Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-01-07 / 1. szám
egészen a pálinkamérő polgártárs zsebébe vándorol. S ha még legalább a pálinka jó volna! De hogy mily lelketlen visszaélések követtet- nek el, mutatja egy rédei legény esete, ki egy ital pálinka élvezése után néhány perezre holtan rogyott össze s mint értesültünk, az orvosi látlelet a haláleset nem természetes voltát állapítá meg. De hagyjuk mindezeket! Meglehet, hogy mivel e bajok forrását elvi szempontokban keressük, még utóbb arról vádol bennünket valaki, hogy a fennálló viszonyokkal elégület- lenek vagyunk. Távol legyen tőlünk! Soha nyugodtabb lélekkel nem éltünk, mint mióta nyakig úszunk a szabadelvú'ség boldogságában. — Még mulatságunkról is gondoskodva van! — Egész deczember hóban pergő dobszóra ébredtünk fel, mely a magyar ember legkedvesebb kötelességére: az adófizetésre emlékeztetett bennünket; az év utolsó napjaiban pedig bármerre mentünk, mindenütt az adó- végrehajtó .drága* személyével találkoztunk. Azután változatosság okáért a tisztelt zsiványok is mulattatnak néha bennünket és, úgy látszik, Zircz környékén legbiztosabban érzik magukat, vagy legalább a zircz-eszter- gári út iránt nagy előszeretettel viseltetnek. Minapában ezen úton egy vásárról hazatérő kocsit tartóztattak fel, novemberben pedig ugyanitt egy fiatal zirczi kereskedőt akartak megkéselni, ki csak lélekjelenlétének s erejének köszönhette, hogy összevagdalt kabátja árán megmenekült. Ily körülmények között ne csodálja t. szerkesztő úr! ha jelen levelem sorsát is nagyon problematicusnak tartom; mert annak kézhez jutása ily körülmények közt tisztán csak az utonállók kegyes jóakaratától függ. Ha netalán mégis rendeltetése helyére jutna, legyen egyszersmind az újévi jó kivá- natok szerény hírnöke. Agrippa. A „Veszprém“ t. szerkesztőjének. Megengedi tekintetes szerkesztő úr, hogy becses lapjának 52. számában — teljes hitelt érdemlő kútforrásból eredt közleményére, helyreigazításul pár sort írjak. Az említett közleményben érintett eset még hitelesebb kútforrás szerint 1- ször nem Ajkán, hanem Padragon merült fel; 2- szor Blum Salamon padragi lakos nem hogy rögtön, de még most sem vakúlt meg; 3- szor Blum Salamonnak nem 5, hanem 6 darab marhája döglött el, állítólag lépfe- nében — a hullák elásattak s ekként árúba nem is bocsáttattak. Blum Salamon ugyan veszélyes beteg, s betegsége szemének úgy, mint az egész szerencsétlen egyéniségnek ez esetről származott ugyan, de helyzete már javulni kezd. Egyebekben pedig biztosítom szerkesztő urat, hogy községünkben a bekend- és egészségügyre nézve a felügyelet sokkal nagyobb, hogysem ilyféle húsok árúba bocsátása megtörténhetnék. Ami pedig a t. beküldőt illeti, elhiszem, hogy közleménye .kútforrásból* eredt, de nem .teljes hitelt érdemlő kútforrásból.“ Fogadja tek. szerkesztő úr, e helyreigazítás után, üdvözletem nyilvánítását. Kelt Ajkán, 1877. januárhó 2-án. Az ajkai körjegyzőség. Mindig köszönettel veszszük, ha híreink a valóra szállíttatnak le; mert csak így leszünk képesek t. olvasóinkat a történtekről hitelesen értesíteni. Szerk. IRODALOM. A ,Pannónia“ czímfí társadalmi és szépirodalmi hetilap megszűnt lenni. Szívünkből sajnálkozunk e derék lap sorsán, mert a pártolást valóban megérdemelte volna, nem csak azért, mert változatos tartalmával az olvasó közönség minden igényeinek megfelelni iparkodott, hanem azért is, mert érdekessége mellett az irodalomnak gazdagítását szem előtt tartotta. Elhiszszük, hogy kellemetlen érzés dúlja a szerkesztő keblét, midőn látja, hogy fáradsága az édes gyümölcsök helyett keserű bojtorjánokat termett, de a komoly férfiú ezért el nem csügged, nem