Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-12-09 / 49. szám

léptetni. Az „Egyetértés“ szerint a legtöbb magyar vasúti igazgatóság ez ügyben oly értelemben írt a főfelügyelőséghez, hogy valamint eddig, úgy ezután is részben a 4-ik díjszabály tételeit, részben pedig egy kivételes díjszabás tételeit alkalmazzák a trágya-szállítmányokra, minthogy a nevezett czikk szállítása mindig a helyi viszonyoktól függ, s igy szállítására elvek nem állíthatók fel. (Közp. vasúti és közlekedési Közlöny.)

Heti szemle.

— decz. 7.

A képviselőház a lefolyt héten folytatólagosan tárgyalta a büntető törvényjavaslatot. — A közösügyi bizottság 5-én tartotta alakuló ülését. Ő Felsége a tagokat ma d. u. 2 órakor

fogadta a császári palotában.

*

A Lom vidékén Szulejman pasa megkezdte az offensivát. Czélja, Osman pasának segélyére sietni s őt a capitulatio veszélyétől megmenteni. Mig maga Szulejman az oroszok figyelmét fent északon foglalkoztatta, délen a Balkán alján 3 török dandár megrohanta az orosz megerősített hadállásokat, elfoglalta azokat, a helyőrséget lekaszabolta vagy foglyul ejtette s a Tirnovába vezető utat hatalmába kerítette. Az oroszok általában a legnagyobb veszteségeket szenvedték.

*

Mehemed Ali Kamarliban tartja magát. Az oroszok hir szerint Yracsest kiürítették. Az ágyúzás folyton, tart, azonban a rósz idő késlelheti a döntő operatiókat.

*

A török parliamentet 13-án fogja megnyitni a sultán trónbeszéddel. — Dnfaure Mac Mahonnal folytatott újaob értekezése után elvállalta az új cabinet alakításának missióját.

Felhívás a „Balaton-Egylet ‘ alapítására.

Egyesült erővel nagyra törekvő eszmék nyerhetnek létesítést, míg egyesek kifáradnak, mielőtt a czélt elérnék.

Édes hazánk kies Balatonára büszke minden magyar, szeretett és féltett kincs e kis tenger, melynek történeti, régészeti, ethnographiai ismertetésére kell törekednünk s ezt úgy érjük el, ha egyesületté alakulunk.

A „Balaton-egylet“ európai hírű kies fürdőnk ,Balaton-Füred“ székhelylyel, e fürdő s Hévviz látogatóinak szellemi szórakozására, Balaton s vidékének tudományos ismertetése-, kirándulások rendezése-, ásatások eszközlése-, a Balaton felmérése-, kikötők, utak, emlékoszlopok emelésére stb. alakul. Az egylet tagjai részére könyvtárt létesít s minden évben díszes évkönyvet ad ki, mely minden egyes tagnak megküldetik. Első teendő volna a tihanyi hírneves viszhang helyét emlékkővel megjelelni, ahoz lépcsőt készíttetni stb.

Tagjai lehetnek a) alapítók, legkevesebb egyszer mindenkorra lefizetendő 5U (ötven) forinttal, b) pártolók, évi 4 (négy) forint díjjal.

Hazafiúi bizalommal felhívjuk tehát Balaton és vidéke iránt lelkesedéssel viseltető honfiak- s honleányokat, hogy ez ívre tagokul magukat alájegyezni szíveskedjenek, kérvén az eszme terjesztését s a tagok gyűjtését, hisz édes hazánk javára törekszünk!

Ez ívek mihamarabb alulirt szerkesztők egyikéhez, legkésőbb 1878. évi január végéig

i beküldendő lévén, a további intézkedésekről | ezután már csak az aláírt s bejegyzettek érte- j síttetnek.

Isten áldása törekvésünkön!

Lévay Imre, s. k. Bátorfi Lajos, s. k.

