Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-02-25 / 8. szám

alakuló közgyűlést tart. - Kohn J. L. egy | már 1848-ban boldogult Löw Lipót pápai működése idejében a felvilágosodás és haladás J mellett küzdő derék kereskedő f. hó 16-án j meghalt. Koporsójánál Dr. Klein Mór izr. hitközségi főrabbi gyönyörű hatásos beszédet mondott. Időjárásunk febr 17. — febr. 24. Febr. 17. Sz. r. — dél. napos 6° R., este esős j 4° R. Febr. 18. V. r. borult 3° R, dél. borult 5U R. este szeles 4° R. Febr. 19. H. r. tisztuló 3“ R. dél. napos 11° R., este tiszta 3° R. Febr. j 20. K. r. borús 1° R., dél. félig napos 6° R., este szeles 5° R. Febr. 21. Sz. r. borús 1° R., dél. esős 2° R., este borúit 3° R. Febr. 22. | Cs. r. felhős 29 R-, dél. borús és szeles 6° R., este szeles 3° R. Febr. 23. P. r. szeles 2° R., dél. felhős 3° R., este félborús 2° R. Febr 24. Sz. r. tiszta 0° R., borongó 4° R. *Hetipiaczunk febr. 23-án. — Úgy lát­szik, a böjti szelek meghozták az üzletforga­lom emelkedését; a vidékiek sok oly terményt hoztak, mit hetek óta kénytelenek voltunk nélkülözni. Gabna, burgonya szép mennyiség­ben, knkoricza, sertés, baromfi kevesebb, széna, szalma, szén elég, tűzifa aránylag kevés ho­zatott. Talán már ezentúl kevesbbé fogjuk az üzlet pangását érezni. "Közegészség. Az egészségi állapot a lefolyt héten a múlt hetinél kedvezőbb volt. Az uralkodó kórállapotok közt még mindig a légszervi bántalmak bírnak túlsúlylyal. Ezek mellett első sorban az utóbbi időben nagyobb számban előforduló váltólázak érdemelnek említést. “Dr. Jischer ‘Béla. Elhaltak febr. 16. — 23. Febr. 16-án Pauer Antal, 1 éves, hörg­hurutban; febr. 16-án Eben Rozalia, 2 hetes, hörhurutban; febr. 18-án Spitzer Mária, 6 hetes, hörghurutban; febr. 18 án Stern Dezső, 8 hónapos, vérhiányban; febr. 19-én Molnár Antal, 2 éves, sorvadásban; febr. 21-én Ilapel Mihály, 2 hetes, nehézkór-agyhfídésben; febr. 2-áu Klárik Károly, házikeresztséget élt, vele­született gyengeségben; febr. 23-án Özv. Pink Jánosné, 55 éves, tüdősorvadásbau. — Született 3 fiú és 4 leány. "Házasságra lépett: Baumgarten Mór Berger Fánival. A „Koronádban szállva volt vendégek névsora : Schröder Samu, utazó, Bécs; Márton Pál, birtokos, Vasmegye; Sohlesinger, kereskedő, Bécs; Arnes, utazó, Soprony; Fuchs Samu, esztergályos, Pápa; Uottlib N., kereskedő, Pápa; Berger János, keres­kedő, Pápa ; Baizer, utazó, Bécs ; Máler Károly, ke­reskedő, Bécs; Thümler, kereskedő, Bécs; Abeles, utazó, Prága; Thavon Ferencz, kereskedő, Székes- fehérvár ; Sauer, kereskedő, Devecser; J. v. Baics, magánzó, Budapest; Török Dávid, ügyvéd, Budapest. Különfélék. Élet-halál harcz folyt le az állat- kert párducza és nő oroszlánja közt. A pár- pucz és az oroszlánok szomszédos rekeszekben laktak, elég békésen, minthogy nem férhettek egymáshoz. E rekeszeket felhúzható vasrácso­zatok választják el, melyeket csak tisztogatás alkalmával szoktak felhúzni. A múlt hét egyik napján — mint a ,N. H.“ értesül — a tisz­togató őr az oroszlánokat a párducztól elvá­lasztó rácsozat felhúzó lánczát véletlenül le­lógva feledte. Csakhamar, amint az állatok visszabocsáttattak ketreczeikbe, a nőoroszlán játszani kezdett a lánczczal, fogaival beleka­paszkodva s úgy himbálva magát rajta. A test súlya alatt a könnyen járó rácsajtó mind jobban-jobban emelkedni kezdett, míg végre oly magasra emelkedett, hogy rajta a hím oroszlán a párducz ketreczébe átcsúszhatott. A párducz épen siestát tartott, de a zajra csakhamar felébredt ép azon pillanatban, a midőn az onoszlán rá akart ugrani. Rémülten