Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-11-11 / 45. szám

vettem, s megmérvén vele az ifjú lelkész te- ] hetséges buzgalmát, úgy találtam, hogy meg- ! üti a mértéket, s erős oszlop fog lenni az ur | templomában ; azonban ne vegye rósz néven, ha némely nyelvtani hibákra figyelmeztetem, minők: nyilatkozat „mit helyzet, mit fogalom mit „melyet* helyett, végre e logikai hibára a 169. lapon; tökéletesedés oly fogalom, me­lyet betölteni nem tudunk,“ ez nem áll, mert tökéletesedésre mindnyájan képesek vagyunk; hanem a tökéletesség azaz eszményi kép, me­lyet el nem érhetünk Ajánlom e könyvet, a lelkész és tanár uraknak. S\űcs Dániel, ref. lelkész. * A\ okszerű gazdálkodás alapelvei. Kezdő- és kis-birtokosok számára. Válogatott források nyomán számos ábrákkal irta Kubinyi Lajos. Budapest, 1877. Franklin-Társulat. Ara 1 frt 60 kr. E könyv igen szép képet nyújt a gaz­dálkodásról, midőn kimutatja azon helyes el­veket, melyek által földjeinket jövedelmezőkké tehetjük s a gazdaságot illető tapasztalatainkat bővíthetjük. Mindenről, ami a gazdaság körébe tartozik, bő és világos, ábrákkal ellátott utasí­tásokat találhatunk e könyvben. A háztartásnál a nemzetgazdasági szempontok, megtakarítá­sok, kereseti iparágak figyelemben részesülnek. A majorságnál a házi szárnyasok, házi nyulak, sertések tenyésztése, nevezetesen élelmezése, elhelyezése, fajai iratnak le. A méhtenyész- tésre kiváló gondot fordít a szerző, nem kü­lönben a fejős állatokkal való elbánásra is; felemlíti továbbá a lótenyésztés szükségessé­gét s itt egyszersmind az egyes lófajokat ábrák szerint ismerteti. A kertgazdaságnál kü­lönös figyelemben részesíti a virágnővényeket, a konyhakertószetet, a gyümölcs-, szőlő- és selyemtermelést, az iparnövényeket, milyenek : a dohány, len és kender. E csinosan kiállított és haszonnal forgatható könyvet ajánljuk az érdekelteknek. * A ritka gonddal és lelkiismeretességgel szer­kesztett „Figyelő“-nek novemberi füzete kővetkező ér­dekes tartalommal jelent meg : Bacsányi sirja és emlé­kezete Linczben, Thalyi Kálmántól. — Történetírás az Árpádok alatt, ifj Fejérpataky Lászlótól. — Egy adat őt Írásunk divatához Magyarországon, Békési Emiltől — Adalékok népünk drámai költészetéhez, I. A Balázs­járás, Sztachovics Remigtól. — Mikes Kelemen, Abafi Lajostól. — Báró Amadé László levele gróf Eszterházi József bánhoz, Bartók Gézától. - Páy András két le­vele 1877-ből, R. F. Görög Gyulától. - Kölcsey Fe- rencz levelezése Ormós Lászlóval, Abafi Lajostól. — Horváth Ádára levele Fodor Gerzsonhoz, Hoffer Endré­től. — Irodalomtörténeti repertórium, idősb Szinnyei Józseftől. — Kisebb közlemények. * A „Délibáb“ 31. számának tartalma: 1. A dal. (Tóth Ede költeményeiből.) AbaG Lajostól. 2. Katinka, (beszély.) Aigner Ferencztől. 3. A byzanti műveltség szelleme. Váry Gellérttől. 4. Mirza-Shaffyból. Sziklai Soma Kornéltól. 5. Stuart Mária utolsó órái. Hang Fe­rencitől. 6. Újabb költők albuma. Darmay Viktortól. 7. Gyöngyszemek. A szerkesztő jegyzeteiből. 8. Aprósá­gok. Árgustól. 9. Tárcza: Már százszor is. (költ.) Re­viczky Gyulától. Beethoven mint szakács H. S.