! A „Veszprém“ szerkesztője. A „Zalai Közlöny“ szerkesztője. Lakik: Veszprémben. Lakik.- Nagy-Kanizsán.

Roboi István, s. k.

A „Somogy“ szerkesztője.

Lakik: Kaposvárott.

A párizsi köles, segélyei magyar egylet által a\ építendő há\telek megvételére kibo- csájtott 100 frtos kötvények elvállalatában | a következő nemes értelmű s hazafias aláírók vettek rés^t:

kimutatás

ai eddig elhelyeiett kötvényekről.

Magyarhouban: Mohári Gyula plébános,

! N.-Barkány, 1 kötvényt; gróf Wenkheim Ku- | dolf, Budapest, 1; dr. Hainald Lajos, kalocsai érsek, Kalocsa, 1; dr. Szalai Kálmán,

[ orvos, Eperjes, 1; rimaszombati takarékpénztár, j Kimaszombat, 1; újvidéki takarékpénztár, üj- j vidék, 1; szabolcsmegyei takarékpénztár (aján- i dék), Nagy-Kálló, 1; szatmári takarékpénztár j egyesület, Sz.-Németi, 1; Gromon Dezső fő- j ispán, 1; Budapest fővárosi tanács, Budapest,

8, aradi kereskedők társulata, Arad, 1; temesvári első takarékpénztár, Temesvár, 1; siklósi i takarékpénztár, Siklós, 1; kőszegi takarék- j pénztár, Kőszeg, 1; bajai takarékpénztár, Baja,

1; pápai takarékpénztár, Pápa, 1; szegedi takarékpénztár, Szeged, 1; Szeged város közönsége, Szeged, 1: gróf Zichy Viktor, Budapesten,

1; gróf Zichy Geiza, Budapesten, 1; Kecskemét város közönsége, Kecskemét, 1; Temesvár város közönsége, Temesvár 1; Szathmár város közönsége, Szathmár, 1; Szombathelyi takarékpénztár, Szombathely, 1; szegedi ipartársulat, Szegeden, Isáak László alispán, Eger, 1 ; külsö-szolnokraegyei takarékpénztár, Külső-Szólnok, 1; török-szent-miklósi takarék- pénztár, T.-Szt.-Miklós, 1; Harkányi Frigyes képviselő, Budapest, 1 kötvényt.

Külföldön: Zichy Mihály festő, (ajándék), Parisban, 3 kötvény; Munkácsy Mihály festő, Párisban, 1; Paczka Ferencz festő, (ajándék), Párisban, 1; Türr István tábornok, Párisban,

1; dr. Krishaber, orvos, 1, Párisban; Szalai Ágoston, Párisban, 3; báró Schluga Ágoston, Párisban, 1; Ullmann, lovag, Párisban, 1; ce- rettói báró Schindler, consul, Párisban, 1 kötvényt.

Á f. évi május 6-án tartott közgyűlésben szavazott határozat értelmében a t. ez. aláírók a párisi kölcsönösen segélyző magyar egylet háza alapító tagjaivá válván, neveik az egyleti ház dísztermében márvány táblán arany betűkkel fognak megörökittetni.

A pesti halai első takarékpénitár tovább is elfogadja a kötvény értékének megfelelő 100 frtnyi összegeket (esetleg 25 frtnyi havonkénti részletfizetés mellett is) s a t. ez. aláíróknak a lefizetett 100 írtért a nevezett intézet által egy végleges kötvény pósta fordulattal ajánlott levélben átszármaztatik.

Páris, november 25-én 1877.

Párisi kölcsönösen segélyiő magyar egylet.

Sialai Ágost, Zichy Mihály,

titkár. elnök

A VIDÉK.

Szentgál. 1877. decz. 6-án

A csapások legveszedelmesbike sújtotta ismét kérlelhetlenfíl az elmúlt évek mostoha- sága alatt már csaknem össze roskadt községünket.

