Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-03-25 / 12. szám
29. füzet. Ci'omvell Olivier és az angol forradalom, Ira Nagy István. E mű az angolországi forradalmat megelőző vallási és politikai mozgalmakból indul ki s fokozatosan halad végig mindazon eseményeken, melyek e mozgalmakban történtek. Érdekfeszítőn írja le azon küzdelmeket, melyek az angol szabadság érdekében fáradhat- lan erélylyel folytak. Károly király harczban állott saját népével, hogy magát korlátlan uralkodóvá tegye; de azon férfiakban, kiknek fejében a politikai rajongás a vallásival egyesült, s kik már azon hajó födélzetén valának, mely őket Amerikába kiviendő volt, midőn a kormány a kivándorlást betiltotta, — hatalmas elleneire talált. E férfiak nevei: Pym, Hampden és Cromvel Olivier. Ez utóbbi volt Károly király kivégeztetésének első előmozdítója, s ennek halála után Lord-protector czím alatt gyakorolta a főhatalmat, mígnem a beállott egyenetlenségek által előidézett aggodalom és gyanú a sírba döntötték őt. Országlása alatt Anglia belereje és külső tekintélye nagyban emelkedett. 32. füzet. Lengyelország végnapjai. Irta Aldor Imre. A lengyel nemzetnek, mint a nagy szláv törzs egyik ágának, érdekes történetével találkozunk e könyvecskében. A lengyel királyok országlását s a nevezetesebb eseményeket írván le a szerző, egyszersmind kimutatja, hogy a nemzetek létének alapföltétele a királyok eszélyes uralkodása mellett a népnek nem túlhajtott, de mérsékelt szabadsága, mely nem óhajtja lábbal tapodni az állam fönnállását föltételező törvényeket, nem kíván királya kezéből minden hatalmat magához ragadni, s nem vonja magát ki a közterhek viseléséből. Lengyelország önmagában táplálta föloszlásáuak csiráját, mert nemesei külön-külön kis királyoknak tartván magokat, ellene szegültek a saját érdekeiknek meg nem felelő intézvénveknek; királyaikat minden hatalomtól megfosztották, a jövőbe tekintés nélkül folytonosan viszálykodtak s az idegen befolyásnak szabad tért nyitottak. így nem volt csoda, ha a fortélyos eszű Katalin czárnő fölhasználva a kedvező alkalmat oda működött, hogy a lengyel nemzetet a megkezdett veszélyes úton tovább vezesse s végre azon ösvény szélére juttassa, melyben neve háromszori esés után talán örökös homályba sűlyedett. Mint rendesen a viszálykodók csak akkor látják be tetteiknek helytelenségét, mi- dőu már veszteségük pótolhatatlan, úgy a lengyelek is sötét vakságukban csak akkor kezdőnek látni, mikor már országuk sírba dőlt; bámulatot gerjesztő tevékenységgel igyekeztek most nagy halottjukat életre hívni, de annak szemei az életnek még egy utolsó gyenge sugára által megvilágítva, végkép elhomályosultak, mikor is tompa zúgással tölték be a léget e gyászos szavak: Finis Poloniae. ! A történelem iránt érdeklődők hasznos olvas- j mányra találnak e könyvekben. * A „Petőfi-Társaság lapjáénak 12. száma következő tartalommal bir: Az anyám levele (költemény), E. Kovács Gyulától. — Rendesen így végződik (vig elbeszélés), Lauka Gusztávtól. — A köveshegyi lelkész fia (elbeszélés), : Bodon Józseftől. — Látogatás a lipótmezei Őrültek házában (hetiszemle), Balázs Sándortól. — Mikes Kelemen és hátrahagyott levelei (Tárcza), Abafi Lajostól. — Hugó Victor legújabb könyve. — Színház. — Vegyes. nyelv és irodalom az ilyenféle elemektől már ! megtisztúlt, eszményiesült, és általános emberi j szint öltött magára. A természetnél fogva min- j den nyelvnek vannak nemzeti sajátságai; az | emberi értelem belátása és akaratától függ j azokat eltávolítani s azt megtartani ami általános, ami közérvényü. Épen ez emberi értelemszerűségnek fön- söbb igényei azok, melyekkel szemközt nemcsak a nyelv és irodalom természetes sajátságainak, hanem a táplálék, ruházat