Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-02-04 / 5. szám
Heti szemle. — febr. 3. A bankügyi alkudozásokat illetőleg a következőket említhetjük fel: A bank- és bank- jegyegyesség megmarad; a bankjegyek con- tingentálása (25: 75%) elvben kimondatott; a két igazgatóság élén álló kormányzókat 0 Felsége nevezi ki. A kamatlábakat, az egész bankpolitikát az ellenőrző bizottság állapítja meg; ezt a nemzeti bank a közgyűlés által akarja megválasztatni, a magyar kormány ellenben két tagot akar oda kinevezni, azonfelül 5 tagú felügyelő bizottságot akar, melynek két magyar tagja legyen. A bankfiókok szaporításáról a központi választmány határoz. * A török-szerb béketárgyalások eddig az első kezdet stádiumában vannak. Milán fejedelem óhajtja a békét, melynek megkötése attól függ, mit kivan a porta s főleg minő biztosítékokat kér a megalkotandó, békefeltételek megkötésére nézve. Távirati hirek szerint a montenegrói fejedelem is elfogadta a porta indítványát a békealkudozások megkezdésére; arra kérte a portát, határozná meg az alapokat és feltételeket, melyek mellett az alkudozásokat meg akarja kéz1 ri. * Egye lapok Gorcsakofl' herczeg lemondási szándékát emlegetik, sőt az is hírlik, hogy az orosz déli hadsereg visszahivatik és csak 80,000 főnyi figyelő hadsereg marad a Pruthnál. * A török kormány lázas tevékenységet fejt ki, hogy haderejét teljesen harczképessé tegye. Tehát egy oldalról béke, más oldalról a háború feuyeget. Ily viszonyok közt semmi bizonyos sem mondható. A VIDÉK, Pápa január 27-én. Szerkesztő úr! Legutolsó tudósításomban a m. é. decz. 19-én tartott gyermek-színelő- adásról írtam. Az óta városunkban sokfélét jegyzett fel a krónika, mi mindnyájunkra nézve érdekes. A múlt héten Veszprémbe rándult Cseresnyés zenekara nálunk is kétszer működött közre a török sebesültek javára. Cseresnyés Károly zenekara önmagát is sebesültnek tartván még a legszentebb czél előmozdításához sem akar hozzájárulni, az illetékből egy fillért sem enged, ho de hagyjuk őket. . . Természete már ez a muzsikusoknak, akarám mondani..........stb. — De hol működött közre említett zenekar. Első ízben egy a sebesült törökök, tűzoltók és nöegylet számara rendezett műkedvelői előadásnál, mely előadás, tekintetbe vévej a rövid időt, mely műkedvelőinknek rendelkezésökre állott, tekintetbe véve továbbá, hogy műkedvelőink épen csak műkedvelők, imigy amúgy sikerültnek mondható. A tiszta jövedelem mind a mellett, hogy az előadásra igen sokan mentek el, csak 70 frtot tett. Nagyobb eredménynyel működtek a fő- gymnasiumi tanulók, kiknél a szinte a török sebesültek javára tánczvigalommai egybekötött gépen kívül az utóbbi időben annyit emlegetett torpedónak is feltalálója. — 1825-ben a híres Erie-csatorna megnyiUatott és Hndson folyó által NewYorkot egyenes összeköttetésbe hozta Észak beltengereivel, a dús öt cauadai tóval s Nyugat termékeny síkságával. Következett az újkor leguatalmasabb közlekedési ere, a vasút, és ismét New-York volt az, hounét az 1831. évben engedélyezett „Erie- railway“ kiinduló pontját vette. — 1842-ben a gyönyörű Croton-vízvezeték által örökre egészséges ivóvizet biztosított magának. Sem tűzvész, sem ragályos nyavalyák, sem életerejét megtámadó kereskedelmi válságok, sem véres verekedéssé fajult utczai lázongások, melyek benne időről időre kitörnek, nem képesek haladásában feltartóztatni, s nem alaptalan a szigetváros lakóinak büszke reménye, hogy városuk néhány évtized múlva vetéiytárs nélkül fog állani az