Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-03-11 / 10. szám
két folytonos rettegésben tartották, hibáikat, és jó tulajdonaikat. A hadügyet illetőleg érdekes adatokkal találkozunk e könyvecskében; itt olvashatjuk ugyanis, hogy a régi magyarok ügyesen s az akkori hadi tudománynak megfeleloleg har- czoltak, hogy a dicsőség-, hir-, és zsákmányokéi vágyon kívül harczaikban a vallási fogalmak vezérelték leginkább őket; azt hitték, hogy a megölt ellenségek őket a más világon szolgálni fogják, s hogy ott minden örömet fokozott mértékben fognak élvezni. Azon kegyetlenség, melyet véghezvittek, csak visszatorlás volt, mert történelmi adatok bizonyítják, hogy ellenségeik, ha szerét tehették, minden kigondolható módon kínozták őket. 899-dik évtől 970-ig negyven harczot liarczol- tak és két nagy, valamint egykét jelentéktelen vereségen kívül mindig győzedelmeskedtek. Őseink előtt az irás mestersége sem volt ismeretlen, csak hogy ők nem tollal papirosra Írtak, hanem bizonyos hegyes eszközzel, mely- lyel a betűket fakérgekre vagy egyéb keményebb tárgyakra rótták és pedig jobbról balfelé. Valamint minden nép, úgy őseink is bírtak vallással, mely nálok sokkal kifejlődöt- tebb, tisztább s egyszerűbb volt, mint más pogány népeknél. Egy Istenben hittek, a négy elemet: a tüzet, vizet, földet és levegőt csak tisztelték. Az isteni tisztelet módja imából és áldozatból állott. Papjaikat „táltosoknak nevezték. 31. füzet „Az első magyar király.* * Irta Áldor Imre. Ezen füzet az előbbinek folytatásául a magyarok megtérését a keresztény vallásra írja le. Érdekes adatok-, s egyszerű elbeszélési modorban szemeink elé tárja azon okokat, melyek a magyaroknak megtérését szükségessé tették; keresztül vezet mindazon nevezetesebb eseményeken, melyek a megtérést megelőzték s szépen ecseteli István király fáradozásait a keresztény vallás érdekében. Ezen kevésből is láthatja a t. olvasó, hogy e könyvekből hasznos és minden magyarnak szükséges ismereteket szerezhetni, azért is kívánatos, hogy minél szélesebb körben terjedjenek el. * A „Petőfi-Társaság* lapjának tizedik száma következő érdekes tartalommal bir: A szegény János (költői beszély,) gr. Zichy Gézától. — Kendesen igy végződik (elbeszélés), Lauka Gusztávtól. Egy jó ember (rajz,) ifj. Ábrányi Kornéltól. Heti szemle, Balázs Sándortól. — Újabb irány a bölcsészet terén (tanulmány), Bodnár Zsigmondtól. — Irodalom. „Ifj. Fromont* (a nemzeti színház újdonsága.) — Vegyes. * A „Figyelő“ jeles irodalomtörténeti közlöny márcziusi füzetének tartalma: Csokonai síremléke s a debreczeui tanár-kar, Szilágyi István. — A magyar irodalomtörténet, első reudszeresítői, ifj. Szinnyei József. — Ányos Pál kiadatlan költői levelei, Weiszbarth Károly. — A két Kovács József, K. Hajdú Lajos, Hőke Lajos, Édes Albert, Abafi Lajos. — Tiszavidéki népmondák és babonák, Deák Elek. — Egy paraszt költő, Márki Sándor. A vidéki hírlapirodalom I. Szatmár, Dr. Tom- csányi Imre. Még egyszer Palatich Györgyről, Thali Kálmán. Egy pár észrevétel, Sziládi Áron. — Szerencsi, Nagy István és Kovásznai Sándor levelezéséről, Dr. Kis Áron. Kisfaludy Sándor és az akadémia, Sümegi Kálmán. — Az európai irodalom 