Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-02-25 / 8. szám
Melléklet a „VESZPRÉM“ 8-ik számához. Nevelésügy. Jellem és jellemképzés. I. Motto: Minden emberi nagyság alapja a jellem, ez a kebelben rejlő titkos tulajdon s erő, mely mint a láthatatlan gyökér a terebély- fát, fentartja díszében az egész embert.. . ,** Tompa M. „Valamint az ész csak relatív, úgy ajellem absolut becsesei bír.“ ^Gondolatok. (Eötvös.) Jellem e világ első nagybatalmassága. Valódilag nemes nyilvánulásaiban a leg- magasztosabb alakban tünteti elénk az ember lényét, mert azt tiszta méltóságában mulatja föl. A valódilag kitűnő egyének — bárminő pályára rendelte is végzetölc — ha ugyan iparkodók, feddhetetlenek; magasztos elvtől, tiszta szándéktól lelkesíttetnek, mindenkit hódolatra gerjesztenek maguk iránt Szavaiknak mintegy ösztönszerűleg hitelt aduuk, bennök bízunk és oly igen óhajtanók őket utánozni. Jólétünk vállaikon nyugszik, ha kidőlnének oldalunk mellől, még csak élni sem volna érdemes. A lángész inkább bámulatra gyulaszt, de a jellem tiszteletreméltó tekintélyt vív ki. Amaz főleg az agy, emez egyenesen a szív hatalmának eredménye, mi ez életben csakugyan fölényt gyakorol. A lángeszű emberek a társadalomban képviselik az észt, a jelle- mesek pedig annak lelkiismerete gyanánt tekinthetők, s míg amazokat bámulva csodáljuk, ezeket szívesebben követjük. Emberi lényünk dicskoronája a jellem, Ennél már értékesebb tulajdont nem szerezhetünk, amenyiben a közvélemény előtt a legszilárdabb álláspontra helyez ; megnemesít és dicsőít bármiféle társadalmi helyzetet is. Nagyobb uralmat gyakorolj mint az anyagi jólét. Folyvást érezhető befolyást eredményez, mert híven kipróbált becsületességből, nyíltságból s állhatatosságból sarjadzik ki, pedig főképen ezen tulajdonságok biztosítják a közbizalmat s szilárdítják a valódi megtiszteltetést. Emberi lényünk legnemesebb alkatrésze a j el 1 em. Ez az egyéniségben megtestesült lényeg. Jellemes emberek alkotják a társadalomnak nem csak lelldismeretét, de minden helyesen kormányzott államban azok képezik annak leghatalmasabb mozgató erőit, mert a világot főleg erkölcsi tulajdonok kormányozzák. A halhatatlan Deák Ferenczben nem csodáltuk a genialis államférfiút, a mély gondolkozót, a teremtő lángészt, a kitűnő embert, mint inkább a tiszta és szeplőtlen jellemet. A mondottak után bárki is el fogja ismerni a jellem nagyhorderejűségét és annak hatalmas befolyását a társadalom- és az államra nézve, mit még később példákkal is ki fogunk mutatni — at. olvasó nem veszi tőlünk zokon, ha ezen fogalom „jellem“ mélyebb fejtegetésébe bocsátkozunk és ezen gyönyörű tulajdonság elsajátítására illetőleg magasabb kimívelésére, gyenge tehetségünkhöz képest — némi útmutatást adni bátorkodunk. Feuchtersieben a jellemet teljesen kiképzett akaratnak magyarázza. Ezen definitió természetesen nem beffí- szeriut értelmezendő. Mert, mivel nincs egy ember sem, kinek jellemképzettsége tökéletességre igényt tarthatna, tehát nem is volna senki, kit jellemnek lehetne nevezni. Annyi azonban bizonyos, hogy ezen czi- met egy embernek annál nagyobb joggal lehet adni, minél jobban ki van művelve akarata. Hogy ezen fogalomhoz „jellem“ minél közelebb jöjjünk, legczélszerííbb lesz, ha ezen szót átalános jelentésébe foglaljuk. E szerint jellem alatt értendő az, mi egyik személyt vagy' tárgyat más személytől vagy tárgytól megkülönbözteti, mi egy tárgy tulajdona, neki