engedi magát indulatától elragadtatni és nem sújtja a közönséget a gúny kíméletlen szavaival, melyeket az talán nem is önhibája miatt elszenvedni kénytelen. A közönségnek igen sok oka lehet, a miért nem teszi ezt vagy azt; s ha a Pannóniát a reá halmozott dicséretek daczára is .cserbenhagyta“, azt inkább anyagi szegénységnek tulajdonítjuk, mint szelleminek; mert nem hiszszük el, hogy Pécs városának közönsége a Pannónia működését megérteni nem tudta. Szép lett volna, ha a Paunonia eddigi magatartásának megíeielőleg vett volna búcsút a közönségtől, mert a megbalóra nézve dicső, ha jajveszéklós nélkül férfiasán tud kimúlni. * A „Jigj'eUi“ januári füzete ismét igen becses tartalommal jelent meg. Tartalma: Hazai irodalmunk classikai elemei, Váry Gellért. Czvittinger Dávid, ifj Szinnyei József. A magyar nyelv ügye az 1825-ki országgyűlésen, Guzmics Izidor naplójából, Yaszary Kolos. Döbrentei Gábor levelezése Kozma Gergelylyel, Kozma Ferencz. Zács Klára egy olasz krónikástól, Rényi Rezső. Kazinczy Ferencz levelei Cserei Farkashoz, Horváth Döme. A magyar népköltészet Dél-Magyar- országon, Hantz Gyula. — Német szemle: Klein Cy. L, Simrock Károly, Dr. Heinrich Gusztáv. Irodalomtörténeti repertórium, id. Szinnyei József, üj népköltési gyűjtemény. MŰVÉSZET. A Petöfi-tdrsaság megnyitó ülése e hó 1-én d. e. 10 órakor az akadémia dísztermében történt meg az akadémia és a Kisfaludy- társaság tagjainak jelenlétében. 10 órakor vonultak a terembe a társaság tagjai élükön j Pulszky F.-czel és Jókaival, Jókai elnöki megnyitó beszédében kifejtette a P.-társaság czél- ; ját, mely a liarminczas évek .tizek társaságáéval* megegyez; a szépirodalmat, mint életpályát emancipálni és önállásra juttatni. Jókai után Szász Gerő szavalta el .Az ideál* czímtí költeményét; ezt követte Pulszky F. felolvasása: .Petőfi és kritika a negyvenes években.“ — Majd Szabados J. szavalta el „Petőfiről“ szóló költeményét, miután E. Kovács Gyula olvasta fel Balázs S. vigelbeszé- lését .Az özvegy- és férjéről.“ — Felolvastatott még Kertbenytől: „Petőfi és budapesti barátai.“ A társaság felállása újabb jele irodalmunk életerejének s így csak örömmel tölthet el. Adja isten, hogy idővel mennél fényesebb, eredményeket mutathasson fel! * 2 3 HÍREINK. *Dr. Simonyi Zsigmond, budapesti egyetemi magántanár úr, múlt kedden, január 2- án esti 8 órakor tartotta meg múlt számunkban ..jelzett felolvasását a nyelvtudományról. Örömmel említjük fel, hogy a „Polgári társaskör“ tágas helyisége zsúfolásig megtelt férfi- és nőhallgatósággal, kik a legfeszültebb figyelemmel hallgatták végig a fiatal és rokonszenves külsejű tanár úr felolvasását. A nyelvtudomány visszafelé, különösen a szók gyökeinek eredete oly homályos, hogy a legavatottabb nyelvbúvár is csak óvatosan hatol előre tudva azt, hogy positiv alap hiányában a kényállításoknak a legtágabb tér nyílik előtte. Nem vehetjük tehát rósz néven, ha Dr. Simonyi tanár úr, mint fiatal ember, merész összehasonlításokat, még merészebb következtetéseket és így sok etymo- logiai kényállítást tárt elénk. Sajnáljuk, hogy a tanár úr hajlamot árult el bizonyos idegenszerű felfogásra szógyökeink eredetének kinyomozását illetőleg; még inkább sajnáljuk, hogy a rag-mássalhangzók átváltoztatása ellen kelt ki az iskolai tanításnál. Mint működő tauár, úgy hiszszük, ő is azon nézetben van, hogy az iskola nem az egyes tudósok bármily dicséretre méltó kényfelfogásának, hanem az eddigi kutatás szilárd vívmányainak közlési tere és így minél távolabb tartatik a nyelvtani tudós czivódásoktól, annál jobb. Csak örömünkre szolgál, hogy ily szorosan tudományos tárgyú felolvasások is tartatnak városunkban, legalább közönségünknek szellemi látköre tágúl és nézetei tisztulnak a tudomány ezer meg ezer ága iránt. Dr. Simonyi tanár urat sem riasztja vissza jóakaratú és őszinte Ítéletünk a többszöri felolvasástól, sőt ellenkezőleg ejteni fogja módját, hogy olykor-olykor ismét összegyűjtse felolvasó kathedrája köré azon szép közönséget, mely őt most jelenlétével megtisztelte. * Új évi adományok czimén a szegény gyermekek nevelési alapjára a veszprémi nőegyletnél következők adományoztak: Pribék István, Taráuyi Ferencz, 10—10 Irtot; Be- zerédy Miklós, Kemenes Ferencz, Kisovics József, Németh József, Paiotay Ferencz, Zsoldos Ignáczné 5-5 Irtot; Forintos István, Horváth Kálmán, Plosszer Ferencz, Simor János 3— 3 Irtot; Altstáedter Józsefné, Anyós Lász- lóné, Boda Istvánná, Lánczaé, Dr, Pillitz B. Peczek Gyula, Peczek Ida, Szentirmayné 2—2 irtot; a kegyesrendi ház 1 írt 50 krt; Batta Mihályné, Bossányi Ferencz, Brenner Lőrinczné, Buchwald Terézia, Ferenczy Teréz, Özv. Glatz Simor Mária, Hartmann Móricz, Hochsinger Salamon, llléssi Antónia, Kadel- burger Emilné, Kiss Dávidné, Kovács Antalné, Kovács Aiojzia, Krausz Arminné, Margalit Ignáczné, Márton Antalné, Márton Józsefné, Menczel Adolfué, Molnár Dénes, Nay Móriczué, Pclier Pál, Rothauser Julia, Rothauser Julia Mórné, Rosenberg Berta, Rosenthal jNáudorué, Rozsos Istvánná, Schulteisz Francziska, özv. Simor Istvánná, Stein Antalné, Szalay Mihály, Tuza Károly, Veiner Czeczilia, Weisz Elekné 1—1 frt; Féjerváry 60 krt, Schmid Györgyné 30 krt. Ezeken kívül B. Baylonné 1 és B. Fiáth Ferencz 10 irtot adott fára oly szegény családok számára, hol gyermekek is vannak; Kopácsy József pedig 6 frtot a szegény gyermekek neveltetésére és 4-t újévi ajándékul a szegények közötti kiosztásra. »Felolvasás kedden, január 9-én este 8 órakor az iparos ifjak művelődési körében Pintér Kálmán k. r. tanár úr felolvasást tart „az elv“-ről, melyre az érdeklődők tisztelettel meghivatnak. »Ügykimutatás. - A veszprémmegyei árvaszékhez 1876-ik évben beérkezett az iktató hivatalba 4704 ügydarab, ezekből elintéz- tetett 4471 darab, maradt hátralékban 233 db. *A koresmárosok figyelmébe. Panasz érkezett be hozzánk, de mi magunk is meggyőződtünk annak valódiságáról, hogy Huszár János ezelőtt Udvardy és Lengyel korcsmái előtt különösen hetipiaczok alkalmával oly közel állanak a kocsik a házakhoz, hogy a járókelők minden perezben ki vannak téve annak, hogy, ha egy-egy gyenge lóharapás- vagy rúgásban nem akarnak részesülni, az utcza közepére kénytelenek kitérni. Első sorban az illető korcsmárosokat kérjük, ne engedjék meg, hogy e visszaélés szemeik láttára a járó-kellő közönség hátrányára ismétlődjék. Nem ártana legalább hetipiaczok és vásárok alkalmával azokkal a mozgó jászolokkal megjelelni a határt, meddig állhatnak a kocsik. *Új mészárszék.—Hajmáskéri Berger és Blum- ezég alatt új mészárszék nyittatott a takarékpénztár megett Pfeiffer bádogos házában. Örülünk, hogy e téren is némi versenyt látunk, mert a monopóliumnak nem igen nagy barátjai vagyunk. A közönség bizonynyal nem kívánja, hogy egyik fél a másikat megbuktassa, a közönség csak méltányosságot óhajt, annak pedig eleget tehetnek, ha illő áron, kellő mértékkel -tiszta és egészséges húst mérnek. A nagyonis olcsó hústól óvakodjanak, mert annak, mint a magyar tartja, rendesen híg szokott a leve lenni. »Kéményseprés. — A háztulajdonosokat figyelmeztetjük, hogy kéményeiket tisztán tartsák: mint értesülünk e héten ép a legnagyobb szélben egy napon négy kéményégés volt. mely azonban szerencsésen elfojtatott, mielőtt köztudomásra jött volna. »Lapunk 52-ik számában hozott azon hírünket, hogy Ajkán egy mészárosnak beteg marha bontása közt vér freccsent a szemébe és az kifolyt volna, a valóra szállítja le egy, a „Vidék* — rovatban olvasható levél. Ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. »Nyilatkozat. T. szerkesztő úr! A „Veszprém* m. é. 52-ik számában egy reám vonatkozó nyilatkozat közöltetvén, kötelességemnek tekintem az igazság kiderítése czéljából t. szerkesztő urat ezen soraim felvételére s azok egész terjedelmében! közlésére felkérni. Veszprémben létem óta, b. lapjához beküldött több közleményem egész terjedelmében s szószeriat közöltetett; én e jogezímen bátorkodtam magamat a „Veszprém* munkatársának nevezni, mit főtisztelendő szerkesztő úr hallgatag beleegyezésével tenni véltem, s hogy csakugyan minden alkalmat megragadtam, lapja érdekében minél többet működhetni, azt ft. szerkesztő úr legjobban tudja. De félreértésen alapszik említett nyilatkozat azon kitétele, mintha én magamat a .Veszprém* segédszerkesztőjeként adtam volna ki, s ezt mint alaptalan hírt nem fogadhatom el; az való, hogy azt hittem, miként feutemlítém, miut munkatársa a lapnak, egyik-másik színielőadásról referálhatok, de nem ez alapon bírom jelenleg is B. Polgár Gyula színigazgató úrtól a tiszteletjegyet, hanem, mint több fővárosi lapnak referense és munkatársa. Őszinte sajnálatomat kell kifejezni, hogy ezen kellemetlen incidens miatt későbbi közleményeimmel más lapokat keli felkeresnem, bármennyire óhajtottam volna szülővárosom lapjában működni s ennek szentelhetni csekély tehetségeimet. Tisztelettel Balázs Géza. »Hetipiaczunk. - A közelgő országos vásár még nem vetette előre árnyékát és ezen heti piaczuukon befolyása nem látszott meg; gabna, különösen árpa nagy mennyiségben hozatott; burgonya, széna temérdek, szalma kevesebb, szén elég, tűzifa túlságos sok volt. «Közegészség. — Az egészségi állapot a lefolyt héten a múlt hetitől alig különbözik. Az uralkodó kórállapotok közül még mindig a légzésszerveinek bautalmai bírnak túlsúlyiyal. Dr. Jischer ‘Béla. Elhaltak deez. 30. — jan. 4. 1876. decz. 30-án Kajdi Pál, 90 éves, végelgyengülésben; 1877. jan. 1-én Kalatez István, 51 éves, tüdősorvadásban; jan. 2-án Molnár Anna, házi keresztséget élt, veleszületett gyengeségben; jan. 3-áu özv. Weiuczillen Györgyné, született Strobel Rozalia, 66 éves, szélhűdésben; jan. 3-án Cseh János, 8 napos, sárgakórbau; jan. 4-én Hajagos Teréz, 2 éves, sorvadásban; jan. 4-én Keresztes Mária, l‘/2 éves, hökhurutban. — Született 6 fiú és 8 leány. Időjárásunk decz. 30.—jan. 6. Decz. 30. Sz. r. — dél. — este tiszta 0° R, Decz. 31. V. reg. borongás —2° R-, dél. félig napos 5° R., este borongós 0°R. Jan. 1. H.reg. nagy köd —1° R., dél. ködös 0° R, este lágy 5° R. Jan. 2. K. reg. tiszta 5° R., dél. borús 7° R., este borús 5° R. Jan. 3. Sz. reg. borúit 5° R., dél. napos 12° R., este tiszta 7° R., Jan. 4. Cs. reg. szeles 7° R. dél. szeles 8° R., este szeles 9° R. Jan. 5. P. reg. tiszta 6° R., dél. borult 8°R., este tiszta 8° R., Jan. 6. Sz. reg. tiszta 5° R. dél. borús 8° R. A „Koronádban szállva volt vendégek névsora: Kelíer József, utazó, Bécs; Weiss Samu, utazó, Bées; Gutmann János, utazó, Bécs; Horváth Károly, kereskedő’, Komárom; Szabó Ferencz, kereskedő, Pécs ; Marx József, kereskedő, Szombathely; Hechl Miksa, kereskedő, Vacz ; Fischer Mihály, kereskedő, Tobány; Károly Lajos, utazó, Budapest; Deutsch Mátyás, szabó, Munkács. A „Nap“-ban szállva volt vendégek névsora : Kánicz N., kereskedő, Sz.-Fejérvár; Bogyay Imre, birtokos, Somogy; Seidler János, borkereskedő, Grácz, Nagy István, jegyző, Devecser; Kiss István, mészáros, Petend. Színi szemle. Szombaton, deczember 30-án, Váradi Antal „lskarioth“-ja került színre. A nevezetes tragoediára régóta készültek színészeink, s a gond és figyelem meg is látszott az előadáson, noha azt nem mondhatjuk minden tekintetben correctnek. A szereplők némelyikén bizonyos elfogultság volt észrevehető; mit azonban könnyen elnézhetünk, ha azon szokatlan körbe képzeljük magunkat, mely a darab természetéből 3 egész actiójából magyarázható. De a hiányokért bőven kárpótolt Balázsi (Iskarioth) játéka, ki egészen helyes felfogással, s mondhatjuk, művészi alakítással emelte ki szerepét. A szép képzettségű s nagy reményekre jogosító fiatal művészen meglátszott, hogy minden tehetségét, buzgalmát s egész lelkét öntötte szerepébe. A hős jellemét egyes jelenetekben ügyesen domborította ki; az utólsó felvonás első jelenetében pedig Iskarioth monologjät igen szépen szavalta, anélkül, hogy hangja vagy indulata túlcsapott volna a határokon. Méltán illette meg a többszöri taps és kihívás. Mi őszintén kívánunk szerencsét a fiatal szinész szép jövőjéhez! Mellette kimagaslott még Károlyiné Magdolna szerepében. Igazi drámai érzelemmel játszott, szépen adta a szerelem hevében küzdő, s a szerelem után kiábrándult, megkomolyodott nőt; különös elismerést érdemel a 2-ik felvonás 6-ik és 7-ik jelenetéért. Dicséret illeti Halmait (Ruben) is komoly játékáért, noha nem minden szavát érthettük. — A darabban előforduló díszleteket Vihar ügyesen állította ki és rendezte el. — A közönség, érdeklődve a darab iránt, szép számmal volt jelen. * Vasárnap, decz. 31-én adatott .Marcsa az ezred leánya* oly sikerrel, amilyet csak színtársulatunktól kivánni lehet. Károlyiné — Marcsa — nemcsak szép játékával aratott tapsokat, hanem sikerült éneke is annyira megtetszett a közönségnek, hogy énekét meg kellett „ujráznia.“ Polgár Gy. — udvarmester — szokott komikus modorával folytonos derültségben tartá a hallgatóságot, míg Pesti — Skultéti — oly katonás tempóval dirigálta Marcsa szerelmét, amilyennel csak egy jószívű vén huszár képes. A játék sikerét nem kevéssé mozdította elő Vihar — Tüzes Antal. — Közönség csekély számmal volt jelen. * Hétfőn, jan. 1-én Szigligetinek egyik pályanyertes népszínműve az „Amerikai“ adatott „Csupri a furfangos szabó“ közönségto- borzó főezírn alatt. — Belefáradva a sok .Boldog újév* zaklatásaiba oly számmal jelent meg a közönség, milyent ezen színi idény alatt még nem láttunk, és hogy talán nem mindenki találta tel a keresett nemesebb szórakozást, nem színészeink szorgalomhiányán múlt; ezek elkövettek mindent, hogy a különben cselek- vényszegény színdarab elég élvezetet nyújtson. — Polgár Gy. (Csupri) túlzásoktól menten folytonos vidámságban tartotta a közönséget; Pesti (Müller) és Halmai (Koltay) helyes alakítással játszott, különösen az első Koltay- nak a párbajról való beszéde alatt tűnt ki. Károlyinét (Ilonka) a közönség szépjátékáért nem egyszer megtapsolta, — éneke pedig valódi élvezetet nyújtott; Viharué oly jó buta Panna volt, hogy különbet kivánni sem lehetett; Kisíaludyné (Rozalia) ha mozdulataiban magát valamivel jobban mérsékli, a nagyravágyó házsártos szabóné hű képét adja; Balázsin (Móricz) a figyelmes vizsgáló észrevehette, hogy Iskarioth után még nem szedte magát egészen össze; a többi szereplő is dicséretes buzgalmat tanúsított. Az előadást megelőzte „Az ó- és újév“ Vihar Elemértől, melyről azonban nem szólhatunk, minthogy a görögtüz borzasztó füstje csaknem egészen elfedte előlünk a színpadot. Általában kívánatos, hogy a görögtűz készítése valamint használatánál az eddiginél nagyobb óvatossággal jarjou el a derék társulat, vagy ha a körülmények miatt a bajon segíteni nem lehetne, hagyjon lei vele és a közönséget más úton iparkodjék kárpótolni.