1876-ban. — Kazinczy Ferencz levelei Cserei Farkashoz, Horváth Döme. — Az előfizetési ivek irodalomtörténeti jelentőségéről, Győrffy Lajos. A „Magyar Hirmodó* irói Benedek Mihály ref. lelkészt egy munkatárs ajánlatára kérik, Révész Imre. — Irodalomtörténeti repertórium, id. Szinnyei József. * Felhívás küldetett be szerkesztőségünkhöz a „Házi-Ipar lapja* czímtí, havonként kétszer megjelenő folyóirat megrendelésére. Köztudomású dolog, hogy hazánkban az ipar nem áll azon a fokon, melyen a külföldön, habár nálunk nagy mennyiségben meg- 1 vannak mindazon anyagok, melyek az ipar ! fejlesztésére szükségesek. E bajon segíteni s | az ipar emelésére előnyösen ható anyagoknak | hazánkban való földolgoztatását elősegíteni, j czélja a „Házi-ipar lapjáénak. Ismeretterjesztő közleményeket fogunk olvasni e lapban az | iparos foglalkozásról általában, de kivált a házilag űzhető teendőkről, az iparos szellemet hátráltató balitéletekről, hibás szokásokról, az iparkészítmények mikénti értékesíthetéséről, j az iparkészítmények ízléses kiállításáról stb. Megjelenik fél ivén, előfizetési ára egész évre 1 frt., félévre 50 kr. Kiadja a „Központi Háziipar Egylet. Felelős szerkesztő: Kubinyi Lajos. Az előfizetési pénzek a „Házi-ipar lapja* szerkesztő és kiadóhivatalához küldendők: Budapest, Ferenczváros, csillag-utcza 8 sz. HÍREINK. “Gyászhir. Gróf W aldstein László, báró Fiáth Ferencz főispán úr ő méltóságának veje, libitz-bischitzi földbirtokos, f. hó 7-én Prágában meghalt. Nyugodjék békében! “Lemondás. Dr. Tóth Endre, ki zirczi körorvosnak a múlt év végnapjaiban választa- j tott meg, ezen állásáról lemondott. 'Tánczí'üzórke. — A veszprémi izraelita jótékony nőegylet saját pénztára javára szombaton, márczius 3-án, tartotta meg a „Korona* vendéglő nagytermében tánczfűzérkéjét, melyet sikerültnek mondhatunk. — A feljárat, mely fenyő-ágak- és mécsekkel volt díszítve, a rendezőségnek jó ízléséről tanúskodott, valamint a tánczterem is, melynek díszítésénél még a Purinra is volt gondolva, amennyiben az egyes díszítmények központját álarczok képezték. — Amint az egylet elnöknője Altstädter Józsefnó úrnő a terembe lépett, a zenekar a török in- j dűlőt kezdte el játszani, utána a nyitányt a „Paraszt és a költődből, ezután a tánczrend meghatározott darabjait. A pénztár a terembe volt áthelyezve, hol Margalit Ignáczné és Wessel Lipótné úrhölgyek kedves mosolya jutalmazta a felülfizetőket. A legelső francziát 54-, a legutolsót hajnalban 28 pár tánczolta, miből a jelenvoltak szép számára bizton lehet következtetnünk. — A nők, minek igen-igen örülünk, figyelembe véve a meghívó ezen szavait: A füzérke családias lévén, a fényűzés mellőzése kéretik, egyszerűen, de mindamellett ízléssel öltözködve jelentek meg és így az egész tánczfűzérke a legkedélyesebben folyt le és végződött be reggeli 5 órakor. — Nem hagyhatjuk említés nélkül a hiányos világítást, melynek nem annyira a rendezőség, mint talán a terem rósz szellőzése volt az oka és így nincs mit csodálkoznunk, ha a félhomály bizonyos költőies színben tüntette fet az egész szép mulatságot. *A veszprémi izr. nöegylet mindazon nemesszívű adakozóknak, kik a folyó hó 3-án az egylet javára