Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-08-19 / 33. szám

1. A magyar olvasás külön tantárgyat nem képez, hanem részint, ilj ismeretek, részint a nyelvtan és némely irodalmi ismeretek elsajátítására szolgál. Különben föladata e tárgynak a tanulóval az olvasást megkedveltetni, hogy magánszorgalomból is hasznos könyveket jól és czélszerü'en tudjon olvasni.

2. oA magyar nyelvtan csak az első osztályban tanítandó czélozván vele, a tanulónak nyelvtani ismereteit föléleszteni, ismételni és amennyire lehet kiegészíteni, hogy hiba nélkül tudjon írni és másnak iratait fölfogni.

3. oA magyar irály folytatását képezi a nyelytannak mintegy gyakorlati részét képezve és csupán a második osztályban tanítatván, előkészítésül szolgál a kereskedelmi levelezéshez is. Föladata a tanulót gondolatainak tiszta, érthető és szabályos kifejezésére szoktatni; ezenkívül az életben előforduló ügyiratok fogalmazására is képesíteni.

4. cA kereskedelmi levelezés csak a harmadik osztályban tanítandó, és mintegy befejezését képezi a kereskedő tanoncz nyelvtani ismereteinek. Föladata a tanulót mindazon különféle levelek fogalmazásával megismertetni, melyek üzletében és .üzleti összeköttetések alkalmából származhatnak.

5. oA földraji mind a három osztályban részint az olvasókönyv nyomán, részint mint önálló tantárgy lesz mívelendő; de úgy, hogy a kereskedelmi mozzanatok is kellőleg tárgyaltassanak. A két alsó osztályban a föld minden ] egyes államának részletes földrajza, a harmadik osztályban a mennyiségtani földrajzból annyi vétetik föl, a mennyi szükséges, hogy a tanuló

a világegyetemről helyes fogalmakat nyerjen.

6. OA történelem, polgári jogok és kö- telésségek. A történelem az első és második osztályban részint az olvasókönyv nyomán, részint mint önálló tantárgy taníttatik. Föladata a tanulót különösen a hazai történelem főbb mozzanataival megismertetni; e mellett figyelem fordítandó az egyetemes történet »főbb eseményeire. Mintegy befejezésül tanítandók a polgári jogok és kötelességekből a legszükségesebb tudnivalók.

7. oA nemzetgazdaság alaptanai csak a fölső osztályban részint az olvasókönyv nyomán részint mint önálló tárgy veendő föl a történelem helyett. Föladata a tanulót a nemzetgazdaság elemeivel megismertetni.

8. Árúisme csak a két alsó osztályban részint az olvasókönyv nyomán, részint önálló tantárgy gyanánt lesz tanítandó. Czélja a tanulót azon árúczikkekkel megismertetni, melyeket a természet három országából nyerhetünk.

9. oA számtani ismeretek a kereskedelmi életnek kellékei; azért mindegyik osztályban elég alaposan és amennyire lehet kimerítőleg tárgyaltatni fognak. Az első osztályban tehát a közönséges és tizedes törtekkel való számítás, uem kevésbbé a méter-mértékkel való megismerkedés leend czélul tíízve; továbbá az egyszerű hármas szabály és az egyszerű kamat- számítás az első osztály nyári félévére maradhat.

A második osztályban az összetett hármasszabály és ennek alapján az összetett kamatszámítások minden nemei rabatt, határidő számítás, társaság és vegyitési szabály lesz tárgyalandó.

A harmadik osztályban az árúszámitások minden nemei (sconto, taraprovisio, agis és disagio, assecuranz stb.) a lánczszabály és ennek alapján a kamatok kamatjai; arany, ezüst és váltószámítások tanítandók oly mértékben, hogy a gyakorlati és kereskedelmi életben előforduló bármelyik számításra a tanoncz a kereskedelmi ismétlő iskolából való kiléptekor előkészítve legyen.

10. oA könyvvitel Csak a 3-ik osztályban tanítandó, üzen tantárgygyal azon czél van összekapcsolva, hogy a tanoncz az egyszerű könyvvitelben annyi jártasságot sajátítson el, miszerint képes legyen megnyílandó üzletét lő- és mellékkönyvekkel jól vezetni11. Váltóisme csak a harmadik osztályban részint az olvasókönyv nyomán, részint a kereskedelmi levelezés ide vágó részének tárgyalásakor, részint önállóan fog taníttatni. Föladata a tanulót a váltóval és a váltójeggyel amennyire lehet, és szükséges mngismertetni.