egy határozott könnyen felismerhető bélyeget ad; Egy tárgy jellemének megjelölésére természetesen olyan jeleket kell választani, melyek nem^ mulandók és véletlenek, hanem állandók és lényegesek. így pl. a hó, mely télen a mezőkön fekszik, nem tekinthető egy vidék jellemző jeléül, mert a hó csak időnként borítja el a vidéket. Ellenben gyakran lehet egy vidék hegyes, homokos, mocsáros jelleméről szólani, mert hegyek, mocsárok, homokos föld lényeges vagy legalább állandó jelek. így a fekete szín egy szerecseunek ckarakteristikus jele, de nem egy feketére kent európainak. Egy embernek jelleme gondolkodásmódjának eredménye. De' a gondolkozási módot nem lehet közvetlenül, hanem csak annyiban megismerni, amennyiben az tettekben nyilvánul. Mondhatjuk tehát, egy embernek jelleme cselekvéseiben mutatkozik. ‘Mivel tehát minden ember különbség nélkül valahogyan cselekszik, nyeten általános értelemben mindenki bir jellemmel. f™„~/alamillt. e%y tölgyfa a másikka fenyőfa a másikkal teljesen nem egye lehet minden tölgyfának, minden fen' megvan a közös jele, mely azt más ’ tartozó fiitól megkülönbözteti; ép úgy nem egyenlő egy embernek gondolkodásmódja sem a másikéval. Tehát annyiféle jellem, aháuy- féle az ember. Pontosabb megjelölésére a szótár szegény. A finomabb különbségektől eltekintve bizonyos főjelek szerint nagyobb csoportokba foglaljuk össze. Ha pl. látjuk, hogy egy embernek cselekvése határozott külső körülményektől független, minden akadály mellett hiba nélküli bélyeggel bír, akkor őt felruházzuk ezen tulajdonsággal: „szilárd jellem.“ Ha az ellenkezőt veszszük észre, akkor róla mondjuk: „gyönge jellem.“ A szilárd jellemű egyén ki meri mondani az igazságot még akkor is, ha az nincs a nép szája ízére. Talán senki sem állott elő egész nemzetével szemben oly keserű igazságokkal, mint Széchenyi István és mégis mint a „Pesti Hírlap“ 1846-ik évi April 5 ki számában olvassuk: ő volt „az a pártokon kiviil álló fényes egyéniség, ki nevének hitelét épen az által alapította meg, mert megállotta függetlenül helyét esőben és napfényben s a sokaság sárgulacsait és a nemsokaság töviseit egyenlő kebellel fogadta.“ Széchenyi iránt á tömeg nem is mutatott soha szolgai vagy őrjöngő bálványimádást. Felsősé- ; gét elismerte, útmutatásait követé, intéseit | meghallgatta ___inkább bízott benne, mint J hi tt a gyanúsítóknak; — ilyen vala Széchenyi j népszerűsége,“ (Ke,meny Zsigmond tanulmá- | nyai I. k. 340. 1.) És minek köszönhető mindezt ? — szilárd jellemének. Ha egy embernek cselekvései nem elegendő alapos indokoktól vezényeltetnek, akkor elnevezzük jellemét „kislelkűnek*, ellenkező esetben „nemeslelkű“. Ha egy ember a legbajosabb körülmények, a legnagyobb veszélyek közepette rettenthetlenül és állhatatosan alapelvei szerint cselekszik, akkor neki a „hősi jeliemet“ tulajdonítjuk. A magyar történelem is gazdag hősi jellemekben, mint pl. Mátyás király, Kemény Simon, Zrínyi Iloua stb. Hogy valaki szilárd jellemmel bírjon, ahhoz csak erős és következetes akárat kell, mit egy barbár, egy zsarnok, egy önző, egy szörny is bírhat. Párosul még erős és következetes akarattal humanitás és nemeslelkűség, akkor szármázik az, mit „nemes“ jellemnek neveznek, a legszebb czím, melylyel egy ember bírhat. És ki érdemelte meg méltóbban ezen j czímet, ha nem Deák Ferencz ?! De régibb történelmünkből is emelked- j nek ki egyes magasztos alakok, kik nemes, tiszta, szeplőtlen jellemmel birtak. Ott tűnik fel mindjárt a hős Hunyady János : szigorú igazságszeretete, tántoríthatlan egyenessége, fáradhatlan szorgalma kipótolta nevelése hiányait. A tudományokban, sőt még a deák nyelvben is járatlan bajnokot., kik őt ismerték és elfogulás nélkül tekinték, tisztelték és szerették. Igen, mert szilárd jelleméhez emberi szenvedélyek és gyengeségek csak kevéssé, bűnök épen nem térközének. (Hunyadiak kora. II. k. 447. 