egész világon. A népesség szaporodásának jellemzéséül ide csatolok néhány adatot: 1653-ik évben lakóinak száma 1120 volt, 1730-ban 8257, 1786 bau 23.688, 1800-ban 60.489, 1820-ban 123.706, ma már egy milliónál több lakossal bír. — Azonban mindez csak csekély fogalmat ad a néptömegről, mely New-Yorktól függ; Brooklyn, Jersey City, Hoboken, Williamsuurg s egyéb szomszéd helységek, melyek mintegy annak elővárosait képezik, vele együtt két milliót jóval felülhaladó lelket számlálnak. Kereskedelmi fontosságáról tanúskodik, hogy a külföldi kereskedelmi czikkek fele e város kikötőjén át, s a vámbevételek két harmada itt foly be. A beviteli áruk értéke 1874-ben 22,133,622 dollár volt, a kivitel pedig 354‘993 i32 dolhangverseny, akarám mondani, a hangversenynyel egybekötött tánczvigalom tiszta jövedelme, mint mondják, 300 frtot tett. Ha minden magyarországi város annyit és ily eredménynyel tánczol a török sebesültek javára, török testvéreink tökéletesen meg lehetnek elégedve. Mindezekkel még nem fejeztük be a törökök iránt városunkban mutatkozott rokonszenv nyilvánítását. E hó végén az ismeretterjesztő társulat megbízásából Voyta Adolf úr csekély belépti díj mellett, mely szinte a törököké lesz, felolvasást fog tartani. Az ismeretterjesztő társulatról szólván lehetetlen, hogy egy határozatáról, mely szerint a társulat a „Pápai Lapok“-at néhány kizárólagosan parasztok által látogatott korcsmába . ingyen küldi — meg nem emlékeznem. A társulat, mely az ismeretek terjesztését tűzte ki czélül, még azon határozatot is hozta, miszerint, mihelyt a társulat anyagi állása megengedi, népszerű röpiratókat fog kiadni hogy azokból a nép ingyen olvasson, magát képezze és a helyett, hogy a korcsmában az új ürmérték és annak tartalmának tanulmányozásával az időt töltse, házi tűzhelyénél maradjon és a mulattató és tanulságos röp- iratokat olvasgassa. Nunc venio ad fortissimum ...........Beszélek még valamit zsidóinkról. Az e lapokban érintett Chetvra Kadischa izr. temetkezési egyleti ügy még mindig nincs eldöntve. Orthodoxaink húzogatják, halogatják az ügyet, hogy a nézetük szerint osztatlan hatalmat minél tovább kezükben tartsák. Alispán, minister és más tekintélyek ezen emberek által ignoráltatnak. 1 Minden lépten nyomon a törvény és annak értelmében kiadott világos rendelet kijátszása fekszik szemök előtt. A jó urak egy közgyűlés elé a ministen rendelet értelmében a régi hitközséget, városi hatóságot és minisztériumot, egyaránt ámítani akaró irkafirkát magyarra fordítva javított kiadásban terjesztettek. Természetes dolog, hogy ilyen a kor szellemével ellenkező irányú értelmes előtt a nevetségesnél nevetségesebb alapszabályok a haladók előtt még vita tárgyát sem képezhetik. Az orthodoxok e szerint a meghasonlott felekezet közti kiegyezést lehetetlenné tették, mi valószínű az egyleti vagyon felosztását fogja maga után vonni. Orthodoxaink még a másik világban sem akarnak velünk együtt lenni, nekik külön sirkert stb. kell. Veritas. A magyarországi iparos i£jak első vándorgyűlésének alkalmából, Veszprémben, f. évi májusbé 20, 21 és 22-ik napjain rendezendő munkakiállítás szabályzata. 1. A munka-kiállítás, Veszprém város j tanácsának mint helybeli elsőfokú iparhatóságnak védnöksége, továbbá a helybeli kereskedelmi testület, iparos-olvasókör és ipartársulatok pártfogása alatt áll. 2. A kiállítás tárgyai a házi- és kézműipar termékei, továbbá rajz- és Írásbeli munkálatok lesznek. 