Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-11-25 / 47. szám

István, dr. Löwy László és Ocsovszky Kázmér; a II-ban Antal Gábor, LŐwenstein Adolf és Klára Sándor; Ádász-Tevelen Karsa István és Ihász Sándor; Takácsiban Oszvald Dániel; Vaszaron Ságliy Gyula; Ugodon Kiss László és Szalay József; Csóthon Nunkovits János és Ihász Sándor; Pápa-Teszéren Hencz János; Szűcsiben Horváth János; N.-Dém új választás elrendelését kérte; Láziban Kemény István és Hunkár Dezső* P.-Kovácsiban Oszvald Dániel. — 3. A somlyó-vásárhelyi választó kerületben: Devecserben Schultheisz Miksa és Gulden György; S.*Vásárhelyen Németh Fe- rencz és Kakas Károly; Tüskeváron Házy Alajos, Szabó Károly és Újváry Károly; K.-Iszkázon Pados Lajos és Martonfalvav János; Dobán Yathy Antal és Szigethy János; Orosziban Perey János és Trombitás István; Gyepesen Noszlopi Viktor és Minikus Vincze; Salamonban Schönauer Antal; Nagy-Piriten Perenczy József és Hajmásy Péter; Csöglén Barcza Dániel; Dabronyban Szalóky Zsigmond é3 Nagy Károly; Nyárádon Morócz Fereucz és Eácz Károly. — 4. A nagy-vázsonyi választó kerületben: Tóth-Vázsonyban Molnár Aladár és Pap Gábor; Nagy-Vázsonyban Kleczár Ferencz; Mencshelyen Izsó Dániel és Kelemen Gyula; Padragon Kunczl Antal; Tósokon Vincze Károly: Tollner István és Sereg Ká­roly; Kislődőn Vida Lőrincz; Városlődön Bauer József, Fejes Dániel és Szalay János; a szt.-gáli alválasztó kerületben a felső szeren Csonka Ferencz és Nyirő János, az alsón Gombás Lőrincz és Gaál Imre. — 5. A zirczi választó kerületben: Zirczen Szőnyeghy Alajos; Teésen Kiss Mihály, Veszély István és Kovács András; Nánán b. Fiáth Miklós; Esztergáron André Gyula és Hegedűs Pál; Oszlopon Karsay Gyula és Genusz Alajos; Ács-Teszéren Forintos Endre; B.-M.-Szom- bathelyen Varga Márton; Rédén Bellavics Sándor. — 6. Az enyéngi választó kerületben: Szilasbalháson Boda Antal és Szarvasy Sá­muel; Mezőkomáromban Várady Gyula és Zarka Kálmán; Lepsényben Mányay Károly; Siófokon Magyar János és Rózsás István; Balaton-Főkajáron Megyaszay Zsigmond; Pap- kesziben Kovács József és Tánczos János; Peremartonban Boronkay Miklós és Rosos Ödön. A többi még megválasztott tagokat azonnal közölni fogjuk, amint azokról hite­lesen értesülve leszünk. *A polgári társas- és Iparos olvasókör egyesülésére, mint örömmel jelezhetjük, az első lépés megtörtént. A polgári társaskör ugyanis f. hó 17-én az ügyet tárgyalás alá vette, azt elvben helyesnek és óhajtandónak kimondotta -és az iparos olvasókört az egye­sülésre átiratilag felszólította. A tárgyalá­sokra kebeléből mint bizalmi férfiakat: Benkő István, Kovács Ignácz, Kutrovics József, Perlaki József, Rosenthal Nándor és dr. Sán- dorffy Miksa tagokat küldte ki. *Fehérmegyében Vaálban a casino újon nan megalakulván, tisztikarába a következők választattak: elnök Botka József, alelnök Kár­mán Sándor, pénztárnok Simli János, könyv­tárnok Blaske László, jegyző Urházy Lajos. »Színügy. — Jövő kedden telik le az első bérlet és így kötelességünk t. közönsé günket felkérni, hogy a második bérletre ma­gukat bejegyeztetni szíveskedjenek. Részint az előadások maguk, részint színházi rovatunk kitkit meggyőzhettek arról, hogy Szuper szín­társulata megérdemli a pártolást. Nem mulaszt­hatjuk el egyszersmind a jövő heti „Janus“-t Csíki Gergely ezen pályanyertes