s a műveltség egyéb tényezőjének is vereséget kell szenvedni a franczi eljárás szerint. Hiába természete ez I vagy az egyik vagy a másik dolognak, ha az értelem czélszerűbbnek látja azt egyéb mó- I dón alkalmazni, a természet sajáságainak meg kell ez elv előtt hajolni. A természetre legfőbb súlyt fektető angol műveltség hagyja kertjeiben a fákat nőni, amint akarnak, sőt a természetes rendetlenséget még maga is iparkodik előmozdítani, de a franczia kertészet elvei szerint egyenes sort kell a fáknak ké- I pezni s a sövényeknek nem szabad az értelem által kiszabott határon túlcsapni, hanem az olló nyesései szerint alkalmazkodni. Ekkép viszi keresztül az értelem saját belátását a francziáknál mind a táplálékon, mind a ru- i házaton. Az angol azt szereti, ha a nyerseséget jelentő vér csakúgy csicsog fogai közt, midőn az ő — beaf-teak-jét eszi, míg a franczia ízlés e vadállatszerű élvezettel sehogy sem tud megbarátkozni. Szerinte minden falatnak, mely öz emberi szájba kerül, főzés, sütés, lepároTan- és nevelésügy. A házi nevelés. Nincs benne kétség, hogy mindazon bajok csirái, melyek az ember erkölcsi és phy- sicai életét idő előtt kioltják, vagy az életet magára az emberre terhessé téve a társadalomban mutatkozó erkölcsi és anyagi kórtünete- | két eredményezik; a traditionalis elvek, vagyis inkább a teljes elvtelenség kormánya alatt I álló gyermekszobában szívatnak be. Itt van társadalmunk fő baja, ide kell fordítanunk fő figyelmünket. — A gyermek a társadalom fő ! kincse, s minden mi van, mint Dupanloup mondja, ő érette van, s mégis, fájdalom! e mindenből vajmi keveset kap a gyermek. Az I anyák egy része legszentebb kötelességét ; mínden sz.ámbavehető ok nélkül a természet örök törvényei ellen szégyelli, vagy röstelli. j szóval elhanyagolja: gyermekét idegen, szere- tetnélküli, legtöbbnyire aljas bérenczekre bízza, épen azon időben, midőn annak az anyai sze- i retet éltető melegére legnagyobb szüksége | lenne. -- Mások legnagyobb önfeláldozással nevelik gyermekeiket, követve mindenben szivük sugalatát; de az eredmény fáradozásuknak meg nem felel. — Ha valahol, a gyermekek nevelésénél szükséges, hogy tevékenységünket 1 a szív és ész összhangzó működése vezérelje; szükséges, hogy a nevelés az ösztön bilincseiből kibontakozva határozott elvek szerint történjék. Ily elvek népszerű összeállítására vállalkozott Szabó Mihály, tauítóképezdei igazgató, ,A házi nevelés alapelvei* czímfí remek művecskéjében. (Megjelent Szegeden; ára 50 kr.) Távol van tőlünk Moleschott, vagy Vogttal a testi nevelésre helyezni mindent és puszta kávéadagolással nevelni mély gondolkozáséi és rendszeralkotó bölcseszéket: de eltekintve attól, hogy a gyermek élete kezdetben inkább testi, már csak a hasznossági szempontból is helyeselnünk kell szerző eljárását, hogy a testi nevelésre oly nagy súlyt fekLet. Ha valaha, napjainkban van igaza Gulivernek, ki azt kívánja, hogy legyen minden ember jó állat Ha nem tekintjük is azt, hogy a háborúk kimenetele a katonák erején és szívósságán fordul meg; korunkban az élet versenyküzdelme Spenzer Herbert szerint oly erős, hogy a meg- kivántató erőmegfeszítést sérelem nélkül kevesen tudják elviselni. Ezrek törnek meg azon erős nyomás alatt, melynek alá vaunak vetve. Szerző művében a leghelyesebb észszerű elvek vannak e tekintetben letéve, élvezhetőbben mint sok divatos czímű „tanácsadókban a fiatal nőknek vagy fiatal házaspáraknak“ stb. A testi nevelés főelveinek előadása után külön fejezetekben foglalkozni szerzőnk a beszélő tehetség és a szív képzésével; nemkülönben az erkölcsi fogyatkozások körüli eljárással, a fiú és leánykor beálltávali leendőkkel és a házi nevelés sikerének föltételeivel. — Midőn a műben