-től. Törvényszéki csarnok. Nov. 14. Csalás és hamis bukással vádolt Wellner Adolf elleni ügyben végtárgyalás. Minősített tolvajlással vádolt Mainczinger Frigyes és társai elleni ügyben végtárgyalás. Nov. 15. Súlyos testi sértéssel vádolt Végh János elleni ügyben végtárgyalás. Súlyos testisértéssel vádolt Harák Mihály és társai elleni ügyben végtárgyalás. Súlyos testisértéssel vádolt Panyi József és társa elleni ügyben végtárgyalás. MŰVÉSZET. A képzőművészeti társulat műcsarnoká­nak megnyitása e hó 8-án volt Budapesten. A lapok nem győznek eltelni a helyiség csiuja- s a kiállított képek pompájában. Egyelőre csak a sajtó képviselői előtt tárultak fel a palota ajtai; a közönség csak a megnyitás után ré­szesülhetett a ritka élvezetben. A képkiállítás meglepő bizonyságot szolgáltat a magyar fes­tészet gyors és nagy emelkedéséről, mely kö­rülmény ránk magyarokra nézve mindenesetre nagyon hízelgő. Gazdagon követik egymást a legfigyelemreméltóbb festmények. A genre és tájkép túlnyomó s történelmi alig egy-kettő van összesen, de a genrek oly kitűnők, hogy a franczia iskola után nem állanak hátrább, sőt sok tekintetben mellette. Az újabb nemze­dék kiválóbb képviselői Mészöly és Paczka; mindkettőnek ecsetje meglepő hangulatot idéz elő. Utóbbitól a „Montmartrei hegedűs“, „Rósz hirek“ stb. láthatók, ízléses, hatásos jelene­tekben. Zichy Mihálytól két nagyórdekü kép van kitéve: „A zsidók üldözése* és „Ill-ik Henrik orgiája.“ Erős, nagyhatalmú művek. A színek puhasága, a rajz művészete, a jelenetek festőisége utolérhetlek Munkácsi Mihály két nagy festménye a nagy teremben van kiál lítva. Egyik az „Ujonczozás* eredeti ősma­gyar genrekép; alakjai a megszólalásig hívek, szakasztott versenytársa a Siralomháznak. Than Mór „Dante poklából* czímíí episodja hatásos s a színezés erőteljes. A nagy teremben a franczia iskola mes­teri képei sorakoznak, kik közt Corot, Dupré Delacroix, Makart, Matejko a legemlékezete­sebbek. Szinte kár, hogy egyéb iskola alig van képviselve, ha itt nem is legalább a mellék­termekben, hol különben a világítás, daczára az előleges félelmeknek, szintén igen jó. A kiállítás hőse még Vastagh életerős arczké- peivel, Ebner „Koldusnőjével“ s a többiek mint Ligeti, Greguss, Spányi bravourteljes alakjaikkal. Ki bírná elszámlálni e gyönyörű csopor- tozatot mind, melyek közt a szem káprázik, gyönyörködik, a lélek pedig emelkedik. A ki teheti, ne szalaszsza el a jó alkalmat a műve­ket megtekinteni, mert ily ritka élvezet nem mindig kerül elő az élet egyhangú phasisában. HÍREINK. •Gyászhir. Gróf Károlyi György föud- varmester, v. b. t. tanácsos, a tetőtől talpig magyar főúr gyógyíthatatlan nyelvrák követ­keztében nov. 9-én hajnali fél 3-kor Buda­pesten meghalt. Béke poraira! »Személyi hír. — Kovács Zsigmond me­gyés püspökünk ő excellentiája múlt csötörtö- kön, nov. 8-án, ment fel Budapestre, hol I egy vagy két hetet fog tölteni és esetleg Esztergomba is fölrándúl a prímás ő emi- nentiájához. »Aljegyzők. — Főispán úr Öméltó­sága Kemény Andort és Purgly Sándort tiszteletbeli megyei aljegyzőknek nevezte ki. »Hymen. — Bohuniczky Ödön kir. aljá- rásbiró f. hó 4-én vezette oltárhoz Enyéngen Mihályfy György, ottani kasznár bájos leányát Honát. Isten áldása e szép frigyre! »Gelléri Mór az „Alföldi Iparlap“ szer­kesztője, az iparosügy buzgó apostola, ki azon néhány nap alatt, melyet a vándorgyűlés alkalmával városunkban töltött, mindenki tiszteletét vívta ki magának, az okmányok kiosztásának ünnepélyére, tegnap városunk­ba jött. »Titkár. — A veszprémi nöegylet e na­pokban szólította fel Beck Alajos kegyes-ta­nítórendi tanárt, hogy vállalja el az egyleti titkárságot. A felszólított őrömmel engedett és elfogadta a megtisztelő kitüntetést. »Pandúr-főhadnagy. - A megüresedett pandúr-főhadnagyi állomásra főispán úr ő méltósága Balogh Dávidot nevezte ki. »„Életem és Élményeim.