Folyó hó 4-én este 10 és 11 óra közt iszonyú szélvész közepette megkondúlt a vészharang és jelezte, hogy tűz ütött ki, mely borzasztó gyorsasággal végezte pusztító működését. A felkorbácsolt lángok által néhány perez alatt 9 lakház a hozzá tartozó mellék- és gazdasági épületek, takarmány, fa, élelmi készlet lett a pusztító elemnek martalékává.

A tűzet nem csak oltani, vagy csak megközelíteni, de a keservesen keresett vagyonból megmenteni sem lehetett semmit, csak a puszta életét a jajveszéklő szegény károsultaknak, kik rövid idő alatt megfosztva hajlékuk, vagyonuk, kenyerük, sőt berendezésüktől s ki lettek téve a legnagyobb nél- kiölözés és nyomornak.

Polgártársak! 9 család, és csak nem 40 lélekre terjed azok száma, kik a gondviselés ezen nehéz csapása által megfosztva úgy szólván mindentől, mi a megélhetésre szükséges, a tél közepén koldúsbotra jutottak és kik segély nélkül magukat fentartani teljesen képtelenek.

Ily károsulásnál végkép kimerült községünk tehetősb polgárainak legnagyobb áldozatkészsége mellett sincs kilátás, hogy a szegény kárvallottak nyomorát sikeresen enyhíteni, azoknak a megélhetésre módot nyújtani lehessen; e végből alázattal fordulok a nemes keblű közönséghez azon kéréssel, könyörüljenek Isten nevében a mindent nélkülöző szegény testvéreinken és segítsenek felebaráti szeretettel bármily csekély kegyes adományaik által enyhíteni a károsultak nyomorát, lehetővé tenni azok fentartását és megmenteni őket az éhhaláltól. Isten áldása fogja jutalmazni a nemes tettért! Berky Jóisef.

IRODALOM.

Az Abafi Lajos által szerkesztett „Figyelő“-nek 5 füzete megjelent, tartalma köretkezö: A Halotti Beszéd kora és hazája, Békési Emiltől. — Mikes Kelemen, Abafi Lajostól. — Janus Pannonius, Pfeiffer Antaltól. — Történetírás az Árpádok alatt, ifj. Fejórpatalcy Lászlótól. — Adalékok népünk drámai költészetéhez, X. A Balázs-járás, Sztacliovics Remigtől. — Grillparzer Bánkbán tragoediája, Heinrich Gusztávtól. - A Nemzeti Muzeum iro,falom történet, kiállítása, Tipray Tivadartól. — Zsoldos Ig-nácz, Abafi Lajostól. — Irodalomtörténeti repertórium, idősb Szinnyei Józseftől. — Kisebb közlemények.

*

A „Lányok Lapja“ 23-ik füzetének tartalma ez: 1. Virágot a sírra! Költemény, W. Rajka Teréztöl. 2. Játszunk a törökökért! Színmű, 1 felvonásban, irta Gyarmathy Zsigáné. 3. A kandalló mellett. Apró cseve- , gések egyről-másról, Laczháytól. 4. Jegyzetek a gaz- dasszonykodás és háztartás köréből. 5. Feleletek. 6. Kérdések. 7. Mindenfélék, szerk, iz. megfejtők nevei. 8. Előfizetési felhívás. Rejtett szó, szótalány, sakkfeladvány, megfejtések. Szerkeszti Dolinay Gyula.

*

A „Délibáb“ 35, számának tartalma: 1. Falun, (költemény) Sipos Somától. 2. Utazási szédelgés. Hackländer F.-től. 3. A byzanti műveltség szelleme. Váry Gellérttől. 4. Természeti és művészeti szép, V. Sárffy Ignácztól. 5. Egy regény története. Gruber Izidortól. 6. Pályázati jelentés. 7. Irodalmi és művészeti hírek. 8. Tárcza: As élet képe (költemény). Hajgató Sándortól. Lajos király és Schröder Zsófia.

