Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-12-02 / 48. szám

»Jubilaeum. — Győr város értelmisége folyó hó 8-áu kellő fénynyel fogja dr. Kovács Pál veterán író irodalmi munkásságának 50-ik évfordulóját megünnepelni. Üdvözöljük az ünnepeltet és Győr város szép figyelmű értelmiségét!

*A megyei bizottsági tagok választásáról múlt számunkban hozott tudósításunkat azzal egészítjük ki, hogy Enyingen Cseh Isván, Vámoson pedig Horváth János, Ráczkevy Gábor és Saary János választatott meg.

»A nyelvrák. - Múltkori hírünket Gut- hard Mór nyelvrákjának okát illetőleg legtöbb lap átvette minden észrevétel nélkül, csak a .Pester Journaléban olvastunk egy rövidke czáfolatot, (mely egy székesfehérvári orvostól származik, ki azt állítja, hogy sem okát, sem gyógyítását nem lehet tudni a nyelvráknak és így lehetetlen, hogy Guthard is a levélborítéktól kapta volna a nyelvrákot. Mi szakértők nem vagyunk, de a megboldogultnak anyja itt él városunkban, kitől ezen hír kiindult és ki azt egyenesen Billroth tanártól eredtnek állítja még most is. Nem ártana ezen magasabb orvosi fórumot az ügy tisztázása végett felkeresni.

• Az izr. krajczáregylet múlt vasárnap nov. 25-én d. u. 2 órakor tartotta meg szokott ruhakiosztási ünnepélyét. Az ünnepélyen a derék és buzgó elnöknőn és bizottsági tagokon kivfíl vendégek is voltak, köztük Stáhly György tanfelügyelő úr. Az egylet jótéteményében igen sok szegény fiú és leányka részesült, kiknek örömtől sugárzó arczárói leol ■ vasható volt a hála és köszönet. Fájdalmasan nélkülöztük az ünnepélyen Hochmutli Ábrahám rabbi urat, kit betegsége akadályozott a megjelenésben, helyette Fischer Béla városi orvos úr tartott az ifjúsághoz lelkesítő és buzdító beszédet, mire a szegény segély- zettek nevében Schön Lipót tanító válaszolt és megköszönte a derék egyletnek emberszerető tettét. Adjon az ég mennél több városnak és községnek ily nemesszívíí egyletet!

*Vargyas Endre, györmegyei kir. tan felügyelő úr, a győrtankerületi népiskolák tauügyi állapotáról írt jelentését nemcsak a .Győri Közlönyében hozta a nyilvánosság elé, hanem külön füzetben is kiadta, melyet hozzánk is beküldött A népiskolai tanügynek bizonynyal sokat fog az ily tevékeny tanfelügyelő használni.

»Beküldetett. - A veszprémi ipar és kereskedelmi kör helyiségében f. évi deczember hó 2-án délután 5 órakor Ipoly Arnold besz- terczebányai püspök úrnak, a történelmi társulat ez évben tartott gyűlésén elmondott s az iparosokat különösen érdeklő beszédéből felolvasás fog tartatni, melyre nem tagok is tisztelettel megHlvatiiak. Egyúttal bátor vagyok igen tisztelt szerkesztő úrnak tudomására hozni, hogy az ipar- és kereskedelmi kör f. hó 25-én tartott választmányi ülésében tárgyalta a fővárosi kereskedők és iparosok f hó 15-én tartott gyűlésének átiratát az új vámtarifa elvetése tárgyában, a kör választmánya ezen átiratot magáévá tette és egyhangúlag elhatározta, hogy hasonló értelemben az országgyűléshez fel fog írni, a felirat elkészítésére bizottságot küldött ki, melynek elkészítése után kögyülés tartatik és ott a kérvény aláiratik. Hazafiúi tisztelettel vagyok a t. szerkesztő úrnak kész szolgája Balogh Karolj'.

»„Pesti Újság.“ Ez czime egy uj kis napi lapnak, mely Budapesten uj évvel indíttatik meg. A lap szerkesztésére s kiadására igen

kiváló írókból társaság alakult, mely azt tűzi ki czéljául, hogy e teljesen független s érdekes lap megalapításával azon közönség igényeit elégítse ki, mely eddig a kis német lapokat járatta. A „Pesti Újság“ ellenzéki lap lesz, de a politika mellett a társadalmi életet is kiváló figyelemmel kiséri. A mi árát illeti, minden lap között a legolcsóbb lesz, egész évre csak 8 frt. E csekély előfizetési ár a lapnak oly rendkívüli elterjedését czélozza, a milyen eddig a magyar hírlapirodalomban páratlan. A .Pesti Újság programmja közelebb lapunkhoz is mellékeltetik.

»Felhívás! - Berettyó-Ujfalu szomszédságában Puszta-Kovácsin, hazánk egyik legnevezetesebb fia, Bessenyei György alussza örök álmait. E férfiú volt az, kinek működése a múlt század második felében uj életre költötte hazáukban a szellemi erők tevékenységé^ hogy az többé meg nem szűnve hatalmas fejlődésnek induljon. E férfiú volt az, ki nélkül Kazinczyk s Széchenyik aligha jöhettek volna létre, s kit a magyar művelődéstörténelem az újabb kor atyjának, Mózesének tekint. Az utókor a rohamos szellemi munka közepette, midőn századok mulasztásait s balsors okozta csapásait kellett rövid idő alatt helyrepótolni, megfeledkezett kegyeletes kötelességéről. Az apóstól még ma is jeltelen hantok alatt nyugszik. Mi Sárrét vidékének lakói örvendetes kötelességünknek tekintjük tehetségünk szerint közreműködni a kegyelet ezen adójának meghozásában s miután meg vagyunk győződve, hogy Sárrét, sőt az összes haza minden művelt polgára örömmel vesz részt a munkában, hogy a nagy Bessenyei György számára hozzá méltó emlékszobor alkottassék, felhívjuk polgártársainkat, szíveskedjenek egy e czélból f. é. decz. hó 6-án csütörtökön d. e. 10 órakor Berettyó-Ujfaluban a városház nagy termében tartandó értekezleten megjelenni. Ezen értekezlet tárgyai lesznek: 1) A .Bessenyei bizottság“ megalakítása s esetleg küldöttség kinevezése, a megválasztandó elnök felkérésére.

! 2) Gyűjtő ivek szétosztása a megjelentek között. 3) Intézkedés a szoboralap javára teendő nagyobb mérvű társadalmi s esetleg irodalmi működésekről. Polgártársak! A nemes czél, mit magunk elé tűztünk, nem engedi, hogy kételyek támadjanak bennünk a ti szives s önzetlen részvétetek felől. Meg vagyunk győződve, hogy az értekezlet népes leend s e vidék és megye történetében az utókorra nézve is fényes tanúságot fog nyújtani arról, hogy Sárrét lakói nagyjaik iránt tiszta, mély kegyelettel viseltetnek, ügy légyen! Berettyóújfalu, 1877. nov. hó 25. Gyulay László ref. lelkész, ifj. Habókay József ügyvéd, Hegyessy Marton ovszággy. képviselő, Juhos Ferencz jegyző, Vass Jenő a „Sárrét* fel. szerkesztője, Zsiday László jegyző, Vattay Gáza szol- gabiró, dr. Oláh Gyula kir. főtanügyelő.

»Megjelent a magyarországi kegyes ta- nitórend névtára az 187%-iki tanévre. A rend 26 házban bir 206 áldozárt, 77 növendéket, 24 újoncznövendéket és 1 rendtársat; har- mincz tanintézetben tanított összesen a múlt tanévben 6244 tanúlót.

*A nőknek. — Róvfy Erzsébet, egy jog

tanár leánya, Pozsonyban a hatodik gymti. osztályról kitűnő eredménynyel tette le a vizsgálatot.

»Tépés. - E héten szerkesztőségünk jó

nagy csomag tépést vett Szt-Gálról a Tóth nővérektől és Veszprémből Simon Mariska kisasszonytól. Fogadják köszönetünket.

költői tevékenység által művelte, vala Pru- dentius, a spanyol költő. Psychoinachia czímű költeményében már az ember belvilágának azon sajátságos jelensége tárul elénk, melyet az erkölcsi jó és erkölcsi rósz küzdelmének nevezünk. A szívuek mind a jó, mind a rósz hajlamai személyesítvék itt, melyek egymás ellen harczra kelnek, mig a jó hajlamok diadalra jutnak. Éhez hasonló valami ismeretlen volt az ó-kori görög költészet termékei közt. Új tárgy volt az, a mit Prudentius szelleme a kereszténység nyomán fölkarolt, de nem oly tér, melyen egyedül csak ő szerepelt volna. Romában a régi görög-római világnézet éltető forrása mindinkább kiszáradt, a külre kiható törekvéssel az érzelmek mind inkább beteltek. Az ó-kori nép és költészet betöltötte már hivatását avval, hogy az ember tevékenységét és a férfiút költészetileg megalkotta.

Az ember belvilágának eszméje ugyan eleinte szinte e népnél villant föl, de sokkal korhadtabbak voltak már a viszonyok, melyek a roskadozó hajdankorral jártak; a szellemek sokkal kiéltebbek, hogy sem képesek lettek volna oly nagy hivatást betölteni, milyen az ember belvilágának költészeti megalkotása. Erre nézve új népeknek s új talajnak kellett előállni, milyenek valának az Európába újonnan betelepülő barbár népek. Az erőszaknak beálló uralma, a gyengébbnek a hatalmasabb általi elnyomattatása, az ellenségek általi folytonos zaklattatás s más egyéb körülmények csak elősegítették azon keresztény gondolkodást, mely az ember belvilágában érezte legjobban magát. A középkor időszaka igaz, hogy kisszerű a köz és állami életet illetőleg, de bámulatos abban, a mi az ember belvilágát illeti. Mig tehát a hajdankor költészetében a külső, a középkoriban a belső ember lett a tárgy, melyről az szólt és énekelt.

Olvassátok csak azon rengeteg latin költeményt, melyet Dániel „Thesaurus hymnolo- gicus“ czím alatt, mint a középkor költészetének termékeit egybegyűjtött s mintegy titokszerű szellemi orgonából jövő hangok gyanánt hallani fogjátok azon érzelmeket, melyek az ember belvilágát alkotják. Van itt hang, mely sas-szárnyakat ad szíveiteknek, hogy az alpesi sziklákon túl repülhessetek; van, melyet ha meghallatok, szinte semmivé törpültök. Egyik költeményben a legmerőbb színekkel ecsetlődik telketek elé a szeretetnek azon mérhetlen kiáradása, melyben létetek intézőjétől részesültetek, a másikban megdördül önmagátokban az öntudat, mely érdern- telenségteket hányja szemetekre. Egyik pillanatban sír, zokog a lélek bennetek, mert látjátok, hogy elhagyattatok, hogy bűnösök vagytok, a másikban kiderül szívetek, mint a zivatar utáni ég, mert a kiengesztelődés ékes szivárványát látjátok magatok körül képződni.

Vary Gellért.

(Vége köv.l

»Pénz. — E héten szerkesztőségünk

Kertáról 8 és Osküről 16 frt 95 kit vett a török sebesültek részére.

»Felküldött pénz és tépés. - Szerkesztőségünk e héten a fenti 24 frt 95 krt és még egy forintot, tehát 25 frt 95 krt és 10 kiló tépést és sebkötőt küldött fel a császári ot- tomán főconsulatusboz

»Nem illik. — Múlt számunkban dicsértük meg közönségünket, hogy a színi előadások alatt illemesen viseli magát. Nincs is okunk állításunkat visszavonni; de nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy egy-két ember nem illik egészen a művelt közönség közé. Ezek bort hozatnak be a terembe és előadás alatt piti- zálnak és hangos vinnyogásuk által a figyelőket zavarják. Ez sértés a közönség iránt és kérjüiv a rendőrséget, utasítsa ezeket azon helyre, hol a műveltséget és illemtudást nem kell oly szigorúan venni.

»Szinügy. — Tiszt, közönségünket figyelmeztetjük, hogy a szinházi második bérletre magát bejegyeztetni annál is inkább siessen, mert a bérlet megnyitása, mely már eddig is elhalasztatott, jövő kedden okvetlen meg fog nyittatni. Szuper színtársulata, mely tőle tel- lietőleg mindent megtesz, hogy közönségünknek élvezetes estéket szerezzen, megérdemli, hogy tömeges pártolásban részesüljön.

»Hetipiaczunk nov. 30 an. - Hetipia- ! czunk nagyon kevés forgalmat képes felmu- j tatui, a vidék mind eladók-, mind vevőkben gyengén látogatta piaczunbat, hiány azonban ! csak a gyümölcs- és káposztában mutatkozott; j az üzleti forgalom kezdi a pangás köpenyét j felölteui.

»Közegészség. — Az egészségi állapot városunk területén a lefolyt héten a múlt hetihez képest lényegesen nem változott Az uralkodó kórállapotok közül a légzésszerveinek hurutlobos bántalmai érdemelnek különös em lítést.

Dr. Jischer 'Béla.

Elhaltak nov. 20. - 30.

Blummer Anna, 53 éves, tüdőgutában; Szabó József, 24 éves, tüdőgümőkórban; Polgár István, 50 éves, tüdősorvadásban; Szabó Anna, 82 éves, szívtúltengésben; Szalai Sándor, 64 éves, hélyaglobban; Szabó Józsefné, 69 éves, tüdősorvadásban; Zima Anna, 3 hónapos, börglobban; Guárdián Károly, 3 éves, toroklobban; Pápai Sándor, 4 hónapos, nehézkórban. — Született 3 fiú és 4 leány.

»Házasságra lépett Andreczky István Merész Teréziával, Huber Antal Namjeczki Erzsébettel.

Időjárásunk nov. 24. — decz. I.

Nov. 24. Sz. r. — dél. — este tiszta 3°R. Nov. '25. V. r. felhős 5° R., dél. napos 13° R., este esős 3° E. Nov. 26. H. r. tiszta széllel 3° R., dél. borongó 5° R.. este borongó 3° R. Nov. 27. K.

v. tiszta l°R., dél. napos 7° R., este tiszta 2°R. Nov. 28. Sz. r. tiszta 0° R., dél. borús 1° R., este ködös 2° R. Nov. 29. Cs. r. borús 2B R. dél. vak nap 5° R., este borús3° R. Nov. 30. P. r. ködös 3.° R., dél. ködös 3" R., este ködös 5° R., decz. 1. Sz. r. esős 4n R., dél eső-borús 5“ R

Törvényszéki csarnok.

Múlt november hó 28-án két nő is állott a büntető törvényszék előtt.

Keiner Károlyné és Strasser Mátyásnó ugyanis azzal vádoltatott, hogy városunkban szegény iskolák felsegélyezésének ürügye alatt, felsőbb engedély nélkül, pénzadományokat gyűjtöttek.

Midőn ezért elfogattak, egész méltatlankodással, magas összeköttetéseikre, befolyásos rokonaikra hivatkoztak. — Az előéletükről megszerzett adatokból azonban kiderült, hogy nevezettek Budapesten ágybérlő-uők voltak, de a bérösszeggel ott is adósak maradtak, hogy Keiner Mária — magas, szikár, szemüveges nő — Komáromban sikkasztásért már fenyítve volt; hogy legutóbb Siófokon az ott feállítandó árvabázra gyűjtögettek, — de erő-' szakos fellépésükért — mint az elöljáróság jelenti „A Kahlberger-féle vendéglői helyiségből nyers eljárási móddal kiküszöböl- tettek. “

A kir. törvényszék csalás bűntette miatt Keiner Máriát — mint visszaesőt — még 6 heti börtönre ítélte; Strasser Mátyásnénak pedig 1877. oct. 22-től kezdődő vizsgálati fogságát büntetésül betudta.

Vádlottak és a kir. ügyész ezen ítéletben megnyugodtak.

Decz. 5. Csalással vádolt Rápoch Ármin és társai elleni ügyben végtárgyalás.

Tolvajlással vádolt Porpáczi Katalin és társai elleni ügybeu kir. táblai Ítélethirdetés Nyári Rozália térj. Mundi Jánosné és Grüuhut Léninek.

Vétkes vigyázatlanságból elkövetett emberöléssel vádolt Vogl Károlynak kir. táblai ítélethirdetés.

Csalással vádolt ifj. Hasprai Ferencznek kir. táblai ítélethirdetés.

Decz. 6. Súlyos testisértéssel vádolt Répás János és társai elleni ügyben vég- tárgyalás.

Minősített tolvajlással vádolt Blonár Anna I és Takács Márton elleni ügyben végtárgyalás.

Hamis tanúzással vádolt Szíjártó Ferencz és társainak curiai ítélethirdetés.

Vétkes vigyázatlanságból elkövetett emberöléssel vádolt Ernhoffer Ferencznek kir.

I táblai ítélethirdetés.

Tolvajlással és orgazdasággal vádolt Doma Vendel és társai elleni ügyben curiai Ítélethirdetés Sipos Istvánnak.

Vidéki lapszemle.

A „Győri Közlöny“ múlt csütörtöki száma „Egy örvendetes jelenség“ czímíí czikkében szép elismeréssel nyilatkozik Deáky gyarmati plébánosról, ki községét egészen megmagyarosította és többet használt a magyarság ügyének, mint lia ezen idő alatt mindig miniszterelnök lett volna. Nem rósz hasonlat!

A „Somogy“ czikke „Ez is el van ám hibázva“ talpraesetten és szokott erős irályával kimutatja, hogy a lnxus-adó behozatala a gyár- és kéziipart fojtotta meg megadóztatván az iparost egy forinttal, hogy benne 50-et elveszítsen.

Az „Esztergom“ jelenti, hogy Esztergom városának hivatalos és javadalmazott közlönye lett.

A „Sopron“ egy czikke „Szellőztessünk“ a Po. zsony és Sopron megyékben dívó gyakori és rendszeres tüzeseteket a vörös internationale-ra viszi vissza. Maga a szerkesztő sem osztja a czikkíró ezen felfogását. Mi eltekintve mindentől csakugyan szükségesnek tartjuk, hogy a gyújtogatások valódi okát valaki részrehajiat- lanul fürkészsze, ok nélkül mi sem történik az ég alattA „Zalai Közlöny“ nov. 2Ö-iki számában Maár Nándor, megyei állatorvos, „Ne kuruzsoltassunk“ czímü czikkében mint szakegyén figyelmezteti a gazdaközönséget, miszerint a roszlelkü és szakavatatlan ku- ruzsolóktól őrizkedjék.

A „Vasmegyei Közlöny“ czikke „Szálka és gerenda“ helyesli a kormány gondoskodását, hogy eltiltja a külföldi sorsjegyekre pénzüket adni, óhajtaná, hogy a kis lottót is szüntetné meg idebenn, mert ennek hasznát „egyedül“ az állam veszi és ez nemcsak társadalmi baj, de valóságos társadalmi rákfene. Lásd a „Veszprém“ ez évi 11. számát a kis lutrikról.

A „Pápai Lapok“ vezérczikkébeu ezen helyes passns olvasható: Mi a tudományt, a műveltséget nem tartjuk a féle vagyonnak, melyet csak egyesek bírhatnak privilegiumszeriileg, hanem mi elismerjük és szerencsének tartjuk, hogy minden állású és rangú ember szorgalom és tanúlás által, műveltséget és okosságot sz rezhet; s ha valaki őzt elsajátította, légyen az akár czipész, akár szabó akár gazdász, mi érdemesítve látjuk, hogy tehetségéhez mérve, a társadalomban állást foglalhasson ; holott azon elvet kénytelenek vagyunk a közjó érdekében elitélni,mely szerint valakit csak azért küldjünk a városi vagy megyei képviselő testületbe, mivel föidrnives, vagy iparos.

A „Székesfehérvár és Vidéke“ nov. 24-iki számában Kádár Péter jegyző kikel a jegyzői nyugdíjszabályzat ellen, mert az a jegyzőkre ép úgy, mint a községekre elviselhetetlen. Nov. 28-iki számában pedig rendszeresíttetni kívánja az alkuszok ügyét, hogy megtudhassuk, ki az alkusz és ki a hajhász.

A „Zala“ a sajtó bűneiről vezérezikkez és igen helyesen megrója a személyeskedést, gyanúsítást és rágalmazást, mely elleu, fájdalom, a sajtó legtöbbször vét

Színház.

Szombaton- nov. 24-én Szuper Károly jutalomjátéka. Adatott „A párisi rongyszedő.“ Irta Pyat Bódog, ford. Egressy B. — Az előadás eléggé jól ment. Szuper (Jean apó) szerepében teljesen otthonos volt s eléggé szabatosan játszotta, s az igen szép számú közönség sűrű tapssal tüntette ki. Hogy egyikét helyen játéka nem épen oly hatású volt, mint lennie kellene, azt természetében rejlő komikumának — melyből akarva sem igen tud szabadulni — kell betudnunk. A többi szereplők ellen sincs kifogásunk. — Az első felvonásban Czakó Julia kellemesen énekelt „Klikó“-dalát a közönség többszörös tapssal fogadta.

Vasárnap, nov. 25-én adatott „Az ördög párnája“ eredeti énekes népszínmű 3 felvonásban. Irta Tóth Kálmán, zenéjét Állaga Géza. E színdarab igen helyesen volt megválasztva és helyesen vasárnapra kitűzve. A darab morálja a munka boldogító erejében fekszik. Helyesen és ügyesen játszott Szuper (Siczky), Ürményi (Svarcz), Bogdán (Gyuri), Lukácsi (Laczi). Somogyi (Weisz) határozottan jól alakított, Czakó Julia (Mari) kellemes és iskolázott, de egy kissé gyenge hangjával, Erdősné (Lencsi) szokott kedves énekével jó hatást tett. A közönség az eső daczára is elég szép számmal volt és elégedetten távozott.

Kedden, novemb. 27-én „Fortunio dala“, operette egy felvonásban, Offenbachtól. Minden esetre méltánylandó eljárás a szinigazgató úr részéről, hogy e téren is iparkodik szórakozást nyújtani a közönségnek, noha az operette betanítása, kellő erők hiányában, mint sejtjük, nagy nehézséggel járhatott. Mindaz- által az előadás, Matauschek karmester úr buzgalma folytán, a körülményekhez képest sikerültnek mondható. Erdősné (Bálint) gyakorlott énekesnő, szép és erős hangját megnyerőén tudja kezelni. Czakó Julia (Friquet) is, bár hangja gyenge, jól énekelt. — Az ope-