művészi képzettségé­nek jelét adta, városunkban zenedét nyit. A városi hatóság beegyezését a tegnapi tanács­ülésben már megnyerte. A zenedében min­denféle hangszer, a zongora Mataúschek László, a többi részint vonó. részint fuvó-eszköz pedig Langer Károly által fog taníttatni. A növen­dékek, kik közöl a szegényebb sorénak díjta- lanúl taníttatnak, bárom hő múlva nyilvános zenevizsgálatot tesznek, hogy az eredményről kiki meggyőződhessék. Az életre való vállala tot ajánljuk a tiszt, közönség figyelmébe; ne­künk magyaroknak nem fog ártani, ha e téren is müvehetjük magunkat. “Beiüldetett. — Falusi-Könyvtár. Szer­keszti Vass Jenő. Berettyó-Újfalú. Megjelenik liavonkint. Előfizetési ára egész évre 1 frt 20 kr. — A kincses föld. Nemzetgazdaságtan mindenki szimára. Irta Mende Bódog. Ára 50 kr. — Csak többen volnánk. Beszélgetések a jó magyar nej számára. Az országos kisded­óvó egyesület megbízásából irta P. Szathmáry Károly, egyesüeti titkár. Budapest. E füzet az egylet által vdéken 10000 példányban osz- tatik szét ingyen — Adatok Zalamegye tör­ténetéhez. Szerke:zti és kiadja Bátorli Lajos a „Zalai Közlöny1 szerkesztője. “Statistika. - A veszprémmegyei sta­tisztikai bizottság-d)ez. 19-én d. u. 3 órakor ülést tartott, melyen 3 községekből beérkezett születési, esketési és halálozási adatok vizs­gáltattak át, majd az : 877-ik év aratási ered­ményéről szóló jelenések adattak ki egyes bizottsági tagoknak ttzetes átvizsgálás végett. Reunion. — Vadunk fiatalsága a far­sangi idényt élvezetedé teendő bizottságot alakított, melynek feladta tánczvigalmak, re- uniók. piknikek rendezés. Ezen bizottság el­nöke a közszeretetben áló Simor János, al- eluöke Kolosváry József, jegyzője Kopácsv Árpád, pénztárnoka Vurda Adolf. A rendező bizottság tagjai: Horváth Ks.|máu, Nagy Iván, Páris Gusztáv, Hertelendy 1%, Halmán Dá­én élek, nem mer napfényre jöhú félvén, hogy kerestetem. Elhallgatott .......Pedig higr, el kedves ven dégünk, örömmel megbocsátana neki csak életemet ne keserítené, mert megye|iet m{<y itt beszélgetünk, ő tán már föleimte rám a halálos döfést, hogy e perczben lesqrjon. Egy kis szünet, mély csend... 'sa]j j£a. rácsonyiné elfojthatlan zokogása tört* meg a pillanatnyi csendet, kinek arczárói, nemijük a meghatottságtól vagy pedig egy fe;jított szenvedéstől, patakzottak alá könyei. Egyszerre mélabusan elkezdenek kqgnj a harangok. Már éjfél vau ? szólánk egyszfre •ttzok gyorsan felkészültek, hisz mi az éjqj misére akarunk menni. „Kedves barátom, szóla Gyula, légy sz. vés atyámmal hou maradui, mig mi templom ból visszajövünk, különben úgy is vendégünk maradsz holnapra.“ Egy néhány perez alatt.... Miután a nők igen kértek, hogy el ne távozzam, elmen­tek s mi magunkra maradtunk. Midőn elmeutek, mondám az öreg Parrag urnák: Oly gyorsan elrepült az idő, nem is gondoltam, hogy már éjfél van- Úgy látszott, hölgyeink is igen érdeklődtek kegyed beszédje iránt, mert egész váratlanul lepte meg őket a beharangszó. Szép de szomorú volt elbeszé­lése egészen meghatotta öreg háziasszonyunkat; bizonyosan.... Kopogtatnak. — Mi összenézüuk; ki lehet ily váratlan időben? — Tessék! Egy őszbeborult férfiú lép be, halvány arcza a szenvedés nyomait mutatta, beesett szemei szinte