1.) Bizony! ha történetét olvassuk, arról győződhetünk meg, hogy nála is épen úgy, mint az emberiség vezéroszlopainál a nagyságot nem csak a lángész, mély értelem vagy gyakorlati ügyesség alkoták, de hatalmas tényezője volt annak a tiszta becsület, fedd- hetien élet, az igazságnak és kötelességnek magasztos érzete, egy szóval: a valódi nemes jellem. Igen találóan mondja a „Gondolatok“ írója : „niucs szerencsétlenebb, sőt néha alább való teremtés a világon, mint nagy ész, melynek a jellem meg nem felel.“ Akadunk olyan emberre, ki a körülmények és pillanatnyi szeszélyek szerint majd jól, majd roszul cselekszik, és cselekvésében minden határozott irány hiányzik, akkor őt „jellemtelennek“ nevezzük és joggal. Szűkebb értelemben csak akkor nevezhetünk egy embert „jellemnek“, ha cselekvéseinek egy határozott, lényegében egyenlően maradandó bélyege és állandó sajátsága van. Ez pedig csak oly embereknél az eset, kik alapelvek szerint cselekesznek. Elfogad- hatlanok ezen alapelvek vagy az ész és erkölcstörvények által méltányoltatnak-e, itt nem jő tekintetbe. A fődolog mindig az marad, hogy cselekvéseiben bizonyos határozott irányt kövessen. így pl. az alapelv, mindeu körülmények és viszonyok közt saját előnyét keresni, bizonyára megvetendő, még sem lehet egy olyan egyéntől, ki mindentől eltekintve, ezen alapelvek szerint cselekszik, a „jellemet“ megtagadni. Szerencsére ilyen absolut bélyegű önzők igen gyéren fordulnak elő, valamint ritkák olyan jellemek is, kik cselekvéseikben magukat egyedül előirott erkölcstörvényektól vezettetnék. Az emberek túlnyomó része, kik általában jellemmel bírnak, mérsékelt egois- musnak hódolnak, vagy amint venni akarjuk, egy mérsékelt moralismusuak. Az egyik rész ezen alapelvet követi! Tégy, mennyiben az a becsülettel s lelkiismerettel megegyezik, mindent, mi a te és tieidnek előnyére válik, és kerülj mindent, mi tekintélyednek az embereknél ártana. A másik pedig: Cselekedjél kötelesség szerint, de önmagunkról se feledkezzünk meg. Ezen alapelvek a praxisban igen kiterjeszthetők és valóban az úgynevezett „közönséges, rendes : (ordentlich) embereknek 99-ik része ezen keretbe foglalható. — Csak abban különböznek egymástól, hogy egyeseknél vagy az egoistikus azaz erkölcsi motivum a mérvadó. Olyan emberek, kik saját érdekűket teljesen megtagadják és csak eszmékért élnek, minden időben ritkák voltak. A viszonyokhoz képest vagy ábrándozóknak, vagy fanatikusoknak, vagy bolondoknak nevezik. Jreund Sámuel, főtanító. MŰVÉSZET. Budapesten május elsején meg fog nyilni a nemzetközi festmény-kiállítás a sugárúti művészeti palotában. A hazai művészek legnagyobb része mellett képviselve lesznek a belga, franczia, olasz, német stb. festészek is. ♦ Pablo de Sarasate, miként említők, Kolozsvárott fog föllépni. E hegedűművészről a H—r után következő életrajzot állíthatunk össze röviden. Pablo de S. született Sara- ' gossában karácsony estéjén 1846. — 10 éves korában már bámult tehetség volt, kit Izabella királynő