rendezett fűzérke alkalmával felíilfizetéssel hozzájárulni kegyeskedtek, úgyis mindazoknak, kik a jótékony czélú füzérke Nem tudom, vak szerencsének vagy an nak a körülménynek tulajdonítsam-e ezt, mi vei a vendégkönyvbe lakhelyemül Hungary- (Magyarország) bigyesztettem. Annyi áll, hog a magyarok itt is nagy rokonszenvvel talái koznak, s ki hinné ? ezt nagyrészben Kossuth nak köszönjük, kinek tiszteletére nem eg utczát, bányát neveztek el; legalább előtter sokan igen melegen emlékeztek meg róla, büszkén emlegető nem egy, hogy ő szeren esés volt a nagy magyar“ gyújtó szónoklaté hallani. Az egyes családok számára fényesen be rendezett urasági lakosztályok között, melye szintén az első vagy második emeleten fog latnak helyet, nem csak legértékesb fölszere lésénél, de eredetiségénél fogva is külöuö megemlítést érdemel a nászterem (wedding room), e valóságos paradicsom, hová az i házasok szoktak a mézeshetek alatt vonúln A leírhatlan fényre, mely e termekben uralj következtetni lehet abból, miszerint maga mennyezetes ágy két-három ezer forint érték! Égy-egy ilyeu, több teremből álló lakosztál napi díja néhány száz dollár. Aki hallott va laka az amerikaiak mesés gazdagságáról, a épen nem csodálkozik azon állításomon, hog mindig találkoztak köztök elegen, kik ez ék télén árt sem sokallják. Tévednél azonbai nyájas olvasóm, ha azt hinnéd, miként ezt ő mindnyájan feltűnési viszketegből, nyegle fi togtatásból, kihivó kaczérkodásból cselekszil épen nem, hanem — kérlek, ne nevess, mi dőn azt mondom — nyerészkedésből. Példa rá a hires Barnum, kinek new-yorki circusa mellett Sukr, Renz, Carré circusai elbújhatnak. E Jiatvan évet meghaladt vén bohónak az 1874. év szeptember havában kedve kerekedett újra megházasodni, úgy tőn, megnősült, elvett egy fiatal leányt, kivel nem is késett egyik elsőrendű szálloda násztermébe ünnepélyesen bevonulni. Az egész dolgot aztán pergő dobszó mellett kihirdetteté az ámuló világnak, és mondják, hogy ez esemény hasznosabb reclame-ul szolgált neki, mint az éven- kiut majd egy millió forintra rugó összeg, melyet hirdetésekre fordít. Ami oly jól esik, a tisztaság olyan, mintha galambok őrködnének, annak megőrzésén. Minden emelet el van látva tűzoltószerekkel, s hogy a legéberebb elővigyázat mellett is megtörténhető szerencsétlenség mindjárt csirájában elfojtassék, egy őr, kinek tiszte egyúttal a járó-kelőket is szemmel tartani s a vendégek biztonságára ügyelni, éjjel, nappal talpon van, úgy aztán nem egykönnyen fordul elő olyasmi, mi valahol szép Magyar- országon megesett, hol ama tragi-comicus dolog adta elő magát, hogy épen a tűzoltó-tanya válott tűztanyává. Nagy József. létrejöttében és eredményes kivitelében fáradoztak, ezennel őszinte köszönetét fejezi ki. Altstädter M. elnöknő. — Felülfizettek : mélt. báró Fiáth Ferencz 5 frt. Nagys.,Forintos 2 frt. Teindl A. úr 1 frt. Kopácsy Á. 3 frt 90 kr. Wurda M. 1 frt. Kindl B. 2 frt. Balogh K. 1 frt. Főt. Hochmuth 1 frt. Özv. Tuszkau M. 5 frt. Altstädter József 3 írt. Rothauser Mór 2 frt 90 kr. Kadlburger Emil 5 frt. Krausz Armin 1 frt. Buchwald Teréz 3 frt. Stern Antal 2 frt. Gutkard Antal 1 frt. Rosenthal N. 1 frt. Wessel Lipót 2 frt. Margolit J. 2 frt. Weisz Elek 2 frt. Tagleicht M. 1 frt. Deutsch Mór 1 frt Bruck S. 1 frt. Ma- nowill M. 2 frt. Abeles M. 1 fit. Rápoch A. 1 frt. Schön Lipót 1 frt. Neumann Vilmos 50 kr. Béig T). 