foglalt elveket egytől-egyig elfogadnék, nem mulaszthatjuk el, hogy a kifejezést ne adjunk azon óhajunknak, vajha szerző j művének újabb kiadásánál, mit tekintve korszerűségét mielőbb várunk, egy pontra, melyet most röviden érint nagyobb súlyt fektetne; értjük a „Magna reverentia debetur puero* elvét. Hányszor tapasztaljuk ugyanis, hogy különben gyermekük boldogságát igazán szivükön hordó szülők anélkül, hogy észrevennék, vagy talán mivel azt hiszik, hogy gyermekük őket meg nem érti, ezen elv ellen a legnagyobb hibát követik el. Mi részünkről nagy bajnak tartjuk ugyan ha a gyermek korán megért olyasmit, mit értenie nem lenne szabad; de még nalás, páczolás, vagy akármi egyéb tevékenység által minél inkább meg kell tisztulni attól, ami vad, nyers és durva. Ez elvből származik a franczia konyhának csodálatos finomsága, táplálékainak gyöngédsége és falatjainak omladozó természete. Mint az irodalom eszményei által finomítólag hat vissza az ember beléletének képezésére, úgy kétségkívül a nyers elemektől megszabadított táplálék is. Az emberiesebb érzelmek fejlődésének mindig is hatalmas lépése gyanánt tekinthetjük azt, midőn valahol a tűz, mint a főzés eszköze meghonosodott, mert általa az ember mintegy saját értelmének szerzett érvényt a természet táigyainak nyersesége ellenében. S ez értelem, mely nyelvileg az általános kifejezéseket érvényesítette, a ruházatra sem maradt kihatás nélkül. Hogy a frauczia férfiúi és női ruhák, a bútorok, hintók s más egyebek oly meglepő finomságot tüntetnek íöl, az kiáramlása lehet talán azon nőies és gyöngéd szellemnek, mely a franczia lelkű- lettel oly titokszerű belviszonyban van; de a ruházatnak azon sajátságos jellemvonása, mely a francziák által lépett életbe, vívmánya azon értelemnek, mely nem alkalmazkodik a dolgok természetéhez, hanem azokat idomítja a maga elvei szerint. E sajátságos vonás pedig nem egyéb, mint az öltözékeknek rangot és nemzetiséget magán nem viselő általános természete. A régibb időben minden nemzetnek megvolt a maga öltözete, minden rendű és rangú embernek saját ruházkodási módja. A franczia szellem az általános emberiség gon« | gyobbnak, ha olyant beszélünk előtte, mit értenie nem szabad, de nem is ért. Ezen szavak mint méreg szállanak le gyönge szivébe és ott ! rágódnak, mindaddig mig sok más egyébbel | oly utakon meg nem tudja, melyek erkölcsi | életét egészen tönkre teszik. — Szerettünk volna még olvasni egy fejezetkét a család és ! iskola egymáshoz való viszonyáról, minthogy ennek nem ismerése azon sz.ikla, melyen az | iskolák tevékenysége oly gyakran hajótörést. | szenved. — A rövid de tartalomdús füzetkét I annál melegebben ajánljuk minden szülőnek, ! mennél inkább meg vagyunk győződve arról, hogy szerző jelen viszonyaink között nagyobb I szolgálatot nem tehetett a hazának, mint tett. „A házi nevelés alapél vei *-nek megírásával. HÍREINK. Tisztelt előfizetőinket kérjük, méi- tóztassanak bennünket a következő negyed alatt is nagybecsű pártfogásukkal és szíves rokonszenviikkel megajándékozni. Személyi hírek. — Graef Ede, altábornagy, honvéd-főparancsnoki adlatus ő nagy- méltósága és Henneberg Károly ezredes, lovas dandár-parancsnok urak segédtisztjeikkel együtt a helybelyi honvéd-huszár-ezred megvizsgá lása végett a napokban városunkban időztek, honnan az altábornagy úr tegnap a tizenegyórai vonattal Körmendre Henneberg ezredes úr pedig ma Kutassy Ignácz alezredes úrral Kőszegre utazott a hetedik ezred másik telének megvizsgálása végett. »Köszönetnyilvánítás. — Fogadják barátaim, ismerőseim és az összes gyászoló közönség, kik feledhetlen bolgogúlt atyámnak e hó 19-én történt temetésén részt venni szívesek voltak, köszönetemet. Deutsch Dávid a a maga, anyja és testvérei nevében. 