felugrott, s míg az oroszlán megfordult, a még mindig tárva lévő nyiláson átsuhant az oroszlán ketreczbe, a zajra a nőoroszlán el­bocsátotta a lánczot, a hímoroszlánt a párducz ketreczébe, emezt pedig az oroszlán-ketreczbe zárta. A nőoroszlán azonnal megrohanta a párduczot, mely ide-oda ugrásaival próbált menekülni, s végkétségbeesésében fölkúszott a rekesz legtetejére. De az oroszlán egy ug­rással elérte és lerántotta. Borzasztó küzdelem kezdődött. A párducz kétségbeesetten védte magát, nagy és mély sebeket hasított az oroszlánon, de csakhamar megfojtva élettele­nül terült lábaihoz. E közben a hímoroszlán dühösen és teljes erővel ordítozott, rémülettel töltve el az állatkert összes állatait. Mind­annyian nyugtalankodni, vonítni és ordítni kezdtek. A rémületes zajra az őrök is elő­siettek, de a szegény szép párduczot már halva és széttépve találták. Török küldöttség Budapesten. Konstantinápolyi lapok szerint a török ifjúság komolyan készül a magyar ifjak látogatásának visszaadására s már meg is alakult a küldött- se|> me^r Budapestre jövend. A küldöttek sották, a cs. lyceum és a katonai iskola nö­vendékei. ... Egy orosz ezüst érem van birto­kéban Kunvárj úrnak éremgyüjteményében, “ejyet az oroszok 1849 után a magyarországi hadjárat ^emlékére verettek. Az érem főlapján Következe felírás van orosz nyelven: „Magyar­os Erdélyország lecsendesítésére; 1849.“ — a j viszlapon pedig ó-szláv nyelven a következő szavak állnak: „Velünk az Isten. Értsétek meg pogány ok, és vessétek alá magatokat.“ Amint értesülünk, hazánkban alig birt valaki tudo­mással ez érem felől. Egyetem, melynek- nincsenek tanárai. Jassyban a román egyetemet ott hagyták a tanárok, mert mind a vöröspárthoz tartozván, hogy ennek a pártnak emberei ke­rültek kormányra, mind megtették képviselőnek, meg hivatalnoknak. A tanulóknak át kellett menni Csernoviczba, hogy az ottani egyete­men folytassák tanulmányaikat. Római régiség. Fadd község hatá­rán római mértföldmutatót találtak, mely Ró- mér Flóris régészünk állítása szerint Krisztus születése után a 236 ik évben emeltetett. Uj bibornokok. A pápa legközelebb több bibornokot fog kizevezni. A 9 bibornok- jelölt közt két spanyol, két franczia, két osztrák (a salzburgi és bécsi érsekek) és há­rom olasz van. Alengyelkatholikus papsághoz Kotzebue tábornok Varsóból egy körlevelet intézett, melyben Szibériába száműzetés terhe alatt megtiltja a Jézus szivéhez való imádko­zást, valamint azt is, hogy a litániában az Is­ten anyja lengyelek királynőjének nevezetessék. ; A lengyelek ugyan az istenanyát királynőnek ; hívják, olyan formán, mint nálunk a katholi- j kusok Magyarország védasszonyának. Roppant szerencsétlenség az óczeánon. „Emilia“ a nyílt óczeánon hajó­törést szenvedett és fenékre szállott. — E tengeri hajó a philadelphiai közkiállításról Brazília felé tartott. A kiállított tárgyak azonkívül a brazíliai bizottság tagjai s több' utazó volt rajta. Mind elfúltak, kivéve két hajóslegényt. Ezek megmenekültek. Az egyik hajóslegény épen maradt, de a másik, mihelyt azon hihetetlen tudatra ébredt, hogy már megmenekült, azonnal eszét vesztette. A kárt j egyelőre nem lehet megbecsülni. Egy lelkiismeretlen orvos. Bécs- | ben egy „udvari“ fogorvos egy magyar föld- j birtokosnőnek (nevét nem Írják a lapok) egy­más után 9 fogát húzta ki, miután elhitette vele, hogy egy foga sem használható, s he- [ lyükre mesterségeseket kell tétetnie. A foghú­zások után oly erős vérzés állott be, hogy azt megszüntetni nem lehetett, s a nő elvérzés következtében meghalt. Az orvosi