2 frt. Fürst S. 1 frt. Steiner J. 1 frt. Steiner N. Sárvár 1 fit. Schwartz H. Devecser 1 frt. Schönfeld A. Nyitra 2 frt. Dr. Leuthner 1 frt. Dr. Fischer Béla 2 frt. Dr. Sándorrt 50 kr. Dr. Hoffman 2 frt- Hacker Lajos Kecskemét 1 frt. Schnulzer J. 50 kr, Deutsch L. 1 frt. Ifj. Rápoch 1 írt. Berger Gyula 1 frt. Tuszkau Valdemar 1 frt. Becske 1 frt. Nay Sándor 1 frt. Nay J. 2 frt. Széphegyi Antal 1 frt. Baum 1 frt. Kohn Lajos 1 frt. Hartman M. 1 frt. Rothauser D. 1 írt. *B. Polgár Gyula úr önvédelme a nagy- kanizsai polgármesteri hivatal előtt. Emlékeznek t. olvasóink lapunk 8-ik számából, hogy városi hatóságunk az utolsó jótékony czélú előadás jövedelme ügyében átirt a nagy-kanizsai polgármesteri hivatalhoz. Itt a színigazgató úr önvédelmére oly tanulságos, de épen nem épületes állításokkal lépett fel, melyek nagyon alkalmasak arra, hogy közönségünk a felőle táplált véleményben meg- erősbüljön. Először is elég bátorsággal bírt azt kimondani, hogy ő febr. 15-én a tűzoltó- egylet javára jótékony czélú előadást rendezett; továbbá az igazsággal homlokegyenest ellenkezően azt állította, hogy a polgármester úr az előadás jövedelmének ellenőrzésére hatósági képviselőt nem küldött. Az első állítás czáfolásába nem bocsátkozunk, mivel még a legkisebb normalista gyerek is tudja, hogy február 15-én műkedvelői előadás volt és B. Polgár űr még a rendezés dicsőségét sem tulajdoníthalja magának; erről különben a tűzoltó-egylet adhatna bővebb fölvilágosítást; második állítását azonban határozottan vissza kell utasítanunk, minthogy minden kétséget kizáró forrásból tudjuk, hogy t. Szente Ferencz városi tanácsos úr volt mint hatósági ellenőr kiküldve; arra pedig, hogy a tanácsos úr czélszerűbbnek találta a pénztár fölötti ellen- őrködés helyett a színteremben a jegyeket városi drabant által szedetni, elég okkal bírt azon nem egyszer előfordult esetben, hogy egy helyre a többszöri figyelmeztetések daczára két jegy is adatott ki. Érdekes az önvédelem azon része, melyben a színigazgató úr napi költségekre 35 irtot, a tagok „épen ezen napra“ eső díjazására 45 irtot számítva 18 frt 60 krnyi pénztári deficitet iparkodik feltűntetni. Köszönettel tartozunk a felvilágosításért; eddig ugyanis úgy tudtuk, hogy a színigazgatók jótékony czélú előadásaiknál épen úgy mint a tagok jutalomjátékainál a tagok díját nem szokták a „napi folyó kiadások* közé felvenni. Azon állításra, hogy a deficit egyik oka „a helyi sajtó mostoha bánásmódja* volt, csak azt jegyezzük meg, hogy ennek, ha csakugyan ilyennek lenne mondható, oka meg azon mostoha bánásmód volt, melyben ő a közönséget mintha csak szellemi árvával lett volna dolga, részesítette. Avval, hogy kinél jelentette be a színigazgató úr távozását, vagy a belügyminiszteri engedély szerint, mely hatósági közeggel kellett érintkeznie, itt nem bíbelődünk, hanem egyszerűen constatáljuk, hogy a polgármesteri hivatalban, hol a jótékony czélú előadást bejelentette volt, a jövedelemmel be nem