'Hazánkfia külföldön. Mint a „Pester Lloyd* Írja, nemkülönben mint ifi. Kápoch Bándor által értesülünk, ennek unokatestvére Schindler Antal báró (az izr. hitközség nyugdíjazott jegyzőjének, Barnay Ignácznak mostoha fia) San Marino köztársaság nagykövetévé neveztetett ki, székhelye Lyon városa lesz. jGsegezy Gyula, a kolozsvári államta- nítóképezde növendéke, a kolozsvári k. törvényszék által lopás miatt 14 napi fogságra ítéltetett, miért az összes hazai tanítókéfez- dékből kizáratott. Baumert Károly, a saazi gymn. 3. oszt növendéke, erkölcsi romlottság miatt minden osztrák és magyar tanintézetből kizáratott. Az első szalonka. — Amennyire tudó másunkra esett, b. Fiath Ferencz főispán úr Ő méltósága lőtte városunk vadászai közöl az első szalonkát e héten a kökényesi erdőben. »A székesfehérvári püspöki megye 1877- beu üli meg alapítása százados évfordulóját. Ez alkalommal Simor János herczegpritnása egy gyönyörű püspöki pásztorbotot ajándékozott a székesfehérvári székes egyháznak e felírással: „Templo cathedr. Albae Regal, ab erecta sede episcopali Centesimo Joannes Card. .Simor olim ibidem Canonieus.“ Maga az ezüst pásztorbot valóságos műkincs, vakító fényű arany futamatok, kéken ragyogó zománczok és csillogó drágakövek díszesen ékítik azt. A lebilincselt művészek. — Múlt számunkban jeleztük, hogy Komáromi Jenő igazgatása alatt egy nemzetközi művésztársulat van városunkban, mely előadásait márcz. 18. dolatát átvitte a ruházatra is, ahounét szár- i mázott a franczia öltözetnek most már min- ) denütt elterjedt általános természete. Igaz, hogy e jelenség tulajdonkép az emberen kívül levő vívmány, de mégis oly- j szerű valami, mely által tulajdonképen az emberiség eszméje gyarapodott. Közelíteni és társasítani egymással az embereket, oly eljárás, melyet mindenütt föltalálunk ott, ahol a műveltség emberiesítő irányzatát el nem tévesztette. A régi törvényhozók intézvényei között nem egy van, melynek czélja vala az embereket társítani. De minden egyéb népnél nagyobb hivatásszerfíséget tanúsított a franczia mind arra nézve, ami a társas életet illeti. A franczia társaséletnek vívmányai már hazánk földén is meglehetősen meghonosodtak. Ha tudni akarjuk, hogy mik azou társas életi dolgok és jelenetek, melyeket a franczia | műveltségnek köszönünk, csak egy műveltebb ; osztályhoz tartozó és egy földművelő embert j kell összehasonlítanunk. Annak és ennek kör- . nyezete elbeszéli, hogy mi' a franczia és mi J a belföldi szokás. Mi ugyan németnek tartjuk, de mégis a művelt embernek úgy, mint fe- i leségének mindjárt már az egész ruházata franczia. Ezenfölül, ha köszönt, ha feleségével karonfogva megyen, ha ez napernyőt tart föl- keztyűzött kezében, mindannyiszor franczia divatot követ, melyet a nép emberénél nem j találunk. A kaszinó, a biliárd, a tánczvigalom (bál) a méltóságos négyes tánczlejtése mind- ! annyi tényezője a franczia társaséletnek, mely hazai társadalmunk fensőbb rétegeiből sem j kezdi meg. Az első előadáson oly kevesen voltak, hogy a jelenlevők számát alig lehet 28—30-ra tenni; de ezek teljes megelégedéssel távoztak és nem győzték a művészek ügyességét dicsérni. A második előadásra természetesen már többen jelentek meg. kik ha- sonlag elragadtattak a művészi játék által. A művészeknek tervök az volt, hogy két előadásnál többet Veszprémben nem adnak, de a művészi világban is áll az a közmondás, hogy a szegény ember szándékát boldog isten bírja. Amint a művészek a sokszorosan megtapsolt és megujrázott játékukat befejezték, művelt emberhez illő módon elbúcsúztak a közönségtől, mint kik Pápára utaznak: azonban a hallgatóság egyik kedves és szép női tagjának Ransburg Leopoldina úrnőnek azon