kerülni látszottak a világosságot, főidre suté őket. Az öreg Parrag urra tekinték, ki halál­sápadt volt s nem tudott szóhoz jutni; C3ak bámult, én tekintgeték szélyel, hogy nincs e valami, a mivel magunkat ez ember ellet; vé­niel és Závodnik Alajos. — Az első reunion január 3-án lesz; mint értesülünk, egy rész­vényes bál is van tervben. Gyermekestóly. - A Kís3 Friderika gyér - mekkertésznő által múlt vasárnap, decz. 1 fi­kán rendezett gyerinekestély szépen sikerűit. A kis fiúk és leánykák festői csoportokban majd tánczoltak, majd különböző játékokat produkáltak és végre a jelenlevő s őrömtől sugárzó arczú mamák és taták jelenlétében jóízűen vacsoráltak. A tombola után a kicsi­nyek eltávoztak és most a felnőttek lejtettek, a francziát mintegy 10 pár tánczolta, ezen kívül mindig csak páros táncz volt éjfélig, a mikor a tánczestélynek vége szakadt. A tiszta jövedelem 27 frtból áll és így 14 frt csatolta- tik a városi óvoda alaptőkéjéhez. Az estélyen felülfizettek Kisovics József 5 frt 50 kr Rot- hauser Mórné 50 kr. Weisz A. Manó 50 kr. és Hoclnnuth Ábrahámné 30 kr. “Előadás és felolvasás. - Az iparos ifjúság művelődési köre kért fel bennünket, hogy mint a múlt években, úgy az idén is tartanánk helyiségükben felolvasást. Lapunk szerkesztője csak szóbeli előadásokra vállal­kozott a népszerű csillagászatból. Az egyes elő­adások vagy felolvasások ideje később lesz meghatározva és közzétéve. “Társas estély. — Vettük a veszprémi iparos ifjúság művelődési körének tagjai által szétküldött meghívót, a íolyó deczember hó 29-én Silveszter előestélyeü'l a „Koronádhoz czímzett vendéglő termében tartandó dal- és szavavalattal egybekapcsolt, zártkörű társas­estélyre. Belépti díj urak részére 1 forint, családjegy 1 frt Kezdete pontban 7 órakor. Jegyek előre is válthatók: Auer Simon, Kör- mendy József ós Lang Ferenc/, uraknál. Ruha­tárról gondoskodva leend. A tiszta jövedelem az egyleti alaphoz csatoltatik. Műsorozat: 1. Nyitány: „Serenade Walzer“ Metrat-től; elő­adva a helybeli első zenekar által. 2. „Szózat.“ Előadja az egyleti dalkör. 3. „Magyar hölgy.“ Szavalja Kanczler Mari kisasszony. 4. „Bánk Bán“, opera Erkeltől; előadva a zenekar által. 5. „Rákhel“, Aranytól; szavalja Jezerniczky Eszter kisasszony. 6. „Magyar magándal“, énekli Wacha N. úr. 7. „A holló“, Poe Ed­gártól; szavalja Auer Soma úr 8. ,A falu rossza“, népszínműből dalrészletek; előadva a zenekar által. 9. „Humorisztikus dal“, elő­adva többek által. lo. „Szilágyi Erzsébet“, Tóth Kálmántól; szavalja Babay Kamilla kisasszony. 11. „Bohózat“ Előadja Wacha Nándor úr. 12 „Riadó.“ Énekli az egyleti dalkör. Ezután táncz. 12 órakor nagyszerű meglepetés a közönség részére, látványosság fényes görögbiizvitágítás mellett. *A roncsoló toroklob gyógyítható. Leg­alább annak sikeres gyógyításáért fejezték ki a makói „Maros“ szerkesztősége előtt többen hálájukat dr. Meskó János, csanádmegyei főorvosnak, a ki e gyilkos betegség előhaladott stádiumában többeket gyógykezelve visszaadott az életnek E gyógykezelés abból áll, hogy egy pálczácskára kötött s acidum carboni- cnrnmal nedvesített szivacsosai kell letisz­togatni a torokban lerakodott gennyeket. Ez eljárásnak.sikeres alkalmazását a főorvos úr több esetekben