12. 13. OA német olvasás és a német nyelv. A német olvasás csak a kezdőkkel tekintet nélkül arra, hogy melyik osztályban jár, vétetik elő. Ezen tantárgygyal az lenne elérendő, hogy a magyar ajkú tanuló részint uémetül olvasni, de főképen a német nyelvet érteni tanulja és e mellett a német nyelvtant elsajátítaná. A középső osztály olyan tanulókból állana, kik ugyan az első nehézségeken túlvannak, de még nem tudnak nyelvtanilag hiba nélkül németül beszélni és írni. Ezen osztályban tehát a német nyelvtan gyakorlatilag alkalmazandó lesz. A fölső, vagy haladók osztálya mindazon tanulókat egyesítené, kik a német nyelv és nyelvtanban jártasak. Itt részint német irodalmi termékek megértetése, de főleg német irály begyakorlása képeznék a teendők főpontját.

14. Szépírás tanítására az iskolában idő nem marad; azért e tárgy a tanító útmutatása mellett a tanuló magán szorgalmára bízandó.

C) oA tananyag.

Ezen czím alatt van a részletes tantervben az elősorolt tantárgyak tananyaga mindegyik osztály számára az egész iskolaév tartamára egyes leczkékre fölosztva. Miután ez csak szaklapba való és azért nem általános érdekű, e becses lapokban, melyek jelen dolgozat által amúgy is már nagyon igénybe vétettek, egészen kihagyható.

Csak az legyen itt fölemlítve, hogy tankönyveknek egyelőre ajánlva vannak:

1. Olvasókönyv a haladó felnőttek számára, kiadja a pesti népoktatási kör.

2. A kereskedők kézi könyve irta Dr. Herich Károly.

3. Erdődy földrajza, II. rész.

4. Teleman német olvasó könyvei.

D) Szabályzat.

Ezen czikkben 32. §§- körvonalozza a kereskedelmi ismétlő iskolának rendes fönáll- hatására vonatkozó módozatokat. Ki van benne fejezve, hogy kicsoda tartja főn az iskolát és milyen forrásokhól. E között a városi pénztárból esetleg nyert segélyezés is föl van említve ; továbhá, hogy kik kötelesek ezen iskolába járni. A 3. §! 'határozza, illetőleg javaslatba hozza: „Azon üzletfőnökök tanonczai, kik nem tagjai a kereskedelmi társulatnak, valamint helyben lakó más valakinek gyermekei szintén látogathatják a kereskedelmi ismétlő iskolát, ha ezen szabályzatban érintett kötelességek teljesítésére kötelezik magukat.* *

Az 5. 8. §§. az iskolalátogatás ellenőrzésére vonatkoznak. A 9. 11. §§. a tandíjról szólnak. Javaslatba van hozva a tandíj meny- nyisége és hogy szegónységöket kimutatni biró tanulók szülői a tandíj fél, vagy egész elengedéséért folyamodhatnak a kereskedelmi társulathoz ; ellenben azok, kik nem tagjai a kereskedelmi társulatnak többet fizetni lennének kötelesek.

A 12. és 13. §§. a behatásokra vonatkoznak. Ugyanis még augusztus hónap vége felé, tehát mindig az iskolaév megkezdése előtt, bejelentetnék a tanoncz a társulat t. elnökénél, ki azt esetleg megvizsgálás végett az illető tanítóhoz utasítaná; ettől aztán mi- nősítvényt nyer, mely után a társulat t. pénztárnokánál magát beírathatja lefizetvén az iskoladíj és esetleg a behatási díjt is, mely utóbbi a 31. §. szerint egy, a tanonczok számára szolgáló könyvtár fölállítására fordítta- tik, A beiratási igazolvány az első tanórában fölmutatandó lenne.

A 14. 17. §§. a tanító személyzetről szól. E ponthoz érve nem tagadhatók az. ez irányban fölmerülő nehézségek. Mert, hogy egy tanító hetenkint 12 óráig tanítson, nehezen kívánható, miután ez a mindennapi iskolában való tanítással elfoglalva lévén annak phisikai erejét kimeríthetné. Hogy pedig a t. kereskedelmi társulat egyszerre már kezdetbeu két, vagy három tanerőt alkalmazzon, az meg alig fér össze a társulat anyagi erejével. Azért úgy hiszem, hogy czélszerű lenne jövő tanévre csak az első és második, a reá következő évben a második és harmadik osztályt egyelőre megnyitni. Ezen osztályokat hetenkint 8 órányi oktatás mellett egy tanító vezethetné. Ha ily formán egy turnus le fog járni, az után még egy tanítót lehet alkalmazni, ki állandóan az első osztályban taníthatand. Ezen idő alatt be fog bizonyulni az is, hogy ezen iskola méltó leend-e nagyobb áldozatok hozatalára, illetőleg felsőbb segélyezésre, vagy nem.

A 18. 23. §§• az ismétlő iskola beléle- tére vonatkoznak. A 24. 28. §§. ugyanezen iskola felsőbb hatóságáról szól és az utolsó czikkek a tanító, illetőleg tanítók díjaztatását tartalmazzák.

Nem fejezhetem be ebbeli tanulmányom eredményeinek közlését egy pár, a dolog érdemére vonatkozó megjegyzés nélkül.

Nagyon téves fölfogás azt hinni; ha egy iskola részletes tantervvel bír, akkor annak életrevalósága biztosítva van. Korántsem! A részletes tanterv az iskolai nevelés-oktatásnak czélszerű, a paedagogiai és didaktikai elveknek megfelelő fölosztását tárgyalja; tehát a tanítónak az iskolában, a szellemi és erkölcsi nemesbítés ezen szent műhelyében végzendő munkarészeinek csak megnevezését foglalja magában. A gyakorlati alkalmazás önt belé életet, anélkül holt vár marad.

Az sem járna jobban, ki úgy vélekednék, hogy egy tanterv a legkisebb részleteiben semmiféle módosítás nélkül gyakorlatilag alkalmazható. A legritkább esetben lehetséges az, mert ilyenféle tervezettel úgy járnak, mint egy építkezés tervével. Előre nem látott akadályok és körülmények miatt módosításokat kell rajta végezni, mely tapasztalatok minden esetre a dolog előnyére válhatnak.

A részletes tenterv felől itt említett egyik vagy másik esetleg táplált vélemény nem helyes és föladatának túlbecsüléséhez vezetne. Hanem másrészt fontosságát eléggé méltányolni tanácsos; mert egy részletes tan- terv által határozott tudomást nyerünk az iskolában végzendő dolgok czéijairól. A nevelés-oktatás olyan művészet, melynek gyakorlása a legnagyobb nehézségekkel jár. Nem mint a szobrász élettelen tömeggel, mely vakon enged a mester idomító kezének, vau dolgunk, midőn a leendő embert igazi em- i béri méltóságára emelui akarjuk, hanem a

teremtő által ész- és akarattal megáldott lény képezi az iskola tárgyát, Ezen körülményből aztán származnak az iskolai életnek belső akadályai Ha még a számos, az iskolai működésre befolyó tényezőket veszszük tekintetbe, könnyen megérthető, hogy annál biztosabban érünk eredményt, minél inkább tisztában vagyunk az iskolai munkálatok egyes czéljaival. Es erről nyújt egy részletes tanterv fölvilágosítást, Valamint egy hajó a tengeren mindenféle veszedelemnek van kitéve, ha a hajós az utat nem ismerné, melyen utazásának czéljához juthat, úgy egy iskolának föladata is kocz- káztatva van, ha minden terv nélkül azaz élet hullámzó tengerére bocsáttatik

Igaz, hogy mégis csak a tanító az iskolának lelke; de lélek test nélkül a mennyben élhet, itt a földön nem. Azért egy iskolai élet megteremtetése és föntartása a tanítón kívül még a többi fontos tényezők működését megkívánja.

Midőn a helybeli kereskedelmi társulat a tanonczok számára kereskedelmi ismétlő iskolát nyitott és az egész ügyet atyai pártfogása alá vette, bebizonyító, hogy a haladó kor intő szavának szívesen enged; bizton remélhető tehát, hogy nem fog a kezdetnél megmaradni, hanem a népnevelés oltárán be- mutatandja az áldozatokat, melyeket ezen iskola életrevaló szervezése megkíván. Ha majdan ezen iskola fejlődni fog és virágzásnak indul, hervadhatlan babérkoszorú gyanánt tanúskodni fog a t. társulatnak ez ügyben szerzett érdemeiről.

Készemről pedig, ha jelen közlésemmel porszemnyivel hozzájárultam e kérdés megoldásához, akkor szerencsésnek érzendera magamat. Különben nyilvánosán emeltem szót, hogy ezen fontos kérdés mások által is megbeszéltethessék és győzőn a mi jobb !

Schön Lipót,

föelemi tanító,.

IRODALOM.

Beküldetett szerkesztőségünkhöz a soproni Láhne-féle tan- és nevelőintézetnek értesítője az 1876-77-iki tanévről; ide van mellékelve Vajda Victor „Országos botránya*, megjelent a „Sopronénak 1877. junius 30-ik számában, megvilágítva Lahne Frigyes igazgató, mint a Sopronban egy negyed század óta fennálló evang. tan- és nevelő-intézet- alapítója és tulajdonosa által.

Vajda Victor, „országos botrány “-át átolvastuk Lahne Frigyes ^feleletével együtt, s ba meg vagyunk is győződve az igazgató hazaszeretete- és ügybuzgalmáról, sajnálkozásunkat kell mégis kifejeznünk, hogy a tanügy emberei között ily egyenetlenségek merülnek fel s ha már felmerültek, azok a nyilvánosság elé hozatnak. Nem lehet kétségbe vonnunk, hogy az ilyetén viszályok az illető tanintézet jó hírnevén némi csorbát ejtenek. Sok szülő van, ki oly tan- és nevelő-intézetekbe, hol hasonló esetek fordulhatnak elő, vagy kétkedve, vagy egyáltalában nem is küldi gyermékét s ezt még fel sem lehet róni neki, mert a gyermeke iránti szeretet ösztönzi erre. Az értesítő áttekintése után meggyőződtünk arról, hogy Lahne Frigyes intézetében minden úgy történik, mint oly intézetben, mely a nevelés- tanítás szép czélját átérte, s azt elérni iparkodik; e nézetnek illetékes helyről is az értesítő tartalma szerint, kifejezést adtak. Kívánjuk, hogy a jövőben az intézet zavartalanul működhessék a magyar haza javára.

*

A „Petőfi-Társaság lapja* 7. számának érdekes tartalma: Elemér (költői elbeszélés) Tóth Endrétől. — A sirásó szeretője (rajz) Kárady Antaltól. — Sefcsenko Taras (tanulmány) r.-tól. Báró Eötvös József (tárcza) Bodnár Zsigmondtól. — Egy hős népről Balázs Sándortól. — Irodalom. — Képzőművészet. — Színházi szemle. — Vegyes.

MŰVÉSZET.

Értesítés és fölhívás magán-zongora- és zeneelméleti tanfolyamra.

A mindennapi tapasztalás bizonyítja, hogy napjainkban a zene, különösen pedig a zongora, mint legátalánosabban elterjedt világhangszer oktatása immár mondhatni mel- lőznetlen társadalmi és közművelődési szükségletet képez, s ebből folyólag, míg egyrészt a folyton növekedő kereslet, az éveukint szaporodó tanítványok nagy számával szemközt elégtelenné teszi a valódi szakképzett tanári erőket; másrészt az anyagilag kevésbbé képesített szülőknek majdnem fedetlenné válik zongorát s zenét tanuló gyermekeiket az alapos és rendszeres oktatásban részesíthetni.

Az európai nagyobb városokban e mindennap jobban érezhető szükségen azáltal van már segítve, hogy az állami költségen vagy részvények utján alakult és működő nyilvános zenei tanintézetek mellett, melyek távolról

sem képesek az évenkinti igényletnek megfelelni ; elismert nevű és hitelű zenetanárok közreműködése mellett, czélszerűen beosztott és a lehető legjutányosabb havi-díjakra alapított s hatóságilag s államilag is jóváhagyott magánzenetanintézetek állnak nyitva a nagy közönség számára.

A magyar főváros, habár újabb időben e tekintetben is örvendetes párhuzamos lépést kezd tartani más nagyvárosokkal, ily arányban működő zene-tanintézetei azonban a főváros művelt lakossága számarányához mérten, az igényeket teljesen kielégíteni még mindig nem képesek.

A folyton szaporodó kereslet részbeni kielégítése szempontjából s az okból, hogy főleg a korlátoltabb anyagi eszközökkel rendelkező szülőknek s zenetanulóknak alkalma nyíljék lehetőleg jutányos áron magukat a zongorajátékban s a zenében alaposan s rendszeresen kiművelhetni: f. 1877. évi szeptember hó 1-től kezdve a főváros több elsőrendű zenetanárával szövetkezve, a nagymlgu m. kir. közokt. ministerium s Budapest törvényhatósága által jóváhagyott zongora- és zeneelméleti magán-tanintézetet nyitok, úgy fi-, mint nő-tanítványok számára, kik azonban némi különbség szerint elkülönített osztályokban nyerendnek oktatást.

A tanfolyam egyelőre előkészítő-, közép- és magasabb kimfívelési zongora- s zeneelméleti osztályokra oszlik és 1877. szeptember hó 1-én kezdődik s tart megszakítás nélkül tiz hónapon át junius hó végéig, hol nyilvános vizsgák tartatnak.

A beiratkozás 1877. augusztus 15-én veszi kezdetét, minden nap délelőtt 9-től 12-ig s délután 2 —5 óráig történhetik lakásomon (Gyár-utcza 19. szám alatt).

A tandíj — osztálykülönbség nélkül — havonként 8 forint o. é., mely összeg minden hó első napján előre fizetendő.

A beiratkozás az év folytán bármely hónak bármely napján is történhetik. De ez esetben a havi tandíj az illető hó első napjától számíttatik.

A beiratkozáskor beiratási díj fejében két forint fizetendő az intézet fűtési, világítási s egyéb kiadásai fedezésére.

Zimay László,

az; intézet igazgatója és tulajdonosa.

HÍREINK.

Apostoli királyunk ó Felsége magas

születésének évfordulója tegnap ünnepeltetett meg. A székes-egyházban ünnepélyes hálaistentisztelet tartatott, melyen fényes segédlettel Pribék István őmltsága pontifikáit.. Jelén volt a honvédségi tisztikar, a megyei és városi tisztviselők igen szép száma, az üdvtövéseket az isteni tisztelet alatt a honvédség teljesítette. Délben díszebéd a káptalan több tagjánál kik lelkes pohárköszöntéseket mondtak Ő Felségére, különösen felemlítendő Bezerédy Miklós makári püspök ő méltóságának fenkölt toasztja, melyben kiemeli Ő Felségének trónra léptekor felvett legkorszerűbb jelszavát: Unitis viribus, mert ha áll az, hogy minden magában meghasonlott ország elpusztúl, akkor az egyesített erő annak legjobb óvszere. A jelenvolt díszes vendégkoszorú háromszoros lelkes „éljen* által fejezte ki Ő Felsége magas személye iránti hódoló tiszteletét.

»Személyi hir. — Megyés püspökünkről, Kovács Zsigmond ő excelleutiájáról azon hírt hozta egy fővárosi lap, hogy holnap Szt. István napján tartja meg installatióját. A legil- letékesenb helyen iparkodtunk magunknak in- formatiót szerezni, hol is arról értesültünk, hogy az installatió napja bizonytalan, lehet, hogy rövid idő múlva meglesz, de az sem valószínűtlen, hogy egy vagy két hét múlva. Az installatió különben kizárólag egyházi ünnepély lesz.

"Mérsékelt árú vasúti jegyek. — Folyó évi aug. 20-án Budapesten tartandó Sz. István- ünnepélye alkalmára aug. 18 és 19-én Budapestre igen mérsékelt árú menet- és térti- jegyek adatnak ki a magyar nyugati vasúton.

*A megboldogult Rosos Istvánná teme tése szombaton aug. 11-én d. u. 3 órakor történt meg. A ravatal a felső-sári pusztai úri laknak fekete szőnyeggel bevont egyik termében állíttatott fel. Az egyházi szertartást Pribék István h. püspök úr fényes segédlettel végezte, s a beszerelésnek megtörténtével, a hideg- üamvak a berhidai köztemetőbe szállíttatta« el. A temetésnél a gyászoló családból jelen voltak az utolsó napok súlyát is társaival híven megosztozott, fájdalomtól feldúlt férj, Kosos István, bánattól levert egyetlen leanyuií Izabella, férj. Békássy ivárolyué, az elhunyt által mindig kitüntetóeu kedvelt vő, Bénassy Károly országgy. képviselő s leányuk Izabella, részt vettek még a legközelebbi rokonok ttözől számosán, tágjává Kosos, Késmárk)’, Békássy, Bezerédy, Ányos családoknak. Nagy számmal volt képviselve az értelmiség, a birtokos osztály, közeli és távoli falvakból a nép, raelyuél az elhúnyt jó cselekedeteinek emlékei még sokáig fent maradnak. Jelen volt a nőegyletnek több tagja, s csak-