müvét a t. s lelki drága gyöngygyei megrakodva térhes­sen vissza hozzánk, kiket a földi élet nemze­tisége, társodalmi köteléke s egyéb viszonya tart bepólyázva, mint a gyermekeket. De épen ezek azok, melyek mégis szint és láthatóságot kölcsönöznek létünknek, melyek még költé- szetileg sem hagynak beunünket egészen át­szellemülni, hanem egy kis földi vegyülékkel megsürítve tárgyakká leszünk, kiket a költő kezébe vehet s eszméinek megvalósítására anyagúi szolgálhatunk. Hagyjuk el ezen voná­sokat, melyeket csak úgy nagyjából emeltünk ki, a nemi külömbséget, a szerelmet, a kül és beltevékenységet, a nemzetiséget, a társo- dalmiságot s akkor leszedtük az emberről mindazt, melynél fogva az a költészet tárgya, s ott marad azon merő anyag, melynek semmi magasabb szellemi jelentősége nincs. Ezen vonások mind együttesen véve al­kotják az embert, a mint az a költészetnek tárgyúi szolgál, mégis, ha a világköltészet tényleges termékeit elménkkel átfutjuk, lehe­tetlen föl nem ismernünk, hogy azon ponttól kezdve, a mint Homérosz által az ember lett a költészet tárgya, nem mindjárt karolódott föl annak minden alkotó vonása. Vájjon a ter­mészetes ember egyszerre állott-e elő, vagy pedig az ezredek folyamában lassanként alakul, nem tartozik tárgyunk körébe; de annyit mondhatunk, hogy a költészet vagy szellemi talajára nem festődőtt le egyszerre az ember egész miuémüsége. Homérosz ugyan megala­pította az eszmét, hogy a költészet az embert és annak élményeit vázolja, de ő maga azt egész teljében véghez nem vitte. A költészet emberének imént említett vonásaiból egyik közönség figyelmébe ajánlani. Itt adjuk a jö­vőheti játékrendet: Vasárnap, november 25-én bérlet 11- szám. Örtliig párnája. Énekes vígjáték Tóth Kálmántól. Kedden, november 27-én bérlet 12. szám. Fortunio dala. Operette Offenbachtól. Ezt megelőzi. O nem féltékeny. Vígjáték. Csütörtökön, novem­ber 29-én II. bérlet 1-ső szám. Jánus. Csíki Gergely 100 arany pályadíjt nyert leg­újabb színmüve. Szombaton, deczember 1-én bérletszünetben. Ujfalusiné Schubert Emma jétalomjátéka. Ibolya faló. Vígjáték 4 fel­vonásban. Vasárnap, deczember 2-án. A víz­özön. Látványos vígjáték Csepregi Ferencz- től. Uj díszletekkel és jelmezekkel. «Ipolyi Arnold, beszterczebányai püs­pök úr ő méltósága a helybeli ipar- és ke­reskedelmi kör elnökéhez ezen levelet intézte: Tisztelt társulat! Nagy örömömre szolgált értesülnöm az élénk érdekeltség felől, mely- lyel a magyar iparélet történeti kifejlődéséről szóló szerény előadásomat fogadni szívesked­tek. Hozzám intézett megtisztelő elismerésük rám nézve megható jele ama magasabb tö­rekvésnek, melyet hátramaradott hazai iparunk előmozdítása terén nemes társulatuk kifejteni törekszik. Fogadják szíves viszonzásúl társu­latuk könyvtára számára előadásom ide mel­lékelt példányát. Istennek bő áldását óhajtva nemes törekvésökre hazafiúi tisztelettel vágyói Bars-Szent-Kereszteu, 1877. évi nov. 2-án lekötelezett szolgájok Ipoly Arnold besztb. püspök. »Mitől is lehet nyelvrákot kapni. ­| Múlt csütörtökön, nov. 22-én, temették Szé- ' kesfehérvárott a köztiszteletben álló fiatal kereskedőt Guthardt Mórt, ki nyelvrákban halt el. E borzasztó nyavalyának szülő oka, mint minket a családhoz közelálló rokonok bizto­sítanak, nem volt más, mint egy levélboríték. A megboldogúltnak, mint