tapasztalva, körrendeletét bo­csátott ki a megyei járási orvosokkoz annak alkalmazásba vétele iránt, aminek áldásos delmezhetnők, mert kétségkívüli volt, hogy ez ember az, ki esti elbeszélésünkben szerepelt, különben nem tudtam volna megfejteni az öreg Parrag ur halálsápadtságát; mellettem levő kardom után nyúltam. „Hagyja csak azt uram,“ mondja az idegen kimért kaugon, észrevevén szándékomat, nem leend rá szüksége“ én azonban nem hi- vék neki. „Tizenöt évvel ezelőtt — kezdé — e napon én is ily boldog lettem volna családi tűzhelyemnél, mint önök uraim. Azonbau volt nekem egy szenvedélyem, melynek csiráit már ifjú koromban magamba vettem, melyek később annyira meggyökreztek, hogy kiirthatlanok lő­nek. Ez lett aztán irányadóm, s szenvedélye­mért föláldoztam családomat, állásomat és be­csületemet. De nem akarok erről hosszasan beszélni, mert rövid az idő.“ Tizenöt évvel ezelőtt ez estén kedves nőm minden ellenzé­sére nem hajtva, annak már minden pénzét 'raboltam s ékszereit is kicsaltam és a kártya- italra rakám; ő sirt, keserget, figyelmezte­ti akkor még élő családomra s a bajra, melybe V13 nem hajoltam. N. vendéglőben volt a ™lheniiapi tanyánk a szent napot sem véve kí ; w ott aztán mit örtént velem, arra már, hiszel _ kedves uram emlékszik. h valék a gyilkos — és azért, mert akkor i<5g nem tudtam, mi szándéka volt ve­lem Qh, ha akkor azt tudtam volna, m. jelenleg!... Éu azt vélém, hogy titkos ren^ j.j eugem szépen akar lépre ke­rítem, mer,elköltöttem akkor a hivatal által rám bízott ,$n7t Hogy öu vádlóként fog fel­,3 előtt, mint olyan, ki tanúja volt könnyeim^ mne]. g én a gonosz tettre retemedem kt,£g|)e késemben. A tett után ' „vugtom. Úgy véltem ezt föl- tallbatiii, .ia oh teljesen elteszem láb alól; ezt bár kétszer dobáltam, nem sikerült, Azt következményéről azok is meggyőződve, siettek kifejezni a főorvos úrnak kőszőnetüket sze­rencsésen kiépült gyógykezeltjeik nevében. A név. főorvos most egész szenvedélyes kedv­teléssel keresi fel a roncsoló toroklobban szenvedő betegeit, hogy rendszerével őket megmenthesse. T. L “Tanügy. - „A házi ipar kézikönyve: Gyakorlati útmutatások a lomfürészelés, mű- faragás, berakott (mosaique) munka, kalitka­készítés, könyvkötői és naturmuiika önszorga­lomból való megtanulására, hat vau nyolez kő- nyomatu ábrával, irta Dvihally Emil, főgymn. tanár s a be^zterczebányai, házi ipar- iskola igazgatója Ára 1 frt 20 kr.“ czimű könyv ajánltatik a népiskoláknak. “Osman-csárda. — Szerdán este az Ud vardi-léle korcsmát Osmán-csárdának keresz­telték el. «Török nyelvtan. — Vettük dr. Erödl Béla tanár gyakorlati török nyelvtanát A mű felette kapós, mert rövid idő,alatt már máso­dik kiadásra volt szükség. Ára 1 frt 50 kr. “Felolvasás. Ma vasárnap, decz. 23 án esti 7 órakor az iparos ifjúság megkeresése folytán t. Véghely Dezső tőjegyző úr a pol­gári társaskör helyiségében felolvasást tart, melyre a t. ez. közönséget meghívja a\ elnökség. “Utánzandó. - Lajos Komáromban meg alakították a takarébmagtárt, melyről jövő számunkban részletesebben meg fogunk em­lékezni. “Szent Gál községben a tűzvész által suj (ott szerencsétlenek felsegélésére a szerkesz­tőségnél letett 10 frtot Lévay Imre úrtól, a „Veszprém“ czimű lap