HÍREINK.

•Gyászhir. — Csolnoky László ügyvéd

urat érzékeny csapás érte; ugyanis hat éves fiacskája Móricz, rövid nyoleznapi torokbaj után meghalt. Enyhítse a megszomorodott atyának fájdalmát tisztelőinek őszinte részvéte!

‘Felküldött pénz. — Szerkesztőségünk e héten Siófokról vett a török sebesültek részére 27 frt 95 krt, melyet nyomban fel is küldött az ottomán csász. főconsulhoz. Az adakozók névsorát jövő számunk fogja hozni.

*Csak nem jó az, ha valaki az eszét is leissza. — Molnár József nevű kőműves múlt vasárnap este ittas állapotban sértegette a hon- védlaktanya közelében levő korcsmában boroz- gató honvédeket. A honvédek először szép szerével kérték, hagyjon fel a sértegetésekkel, ők nem bántották; de Molnár József csak egyre feszegető, hogy milyen stigliczek a honvédek és hogy ő milyen igazi császári katona volt sat. A korcsmáros is megsokalta már a dolgot és a sértegetőt két honvéd segítségével kidobta a korcsmából az útezára. Egy idő múlva azzal a hírrel jönnek be a korcsmároshoz, hogy a korcsma előtt egy holt ember fekszik. A hírre többen kirohanuak és csakugyan Molnár Józsefet megdermedve holtan találják. Már most az a kérdés, vajon mi okozta a halált, az ittasság következtében a hideg levegőn beállott guta- űtés-e vagy a kidobás közt kapott gyömöszö- lés. Az ügyben várjuk atörvényszék határozatát,

‘Tépés. - E héten szerkesztőségünk Bothauser Betta kisasszonytól vett a török sebesültek részére egy csomag tépést. Fogadja érte köszönetünket,

*A Mikulás még az oroszoktól is elpártolt és a jó törököknek vitt egy kis győzelmet, nálunk, fájdalom, sok helyre adóvégrehajtót és executiót.

‘Veszprém vármegye legtöbb adót fizető

bizottsági tagjai; gróf Festetich Ágoston 28584 frt 63 kr„ gróf Nádasdy Ferencz 10376 frt 28 kr., ifj- gr. Eszterházy Imre 7667 frt 65 kr., Rezucsek Antal 5554 frt 89 kr.; 4000 írtnál többel vannak felvéve: gróf Erdody Ferencz és b. Fiáth Ferencz kétszeresen véve; 3000 írtnál többel vétettek fel: gr. Vallis Gyula, Palotay Ferencz két. v., Forintos István k. v., Kisovits József k. v., gf. Somogyi János, Bezerédy Miklós k. v„ Németh József k. v., b. Bésán János; 2000 trtou felül fizetnek: Ihász Imre, Rosos István k. v., gr. Zichy Lajos, Ányos István k. v, dr. Sárkány Miklós k. v., gr. Eszterházy József, Tallian Lázár k. v., Kemenes Ferencz k. v.; 1000 frton felül fizetnek: Schlesinger Dávid, Pap János k. V , Puzdor Gyula, id. gr; Eszterházy Imre, Bélák István, Fodor László k. v., ifj. Kun György, Nagy Károly, Kenessey Móricz k. v., Purgly Sándor, Tóth Lajos k. v., Vertheim Herman, Tóth Kálmán, Szabó Imre k. v., Kenessey Pongrácz k. v., Zsoldos Ignácz k. v., Hunkár Sándor, Hunkár Mihály, Nagy Ignácz k. v'.‘, Noszlopy Tamás k. v., Tarczy Lajos k. v.; 900 frton felül fizetnek: Tóth Ede, Kollér János, Eőri Szabó Sándor k. v., Spitzer Salamon, gr. Eszterházy László, Molnár Antal, Mészöly Gyula k. v., Pápay Miklós, k. v., Kenessey Miklós k. v., Farkas Kálmán k. v.; 800 frton felül: Oppenheim Manó, Kolossváry József k. v., Botka Imre, Békássy Károly, Mihályi Sándor, Cseresnyés Nándor k. v., Konein József; 700 frton felül fizetnek: Halász Károly k. v., Kopácsy Gyögy k. v., Pöschl Károly k. v.; Halassy Vilmos k. v., Spitzer