collegium | értesülvén az esetről jelentést tett a hatóság- j nak, mely azonnal, elrendelte a vizsgálatot. A lelkiismeretlen orvos valószínűleg elveszti ! diplomáját. Palestina megvétele. Jeruzsálem földjének megvásárlását újból felvetették. Egy zsidó-bankárokból alakult társulat 200 millió frankot kínált a szultánnak mint vételárt Pa- lestináért; azonban a török császár ez ügyben I eddig még nem határozott. Drágakövek dézsa- és literszámra, j Csermák bécsi tanár e napokban előadást tartott a mesterséges drágakövekről. E szerint azok három osztályba tartoznak: 1. ha a valódi drágakőből mesterséges úton szebb drágakövet csinálunk. 2-or, ha idegen alkat­részekből gyártjuk a drágakövet. 3-or, ha csak úgy készítjük a drágakövet, hogy a va­lódinak csak színével és fényével bírjon, de a | vegyi alkatrészekkel nem vesződtünk. Az első módot ismerték már a régiek is ; igy pl. Nero ötvös a sápadt smaragdot beletette a réz­edénybe, olajjal leöntötte s midőn hetek múlva kivette, a smaragd gyönyörű zöld színt kapott. A rubin égetés által fényesebb, a barna topáz pedig rózsapirossá lesz. Különösen az olasz ékszerészek gyakorolják nagy mérvben a fém­kövek szépítését; sütik-főzik a drágaköveket s ezáltal különféle színt és fényt nyernek. — A mi már most azt illeti, hogy mikép lehet a drágaköveket csinálni, két mód áll előttünk. A régiek hiába keresték a „bölcsek kövét,“ mert nem értették a_ vegytant, pedig a vegytan képezi alapját a drága-kő gyártásnak. Több vegyésznek sikerült például rubint és sma­ragdot dézsaszámra készíteni. A rubin és smaragd nem egyéb, mint megjegeczedett agyag. Ha már most folyóvá teszszük az agyagot és megjegeczítjük, csupa rubint és smaragdot kapunk, csak az a baj, hogy nagyon pirinyók. — A bécsi vegyműhelyben, azt állítja Csermák, a türkiz drágaköveket liter­számra csinálják, melyek ép oly jók, mint a természetesek, mert ugyanazon alkatrészekkel bírnak. A gyémántot, szafirt, rubint és ame- thisztet straszból (ólom-üvegből), tehát idegen alkatrészből utánozzák, de ezek tökéletlenek. Levél a szultán feleségéhez. A szultán felesége belga leány. Neve Cordier Flóra. Fivére egyszerű munkás La Lomiérben, Belgium hennegaui tartományában egy kőszén­telepen. E munkás el akarja adni házikóját, de erre szüksége volna nővére beleegyezésére. Levelet irt már többet nővéréhez, de ez nem kapja meg. Most hát a közönséghez fordul, felkérvén minden tanácsadó embert: hogyan juttathatná ő levelét a szultánná kezeibe ? Hölgy-csatárok. A fólvad nép előtt ; épen nem ismeretlenek a női harczosok, sőt néhutt épen a nőkre hárul a honvédelem j kötelessége. E napokban egy berlini szépség | „egy hü alattvalónő“ aláírásával folyamodványt j intézett a császárhoz, melyben arra kéri, hogy szerveztessen egy „női ezredet“ s küldje el a török csatatérre. Ezáltal, — úgy mond, — helyre volna állítva az egyensúly a nők és férfiak közt, kik az utóbbi porosz-franczia J hadjárat alkalmával elvesztek. Munkát vagy kenyeret. E napok­ban a berlini rendőrség egy munkáscsapatot támadott meg. Be akarta kísérni. A zavarban bizonyos egyének a tömegbe elegyedtek s „munkát vagy kenyeret“ felkiáltással a rendőr­ségre csaptak. — Egy berlini lap szerint a munkás-egylet több tagja feloszlásra bírta a tömeget. — Egy berlini lap szerint a német kormány fizetett bérenczeket tart, kiknek fel­adata a munkás-pártiakat verekedésbe bonyo­lítani a rendőrséggel, hogy ez utón a rendőri és katonai hatalom a munkáspárt politikai vívmányait is megsemmisíthesse. Lázongások és fővételek Japánban. 