“ - B. Fiáth Ferencz főispán úr ő méltóságától felhatal­mazást nyertünk, hogy megjelent és már már végkép elkelt érdekes müvéből tárczánkban egyes részleteket tisztelt olvasóinkkal közöl­hessünk, mit is ezennel jelezni szerencsések vagyunk. *A megyei állandó népnevelési bizott­ság múlt kedden, nov. 6-án, d. u. 3-kor tar­totta előre jelzett ülését Sárkány Miklós ba- konybéli apát úr elnöklete alatt, melyen azon férfiaknak névsora lett öszszeállítva. kik mint iskolalátogatók fognak a törvény értelmében a magas minisztérium által e czélra külön felhatalmaztatni. Az illető javaslatba hozottak külön fel fognak még az elnökség részéről szólíttatui, vajon elfogadják-e a megbízást; ha igen, akkor fel fognak terjesztetni. »A kereskedelmi ismétlő iskola keres­kedő tanonczok számára jövő vasárnap, nov. 18-án, d. u. yj2-kor nyílik meg a nagygym- nasium egyik tantermében. *Az első tűz ebben az évben. — Már­már azt hittük, hogy városunk lesz azon szerencsés városok egyike, melyekben ez évben még tüzeset elő nem fordúlt; csalódtunk. Tsgnap múlt egy hete, nov. 3-án este, a Nap-vendéglő fölött egy kazal széna gonosz­szándékú gyújtás következtében kigyuladt. Azon a helyen, vagy legalább annak köze­lében gyakori a tüzeset és így nem fog ártani azt a helyet más czélra fordítani, mint gyú- anyag tartására. Tűzoltó-egyletünk hamarább véget vethetett volna a tűznek, ha görcsös köteleivel a kazal égő felét gyors ide-oda húzás által elfürészeli és az ép részt elvon­tatja, még a víz is fölösleges lett volna. Nem tudjuk, elkerülhetlenül szükséges-e a tűz egész tartama alatt a tűztorony csenge- tyűjét félre verni, talán elég lenne a tűz elején és a netáni veszélyes harapódzásoknál­*A Tallián kút. - A vásártéri kúttal eddig ép tíz ölre hatoltak; már jó ideje, hogy verhenyes mészkőben működik a fúró. »Előfizetési felhívás Dengi János költe­ményeire. Elhatároztam, hogy költeményeim­ből egy kötetet a nyilvánosság elé bocsátók. Tudom ugyan, hogy mostani irodalmi és pénz­viszonyaink között meglehetős merészség kí­vántatik arra, hogy valaki szépirodalmi művek s különösen költemények kiadására vállalkoz­áll, hogy a képzettebb gyermekek kivagdalt kemény papírból tálczákat, óratartókat, kosa­rakat készítenek, illetőleg varnak össze. A munka, igaz, hogy szép, mert színes fonalakkal csinosan feldíszítik, de terhelő a kis gyermekre nézve óra hosszakig a tűvel bánni, s a meg­jelelt helyeket pontosan kivarrni. Eddig tartott szemlénk a játékok fölött. Ezenkívül foglalkoznak még más hasznosabb dologgal is. Ilyen pl. a tépés készítése, kert­munka, gymnastika és így tovább. Szíves házi­gazdámtól hallám, hogy csak ez idén már mintegy 8—10 kilogramm tépést juttattak a kicsinyek a szerkesztőség utján sebesült török testvéreink részére. A játékok s munka bevégezte után imád­kozni szoktak. Megható volt nézni, mily áhí­tattal tevék össze a kisdedek kezecskéiket s dalolták el a következő imát: Hozzád fohászkodom oh Isten, szent atyám ! Ki Orzél engemet homályos éjszakán. Tezesse szent kezed ma is gyermekedet Hogy el ne téveszsze igaz ösvényedet. Áldd meg, kik gondosan vezetnek engemet, Oh Isten, szent Atyánk! halld meg kérésemet. Köszönjük néked Istenünk Hogy jót tevéi ma mivelünk Vígan folyt a játék, munka Engedd hogy váljék hasznunkra Áldj meg kedvvel, uj erővel Tarts meg kedves szüléinkkel. Nincs itt valláskülönbség, hitfelekezet, nincs más ima, csak az isten dicsőítése, a teremtő mindenhatóságának vallása, imádása. Imaszerü melódiájuk úgy megragadja az ember lelkét, hogy önkénytelenűl elfogódva eszünkbe jut az alkotónak, — kit imádnak az a mondása: „... bizon bizon mondom nektek, ha nem lesztek olyanok, mint a kisdedek, nem lesz részetek a mennyeknek országábau.