százunk közöl kilenczvenkilencznek azon rósz szokása volt, hogy a levélboríték enyves szélét nyelvével | nedvesítette meg. Hónapokkal ezelőtt szintén ezt tévé, de oly szerencsétlenül, hogy a levél­boríték enyves széle megkarczolta a nyelvét; a seb eleinte fel sem tűnt, de később oly j veszélyessé kezdett lenni, hogy Bécsbe Billroth j egyetemi tanárhoz kellett fordulni, ki az alig ] sejtett okot egyenesen az enyves levélborí- | tékban constatálta. A karczsebből nyelvrák lett és egy szép fiatal íérfiéletnek véget sza- I kított. Ily szomorú előzmények után talán leszokunk a levélbélyeg és levélboríték nya­lásáról ! »Jókai Mór történelmi regény tárának negyedik és ötödik vagyis nov. 19. és decz. 3-ra szóló füzete megjelent „A névtelen vár“ j tartalommal. Ha nem csalnak a jelek, a I vállalat szép pártolásban részesül. *A veszprémi kelme. — Örömmel je lenthetjük t. olvasóinknak, hogy az ország­gyűlési képviselők közt meglehetős kelendő­ségre kapott a veszprémi kelme. Ráth Károly, b. Simonyi Lajos, Mudrony Soma és Lichten­stein József képviselő urak veszprémi kelméből készíttettek Balogh Károly által télikabátot. »Vécsey Benedek, kegyes tanítórendi ta nár Tatában, előfizetési felhívást küldött be hozzánk .Kebelhangok“ czímű költeményeire. Az előfizetési ár 1 frt. »Dicséretes eljárás. - Közönségünk mü veltségéről nem kis tanúbizonyságot tesz az is, hogy a színi előadások alatt a legillemesebbeu viseli magát. A napokban azonban egy férfi ! úgy látszik egy kissé illuminált állapotban nemzet egyiket, a másikat a másik fejtette ki kü- i lönösen; egyik korszak egyre, a másik meg más­ra fordította különösen figyelmét, s igy hozzá­járult a költészeti ember teljes létrehozásához. Nincs is valami bizonyosabb, mint hogy az em­bert, mint költészet tárgyát, sem egyik, sem má­sik nemzet vagy korszak kizárólagos költészeté­ből nem ismerhetjük meg, hanem csakis, ha föl­fogásunk képes a világ-költészet átkarolására. Kizárólag egyik vagy másik nemzetnek költészetéből merített fogalmaink az emberről mindig több vagy kevesebb fogyatkozással lesznek összekötve; tiszta és átszűrt nézeteket erre nézve csak a világköltészetből szívhatunk. Ha merően az ó-kori klaszszikus népek köl­tészetébe mélyedünk el, a külső embernek fölülmulhatlan tökélyfí vonásaival ismerkedünk meg, de nem lesz fogalmunk azon szép lelki tüneményekről, melyek azon költészetnek tu­lajdonai, a hol a belső ember volt különösen a figyelem tárgya. Ha az emberiség férfiúi oldalát akarjuk ismerni, a görög-romai költő­ket lapozgassuk, ha a nőit, akkor az olasz és provencei dalnokokat. így a többi azon vonási illetőleg is, melyet mint a költészet emberének részleteit elmondottunk. A költészeti tevékenységnek erre vagy amarra való irányulása mindig azon nézetek és körülményektől függ, melyek egyik vagy másik korszakban az emberek közt általános fölkaroltatásnak örvendenek. A költészet valami olyszerü légi tünemény, mint déli Olaszország — fata raorganá-ja, mely magasan a légben láttatja azt, a mi a neki megfelelő földi pon­ton az emberek közt végbemegyen. Mikor az ős emberek közt még az elemek voltak azon tévedhetett a színházba és „úgy van,“ „jól beszél,“-féle mosolyt fakasztó közbekiáltások által akart feltűnni, de nyomban kitették a szűrét a közönség helyeslő moraja mellett. *A roncsoló