számolt. Különben az ügy továbbbi kifejlődését figyelemmel fogjuk kísérni. «Husvéth János felolvasása. — A helybeli „Ipar- és kereskedelmi kör* helyiségében múlt vasárnap tartotta meg Husvéth János iparos, az általunk is jelzett felolvasást a gyapjúiparról szép számú többnyire iparos hallgatóság előtt. Örülünk, hogy iparosaink nemcsak figyelemmel kisérik a szakmájokba vágó iparágaknak fejlődését hazánkon belül és kivül, hanem törekszenek a fejlődési mozzanatokról magoknak öntudatos ítéletet alkotni. Erről győzött meg bennünket Husvéth János felolvasása, melyet mindvégig figyelemmel és érdekkel hallgattunk. Beszélt a gyapjúnak mint nyers anyagnak termeléséről és hazánk gyapjútermelését úgy tüntette fel, mely mind mennyiségre, mind milyenségre képes a legelső gyapjútermelő országokkal versenyezni. A gyapjúkereskedés érték forgalmát illetőleg pedig kimondja, hogy a gabnaneműek után a gyapjú lehetne a legnevezetesebb kiviteli czikkünk. Végre rövid szemlét tartott a nevezetesebb iparos államok gyapjúfonása és szövése felett. A szorgosan szakszerű és mégis érdekes felolvasást a hallgatók megéljenezték. “Azon tüzeset alkalmával, mely f. hó 2-án Tótvázsonyban dühöngött, mint a leghitelesebb helyről vett tudósításból értesülünk, a Freistädtler Antal-féle uradalom gazdatisztjei fejtették ki a legönfeláldozóbb buzgalmat és így jó részben nekik köszönhető, hogy a romboló elemet megfékezni sikerült. — Fogadják az illető urak nemes tettökért a közelismerés legszebb jutalmát, minek több oldalú felszólításra mi gyenge kifejezést adtunk. 'Műkedvelő társaság. — A helybeli tűzoltó egylet kebelében alakult műkedvelő-társaság feladatául tűzte a közönség mulattatá- sával, az önkéntes tűzoltó-egylet zenekarának felállítását, — a nélkül, hogy azzal a városi közönség áldozatkészsége terheltetnék. — E czélból elhatározta, hogy e tavasz folyamában hat műkedvelői előadást rendez, ezen előadások jövödelméből fogja első rendben a színpadi díszletek megszerzésének költségeit fedezni, a későbbi előadásokból pedig zenekara teljes felállítását, — a helybeli Lövölde-egylet — és i valamely a városi hatóság közbejöttével raeg- : állapítandó városi közezélú intézet segedel- 1 mezését. — Arra nézve, hogy a színpadi díszletek beszerezhetők legyenek, a következő hat színdarab előadására, u. m. „Udvari bolond,“ „Uj világ,“ „Három kalap,“ „Vidor úr,“ „Marquisnő arczképei,“ „Kérők* bérlet nyittatik, minthogy első sorban a színpad felállítása a legfőbb kellék. — Miután a czél, melyet az önk. tűzoltó-egylet által alakított műkedvelő-társaság elérni óhajt, oly nemes, hogy a pártfogás méltán feltehető azon városi közönségről, mely soha sem szokott a közezélú területről áldozatkészségével elmaradni, vagy visszavonulni; reményű, hogy e nemes törekvésében támogatni a nagyérdemű közönség most sem késik, valamint a társulat főfeladata szintén az leend. hogy a kitűzött czélok el- ! érésével — élvezetet szerezve — a megelégedést kiérdemelje. — A jelzett hat színdarabra nyitott bérleti íveken Ludvig János és Tislér Sándor uraknál fogadtatik el az aláírás. Az egyleti bizottság felügyelete mellett a pénztár kezelésével Gergely Antal úr bizatik meg, ki is a befolyandó jövödelmekről annak idejében nyilvános számadást fog a nagyérdemű közönség elé terjeszteni. — A rendelő bizottság. «Öngyilkosság. — Mészáros István, szt.k.