baráti hűségem emlékéül, ha vissza nem adhatja.“

Nehezemre esett e nemesszivű ajánlatot visszautasítanom; mert láttam, hogy fájt neki elhatározásom. De nem tehettem máskép, hisz csakugyan nem tudtam, leszek-e oly helyzetben többé, hogy pénzét visszafizethessem; egy becsületes csaiadatyának taián több évi fáradozása és szorgalma dijat veszélyeztetni pedig lelkiismeretlen eljárásnak tartottam.

A veszprémiek előzékenysége irányomban akkor, midőn a hatalomnak, melynek kifolyása voltam, fénye beborult, s Haizier doctornak áldozatkészsége akkor, mikor már menekülő voltam; jói esett lelkemnek. Ezt a veszprémieknek s Haizier családjának soha sem fogom eléggé meghálálhatni. Az elsőkért tettem s teszek is mi tólem telik; — a Haizier család iránti hálám kifejezésére, még nem nyílott alkalom.

Előjárt két négyesem, egy utazó hintó és egy hosszú paraszt k*csi. Az elsőbe beleült nőm, én melléje, szemközt a kis Baiilou Mari s a komorua. A másik kocsira föltettük irattáromat: felült titkárom Kassien Béla, s Verbőczy igtatóm s kiadóm. Az egyik kocsi bakjara vadászom, a másik kocsiéra megyei huszárom ült. — 8ok nép tódult össze a püspöki lak elolt. A mint elindultam barátságosan, s tisztelettel köszöntöttek bennünket.

Rotiouczy-, vagy most már Eszterházy- házon túl az országút mellett volt felállítva egy dzsidás csapat, a hattórnen egy paraszt kocsi, ebben ült négy dzsidas által körülvéve Battyanyi és Karolyi.

Megálltam s a tisztet hozzám kértem.

„Beszélhetek egy perczig a foglyokkal?“ kérdém.

„Engedelmet; azt a határozott parancsot kaptam, hogy a foglyokhoz senkit se engedjek közeledni, — ha pedig ellenállhatlan erővel közelednének feléjök, agyonlövessem őket.“ Nem hiszem, hogy ez lett légyen a parancs, csak azért hiresztelték igy Palotán és Veszprémben is, hogy a népet a foglyok meg- szabadítási szándékától visszariasszák.

Elhajtattam Pápára, ott Eszterházy gróf kastélyába szálltam, itt elértem Gruber báró tábornoknak (Kommandant des schreibendeu Hauptquartiers.) hadi szállását. Ez is már visszavonulóban volt Kőszeg felé. Pápán a kastély délnyugati részén voltam kíséretemmel elhelyezve. Éjfél után lehetett, mintegy három óra, mikor íjzirmay huszár kapitány Gruber tábornok segédje reánk nyitotta az ajtót, annak kijelentésével, hogy Komáromból a magyarok egy része erre tart, s már közelednek.

Éber cselédjeim lévén, egy óra múlva már kocsin ültünk, de nebéz volt a városból a sok társzekér, ágyú stb. közt kibatolui. Végre elhagytuk e zűrt; s megvilágosodván jó úttal sebesen mentüuk Czell fele. — Itt állott még a mise, a templom előtt megálltunk, misét hallgattunk s mentünk odabb Sopron felé. — ütközbeu csinos logatot értünk utói, egy főtiszt hajtotta lovait, cselédjei hátul ültek. Elterülvén íelismertem Szeth ezredest, nagybátyám Fiáth Peter sógorát; leszálltam a Kocsimból s melléje ültem; ott, hol a soproni úttól a Győr felől vezető országút találkozik, nagy tömegek haladtak felénk:

„Mi ez ezredes ur?“ kérdém.

„Nen tudom, de mindjárt meglátjuk,“ — s megéllván előkeresett egy jó tábori távcsőt, s megismerte, hogy ezek cs. kir. seregek, melyek rendetlenül összekeveredve haladnak Komárom, Győr felől szinte Sopronnak. Délután 4 órára szerencsésen Sopronba értünk, egy hajtással etetés nélkül. — Itt egy nap megnyugodva Bécsbe mentünk s szokott vendég- ! lőnkbe a „vad ember“-hez szálltunk.

A költészet tárgyai.

(Vége.)

Ne mondjátok, hogy azon kor, mely a külvilággal nem törődött, semmit sem tett, ne mondjátok, hogy üresség van ott a haladás menetóbm, a hol a belvilágnak annyi elrejtett drága g;öngyét napfényre jönui látjátok. Ha mégis la;ni akartok egy művet a belvilág költészetéből, ba látni óhajtjátok azon képeket, melyek íz önmagaba elmélyedt lélek előtt főiviilainak, úgy Dante-Dívma comedia-ja előtt állatok meg, mely góih stylü bazilika- szeriUeg emelkedni ti a messze múltból.

Mindjárt a kezdetnél kórüü'og benneteket vena a gotu styiiel jaró tiooiíszerü homályosáig. Nein-ioiíara lelitek kezdenek környezni. Aíiutna udliauátoK a nyüzsgést, mely ezer mtg ezer léleknek lógszeru ide-oda toló- dasánól tanúd Egyszerre csak a karuozottak üvöltése üt tanyat körülöttetek kik a benső emésztóiés kínjaitól eitorzúltarczczal majd tova ienbenuik, majd felétek közelednek, mintha ti voiuátoí azok, kiktől ha nem szabadulást,

legalább enyhülést várhatnak. S ez ölő sötétség s a rémképek, melyek majd kővé fagylaltéit lelkeiteket, foszladozni kezdenek, mint az őszi köd homálya, mihelyt az emberi érzelemvilágnak napja, mint valami égi sugallat kezd derengeni. E nap, melyuek szemléleténél egyszerre elfelejtjük, hogy a pokoli kínok sas körmei ép az imént tépték sziveinket, Beatrice, a nőiségnek e ritka tökélyii mintaképe.

Maga Dante a női testbe öltözött ez üdvözítő eszmét igy vázolja egyik helyen.: „Ez a legnemesebb nő oly kegy teli teremtés vala, hogy midőn az utczán ment, az emberek csakúgy futottak utánna, hogy láthassák: s ha valaki mellette állhatott, azt annyira megszállta a szemérmesség, hoyy még csak a szemét sem merte fölemelni, S ő mint a megtestesült alázatosság ment tovább, a kin mit- sem változtatott a látott vagy üallott dicsőség. Ha elment, nem mondhattak mást róla, mint hogy ez nem nő, hanem az Istennek legszebb angyala. Oly kegyteli is vala ő, hogy a kik rátekintettek, emoen nyelven ki nem mondható édesség áradt el egész valójukon.“

Vonások ezek, melyekhez hasonlókra nem találunk az ó-kori költészetben; nem ott, a höl a férfiú és a külsőség volt a költészet tárgya. Pedig ha az earner belvilágába tekintünk, mennyire ott honol mindenkinek szivébeu az ilyszerü eszme! Nevezhetjük e női eszméuyt Beatncéuek, mint Dante, vagy Laurának, miat Petrarea, az a dolgon mitsein változtat. Lehet ez egyiktekuek Irma, Puekia, Borbála, másiktoknak Sarolta, Irene, vagy Érzst névvel meg- külömböztetve, de lényegileg, mind azon eszme az, melyhez lelki raegilletődéssel jáiültök szí-