nagy tisztelet - díj mellett 25,000 ! frankos ó-olasz hegedűvel ajándékozott meg. I Párisban elvégezvén tanulmányait, beutazta Amerikát, Indiát, Németországot, Ausztriát, Mindenütt nagy sensatiót keltett. •4* Sand Györgynek, a híres nő-regényirónak Párisban valószínűleg az Odeon-tóreu szobrot fognak emelni; a szobor-bizottság tagjai közt vannak Hugo Victor s Louis Blanc is. * Bulyovszky Lilla asszony a „Székesfe- jérvár“ szerint felgyógyult már s nem sokára föl is fog lépni az általa annyira pártolt székesfehérvári színházban. — Soldosné jövő hó 15-én Győrbe megy vendégszerepelni. * Megint egy népszínmű. Kassán „Zsandár és csárdás“ czímíí népszínművet hoznak színre, mely a zsandárkorszakot öleli fel. A hír jobbnak mondja az eddigi silányságoknál, melyek csakugyan gomba-módra szaporodtak. * Mostanában, midőn Donadio Bianca nagy ovatiók között aratja habárait Kolozsvárott, ismét érdekes estéi lesznek a népszínháznak, melynek igazgatósága Patti Adélt nyerte meg. Ugyancsak Budapesten először Donadio Bianca fogja bemutatni Massenak „Pál és Virginia“ czímfí dalművét, miként a H—r értesít. * Mosenthal Salamon, német költő és színműíró meghalt. Mosenthal Salamon Herman 1821. jan. 14-én született Kasselban; ott végezte gymnasiumi tanulmányait, majd 1840—42-ben természettudományokkal foglalkozott. — A doktorságot 1842-ben nyerte s aztán Bécsbe jött, hol 1851-ben levéltárnok lett az osztrák közoktatási minisztériumban. Mosenthal főleg a drámai téren tett szert fényes hírnévre; műveit ragyogó nyelv, festői és költői effectus, ügyesen alkalmazott ellentétek jellemzik. Kiválóbb művei: (Deborah, Sonnenwendhof, Die deutschen Komödianten stb.) angol, olasz, dán, cseh nyelvre le vannak fordítva. Magyarra szintén több műve lefor- díttatott. Mosenthal 1876-ban egy kötet lyrai költeményt is adott ki, s több opera-szöveget írt legutóbb Goldmark „Sába királynője“-hez. „B. N.« IRODALOM. Uj könyvek. A Franklin-Társulat Budapesten ismét nehány, kiadásában újabban megjelent s igen csinosan kiállított könyvet küldött be szerkesztőségünknek, még pedig : „Közhasznú családi könyvtár.“ 16 -18. füzetei. Egy-egy fűzet ára 40 kr. 16. füzet. „Az anyák könyve.“ A gyermek első nevelésének legfontosabb kérdéseiről. Irta Dr. Riecke G. A Fordította K. Be- uiczky Irma. 17. füzet. „A nők apró kötelmei“ s ezek fontossága az életben. Irta K. Beniczky Irma. 18. füzet. „Babonaság a salonban.“ Irta K. Beniczky Irma. „Falusi könyvtár.“ 22. füzet. A mező- és kert-gazdaságra káros rovarok ismertetése és azok irtásmódja. Irta Dr. Nyáry Ferencz. Számos fametszetű ábrával. Ára fűzve 50 kr. „Jókai Mór munkái-“ 100. füzet. Népszerű kiadás. Elbeszélések. (Két menyegző. — A vérontás angyala. — Petőfi - A magyar úr Amerikában. — A hosszuhajú hölgy.) Ára fűzve 40 kr, „Olcsó könyvtár.* 28—35. füzetei. 28. füzet. „Stifter Adalbert. Brigitta.“ Beszély. Németből ford. B. J. Ára fűzve 20 kr. 29. füzet. „Gauthier Théophile. A lejek csere. Reg Fancz. ford. Szekula Gyula. Ara fűzve 30 kr. 30. füzet. „Macaulay T. B. Byron.“ Angolból fordította B. P. Ára fűzve 20 kr. 31. füzet. „Jerrold Douglas. Zsák Mór.“ Beszély. Magyarította Belényesi G. Ára fűzve 30 kr. 32. fűzet. „Eynaud Albert. Ferizade dala “ Beszély Francz. ford. Huszár Imre. Ára fűzve 20 kr. 33. füzet. „Czuczor népies költeményei.“ Ára fűzve 80 kr. 34 füzet. „Prescott H. E. Schaffer Magdaléna.