toroklob. — Magánúton ér­tesülünk, hogy Dudaron a roncsoló toroklob óriási pusztítást visz véghez. Egy családban értesülésünk perczeig nehány nap alatt két halál eset és egy fekvő betegség fordúlt elő. Gyors orvosi intézkedésre van szükség. »„Hunyadi-album. - Szathmáry György és György Aladár előfizetési felhívást küldtek be szerkesztőségünkhöz a „Hunyadi-album“-ra, melynek tiszta jövedelme a hunyadmegyei eloláhosodott magyarok visszamagyarosítására fog fordíttatni. Az előfizetési ár 2 frt. *A pénzügyi biztosság útján a soproni kir. pénzügyi igazgatóságtól figyelmeztetést vettünk, hogy külföldi sorsjegyek eladása iránt hírlapunkba hirdetményeket ne igtassunk. He- lyeslőleg veszszük e figyelmeztetést tudomásúl annál is inkább, mert a szó szoros értelmébeu zaklattatva vagyunk a külföldi különösen ham­burgi bankárok levelei által. Erről különben még bővebben is szólunk. »Vajda János előfizetést hirdet „Talál­kozások“ czímű munkájára, melyek budapesti életképet tartalmaznak versekben. Ára 2 frt 20 kr. és a szerzőhöz Budapest, IV. kér., or­szágút 33. sz. a. küldendő. — Hasonlag elő­fizetési felhívást vettünk Hugo Vidor „Egy bűn története“ czímű történeti művére. Ára a 24 ívre terjedő műnek 1 frt 20 kr. és Tettei Nándor és társa üzletébe küldendő. *A balaton-füredi Horváth-ház ügyé­ben. — Hónapokkal ezelőtt volt lapunkban jelezve, hogy a balaton-füredi Horváth-ház ügyében f. év nov. 19-én fog városunkban gyűlés tartatni. Ezen gyűlés csakugyan meg is tartatott nov. 19-én a „Korona“ vendéglő­ben. Eredménye ezen pontokba foglalható össze. A nagy közönség kívánságának lesz elég téve, ha a régi terv a nevezett háznak részvényesek által való megvétele, végkép elejtetik, hanem e helyett a ház a magyar honvédség árvái és özvegyei számára vétetik meg. Hogy ez men­nél előbb lehető legyen, id. Halassy Béla rö­vid idő múlva felhívást fog a közönséghez intézni, melyben a jótékony czél iránti tekin­tetből felkéri a közönséget, hogy tömegesen látogassa Balaton-Füredet és így közvetve a nemes czélt eléretni segélje »Eső. — A rég óhajtott eső megjött; ez lesz a leghathatósabb írtó szer az egerek ellen, melyek már kétségbe ejtő módon alá- üregezték a vetéseket. »Orvosegylet. — Örömmel veszünk tu­domást egy orvosi szaklapnak közléséről, melyben orvosegyletek szervezése ajánltatik. Lapunk olvasói előtt az eszme nem új, az ügy lapunkban nemesak megpendítve, de szakértő orvosok által megvitatva is volt. Az ügy városunkban nem aludt el; mint érte­sülünk, orvosi karunk lassau bár, de mégis jóakaraté törekvéssel dolgozik az eszme keresz­tülvitelén. »Vámosról a katonai karhatalom vissza­vonatván az a községet f. hó 22-én elhagyta. »Gyűlések. — Deczember hó folytán megyénknél az eddigi megállapodások szerint következő gyűlések fognak tartatni: 3-án igazoló, 8-án állandó választmáuyi ülés, 10-én rendkívüli közgyűlés, 11-én közigazgatási bi­zottsági ülés. »Tépés. — E héten szerkesztőségünk Fábián Ferenczné sz. Szegleth Teréz úrnőtől, Szente Janka és Luiza, majd Fodor Emma dolgok, melyek az emberi gondolkodást egészen elfoglalták, akkori időkből az elemek azok, melyek a költészet légi világából délibábsze- rüleg visszatükröződnek. Mikor pedig az em­ber ráért már önmagára is fordítani a figyel­met, akkor ő lett az, mely a különféle kor­szakok költészetében majd