251 zendülőt fogtak össze a minap Japánban j kiket kényszermunkára Ítéltek. Négy főurat fejvesztésre ítéltek, kik azonban megszöktek s a japáni szokás szerint kivégezték magukat. E szokás abban áll, hogy egész nap dinom- dáuomoznak, este aztán félrevonulnak s föl­metszik a hasukat- — Nem rég kétezer bérlő zendült föl, kik egy adószedőt agyonvertek, s épen azon tervben mozogtak, hogy a tar­tomány kormányzóját klastromba zárják, midőn a császári seregek megjelentek s a zendülést elfojtották. A zendülőket nagyobbára lefejezik. Kutya akadémia. A bécsi kutya­barátok elhatározták, hogy kedveltjeik számára egy intézetet állítanak fel Hietzingben hol a kutyaművészet minden ágában tanfolyam nyít- tatik. A tanonczok teljes ellátásra is felvé­tetnek avagy esak mint bejárók vehetnek részt a leczkeórákbau. Az intézet alapító tagjai közt vannak: Hohenlohe-Warteustein Róza her- czegnő, Stadion-Lobkowitz Ludwiga grófnő, gr. Wilczek János, gr. Kinczky Rudolf, gr, Eszterházy Miklós, gr. Kinsky Károly stb. * Uj különlegességi szivarok. A m. kir. pénzügyminisztérium a hivatalos lap mai számúbaa tudatja, miszerint a budapesti, pozsonyi, soproni és nagy-kanizsai m. kir. különlegességi árudáknál legközelebb új kü­lönlegességi szivarkanemek fognak árúba bo­csáttatni, következő árakon: La Conquette (a hódítás) szivarkák, 50 dbja 1 frt 25 kr., —■ 10 dbja 28 kr.; la Favorite (a kedvencz) szivarkák, 50 dbja 1 frt 75 kr., — 10 dbja 38 kr.; la force (az erő) szivarkák, 50 dbja 1 frt 50 kr., — 10 dbja 33 kr.; és la Fleur (a virág) szivarkák, 50 dbja 1 frt 75 kr., — 10 dbja 38 kr. — Ezen szivarkanemek gyár­tásának előrehaladásával az eladás a többi m. kir. dohány- és szivar különlegességi áru- dákra is ki fog terjesztetni. Rövid hírek. A fővárosban a kanyaró oly nagy mérv­ben kezd terjedni, hogy egyes iskolákban az előadást be kellett szűntetni. — A Béga csatorna töltése 15 meter szélességben kisza­kadt s Ó-Telek és Tamásfalva községek hatá­rait elöntötte. — A hadsereg mozgósításának előjeléül tekinthető az is, hogy a hadügymi­nisztérium markotányosokról kezd gondoskodni. — A bécsi „Komische Oper“ dobra került. — Hmsoncz város emléket állít fel piaczán a 49-ben ott elesett honvédek emlékére. — A Dunagőzhajózási társulat Szamoson gőzhajózást szándékozik indítani. — Koustantiuápolyi hírek szerint Batak mellett a gyakorlat alkal­mával egy Krupp ágyú szétrobbant, de sze­rencsétlenség nem történt. — Brüsselben egy szavazáshoz való gép van felállítva, mely nem csak a szavazás ügyetlenségét, de a szavazat titkát is megőrzi. — Patti Adelina elvált férjétől. — Zubovics egy készüléket talált fel, mely lehetővé teszi a lovasságnak a mé­lyebb folyókon való átkelést. Színi szemle. Szombaton, febr. 17-én ki volt tűzve „A bujdosó kurucz“ de közönségünk annyira megutálta a színigazgató szennyes űzelmeit, hogy feléje sem ment a színháznak és így szégyenszemre el kellett maradni az elő­adásnak. Vasárnap, febr. 18-án: A toloncz. Az igazgató úr múltkori tapintatlan eljárása foly­tán vajmi kevés közönség előtt (az u. n. va­sárnapi publicumot | figyelembe nem véve) folyt le az előadás, mely nem volt eléggé összevágó; ez utóbbi körülmény azonban aligha tűnt fel valami kirívónak a kis számú nézők nagyobb része előtt. Legelőbb a czím- szerepet játszott Örsinéről kell szólanunk, kinél amennyire elmosódtak az énekrészek, ép annyira kitűnt a szabatos, gondos drámai játék. Viszont Örsinek játékában a sikerült ének mellett nem volt elég egyöntetűség. Ördög sárát P. Polgárnő helyett Viharné adta s, bár alakja nem volt e nem is számára