“ Imájuk befejezte után kezdődik a nevelő néni meg a dada tiszte. Felöltöztetni, rendbe­hozni az apróságokat, oktatni arra, hogy ille- mesek, engedelmesek legyenek, az utczán s otthon magukat jól viseljék. Rendesen értük szoktak jönni, de vannak, kik maguk mennek el, sőt ez a nevelő állítása szerint czélszerü is, szokjanak ahhoz, hogy ne kóboroljanak, hanem egyenesen térjenek kedves mamájuk, otthonuk körébe, a hol őket forró csók és jó vacsora várja. Ez a biztatás aztán annyira hat, j hogy a legillemesebb rendben távoznak. A ne­velő figyelme még ezentulra is kihat, utánnok néz vagy megy, a netáni pajkoskodókat rendre inti, fenvíti, a félénkebbeket bátorítja. S ez igy megy mindennap, ugyanily programbau a nélkül hogy a gyermek valaha beleunna, mert úgy van vezetve, hogy minden órán szórako­zást talál s ideje korán a munkaszeretetre, rendre s illemre szokik. Itt látja meg az ember valójában, hogy ügyes vezetés által mennyit lehet producálni még az ily kis gyermekeknek is, kiknél pedig a lélek, s értelem s ismeret még csak legmélyebb embryojában vannak meg. Mi, neveinknek a vendégkönyvbe való bejegyzése után gyönyörteljes tapasztalatokkal távozánk e kedves és az emberi társadalomra nézve oly hasznos körből, azon óhajjal zárva be látogatásunkat, vajha Magyarországnak minden városa igyekeznék magáévá tenni ez intézetet! Az Isten áldása lebegjen azokon, kik nem tekintve a magánérdeket, odaadó buzgalommal működnek azon, hogy a kisde dekből ideje korán rendszeres, munkaszerető, erkölcsös ifjak képeztessenek, kik közé első sorban is az én kedves Ranezay uramat szá­mítom. V. Sárffy Ignác\. Tükördarabok, összeszedve az érzék- és szellemvilágból. A féltékenység erősíti a szerelmet. Senki sem fogná felebarátja feleségét megkívánni, ha oly jól ismerné, mint feleba­rátja. A hiúság a szerelem dajkája. Az az igazi szerelem, mely dajkára nem szorul, mely — mint Minerva — már felnőve jön a világra. A kedves hűtlensége csak akkor nem lesz meglepő ránk nézve, ha előre megbarátkozunk a gondolattal, hogy az (hűtlenség) kikerülhe­tetlen. Szerelmesek soha sem gyöngédebbek egymással .szemben, mint midőn unalmukat egymás előtt el akarják rejteni. Jobban fáj lánynak az a gondolat, hogy férjet nem kaphat, mint az, hogy nincs férje. zék; azonban biztat a remény, hogy irodalmi ismerőseim és barátaim támogatásával a kia­dás sikerülni fog. A munka a Weiszmann testvérek könyvnyomdájában készül, s igen csinosan és díszesen lesz kiállítva. Művem kiadásának kezelését Aigner Lajos könyvke­reskedése vállalta el, hová az előfizetési pénzek (legczélszerübben postautalványuyal, küldendők. Előfizetési ár 1 frt 20 kr. Az előfizetési pén­zek beküldésének határideje f. év deczember 1-je, mely időtájban költeményeim szét is küldetnek. Nyolcz előfizető után egy tisztelet­példány jár. Budapesten, október végén. 1877. Dengi János. »„Budapest.“ — Lapunk mai számához vau a „Budapest* czímű képes napilap elő­fizetési felhívása csatolva. Ajánljuk t. olvasóink becses figyelmébe. »Ajánlkozás. Egy 25 éves, jó bizonyít­ványokkal rendelkező, Fejér és Veszprém me­gyéktől oklevéllel biró, a magyar és német nyelvben jártas fiatal ember — óhajtana va­lamely jegyzőségnél mint al- vagy segéd-jegyző — szerény feltételek mellett alkalmazást, a szíves meghívók Kovács Gyula oki. jegyző czímére Noszlopra u. p. Devecser intézendők. »Szép ajándék. — Ráth Károly, orsz. képviselő, a helybeli iparos ifjúság képző és segélyző egylete könyvtárának ajándékba meg­küldte a „Találmányok könyvéinek eddig megjelent húsz füzetét két díszes kötetben. »Okmánykiosztás és tánczvigálom. - A munkakiállítási végrehajtó bizottság ma d. e. fogja a megyeház nagy termében az ok­mányokat kiosztani; a kiosztást este 8-kor a „Koronáiban tánczvigálom zárja be. *A Kubay-kávéházban a török sebe­sültek javára kitett persely nov. 4-én nyit­tatott fel Szente Ferencz, Balogh Károly, Nemsúr Elek, Havlicsek J. és Cser József urak jelenlétében és 29 azaz huszonkilencz frt találtatott benne, mely összeg szerkesztő­ségünknek át is adatott. »Pénz. — E héten szerkesztőségünk a török sebesültek részére özv. Horváth Jánosáé úrnőtől Szent-Gálról 1 frt, a Kubay-perselyből 29 azaz huszonkilencz frt, Veledits Mihály segédeitől, névszerint Ernhoffer Ferencztől 2 frt, Szabó Páltól 2 frt, Gergenyi Ferencztől 1 frt, Horváth Józseftől 1 frt, Kis Jánostól 1 frt, Schmied Istvántól 1 frt, Piker Lajos tanoncztól 50 krt., — továbbá_ Czeller Ferencz kőmives tanoncztól 50 krt. Öszesen 39 azaz harminczkilencz forintot vett. »Veszprémben 1877. évi október hó 30-án tartott megyei statistikai bizottsági ülés jegyzőkönyvének Kivonata. 4./6738./77. Ol­vastatott az országos m. kir. statistikai hiva­talnak f. évi julius hó 24-én 2704. sz. a. kelt megkeresése, melyben a statistikai bizottságot az adatgyűjtés eddigi eredményéről s azon tapasztalatról értesíti, hogy az eddig gyakor­latban volt módon az ország termelési viszo­nyait csak megközelítőleg híven is előtüntető adatokhoz jutni nem lehet; — miért ez évre az adatgyűjtés mikéntjének meghatározását a m. statistikai bizottságokra bízza és felkéri őket, hogy az eddigi és a jelen évi tapaszta­latok alapján az adatgyűjtésnek országosan uj alapokon leendő rendezése tárgyában f. évi deczember hó végéig nézeteiket hozzák tudo­mására. — Habár teljesen osztja is a bizott­ság az országos m. kir. statistikai hivatalnak azon nézetét, hogy az eddigi módon, a jelen­legi közegek segélyével oly adatokat szerezni, melyek alapján az ország termelési képességét Ha a férfi többé szeretni nem tud — házasságára gondol. Azt mondja egy német psycholog: az élethossziglan tartó házasság hasznos, de ter­mészetellenes intézmény. En megfordítanám: az élethossziglan tartó házasság természetelle­nes, de hasznos intézmény. Egy fiatal nőnek hűtlensége közönségesen nem onnan keletkezik, hogy megtalálta azt, kit szive eddig titkon keresett, hanem mivel már megunta férjét. A kaczérság a nőnem életeleme. A nőnem természettől nem kaczérabb, mint a férfinem, de míg a férfit becsvágya különböző irányban foglalkodtatja, a nő becs­vágyó törekvéseinek csak egy iránya marad — hódítni. A szerelmi viszonyban gyakran tesz az egyik fél a másiknak szemrehányást a hideg­ség miatt — hogy saját hidegségét elrejtse. A mai házasságoknál egy érzelem sem játszik oly alárendelt szerepet, mint a szerelem. A házasélet boldogsága épen megfordított viszonyban áll a napi együttlét hosszaságával. Dr. Ferenc^y Alajos,

Next

/
Oldalképek
Tartalom