“ , Beszély. Angolból, ford. Csukássy József. Ára fűzve 40 kr. 35. füzet „Sayous Eduard. A mongolok betörése Magyarországban 1241—1242-ben.“ Francz. fordította Takács István. Ára fűzve 20 kr. „Történelmi könyvtár“ a magyar nép- és ifjúságnak ajánlva. 29—33. füzetei. Ára egy-egy füzetnek 40 kr. 29. füzet. „Cromwell Olivér“ és az angol forrodalom. Irta Nagy István. 30. füzet. „A régi magyarok miveltségé- nek története.“ írta Dr. Toldy László. , 31. füzet. „Az Első magyar király.* Irta Áldor Imre, ,32. füret. „Lengyelország végnapjai.“ Irta Áldor Imre. 33. füzet. „Orániai Vilmos“ vagy Istenért és a hazáért. Irta Áldor Imre. Ezen könyveket jövőre tüzetesen fogjuk ismertetni. Szerk. * „Dalos Mező.“ Költemények. Irta: Haj- gaté Sándor. Budapest, Aigner Lajos bizo- mánya. 1877. Hazánk költészetének mezeje szebbnél szebb virágokkal díszeskedik; de valamint a szép természet virágai között egyik szebb színekkel, kellemesebb illattal bír; úgy a költészetünk mezején nőtt virágok között is vannak olyanok, melyek csokorba kötve, ennek fődíszét képezik s elhalványítják azokat, melyeket úgyis csak a csokor változatossága kedvéért használtunk föl. A „Dalos Mezőt“ bejártuk, s nem messzire kelle haladnunk, hogy egy-egy kellemes illatú virágocskával találkozzunk, melyek egy szerény csokorba beleillenek, de költészetünk nagy csokrában már csak másodrendű díszül szolgálhatnak. A „Dalos Mező* karában nem ritkán kellemes öszhang üti meg füleinket, mely elandalít s talán a varázs bizonyos nemével fogja körül lelkünket, díszharmonikus hang fölzavar merengésünkből s szinte sajnáljuk, hogy tovább is nem élvezhetjük a kellemes hangokat. De szóljunk nyiltan. Mi örömmel üdvözöljük azon férfiakat, kik hazánk gyöngyeinek szaporítását tűzik ki czélul, csakhogy sajnálattal tapasztaljuk, hogy sokan hivatás nélkül, csupán hírhajhászásból költenek, de nincs köszönet benne. Hajgató nem tartozik ezek közé, mert habár nagy jövőt a költészet terén nem jósolhatunk neki, mégis elismerjük, hogy előttünk fekvő költeményeinek jó része eléggé tartalmas, nem ritkán hangulatteljes ; jambusai sok helyütt szépen folynak és jól rímelnek. Népdalai, ha nem is mindig, de többször eltalálják a népdal hangját; meglátszik azonban rajtok, hogy egyik-másik népdal benyomása alatt írattak. — A „Gyermekversek* hasznos olvasmányul szolgálnak a serdülő nemzedéknek. A „Dalos Mező“-t bátran ajánlhatjuk közönségünk figyelmébe. K. . . ly. H I R E I N K. Tek. Stáhly György, veszprémmegyei kir. tanfelügyelő úr szíves Ígéretét vettük, bogy a hozzá érkezett hivatalos iratokat he- tenkint rendelkezésünkre bocsájtja, melyekből mi híreink rovatában „tanügyiek“ czím alatt rövid kivonatokat fogunk közölni.-■Pappá szentelés. — Pribék István ö méltósága tegnap szentelte áldozárrá Soltész Vilmos zircz-cziszterczi rendű tagot és az lijoncznövendékek tanárát. *E gyászjelentést vettük. — A körmöez- bányai m. kir. főreáltanoda tanári kara fájdalmas szívvel jelenti, szeretett tagtársának, Hell Sándornak, f. hó 15-én, reggel fél 3 órakor, alig harminczadik évében, mellbaj folytán történt gyászos elhunytét. Boldogultban az intézet egyik kitűnő tanárát, a tanügy fáradhatatlan bajnokát, tanártársai pedig hű barátot vesztettek el. Nyugodjanak békében áldott porai 1 *A helybeli kisdedovoda és kórház javára. Városunk tek- polgármester: kerb' ' ! intézett hozzánk, vájjon az eltávozott 13. PoL- | gár Gyula színigazgató adott-e át valamit | szerkesztőségünkül $ török sebesültek javára,