t. szerkesztőjétől által- vettem; — mely összeg az illetők közt azon­nal ki is osztatott. A nemes keblű adakozók a szerencsétlenek nevében fogadják érte hálás köszönefemet. Szent-Gál, 1877. decz. 20-án. Berky József. *A balaton-füredi Horváth ház — Fáy Klementina Halassy Béláué a balaton-füredi Ilorváth-ház alapitó vállalkozói sorát meg­nyitotta: 500 frtot mint alapító, 100 frtot pedig mint kétéves részvevő írván alá. Tallián kút. — A vásártéri Tallián kút- tal kevés hián tizennégy ölnyire hatoltak. “Női munka - Akinek női munkára szüksége lesz, fordúljon Neszmélyi Antalné úrhölgyhöz, ki a nőegylet megbízásából sze­gény nőkön ily jótékony munkaadás által akar segíteni, mi mindenesetre helyesebb eljárás, mint a közvetlen pénzsegély olyanoknál, kik munkaképesek. “Táborszky és Parsch kiadásában Buda pesten megjelent és minden hazai zenemű- kereskedésben, Veszprémben fíraitsz Ár­minnál kapható; Ha\ai Emlék, magyar népdal-induló; a londoni magyar egyletnek ajánlja és szerzé: ifj. Fahrbach Fülöp; ára: GO kr., továbbá: Lehel dalai; szerzé Szentirmay Elemér; tartalmaz: 1. Jaj! de habos szellő lovam... 2. Oh, ne távozz édes... 3. Csipke­bokor fonnyad... Ára e műnek 60 kr. “Kutyakorbács. - Fel lettünk kérve, rójuk meg, hogy városunkban egy adóvégre­hajtó kutyakorbácscsal a kezében végzi hiva­talos functióját. Nem volt alkalmunk az illetőt láthatni; helyeselni semmi szín alatt sem helyeselhetjük; neki fegyveres erő áll ren­delkezésére és így csakugyan öntekintélye ellen vét, ha gyávaságát ennyire elárulja. említenem sem kell, hogy családomat elhagy­tam, mert hogy is lakhatott volna egy gyil­kos oly szelíd és szende nő mellett, de kü­lönben is családomnak hírnevét melyet még birt, nem akartam őrökre eltapodni, hisz öt gyermeknek valék még akkor atyja — s azóta egy kivételével elhaltak ........ Könyezett. — Majd ismét mély fájdalommal — Sokat tudnék beszélni, hogy is ne, egy bűnös, kit gonosz tettének árnya éjjel nappal üldöz, sokat kiállhatott; 15 év hosszú egy bujdosó életében űzetve a törvény szigora és a lelki­ismeret elnémítbatlan bírája által. De most családom körében vagyok, ha annak nevezhetem, s ekkor térdre rogyott, kiaszott kezeit összetéve,.. oh bocsáss meg — vagy ölj meg. állj boszút rajtam, hogy ők temethessenek el, ők, kiknek oly sok keserű­séget szereztem, kiket habár szerettem, mégis meggyaláztam s boldogtalanokká tettem, kik nélkül tovább nem élhetek!... Oh nyújtsd jobbodat vagy tőrödet!— kőny patakzott le ősz szakálláu. Magam is elérzékenyültem. — Az öreg Parrag úr karját nyujtá s fölemelve átölelé s kebelére.... szorítá. Még tart az ölelkezés, midőn Gyula ba­rátom belépett. Ki Írhatná le a mostani je­lenetet, midőn a szerető nő az elveszettnek hitt férjet fölleli, a gyermek az atyát, kit em­líteni s kérdezni sem mert soha. Bár minden áron haza akartam menni, mert a látogatás hosszúra nyúlt. — Nem, nem lehet! Nem engedék. Másnap együtt örültüuk a gyilkos megtérésén, együtt töltők a szent napot, mely valaha békét hozott az emberiségre, most pedig mireánk. Osztoztam én is az átaiános örömben és boldogságban. Oh, vajha a béke e nagy napja az ösz- szes emberiséget békében tartaná!!.. Nemes Antal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom