Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-12-02 / 48. szám
Bulgáriában előőrsi csatározások folynak. — Osman basa vitézül tartja magát. Plevna ellen megkezdődött az általános lövöldözés. * A románok által megszállt nikápolyi és robavai kerületekben, melyek katonai parancsnokaivá Lapu tábornok és Mavrichi ezredes neveztettek ki, román polgári közigazgatást szerveznek. * A török kormány az albániai tengerpartra, hol a montenegróiak két hét óta szabadon garázdálkodnak, nagyobb sereget küldött. Ahtivari fellegvára hősiesen ellenáll. * A szerb hadüzenet már el van határozva, csak Plevna elestét várja Szerbia. Milán főhadiszállása 7-éu megy Paracrinba. A táborkar főnöke Gruics hadügyminiszter lesz, a hadügyi tárczát pedig ideiglenesen Lesjaniu veszi át. A szerb függetlenségi nyilatkozatot tegnapra várták. * Az angol kormány semmi okot sem lát kilépni semlegességéből Angliát egyedül Konstantinápoly s a Suez-csatorna érdekli; ezek pedig ma még fenyegetve nincsenek. — A franczia fővárosban a forradalom kezdi fejét emelgetni. A kamaratöbbség a kormányt nem létezőnek tekinti. Kormánykörök a kamara új feloszlatását taglalják, mely ostrom-állapot kíséretében fogna kimondatni. A{ uj vámtarifa elvetése iránt a\ ország- gyűléshez intézendő kérvény tárgyában. A fővárosi kereskedők és iparosok f. hő 15-én tartott gyűlése egyhangúlag a kővetkező határozatot hozta, mely határozat szerkesztőségünkhöz is beküldetett. A törvényhozás elé terjesztett autonom vámtarifa a legnagyobb mértékben káros az ország közgazdaságára nézve, és pedig tekintettel akár a fogyasztók millióinak existenti- ális érdekeire, akár az ország földmivelési, ipari és kereskedelmi érdekeire; mert: 1. Mint ,autonom“ tarifa, nem pedig szerződéses tarifa, már magában ellentétben van Magyarország életbevágó közgazdasági érdekeivel, melyek azt követelik, hogy szerződéses viszony álljon fenn a külállamokkal nyers productiónk kivitelének biztosíthatása végett. 2. A vámközösségnek a kormány által czélba vett fenntartása feltétlenül követeli a vámpolitika eddigi szabad kereskedelmi irányának nem csak fenntartását, de még inkább tovább fejlesztését: hogy ha már saját iparunk fejlesztésének leghathatósabb feltételeiről és eszközeiről lemondunk, legalább a nálunk még elő nem állítható iparczikkeket ott vásárolhassuk, ahol legolcsóbban juthatunk hozzá, és ahol egyszersmind — a kereskedelmi viszonyok kölcsönösségénél fogva — nyers terményeink számára a legbiztosabb piaczokat találjuk. Az által, hogy a vámok ezután aranyban szedetnének, a mi már magában egyértelmű az összes beviteli czikkeknek 15 százaléknyi vámfeleraelésével; továbbá számos, a minden- j napi szükséglet tárgyát képező iparczikkek j vámjának 50 — 100, sőt 200%-ig való felemelése folytán: az uj vámtarifa a leghatározot- ! tabban védvámos irányú a nélkül, hogy ezen i tanyáztunk. Verner nevű vendéglősnél átellen- ben cselédjeim 8 forintért, én pedig 10 forintért el voltam látva reggeli, ebéd és vacsorával. A kik bort ittak, ezért azt is kaptak. A nagy szobát vívó teremmé alakítottuk, reggeli 9 óráig vívtunk, s ezután szétmentünk dolgainkat teljesíteni. Egy órakor találkoztunk Vernéméi, az estét özvegy Tallián Pálnénál, Márkus Ignácz- nénál, Kovács Gábornénál, vagy Stojanovich Jánosnál töltöttük. — Ez utóbbi volt legkedvesebb helyem, itt egy igen szép leánynyal, Pintér Ágnessal későbbi Molnár Dénesnével és Kun Tónival találkoztunk, — ez utóbbi igen megnyerő modorral és szép soprán haug- gal bírt. Ez időben Theindl volt a káptalani chorus bassistája, ki gyönyörű hanggal s nagy zeuészi képzettséggel rendelkezett. Itt a mondottakkal sokat énekeltem s rendesen jártam a chorusra énekelni. Ha az előadandó darab nehezebb volt, Theindl elhozta hozzám, és szívesen tanított. Ha nem voltunk hivatalosak, mi hívtunk vendégeket, adtunk rostélyost és túrós csuszát, egy személy ily ellátása 35 váltó krajczárba került. Elöljáróim elnézok, a közönség szives volt irányomban. Nem unatkoztam, de egészen jól még sem érzém magamat, mert nehezen nélkülöztem a fejérmegyei fényesebb társaságokat, s különösen az bántott, hogy szemben édesek voltak egymással, mint a méz, de baráti meghitt viszony csak igen kevés közt létezett; az országos ügyekkel keveset foglalkoztak, ha volt politika, ez személyes érdekekre volt visszavezethető; végre itt egy absolut uralom trónolt, Rohonczy tekintélyének, védelem legcsekélyebb mértékben a hazai ipar javára szolgálna. 3. Az osztrák iparosok érdekében életbe léptetendő mértéktelen védvámok oly újabb snlyos adófelemelést jelentenek, melyből Magyarország nemcsak hogy semmi financziális hasznot nem húz, sőt ellenkezőleg még pénzügyileg is jelentékenyen károsodik, a menyI nyiben az újabb magas védvámoknak tilalmi í hatása lesz, és az illető iparczikkek behozatalának csökkenése vagy teljes megszűnése folytán még az eddigi közös vámjövedelem is ezen czikkeknél alább fog szállni. 4. A jelenlegi nehéz megélhetési viszonyok közt kétszeresen súlyos adófelemelést jelent az autonom vámtarifa, továbbá az által, hogy nemcsak — a mi ellen észrevételünk nincs — némely fogyasztási luxusezikk, hanem a legszegényebb néposztályok nélkülözhetlen napi szükségletét képező oly czikkek vámja is, mint például a petroleum-é; avagy a közép- osztály ma már nélkülözhetlen fogyasztási czikkeinek, mint a kávé, rizs, fűszerek stb. vámja szintén 50—300 százalékig felemeltetik. Mindezeknél fogva a gyűlés nagy csapást látna e vámtarifa törvény-erőre emelésében egyaránt az ország fogyasztóira és termelőire nézve, kik méltán elvárhatták, hogy, ha már nem sikerülend a vámügyi kiegyezés által jobb közgazdasági viszonyokat teremteni, legalább még a status quo-nál is sokkal roszabb állapotok ne képezzék e kiegyezés eredményét. A gyűlés egy 50 tagú végrehajtó bizottságot választ, azon utasítással, hogy: 1) Kérvényt terjeszszen a fővárosi polgárság körében gyűjtendő mennél számosabb aláírással az országgyűlés elé a vámtarifa el nem fogadása iránt; 2) Ezen kérvény támogatására hívja fel az ország kereskedelmi és iparkamráit, kereskedő és iparos testületéit; 3) Keresse meg a budapesti kereskedelmi és iparkamrát és az orsz. magyar ipar- egyesületet a tarifa szakszerű tárgyalása és e tárgyalások eredményének a törvényhozás elé terjesztése végett. A gyűlés ezen határozatának végrehajtásában ezennel felkérjük a t. ez. elnökséget, miszerint — ezúttal mellőzve az önálló vámterület kérdése körül már érvényesített elvi nézpontokat — a vámtarifával szemben elfoglalt álláspontunkat támogatni és a t. társulat részéről hasonló irányú kérvény felterjesztését kezdeményezni méltóztassék. Budapest, november 20. 1877. Hazafiúui tisztelettel A végrehajtó bizottság nevében: Márkus Ignácz, Ráth Károly, jegyző. elnök. A VIDÉK. Kerta nov 24-én. 1877 T. szerkesztő ur! A most keleten dúló harcz, mely annyi áldozatot kíván magának, szegény török testvéreink közt, kik a legszentebb jog- és igazságért zaklattatnak s életük s vagyonuk tűzzel vassal pusztíttatnak, mi által számtalan özvegy és árva jut a legnagyobb elhagyatottságra, s jelenleg a vég-nyomorral küzd, ezek nyomorának enyhítésére községünkhatalmának jogara! Nem történt s nem történhetett semmi, a mit ő nem akart, s meg ! kellett történnie mindennek, a mit ő óhajtott, j A költészet tárgyai. (Folytatás.) Tény, hogy a régi görögök gondolkodása és figyelme egészen a külsőre és a férfiúra irányult. A görög gondolkodásnak első tevékenysége, a mint azt az iónisi böjcsek eljárásából látjuk, a kültermészet és égi testek vizsgálása körül mutatkozott Az attikai bölcselők pedig, mint Sokrates, Plátó és Xenophon már ugyan emberibb, de mégis külső ügyek felől bölcselkedtek. Ők vizsgálódtak az államról, annak törvényeiről, a polgári ügyekről és más effélékről, de nem a családról, a lélek belvilágáról stb. Mivel pedig az államot a férfiak alkották, a polgári jogokat azok gyakorolták, a törvényhozók is, mint az általános gondolkodásnak kifolyásai, a férfiúságra fektették a fősúlyt. Lykurgus törvényei férfiakat neveltek, az attikai testgyakorló intézetekbeu férfiak képződtek, minden nyilvános helyen férfiak szerepeltek. A külsőség és a férfiúság eszméje oly erősen is hangzik a régi görögök életében, hogy azt mint a régi világból jövő visszhangot még most is halljuk azon költészeti művekből, melyek valaha válogatott görög elmékből jöttek napvilágra. Mikor olvassuk Kallmos elegiai töredékében — Meddig alszotok még, mikor lesz már igazi bátor szivetek — mintegy újra föltámad előttünk azon küzdelem képe, melyet a hellen törzs az emberiség érdekében a keleti ben Szabó József biró és Luksics József kis biró házról-házra járván gyűjtést eszközöltek. A eredmény következő lett; adakoztak a következők: Becsy Yincze 1 frt, Halász Sándor 1 frt, Lukácsy 40 kr., Rothauser Samu 30 kr., Vér Pál 10 kr., Brünner József 15 kr., Borbély Ferencz 2 kr., Borsai Jánosné 2 kr., Vaty József 10 kr., Borsai Péter 3 kr., Vaty János 10 kr., Tornai István 6 kr., Szabó Mihály 4 kr., Kovács József 4 kr., Vér József 10 kr., Bodies József 2 kr., Bodies Imre 2 kr., Szabó József 3 kr., Borbás Mihály 2 kr., Balog Péter 2 kr., Szabó Antal 3 kr, Pál János 2 kr., Borsai József 2 kr., Mihálovics János 2 kr., Szabó István ifj. 2 kr., Vér István 3 kr., Beke Istvánná 2 kr., Barabás János 10 kr, Szabó M. István 2 kr., Takács Sándor 4 kr., Mihálovics Imre 4 kr., Vér Gábor 2 kr., Takó Pálné 2 kr., Szabó László 2 kr., Takács Mihály 5 kr., Horváth József 10 kr.. Tornai Ferencz 4 kr., Pál József 4 kr., Máté Antal 4 kr„ Ambrus István 4 kr., Badics Pál 4 kr., Vér István 5 kr., Kis János 1 frt, Halász János 1 frt, Pál József 2 kr., Rosta Lászlóné 2 kr., Vér fel. István 2 kr., Szalai József 4 kr, Cs. Szabó Mihály 2 kr., Nagy Antal 2 kr., Pál Mihály 4 kr.. Varga Mihály 3 kr., Nagy József 1 kr., Badics Imre 4 kr., Balog Sándor 2 kr., Esőm József 4 kr., Tornai András 2 kr., Szőke Ferenczné 2 kr., Kovács István 3 kr., Badics János 2 kr., Szőke András 2 kr., ifj. Takács József 2 kr., Vég János 4 kr., Vég Imre 2 kr., Vég Mihály 10 kr., Zsuppányi József 2 kr., Luksics József 6 kr., Szabó József 10 kr, Mórocz Károly 50 kr., Vér Mihály 10 kr., Ilerczeg Mihály 20 kr, s így a begyült összeg 8 frt, mely összeget azon szíves kéréssel küldöm t. szerkesztő úrhoz, hogy azt illetékes helyre elküldeni méltóztassék. Tisztelettel maradtam Mórocz Károly kj r.ö. (hkü 1877. nov. hó 28-án. T. szerkesztő úr! Őskü községben Hor- nyák János biró és Pfeifer Joachim képviselő a török sebesültek részére adományt gyüjtvén — ezen gyűjtés eredménye 16 frt 95 kr. o. é. mely összeget ide mellékelve t. szerkesztő úrnak azon kéréssel teszem át, hogy azt rendeltetése helyére eljuttatni méltóztassék. Mély tisztelettel vagyok t. szerkesztő úrnak alázatos szolgája Drábik Károly. I R O D A L O M. A „Leányok Lapja“ czímlí nagy érdekeltséget keltett folyóirat 22-ik füzete, a következő tartalommal jelent meg: 1. A kosár. Színmű Csengey Gusztávtól. — 2. Őszi virág. Költemény Páskuj Lajostól. — 3. Utszéli történet. Rajz irta: B. Büttner Lina. — 4. Találmányok, felfedezések. — 5. A király viz. Költemény Városy Mihálytól. — 6. A Kandalló mellett. Csevegés agyről-másról Laczházytól. — 7. Növénytani apróságok R. K.-tól. — 8. Jegyzetek a gazdasszonykodás és háztartás körébó’l. - 9. Feleletek. 10. Kérdezöskődések. — 11. Mindenfélék. — 12. Számrejtvény, rejtett szó, sakk feladvány, megfejtők névsora — Megjelen lia- vonkint kétszer harmad fél íven, díszes, szalonkiállí- tásban. Előfizetési ára negyedévre 1 frt. Szerkeszti és kiadja: Dotinay Gyula Budapest őszuteza 15. —Teljes számú példányok kaphatók. » rohamok ellen kifejtett. Tyrtaeus pedig említésre méltónak sem mondja azon férfiút, aki a hareztéren dicsőén meg nem állja a helyét. Ha meg fölütjiik Alkaeusnak vagy a többi odaköltőnek töredékeit, szinte halljuk még szenvedélyes hangjokat, melyek akkor hallatszottak, midőn az egyeduralmak tűnő félben voltak és a köztársaságok állottak elő. ,Ó hajó, úgymond Alkaeus saját hazájáról, hova indulsz már a sik tengerre, mikor nincs ép vitorlád, s evezőid összetöredeztek.* Miut e hangokból következtethetjük, a költészet ott szerepelt a külső elnyomás elleni védelemnél; ott azon mozgalmaknál, melyek a közélet kialakulásakor magában a nemzettestben végbementek. S midőn a férfiúság, mely mindezt kivívta, oly szép alakokban tűnt föl az olympiai, a pythiai, nemeai és istmusi nemzeti játékoknál, csoda-e, ha Pindarus egész költői tehetségét azok dicsőítésére szentelte, kik e játékok valamelyikében kitűntek. Piadarus kereken a férfiúság- nak költője. Mig másnál több tárgygyal elvegyülve látjuk azon fő vouást, mely a költő jellemét alkotja, Pindarusuál nincs más tárgy, melyről költészete szólna, mint a férfiúról és ismét a férfiúról. Az óda- és elegia-költe- szet után következő tragoedia-költészet remekei is férfiakat szerepeltetnek, ha azokból némileg kiveszszük Euripides női darabjait. S a költészet ez ágának meg kellett még jönni, hogy a külsőség és a férfiúság, melyet a görög költészetnek vala rendeltetése keresztül vinni, teljesen befejeződjék. Pindarusnál ugyan is a férfiú csupán mint test tárgya a költészetnek, a tragikusoknál ellenben már mint tevékenység, mint működő valami áll előttünk. Amott a Tábor szky és Parsek zenemíikereskedésében Budapesten megjelent és minden hazai zenemükeres- kedésben, Veszprémben Krausz Árminnál kapható Ábrányi Kornéltól: 1-sö magyar ábránd; népdalok felett : ára 1 frt 50 kr. tartalma: 1. Szeretlek én egyetlen egy .... — 2. Mariskám ! eszem a szép szemed ......... — 3. Fóti-dal. — ifj. Fahrbach Fülöptöl: Herz Dame; Polka-franeaise; ára 50 kr. * A Dolinay Gyula által jelesen és nagygonddal szerkesztett „Hasznvs Mulattató1-1-nak 22-ik füzete következő érdekes tartalommal jelent meg : 1. Közelgő tél. Költemény, Vái-adi Antaltól. — 2. Az élet harezosa. Elbeszélés, irta: Csengey Gusztáv. — 3. Gyászviseletek és szokások (Németből). — 4. Adomák. — 5. Az elválás. Költemény, Dengi Jánostól. — 6. A pontatlanság. Közli: Horváth Áilám — 7. A tiz parancsolat. Be- szélyke, D. Gy.-tól. — 8. Herczegi szívesség. — 9. Újra dohányzik. — 10 A disznó élete és halála. Közli: Városy Mihály. — 11. Innen-onnan — Nem kell csókolni és csókoltatni a gyermekeket. — Egy nő, ki egy teljes esztendőt aludt át. — Majom, mint a bor áldozata. — Hogy kell kioltani a petróleum-lámpákat. — Vegyes közlemények. — Számrejtvény, betü-talány, tréfás-kérdések, koczka-rejtvény, megfejtések. — Borítékon: Szerk. mondanivalók, megfejtők nevei, hirdetés. * A „Délibáb“ 34-ik számának tartalma: 1. Világfolyása. (költemény) Vay Saroltától. 2. Emma naplója, (életkép) Wiihrl Jákótól. 3. A. byzanti műveltség szelleme. Vary Gellérttó’l 4. Ányos Pál olvasása közben, (költemény) Palmer Kálmántól 5 Tompa Mihály. Dr. Szemák Istvántól. 6. Irodalom. Mirsától. 7. Giardinetto. B. A.-tól. 8. Irodalmi és művészeti hírek. 9. Tárcza. Azt kérdezik, (költemény) Gr. Csáky Alfonztól. A hyeroglifák hazájából Pataky Árpádtól. HÍREINK. «Személyi hírek. — Kovács Zsigmond megyés püspök úr ő excelleatiája és b. Fiáth Ferencz főispán ő méltósága múlt szerdán érkeztek vissza városunkba. A főispán úr, mint értesülünk, jövő kedden Bécsbe fog rándúlni. «Köszönet. — A helybeli nőegylet elnöksége forró köszönetét mond azon nagylelkű adakozóknak, kik felszólítás nélkül kegyesek voltak a szegény gyermekek neveltetéséhez járúlni. Ezek Kopácsy József ő mélt. 25 frt. b. Fiáth Ferencz ő mélt. 10 frt. Zsoldos Ig- náczné ő mélt. 10 írttal. « «Közgyűlés. — A veszprémi jótékony nőegylet f. évi deczember hó 12-én alapszabályainak módosítása és egyes, eddig netalán fölmerülendő fontosabb ügyek elintézése tárgyában közgyűlést fog tartani. «Pápay Viktor, városunk szülöttje és helybeli gymn. rajztanár, művészi hírneve már a messzetávolban is ismeretes. Máramaros megye elhatározta, hogy megboldogúlt főispánját Mán Józsefet a megyeház terme számára életnagyságban lefesteti és jelenleg Pápay úrral foiy az alku a kép elkészítése iránt. B czélból a megboldogúlt főispánnak özvegye, Mán Jozsefné sz. Sztojka Klára bárónő kedves leányával, kit olvasóink egyik nyári tárcza- czikkünkből mint máramarosi Rózsát ismernek, jött múlt szerdán városunkba megtekintendő Pápay úr kész festményeit, melyek felett teljes megelégedését fejezte ki. «Apácza felavatás volt f. hó 21-én az angolhölgyek veszprémi zárdájában. A beesküdött új tag Motz Gertrud, fuldai származású fiatal hölgy, alig egy éve tartózkodik városunkban és a szives vendégszeretetet, melylyel őt itt befogták azzal igyekezett meghálálni, hogy hazai nyelvünket oly nagy szorgalommal tanulta, hogy fogadalmát a jelenvoltak legnagyobb épülésére tiszta kiejtésű magyar nyelven tette le. szép testalkatot csodáljuk, mely a nemzeti játékok valamelyikén koszorút érdemelt ki, emitt azon küzdelmet, melyet a férfiúnak, mint az önállóság képviselőjének, a végzet elleuében rendeltetése kifejteni. Ami e sötét hatalomnál el van végezve, nehéz is az alól magát bárkinek is kimenteni. A görög tragoediák hősei is tönkre mennek e kérlelhetetlen hatalommal szemközt, mint maga azon eszmék összege, melyek a görög költészetnek éltető kútforrását képezték. Ha a görög Költészet szelleme annyira a költőre és a férfiúra irányult, része volt abban bizonyosan azon gazdagon kifejlett polgári életnek, mely miatt a görögök még most is tanulmányra méltók. Mig ez ép és egészséges volt, addig a költészetnek is bőséges tárgyul szolgálhatott, de miután a görögség politikai önállását elvesztette, mit volt mit tenni a kültevékenységtől megfosztott léleknek, mint önmagába elmélyedni. Már Sokrates [gondolkodása kezdett az ember belélete felé hajolni ; a stoikus bölcsek pedig majdnem egyedül azt ismerték oly térnek, a Hol a lélek tevékenységre találhat. Ezért már Horatius költészetében uem ritkaság találni ódákat, melyek majd az élet tünókenységét fájlalják, majd a belső emberi nagyság egyik másik pontjánál megállapodva elmélkednek, majd erkölcsi éiet- bölcseségre oktatnak. A figyelemnek a belvilágra irányulását, még inkább elősegítette a közbejövő kereszténység, mely széliében hosszában különösen hangsúlyozta a külvilágtól és a közügyektől való megválást és magasztalta a belső ember értékét. Az első, ki az új talajt jelentékenyebb