-szabadjai illetőségű, 20 éves, szabadságolt tengerész, ismeretlen okból f. hó 8-án Udvardy Lajos úr hosszú útezai lakásán, magát agyonlőtte. «Borvásár. — Örömmel veszünk tudomást azon hasznos mozgalomról, mely hazai, különösen pedig Arad-hegyaljai boraink érdekében az aradi kereskedelmi- és iparkamara kebelében megindult. — A nevezett kamara ugyanis, mint a szerkesztőségünkhöz beküldött meghívásból értesülünk, f. évi ápr. 15. 16. és 17-én Aradon „Arad-hegyaljai borvásárt“ rendez. — Midőn t. olvasóink érdekelt részének figyelmét az ügyre felhívnók, nem mulaszthatjuk el, hogy azon óhajunknak ne adjunk kifejezést, bárha saját vidékünkről is mielőbb regisztrálhatnánk ily örvendetes hírt. A Balaton- vidéki borok megérdemlik, hogy nagyobb méltánylásban részesüljenek; termelőinkre pedig ugyancsak ráférne, hogy fáradságuk- és áldozatuknak több eredményét lássák. «Ingatlanok lefoglalása. — Miután több vámosi lakos ingóságai a nagy adóhátralékokat többé nem fedezik, legközelebb az ingatlanok lefoglalására kerül a sor. Ez a több évi „nem fizetünk* szomorú következménye. «Névváltoztatás. Pápa város tulajdonához tartozó Pinkóczi major neve ezután Pál- háza lesz. Mint halljuk a veszprémi „Zsidó csárda* is megunta régi nevét és azt modernebbel készül felcserélni. *A sülyedt népélet szomorú látképe az, melyet Béla községében Esztergom megye által elrendelt vizsgálat feltárt. Férfiak, nők, legények, hajadouok, de sőt gyermekek is a legmérgesebben megtámadvák a nép vérébe átment syphilis által, mely annyira el van hanyagolva, hogy csaknem az egész Béla községét kórházzá kellne átalakítani, hogy az orvosi gyógykezelés megfeleljen a baj kivána- tainak. (Esztergom.) «Beküldetett. — A magyar ember a j maga kárán szokott ugyan okulni, de úgy magunk közt ennek a különös szabadsággal, vagyon- és személy biztonsággal agyon áldott magyar hazának különféleképen zaklatott fiai közt, vigasztalásul jó lesz feljegyezni, miszerint Győr-Szemerénél gyorsárúként feladott 121 kiló súlyú, üvegekbe s ládába csomagolt bor Szeged-Szőregkig való szállítása belekerül 6 napba és 15 frt 19 krba. Ne csodálkozzunk, ne lamentáljunk tehát, hogy borainkat külföldre nagyobb mennyiségben nem szállítják, mikor a Győrmegyéből Csanádmegyébe szállított csak valamire való bor akója 40 írtba kerül. De még ha sértetlenül, hiány nélkül s a maga valóságában érkezhetnék rendeltetése helyére — nagy szerencse volna. Hogy hol, hol nem de egy üveget, ki is ürítettek, s az üres üveget szépen visszahelyezték; így nyomott aztán a csomag Szőreghen 119 s fél kilót. Szomorú jele hazai viszonyainknak, midőn a tulajdonjog nem respectáltatik. «Örömmel említjük fel, bogy a nagy hóesés daczára is gondosan tisztíttatnak a közlépcsők és járdák, mi kétség kívül kapitányságunk éber őrködésének köszönhető, mely mindent elkövet, hogy a közelismerést magának kivívja. Nincs is szebb jutalma egy köz- hivatalnoknak, mint, ha minden törekvését oda irányozza, hogy a közönség jóléte miben sq szenvedjen hiányt,