3. A kiállítandó tárgyak öt osztályba soroztainak be és pedig: az I. Osztályba: a házi ipar termékei, női kézi munkák és élelmi czikkek, a II. Osztályba; a faipar minden néven : nevezendő termékei, a III. Osztályba: a fonó-szövet, bőr- és ( ruházati ipar-czikkek, I lárt képviselt. Egy dollár, mint tudva van, két o. é. fprintot ér aranyban fizetve. Csak két kikötő vau a világon, melynek évi forgalma nagyobb a jelzettnél, e két kikötő: London és Liverpool. New-Yok élénkségét legszembeszökőbben feltünteti a várost hosszában végig szelő s azt keleti és nyugati részre osztó utcza, a Broadway (széles út), melyen a talyigák, kocsik, társzekerek, omnibuszok, hármasával négyesével szakadatlan sorban követik egymást, a széles járda tömve fel-alá hullámzó néptömeggel, mely, mintha török ülne hátán, sietve fut, szalad, rohan a business (üzlet) után. Nincs a világnak városa, még maga London lármás city-je sem, mely a Broad- way-t élénkségre felülmúlná. Aki ismeri a híres bécsi „Praterfahrt“-okát, annak lehet fogalma az itt uralgó sürgés-forgásról. A hangyaseregként tóduló tömeg között egyetlen egy nőt sem láthatni. E hullámzás szakadatlanul tart reggeli nyolcz órától este ötig. Néhány mellékutcza ugyanazon zsibongás tanúja. Különben majd az egész város alig egyéb egy éktelen vásártérnél, hol nem látsz egyebet, mint tarka vegyületben összehalmozott kiáltó színű s alakú portékákat, nem sok ízlésről tanúskodó kirakatokat, meiyekuek szabott árait szemgyötrő czifra betűk hirdetik, noha az igazság érdekében azt is meg kell vallanom, hogy néhány ^kirakat bátran vete- ' kedhetik London vagy Páris legizlésesebb | kirakataival, a nagyobb kereskedők üzleti he- ! lyiségei pedig berendezésre, nagyszerűségre felülmúlnak minden ilynemű európai intóz- j ményt. Tannak 5—6 emeletes házak, melyekI a IV. Osztásba: a kő- érez- és lemez- ; tárgyak, az V. Osztályba: a festő- rajz- és írásbeli munkálatok. 4. Bejeleutések f. évi május hó 2-ig, kiállítandó tárgyak pedig f. évi májushó 16, 17 és 18-ik napjainak déli 12 órájáig, a „Képző- és segélyző-egylet“ helyiségében fogadtatnak el. 5. A bíráló-bizottság fele részben a vándorgyűlésre érkezendő tagokból, másik fele pedig a helybeli érdekeltség közül fog választatni. 6. A kiállításra elfogadott munkák- és czikkek készítői jutalmul emlék-okmányt, a kiváló tárgyak készítői aranypénzt, a kitüntetésre méltó tárgyak készítői pedig ezüstpénzt, vagy diszokmányt nyernek. 7. A kiállítók a kiállításhoz szabad-, de másra át nem ruházható és így nevükre szóló belépti jegyet kapnak. 8. Minden kiállítandó tárgyra a kiállító- s munka-adójának neve, valamint a tárgy értéke is nagy betűkkel felírandó. 9. A kiállítandó tárgyak elhelyezésére szolgáló területért bizonyos díj jár és pedig 1 négyszög méternyi terület után 20 kr., fél négyszög méter terület után 10 kr. Egy négyszög méternél nagyobb tér után, ha az 1 és fél négyszög méternyi tért meg nem halad, 30 kr., azontúl minden fél négyszög méter után 10 kr. fizetendő. A fél négyszög méternél kisebb terület után is 10 kr. fizetendő. 10. Minden kiállított tárgy, a reá irt érték szerint, a végrehajtó bizottságnál megvehető. 11. Akiállítás bezárása után megmaradt tárgyak, f. é. juuius hó első napjának esti 8 órájáig visszavehetők, az ez időn túl visszamaradt tárgyak nyilvános árverés útján az egylet javára elárúsíttatni fognak. A kiállítási végrehajtó-bizottságnak 1877. évi januárhó 7-én tartott üléséből. Benkő István, s. k. végrehajtó-bizottsági elnök. Yéghely Dezső, s- le. titkár. Brenner Lőrincz, s. k. kiállítási elnök. MŰVÉSZE T. Zichy Antal elkészítő azon festményt, melylyel a kormáuytól megbízatott, s mely a királynét ábrázolja Deák Ferencz ravatalánál; a ravatal fejénél a haza nemtője áll, búbá- uattal tekintve a halottra, míg a királyné feje fölött csillagkoszorú ragyog. Szakértők nagy elismeréssel szólnak kitűnő hazánkfiának e I művéről. * Tóth Ede összes műveit az elhúuyt özvegye a Petőfi-társaságnak ajánlotta fel kia, I dúsra. A társaság egy öttagú bizottságot, élén Szigligetivel, küldött ki a kéziratok megvizsgálására. * Liszt Ferencznek „Erzsébet-oratoriumát“ a uemzeti színházban fogják előadni a Liszt- j egylet s zenekedvelők közreműködése mellett : s Liszt vezetése alatt. * Kovalszky lengyel-franczia zeneszerző és zongoraművész jelenleg Nizzában van, s mint írják, roppant hatást arat egy zongoraszerzeményével, melynek czíme „magyar induló-“ * nek valamennyi helyiségeit ugyanazon egy üzlet foglalja el, hol a százakra menő segédek egész nap lázas tevékenységet fejtenek ki. Észak-Amerika par excellence kereskedő ország s erejét íáradhatlan munkássága mellett hirdetésekből veszi; bámulandó találékonyságot, leleményességet tanúsítanak némelyek ebben, ahová szemedet veted, mindenütt ölnyi falragaszok vonják magukra figyelmedet, a vasúti menetek hosszában minden kiálló követ, deszkát, omladékot, íeltünűbb fát felhasználnak erre; a menetjegyek egyik oldala többnyire hirdetést tartalmaz; az indóházak, vendéglők, nyilvános helyek nem egyebek hirdetési intézeteknél, az egyes épületek a tetőjökön lengő zászlóktól kezdve a löidszintig egy nagy hirdetési táblát ábrázolnak; még a lépcsők is, melyeken az emeletbe vagy földalatti helyiségekbe mégysz, az ott székeiő firmák névéitől hemzsegnek, hogy a kirakatokat, mely czélra nem csak az emeletek erkélyeit, ablakait, hanem még a háztetőket is felhasználják, ne is említsem, hol egy-egy nevezetes államférfi, híres színész jól talált arezképe mellett a legnevetségesebb torzképek reclatne-ul szolgálnak, a lóvonatu vaspályák kocsijai, omnibuszok természetesen szintén alkalmas helyül kínálkoznak a kinálgatásra, a vendéglő minden közös helyisége tele van annonce-okkal, az iróthékák hirdetésekből készítetnek, a vendégkönyv egyik fele csupa hirdetmény ; az olvasó-teremben minden valamire való kereskedő, iparos neve feltalálható, azon- fölüi a megszámlálhatlan vasúti társaságok s egyes ezégek hirdetményei ezrenként hevernek asztalokon, székeken, diváuokon, állványokon; A „Portiéi néma“ szerzője, a hires Auber, tudvalevőleg a commune ideje alatt halt meg Párisban. Temetését nem akarták a forradalom embereire bízni, de ezért holttestét ideiglenesen a legközelebbi templom sírboltjában helyezték el. A versailles-iek bevonulása után épen ezen templom előtt heves utczai harcz fejlődött ki, a sírbolt csakhamar megtelt communisták holttesteivel, de a híres zeneszerző koporsója a harcz közben nem szenvedett sérülést. Most arról volt szó, hogy Aubernak méltó emlék állíttassák, ami legalább is 20.000 frankot igényel. Az e czélból megalakult bizottság hosszú vesződés után abban állapodott meg, hogy Páris városában a Pere Laeliaiseben 6000 frankért telket vásárol. Auber örökösei az emlék költségeihez nem akartak hozzájárulni, de midőn az iíj. Dumas megjegyezve nekik, hogy „adják hát önök csak a halottat“ készek voltak háromezer frankot adni, az állam meg ingyen ajánlotta fel a márványt. Eközben a koporsót elhozták a templomból és hat évig egy sir- kőárusnál pihentették bérért. Csak nem rég vitték át a Pére Lachaisebe, ahol méltó pompával fogják leleplezni. P. N. IRODALOM. Előfizetési felhívás küldetett hozzánk az „Ifjú Magyarország“ czímíí vegyes tartalmú hetilapra. A lap czélja leend az ifjúságot a hazát érdeklő minden nevezetesebb mozzanatra figyelmessé tenni, keblében a lelkesedés lángját folyton éleszteni, tettre buzdítaui s ez által megótalmazni hazánkat minden fenyegető külveszéiytől. Hozni log: íőczikkeket tárgyilagos fejtegetések, erélyes felszólalások alakjában; kimerítő de rövid és élénk tudósítást a heti eseményekről; „Csevegós* * *-i rovatot az itjúság éietéoői; tárczát komoly és mulattató tartalommal stb. Megindul ez évi márczius 15-én kettő'3 számmal, melynek terjedelmes mellékletét „A magyar itjúság mozgalma a keleti kérdésben* czímű leírás fogja képezni. Szerkesztő: Szabó Endre. Előfizetési díj: márcziusfól junius végéig 2 írt., márcziustói deczemberig 5 frt. Az előfizetési pénzek a lap szerkesztő és kiadó-hivatalába küldendők (Budapest, zerge- utcza 19-ik sz.) * „Könyvészeti hirnök“ czím alatt egy kis füzet jelent meg, mely minden a tudományszakba vágó és olcsón megszerezhető könyvek jegyzékét közli. A füzet minden hóban egyszer jelenik meg, előfizetési díja 3 frt. Egyes füzet ára 30 kr. Megszerezhető Kannthi Józsefnél Budapesteu, múzeum-úteza, 25. szám alatt. * „Adatok Zalamegye történetéhez“ czímű válalat 1. és II. kötete 12 füzetben megjelent. Szerkeszti: Bátort! Lajos, a „Zalai Közlöny- szerkesztője. E két kötetnek előttünk fekvő tartalma mutatja, hogy a szerkesztő nem kiméivé semmi fáradságot derekasan meg akar felelni vállalatának, igen érdekes adatokkal találkozunk itt, melyek azonkívül, hogy vonzó olvasmányul szolgálnak, az idevágó régibb kort teljes világításba helyezve, a történettudomány haladását nagy mérvben előmozdítják. A két kötetnek ára 6 frt, egy-egy kötet külön is megrendelhető. Az 1877. évre megjelent ha rest vagy hozzányúlni, a folytonosan körüljáró árgus-szemű ágensek illedelmesen kezedbe nyomják, sőt nem ritkán az olvasástól is megkímélnek, elmondják előtted tartalmát, még pedig sokkal válogatottabb kifejezésekkel, mint írva vagyon. Ezek azonban a közönségesebb módokhoz tartoznak, melyek á la „Noch nie da gewesen“ már minálunk is eléggé otthonosak, Amerikában már tovább mentek: az utczák szélében kifeszítenek egy kötelet, az átellenben lévő házon megerősítik s rajta az utcza közepén egy nagy léggolyót vagy színes lepedőt ieszítenek ki, tele hirdetményekkel; százanként járnak körül az élő hirdetmények, kik rőfös (akarom mondani méteres) köcsögkalapjuktól kezdve bokáig tele vaunak aggatva, raggatva árszabásokkal; ha egy népesebb utczán végig barangolsz, egész nyaláb hirdetmény nyel terhelve érhetsz haza, melyek mindegyike úgy kezdődik és végződik : the best and cheapest (legjobb és legolcsóbb), azoníölül minden lépten-nyomon kínálnak újsággal, gyümölcsösei s más apróságokkal; néha tízeu-húszau a legtarkább, szemet szúró öltözetben, kocsin, lóháton, gyalog, zenehang, dobszó mellett bebarangoljak a legnépesebb utczákat, miként a mi majomtánczoltató komédiásaink és circus-hőseiuk szokták, s midőn már a látványosságot kedvelő bámész nép elég nagy csoportot képez, a bohó csapat legbohóbbja előáll s a rögtönzött állványon rettenetes komoly képpel s tudományos lével bőven föleresztett ékes nyelven adja a bámuld világnak tudtára, miszerint csak most és nem előbb történt meg a világ legnagyobb csodája mert Mister ennek és Master annak, a kél