való körű szerephez, a többi szereplőkhez mérten teljesen kielégítő a kívánalmakat. Kisfaludinét Krízsa szerepében elismerésünk illeti, mit B. Polgártól (Mravcsák) sem tagadhatni el, ki ez este meggyőződhetett arról, hogy komédiázás nélkül is kilehet elégíteni úgyis nagyon sze­rény igényű közönségünket. Azonban komé- diázni eleget komédiázott Vihar, ki Polgár Fánival teljesen tönkre tette a II. felvonás énekes jelenetét. Inkább rövidített volna ezen is a rendezőség, miként igen helyesen rövi- : dített az utolsó felvonáson. * Kedden, febr. 20-án Örsi Gusztáv és i Orsiné Somogyi Borcsa jutalomjátékául, Szig­ligetinek „Vid és a hadúrimádó pogány magyarok“ czírnű drámája adatott. Az egész előadás összevágó volt. Örsiné (Hulla), kit a jelen volt közönség két díszes koszorúval tisztelt meg, az egész előadás menetén ke­resztül szépen játszott. Örsi (Vid) jól alakított s megérdemelte azon tapsokat, melyekkel a közönség őt kitüntetni iparkodott. A többi szereplők közöl különösen ki kell emelnünk Pestit (Telegdi Csanád), kinek két jelenete valóban szépen sikerült, és Halmait (Vata), ki az atya fájdalmát jól adta- — Viharné (Tuba) és Károlyiné (Rejtike) jól játszottak, j de a búcsúzásnál túlzásba mentek át. Örsi Aranka bátran és szépen szavalt. Balázsi (Jenő) nála már megszokott közönnyel játszott. A jelzett szerepcserén kívül, nem tudjuk, mi okból, még kettő volt. Közönség szép szám- ! mai volt jelen. I Szerdán febr. 2l-én Lukácsi S. irány- korrajza a „Zsidó apácza“ „Ábrahám a zsidó­bölcs és Lévi a bolygó zsidó, vagy H. József császár és a vallásszabadság“ czím alatt került színre mint a helybeli kisdedovoda és kórház javára szánt jótékony czélú előadás és egy­szersmind utolsó előadás. — Természete az némely embernek, hogy a jövővel nem gondol vagy önteltségből, vagy könnyelműségből, vagy mivel a jelen horderejét felfogni nem képes. így tett B. Polgár Gyula színigazgató úr is, de csalódott számításában; tönkre tette Veszprémben jövőjét anélkül, hogy a jelen előnyeit élvezte volna. — Nem működött városunkban színtársulat, mely a közönséggel szemben annyit engedett volna meg magának, mint B. Polgár Gyula úr az utóbbi időkben; nem, mely a város körülményeit, a socialis viszonyokat oly kevés figyelemre méltatta i volna, mint ő. Fagy mi czélja lehetett a fent j említett színdarab előadásának oly helyen, hol a különféle felekezetek között a békét az egymásiránti kölcsönös tisztelet, egymás jogai­nak és érdemeinek kölcsönös méltánylása tartja fen ? mi czélja lehetett oly helyen, hol a színtársulatot minden osztály, különbség nélkül, talán érdemén felül pártolta ? Ha csak az nem, hogy Polgár úr magát utoljára is kedvencz zsidóalakításában mutassa be. Ha ez volt, czélját ugyan elérte, győzött, de győ­zelme felér bármely csatavesztéssel; könnyűvé tette a közönségnek a tőle való elválást; elvágta maga előtt a Veszprémbe visszavezető utat. — Nem hiszszük ugyanis, hogy közön­ségünknek a színházat pártoló része valami különös hajlamot érezne magában Polgár úr czéljait még egyszer előmozdítani. Mielőtt az előadásra térnénk át „vale“ — képen csak azt mondjuk Polgár úrnak: Jusson eszébe, hogyha kevésbbé elnéző és kevésbbé áldozatkész kö­zönséggel lesz dolga, Veszprém, mely a log- szomorúbb viszonyok között úgy pártolta őt, mint a közelmúltban egy színtársulatot sem, de melynek pártolását ő semmivel sem ipar­kodott viszonozni. Magáról az előadásról szólva különösen ki kell emelnünk Örsinét, (Judit), Pestit (Ábrabára), Viharáét (Celléne) és Károlyinét

Next

/
Oldalképek
Tartalom