szerencsés ötlete támadt, hogy a sok kihívás által elfá- j rasztott művészek számára rögtön gyűjtést | rendez és csakugyan az egész jelen volt közön- i ség zajos tapsai és éljenei közt néhány perez ; alatt szép összegecskét gyűjtött össze, melyet í át is nyújtott a művészeknek nem játékuk ju- ; talmáuí, hanem a veszprémi közönség elis- ; mérésének jeléül. E szép és nemes tett annyira I lebilincselte a művészeket, hogy azok utazási szándékukról lemondtak és még két előadást tartottak, mely mind a két esetben telt ház előtt történt. A szép figyelem, melyet neve- i zett úrnő tanúsított, a művészek részéről is viszonoztatott, amennyiben a következő előadás alkalmával Ransburgné egy gyönyörű virág- | csokrot talált a helyén ezen felirattal: „Aus ; Dankbarkeit der liebenswürdigen Dame Frau l von Ransburg von Komáromi und Cárié Troupe.“ Ami magát az előadást illeti, különösen kiemelendő Mr. Cárié csodaszerű jelmez- változása, ki a színpadon egy álló helyében a nélkül, hogy a színpadról eltávozott vagy bármi közeli tárgyhoz nyúlt volna, hétszer változtatta bámulatra méltó gyorsasággal öltözetét, közben négyszer hoszszú uszályos nővé alakulva Jótékonyan hatott Komáromi éneke is különösen magyar népdalai, melyek a szép és erőteljes férfihangon dalolva úgy megrezeg- tették az emberben azt, amit magyar szívnek mondunk, hogy önkénytelenül is eszünkbe jutott, hogy csak nincs a magyar népdalnak párja széles e világon. Miss Lilli szép csengő hangon énekelt angol Chansonetteiben akár összeszidhatott volna e sorok Íróját, oly keve- , set értett azokból. Az utolsó előadás szerdán egyszersmind jótékonyezélú is volt, amennyiben 10 frt jutott a kórház, tíz a jótékony- nőegyletnek. Komáromi és társai a legmeg- hatottabban távoztak körünkből magukkal vive a művészek legszebb jutalmát, elismerésünket, itt hagyva kedves emlékül művészi jó hírne- vöket. »Meghívás - A veszprémi önk. tűzoltó egylet igazgató választmányának f. évi márcz. hó 4-én tartott ülése határozatához képest t. évi április hó 2-án d. e. 10 órakor a polgári társaskör helyiségében tartandó közgyűlésre a a veszprémi önk. tűzoltó egylet alapító-, pártoló- és működő-tagjai ezennel meghivatnák. Tárgyai: az alapszabályok 17-§-a értelmében az évi költségvetés megállapítása, az évi számadások megvizsgálása, jóváhagyása és a pénztárnoki felmentvény. Veszprém, 1877. évi márczius hó 18-án. Jábián Jarenc\, egyl. titkár. »Lakásváltoztatás. - Az ovoda, melyet Kis Fridrika k. a. őszszel vámsunkban megnyitott, a jövő hónaptól kezdve a Biró Sáti- dor-féle házban lesz elhelyezve. A tulajdonosnő ezen választását nagyon helyesnek találjuk, mert a nevezett házban nemcsak elég tág hely lesz az ovoda számára, hanem a ház. hiányzik, mig a nép körében nem élnek e dolgokkal. Hogy a régi magyaros — Ő kegyelme — helyett urazzuk egymást, az ép oly következménye a franczia udvariasságnak, mint az, hogy társas összejöveteleinknél vagy egyebütt a nők iránt a leggyöngédebb figyelmet és előzékenységet tanúsítjuk. E megjegyzésünkkel azonban már a franczia műveltség utolsó vonását huztuk a papírra. Ha még egyebet is akarnánk mondani, akkor világosan kimondott vonásainkat csak homályosabbakká tennők. Sok beszédnek sok az alja, mondja a magyar példabeszéd is. Mint képezi az ember alapját a franczia műveltségnek, mint hat az ki finomítólag a környezetre is, fönnebbi soraink előadták. De midőn utolsó vonásunkkal egyszersmind hazánk földére visszaléptünk, tettük azt azért, hogy mielőtt toliunkat leteszszük, az olvasónak azon kérdést adhassuk föl, vajon az embert kevésbbé méltató germán műveltségtől várhatunk-e mi magyarok többet, vagy pedig az emberiséget éltető franczia műveltségtől .................. Vá rj- Gellért.