erről, majd arról az oldalról mutatkozva mosolyog felénk. Valamint sok egyéb fontos történeti tényt nem bírunk az emberből, mint végleges indokból kimagyarázni, hanem kénytelenek vagyunk valami fönsőbb intéző befolyásra hi­vatkozni, úgy vagyunk azon jelenséggel is, hogy az ember a görögök által lett először a költészet tárgya. A görögöknek, mint európai nemzetnek vérében rejlett-e már az emberiesítő hajlam, s ha igen, honnét vagy hogyan lettek olyanokká, semmi lélektani okoskodás utján nem bírjuk kiböngészni. Majd ismét, hogyha már a görögök az embert oly nagy fölkarol- tatásban részesítették, miért fordították figyel­müket épen csak a külső emberre s nem egy­szersmind a belsőre is; miért épen csak a férfiúra s nem egyszersmind a nőre is, oly kérdés, melyre véglegesen szinte alig vála­szolhatunk most, mint hogy igy lehet az már egy fönsőbb világnak tervében, miszerint a költészeti embernek először is a férfiúsága s evvel együtt a külső tevékenysége alakuljon ki. mig a nő és a belélet kifejtése más idők­és más embereknek legyen rendeltetése. Már ha azután a görög költészetben különösen a férfiúságot és a küléletet látjuk kidomborodva, azt könnyen indokolhatjuk avval, hogy mivel ez magában a görög nemzet életében is igy volt. (Folyt, köv.) Vary Gellért. kisasszonytól és Marton Teréziától nagy csomó tépést, N. N. úrnőtől pedig fehérneműket vet a török sebesültek részére. “Pénz. — Szerkesztőségünk e héten 22 frt és 2 krt. küldött fel a czász. ottomán fő- consuli hivatalhoz. »Közegészség. - A betegforgalom a le­foly héten városunk területén tetemes volt. Az uralkodó kórállapotok közül a még mindig túlsúlylyal bíró légzésszervi bántalmak mellett még a zsábás és csúszós bántalmak érde­melnek említést. Dr. Jischer ‘Béla. Elhaltak nov. 17. — 22. Molnár Antal, 60 éves, tüdősorvadásban; Rosnóczky József, 55 éves, tüdőgümőkórban; Kalmár Katalin, 65 éves, agyhűdésben; Pálfi Erzsébet, 1 hónapos, veleszül. gyengeségben; Kames Mária, 18 éves, agyvelővizenyőben. — Született 2 fiú és 5 leány. »Házasságra lépett nov. 13-án Gergeny Ferencz Veszprémi Teréziával, nov. 19-én Ventzl Mihály Stumpfhauser Máriával, Schup- pan Antal Rauscher Magdolnával, nov. 20-án Galambos István Vörös Annával. Időjárásunk nov. 17. — nov. 24. Nov. 17. Sz. r. — dél. — este borús 4°R. Nov. 18. V. r. ködborús 3° R., dél. borús 4U R., este borús 4° R. Nov. 19. H. r. ködborús 3° R., dél, borús 4° R., este borús 4° R. Nov. 20. K. r. fel­hős 2°R., dél. borúit 6° R., esteborús 5° R., Nov. 21. Sz. r. esős 4° R., dél. esős 4° R., este felhős széllel 4° R. Nov. 22. Cs. r. tisztúló 3S R. dél. napos 10°R., este tiszta 3° R. Nov. 23. P. r. euyheborús 3.° R., dél. esős 6° R., este bo­rús 4° R., Nov. 24. Sz. r. tisztuló 3° R., dél. napos 12° R. Vidéki lapszemle. A „Pápai Lapok“ a megyei önkormányzatról czikkez; elmondja, hogy a megyékben dívott „családi politika“ meg „családi gyöngyélet“ volt okozója annak, hogy a magyar gazdálkodás oly rosa hírbe jött. A „Somogy“ múlt keddi számában Miklós György a megyei tisztújítás megejthetésére azt ajánlja, hogy a főispán a székhelyen egy előértekezletet tartson, melyre minden járásnak háromtagú küldöttsége már magával hozza a járás által ajánlott egyének névsorát, ezt megelőzőleg minden járás azonnal gyűlést tart és megválasztja jelöltjeit. A „Győri Közlöny“ múlt vasárnapi száma elis­merőleg nyilatkozik „Egy lépés előre“ czímű czikké- ben a kormány azon szép intézkedéséről, hogy az or­szág hat tanítónőképezdéjében három tanfolyamból álló munkatanítókipezdéket állított fel a háziipar-munkata- nítás ózdijából. A „Székeofehérvár éí Vidéke“ múlt vasárnapi számában Lörinczfy János közlekedésünk állapotáról czikkezve elmondja az e téren levő bajok szülőokait és végre legczélszerűbbuek tartja, ha az oldalagos útvo­nalakat rézzvényes társaságok építenék ki a költséghez alkalmazott vámozás mellett. A „Széke8fejérvár“ két legutóbbi számában nyílt levelek vannak a szerkesztőhöz intézve, melyek­ben a tisztújítás körül fejti ki M. . . y nézeteit. Ezek közt igen találó ez: Midőn a megye szabad választási jogát gyakorolhatja és mégis selejtes tisztikart vá­laszt: akkor szegénységi bizonyítványt állít ki magá­ról. Amilyen tisztikart választ, olyan lesz közigazgatása, A „Zalai Közlönyében i. t. j. aláírással szól egy czik a vadász-jegyekről ós csalások elhárítása vé­gett kívánja, hogy az illetőnek ne csak neve, de állása, lakhelye, foglalkozása is tétessék ki. A „Vasmegyei Közlöny“ az iparról szól, fejtegeti annak keletkezését és fejlődését, kiemeli hazánk ipará­nak pangását és egyelőre ellenszerül szoros tirsúlást, j önképzést és iparegyleteket ajánl. A „Sopron“ a megyei életről szólva igen talá­lóan jegyzi meg, hogy a közügyekben való élénk rész­vételnek alapja az anyagi jólét és megelégedés, ezek pedig hazánkban mai napság ismeretlen állapotok. A „Zala“ múlt szerdai száma válaszol a „Mun- kás-Heti-Krónika“ szerkesztőjének és igen helyesen kérdésbe teszi, van-e rendszer a nihilismusban Orosz­országban, a communismusban Francziaországban és a vörös internationaléban a Svajczban. Tisztelt collegánk borsót hány a falra, a socialisták azt hiszik, hogy a tár­sadalom keletkezése óta egyedül csak ők fedezték fel a társadalom hiányait és egyedül ők vannak hivatva i azokat jóvátenni, pedig meggondolhatnák, hogy a tár­sadalom javításán oly egyének fáradoztak már, akik- : nél több volt a józan ész és kevesebb a szenvedély, mint ő nálok és mégis vajmi kevés az eredmény. Színház. Szombaton, nov. 17-én telt ház előtt színre került „Samil az oroszok ellen.* A közönség, mely a látványos darabokban meg­szokta a belértéket nem keresni és a decora- tiokra vonatkozó igényeit előre is körülmé­nyeinkhez alkalmazta: elégülten hagyhatta el a színházat, mert míg az igazgató a kiállítás körül minden tőle telhetőt megtett, addig a szereplők szorgalma sem eshetik kifogás alá. Lukácsi (Samil) helyes hanghordozás- és fel­fogással játszott, de a hatást nem kis mérv­ben gyöngítette fejének túlmsredt tartása. Örményi (Vasili Dávid) ma nem találta be magát szerepébe, kissé hideg és mozdulatai­ban nem volt, ment az eröltetettségtői. Szuper (Vasili Feodor) folytonos derültségben tartotta a közönséget. Somogyi Homzsád-ot igen jól alakította, míg Bogdán (Sabakin) az együgyű és hüle közötti válaszfalat nem egyszer át­lépte. Megyeri (Lázár és Mehemed Gazi) ki­fogástalan volt. A női szereplők közül Király Amália (Eszkán) szép és érzéses szavalásáért, Czakó Julia pedig azért érdemli ki dicsére­tünket, hogy hideg szerepébe nem eredmény nélkül iparkodott életet önteni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom