Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-08-12 / 32. szám

Fridrik Vilmoa-magaslat, a mecséri templom, mely tagadhatlan a legszebb kilátások fénypontja, a pásztor nyughelye, a Frigyes szász király emléktáblája, keletről a honendorfii magaslat, az említettem torony, Gó'tbe nyughelye, a kereszthegy és Belle vue; távolabb kirándulásokra alkalmas helyek: Königsvarth, berczeg Metternich pompás kastélya, régiség gyűjteménye és nagyszerű vadas kertjével, Kuttenplan, Gróf Berchen vadászvárával; Plan gróf Nostitz gyönyörű parkjával, s régi alakú vár-kastélyával, a tepli premoutrei kolostor nevezetes könyvtárral, s két nevezetes és érdekes fali festménynyel; végre a legközelebb eső, de legszebb kilátást nyújtó Podhorn, fenyő-erdők közepén lévő szikla- csoportozat 2800 láb magasra a tenger színe felett, melyről a Bajor, a Szász és Cseh hegy- lánczolatok, a csúcsos Frauenberg, gyönyörű tavak, erdők és községek láthatók. E sziklatömegre 104 faragott lépcső vezet fel, mindkét oldalról bekarfázva, hogy a íelmenők a legnagyobb biztonságban legyenek, ide a vendégek legnagyobb része gyalog-sétát tesz, míg a fent említettem helyekre úgy a közel Eger, Franzensbad, sőt Karlsbad fürdőkbe is a kirándulás már vasúton, vagy felfogadott kocsikon történik. Nevettem magamban, midőn a kiselhofhoz lemenve, igaz gyönyörű sétát tevén fenyves erdőkön át egy kavics-murva telepet találtam, — nő ily ritkaságot megyénkben, úton, útfélen eleget találunk.

A magas aristocratia részben elpályázott, eltávozott ugyanis Erzsébet a badeni herczegnő, { a szász-meiningeni herczeg és herczegnő, Schvarzenberg herczeg, de ellenben megjött a hohenlohei herczegnő, ki a cursalonban naponkint gyönyörűen énekel, — s van itt elég a magas aristocratiából, kik kevésbbé tűnnek fel, mint egy Ostindiábál jött kereskedő japáni szolgájával, kinek simára borotvált feje közepéről egy oly hosszú haj-fouat lóg le, hogy sok hölgy fej-ékéül drága pénzen szívesen megvásárolná s kit még is kíváncsian sokan megbámulnak.

Rodics, és Edelsheim Gyulai még mindig ott időznek családjaikkal, — s ezt békejelnek tekintik — egyaránt minden mozgósítási hírek daczára, — itt van Novikof grófné is, kinek arczán a mosoly vagy levertség szintén barometrum az oroszok fegyver-tényeiről, kiknek az Isten minél több Plevnát adjon,

— úgy hiszem, mindannyian szívből kívánjuk.

Időjárásunkkal nem nagyon dicsekedhetünk, ma reggel 7—8 fog volt az egész éji eső után, de ez itt nem zavarja a gyógymódot; ott az egészen födött s ennek végében a boltok előtt jobbra balra levő félig fedett sétány, melyekben egy pár ezer ember kényelmesen sétálhat, — az erdő hűs árnyas utain pedig a fák az eső ellen is megvédik az embert.

Itt a fő, mi az egészség visszanyerésére szolgál, nem csak a vízital, de a lég, nálunk

6—7 fok meleggel fűtésre gondolunk, itt az idegest edzi a lég, s a 15 fok melegség a legkellemesb légmérséklet, a 20-ou felüli az éjszakról jött vendégeknek kiállhatlan, pedig, úgy hiszem, nálunk most csak 25-ön felül osztják a meleget, melyet itt alig ismerünk.

A bécsi művészek egész serege van itt élükön Jauner igazgató, de a legfeltűnőbb Bonneuthal az udvari színháztól (magyar születés) a legmagasabb állású nők vetélkednek, hogy vele társaloghassanak, de mondják is, hogy társalgása, s modora kitűnő finom és kellemes.

Egy párszor fellépett jótékony czélból szavalván, s ez a kesztyűsöknek volt legtöbb haszon, amennyiben a nők kesztyűiket rongy- gyá tapsolták. Itt van Tevele is, a bécsvárosi komikus, és várják Galmayert. Tirólból két vándor énekes társulat tartott előadásokat, s miután sok a vendég, mindennek akad látogatójaReggelenkint a födött sétatér ablakai tel- vék szebbnél szebb virágcsokrokkal, kellemes illatot terjesztve, alkalmat nyújtanak az udvarias férj- és lovagias udvarlóknak szivök választottját ily kisebb-nagyobb csokrokkal megtisztelni. A távozó nők, ha már nem akad senki, önmagok megveszik a csokrot távozások alkalmával, mert a vasútra e nélkül beszállni már nevetség tárgyát képezné; s e szokás ismét csak a marienbadi lakosok hasznára válik, ugyanis a Hotel Flóra és Strausz- épületek ily apró virágcsokrok árából lettek emelve. A város leggazdagabb polgárai Halbier- és Krohának atyjai, az elsőé pinczér, az utóbbié házi szolga volt Klinker vendéglősnél, s ma mindegyik értékét százezrekkel számítják. Hazám polgárai, mikor lesz nálunk mód és alkalom ily rohamos és biztos emelkedésre!* E század elején Marienbad csak nehány ház és fakunyhóból állt, ma 120 palotaszert! épületből áll, s naponta újabbak épülnek ; most épül egy pompás városház is, melynek költségvetése közel százezerben van előirányozva, s mely a jövő évre már lakható lesz.

Legszebb épületei a Halbmaier-ház, a Maxhof, Habsburg-Kaiser-villa, de az egész császár utcza minden háza beillenék bármiiv D&gy városba.

* Lahatna, cjak akarni hallana, Szerk.

A kisebbek közöl az Amalia villa és Trianon legízletesebbek.

Étkezési termei oly nagyszerűek, hogy párját Pesten nem lehet találni; ilyen a Cur- salon, Klinker, Hőtel-casinó, a Schönbrunn és a Bellevue éttermei, a lakások pedig oly tisztán és csínnal butorozvák, hogy semmi kívánni valót sem hagynak, s elég kényelmet nyújtanak.

Szóval nem túlságos árért feltalálja itt mindenki az egészség mellett a megelégedést és kényelmet is, mit, fájdalom, hazai fürdőinkben még sok ideig leszünk kénytelenek nélkülözni.

Utamat hazafelé Eger, Frauzensbad, Karlsbad és Prága felé irányozom, melyről, ha érdekelné, egy pár sort még írni kedves kötelmemnek ismerendem.*

Igen sokat lehetne és kellene e helyről írni, hogy vegyék magokra azok, kiknek szól, de minek a borsót falra hánni; nálunk, fájdalom, nagy hű hóval megyen minden, európai nagyság- s világfürdőrül álmodunk, évtizedeken át Ígérjük a fényes jövőt, s úgy járunk vele, mint az egyszeri ember a lovával, igéijük neki a szénát, a zabot, csak húzza a terhet, de végre is kidül a koplalásnak miatta.

IRODALOM.

„Gazdasági olvasmányok minden rendű gyakorló és tanuló gazdák* számára.* összeállították: Sporzon Pál gazd. tanár, Ébner Sándor gazdatiszt. Budapest, 1877, Franklin- Társulat, magyar irodalmi intézet és könyvnyomda. A csinosan bekötött könyv ára 1 frt 20 kr. A mezei gazdálkodás terén csak úgy remélhetünk nagyobb mérvű haladást, ha földmivelőiuknek alkalmat adunk, hogy gazdasági tan- és olvasókönyvek használata által ismereteket szerezzenek s ezeket adott alkalmakkor ügyesen felhasználhassák. Ha valahol, úgy nálunk legnagyobb szükség van a föld- mive i osztály ismereteit növelni, mert nagyobbá- ra termelő nép vagyunk s így jólétünk magva a szakértelemmel megmunkált földbe van vetve. A .Gazdasági Olvasmányok könyvének összeállítói czélul ttizék ki, s igen helyesen, a szakértelmet gazdáink körében terjeszteni. S hogy e czélt elérik, arra biztos kezességül szolgál a könyvnek igen czélszerüen beosztott magvas tartalma. Hogy olvasóink a könyv tartalma felől tájékozva legyenek, ide jegyezzük mindazon fejezeteknek czímeit, melyekre az egész könyv fel van osztva: a mezőgazdaság és a mezőgazda. Az élet általános feltételei. A talaj és annak megmunkálása. A trágyáról. A növények élete- és alkotásáról. Gazdasági növénytermelés. Gyümölcsfatenyésztés í gazdasági faültetés. Gazdasági állattenyésztés, gazda ellenségei és barátai. A nagy természet köréből. Egyéb taulságok és elmélkedések. Az elsoroltakból is láthatja az olvasó, hogy e könyv a gazdasággal foglalkozóknak sok esetben hasznos szolgálatokat tehet. Ajánljuk a gazdáknak.

*

A Frankliu-Társulat a „találmányok köuyvé‘-nek 15 —20. füzeteit beküldte szerkesztősegünkhöz. Ezen, füzeteknek érdekes tartalma a következő: Ólom, ón és higany. Az ezüst. Az arany, platina és társai. Az alminium s magnesium. A drágakövek gyártása A fazekas árúk és a porczellán. Mész, czement és gipsz. Timsó, széksó és salétrom. Az üveg és feldolgozása. A kén ipara. A gyujtószerek feltalálása és a vilió. A Daguerr-otypia s a fényképirás. A lőpor és lŐgyapot. A szépen

kiállított füzetekből egynek ára 80 kr.

*

A „magyar történelmi időrend vezérfonala* beküldetett szerkesztőségünkhöz. A tanulás könnyítésére irta : Dr. Szorabathy Ignácz, a győri állami főreáltanoda rendes tanára. Első rész, A legrégibb időtől 1300-ig Az Árpádház, Badenberg- és Przemisló-ház, Magyarország és Ausztria uralkodóinak táblázataival. Ára 20

kr. Budapest, 1877. Aigner Lajcs.

*

Hivatalos ajánlat. „Gyakorlati útmutató, bélyeg- és illeték-szabályok köréből községi elöljárók, községi- és körjegyzők jegyzői vizsgára készülők és az adóügygyel foglalkozók számára. Irta: Mészáros Caesar, Budapest. Rautmann Frigyes könyvkiadóhivatala. Ára 1 frt o. é.* A nagyin, m. kir. pénzügyi minisztérium 37483. számú kiadványával hivatalos ajánlatban részesíttetett.

HÍREINK.

»Gyászhírek. - Megdöbbenve vettük e

napokban a lesújtó hírt, bogy a köztiszteletben áiló Rosos István úrnak kedves nejét a péti fürdőben szél érte. Azt hittük, hogy a gyors orvosi segély visszaadja a nőt férjének, az anyát leányának, de csalódtunk; amitől féltünk, csakhamar bekövetkezett, az agyszélhü- dés a drága életnek aug. O-én véget vetett. A kiadott gyászjelentés így szól : „Rosos Ist* Köszänattel veszsaük. Sserk.

i ván saját, úgy leánya Izabella, férjezett Bé- kássy Károlyné, veje Békássy Károiy és unokái : Békássy Izabella s ifj Békássy Károly, — nemkülönben anyósa, özvegy Késmárky Gáborné, sógornője Késmárky Amália, férjezett Bezerédy Imréné és gyermekei nevében is, vigasztalhatlan szívvel jelenti, elfelejthet- ! len kedves neje, illetőleg édes anyja, anyósa, nagyanyjok, leánya, nővére és nagynénjöknek Késmárky Josefának agyszélhűdés következtében, életének 55-ik, boldog házasságának 35-ik évében 1877- aug. 9-én, d e. 11 órakor a halottak szentsége felvétele után a péti fürdőben bekövetkezett halálát. A boldogúltnak hideg tetemei f. évi augusztushó 11-én d. u.

3 órakor felső-sári pusztán beszeutelve, a ber- hidai köztemetőben fognak ideiglenesen elhelyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat, a legjobb nő-, anya- és nagyanyáért, augusztus 13-án d. e. 10 órakor fog a berhidai fiók- templomban, a Mindenhatónak bemutattatni.

I Örök béke lengjen sírja felett!*

A vesztesség sokkal nagyobb, minthogy vigasztaló szavaink a metsző fájdalom első perczeiben a szomorkodó férjnek és a kesergő családnak csak némi enyhülést is képesek lennének szerezni; az isteni gondviselésre utalunk, mely ha végkép megszüntetni nem is, de minden bizonynyal enyhíteni fogja idővel a nagy fájdalmat. Az ebben való hit és a család őszinte tisztelőinek mély részvété adjon erőt és kitartást a gyász elviselésére! — Tihanyból a következő gyászjelentést vettük: „A pannonhalmi szt. Benedek-rend tihanyi apátságának tagjai, szomorodott szívvel jelentik szeretett rendtársuk Simonies Gábor alperjelnek, f. hó 6-án déli fél 11-kor a halotti szentségek buzgó felvétele után, élte 61-ik évében sziv- vizkórban történt gyászos elhunytát. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 9-én a tihanyi apátsági templomban fog a mindenhatónak bemuttatni. Tihany aug. 6-án 1877. Béke hamvaira!“

*NópgyüIés. - Városunkban ma d. e. 10 órakor a vásártéren népgyűlés lesz. Tisztelt olvasóink figyelmét bátrak vagyunk a rendező bizottságnak lapunk más rovatában olvasható falhivására felkérni. — Népgyűlésünkre, mint értesülünk, Klapka tábornok is meg volt híva, de a tábornok úr Bécsbe s onnan külföldre családjához lévén kénytelen utazni, nagy sajnálatára nem jelenhet meg körünkben.

»Társas tánczestólyek. — Városunk lel kesébb íiatalai azon vannak, hogy a holt idénynek is kölcsönözzenek némi élénkséget és a társas életet, mely bizony kezd köztünk elaludni, felfelrázzák aléltságából. Múlt hó 28-án rög- tönőztetett a Győre-kertben társas tánczes- tély, melyen városunk szebb hölgyei is jelen voltak, ami pedig a kedélyességet illeti, arról eléggé tanúskodik azon körülmény, hogy a jelenvoltak csak reggeli három órakor kezdtek elszélyedni. Folyó hó 4-ére szintén terveztetett j ily tánczestély, de a rósz idő miatt csak múlt | szerdán, 8-án, volt megtartható. Ezen nagyobb közönség volt jelen, mint az előbbin, a négyest ötven pár tánczolta, a kedélyesség sem hiányzott. E kedélyes estélyek elsejét némileg megzavarta a korcsmárosnak illetlen viselete egy előkelő család iránt, a másikat Jancsi zenekara, mely amily kitartóan játszott az elsőn, oly bágyadtnak mutatta magát ez utóbbin, oka, mit ha nem helyeslüuk is, de méltányolni tartozunk, a tányérozás sovány eredménye volt.

»Tépés a sebesülteknek. — E héten

több helyről vettünk tépést a török sebesültek részére, különösen ki kell emelnünk az Almádiban tartózkodó nőket, kik mutatásuk közben sem feledkeztek meg az ezer sebből vérző de diadalról diadalra haladó derék török nemzetről és egy helybeli városi hivatalnok közvetítésével jo csomó tépést küldtek be hozzánk. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal újra felkérni városunk és talán a vidék kedves hölgyeit, segítsenek ők is a török nemzet ügyén, mely most már a mienk is, és készítsenek tépést a távul-csatatéreu vérző sebesültek számára. Mi, mint eddig, úgy ezután is a legnagyobb készséggel vállaljuk magunkra bármily nagymeunyiségben begyült tépéseknek rendeltetésük helyére való elküldését.

*A közigazgatási bizottság f. hó6-á n tartott gyűlésén nagyrészt az adófelszólamlások tárgyalásával foglalkozott. A szakelőadók jelentéseiből, melyek leginkább az ügyforgalom előadására szorítkoztak kiemeljük: Az alispáni hivatalhoz beérkezett julius hóbau 984 ügydarab, a múltból, mint hátralék átvétetett 83; volt elintézendő 1067; elintézést nyert 993, a közgyűlésre félretétetett 26, nyilvántartásban maradó 29, eliutézetleu 19. — A közigazgatási bizottság iktatójába beérkezett 43 ügydarab, elnökileg eliutéztetett 11, tárgyalás alatt maradt 3, a bizottsági gyűlés tárgyalására kitü- zetett 29. Az árvaszéki elnök előadása szerint a központi árvatartalék bir kötelezvényekben 16817 írt 58 krt, takarékpénztári könyvekben 2832 irtot, kamatokban 728 frt 24*/2 krt.

A községi árvatárakat vizsgáló küldöttségek munkálataiból az eddig felvett 13 jelentés 155 pontot tartalmaz, melyekből az általános előterjesztést tárgyazó 39 pontra nézve végleges intézkedés történt; a különleges előterjesztést tárgyazók közül közbeszóló végzéssel ©lintózI tetett 66, véglegesen pedig 50. — A 14.

jelentés csak aug. elején adatott be. — A i tanfelügyelő indítványára az illetékes hatóságok a tankötelesek névsorának pontos beterjesztésére utasíttattak; valamint a magániskolák | fenntartói a szolgabiróságok útján felszólíttatni ! határoztattak, hogy az erre szükséges enge- j délyt egy hó alatt kikérni el ne mulaszszák;

1 különben azok zúgiskolákuak tekintetvén be fognak záratni.

»Székesfehérvárról Írják lapunknak: A keleti ügyben rendezett népgyűlés f. hó 5-én j nagy néptömeg jelenlétében példás rend- és | komolysággal folyt le. A szónokok Say Kudolf, Szűcs Sándor, Juraszek Ferencz, Pribék Antal s Zichy Nándor gr., országgyűlési képviselőnk,

: a „Magyar Király* szálloda erkélyéről beszél- j tek a néphez. A határozati javaslatot kitűnő 1 beszéd kíséretében Juraszek Ferencz városi i főjegyző olvasta fel, melyet a népgyűlés élénk I helyesléssel kisért s fogadott el. A határozati I javaslat megegyez a budapesti népgyűlés által 1 elfogadottal. — E hó 20-án üli meg a fehér - | vári püspökség fenállásának 100 éves jubilae- j urnát; az ünnepélyre különösen egyházi részről nagyban készülnek.

«Ritka ügyes tűzoltás. — Múlt héten Té1 nyőn (Győrmegyében) voltunk és közvetlen tő- ; szomszédságunkban valami roszlelkű ember ; csóvát vetett az otthelyi lelkésznek 140 ke- i reszt árpával megrakott pajtájába, mely szombatra kelve éjfél után egy órakor lángbaborúlt. A pajtától nem több, mint két ölnyire óriási asztagok voltak két sorban és ezek között az uraságnak hétezer forintot képviselő cséplőgépe. Az elsők között, kik a tűz színhelyén termettek, volt Miklós János uradalmi gazdatiszt úr, kit Tényő derék polgársága azon egyhangú kiáltással : „Csak az ispán úrra kell hallgatni* követett. Az égő pajtáról eső alakjában hullott az izzó sziporka az asztagok tetejére, de az ügyes emberek, ki léczczel, ki villával, csaptak a lehulló sziporkákra úgy, hogy azok gyújtani képtelenek voltak. E közben a légáramlat is, mintegy raegszégyenelve magát az ügyes oltók előtt, megfordúlt és a lángokat valamint a magasba szálliugó szikrákat a pajta másik oldala felé csapta. Az asztagok és a cséplőgép meg voltak mentve, de a pajta porig leégve. Sem a derék ispán úr, sem Tényő buzgó lakossága nem szorúlt a mi dicséretünkre, mi az esetet csak azért hozzuk a nyilvánosság elé különösen most, midőn legtöbb helyen javában foly a cséplés, és így a tűzveszély is közel van, hogy gazdáinkat figyelmeztessük leginkább ott, hol tűzoltóegylet nincs, hogy legczélszerűbben járnak el tűzesetnél, ha egy értelmes ember vezetésére bízzák magukat. Ez minden körülmény közt czélszerűbb, mint, ha fejőket vesztve mindenki azt teszi, amit épen jónak lát.

«Százéves virágzó aloe. — Somlóvárról aug. 3-iki kelettel írja lapunknak Jamrich Sándor uradalmi várkertész úr, hogy a dobai somióvári várkertben egy szép példány agave americana vagyis a közönségesen ismert százéves aloe cactus virágzik. A virág szára három öl és három láb magas, közepétől felfelé huszonhárom felé ágazik és mindegyik ágán száz bimbóval is meg van rakva. A virágzás aug. hó végéig tart és több szakértő kertész állítása szerint a szép példány páratlan a maga nemében. Akik virágkedvelők, ne sajnálják a csekély útiköltséget, nézzék meg és gyönyörködjenek a ritka szép látványban.

«Tűzoltó egyletünk figyelmébe. Nagy tűzoltó-gyakorlat volt Budapesten f. hó 5-én. Az „Egyetértés* miután az egyletről a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott, a városi és önkénytes tűzoltók között a gyakorlottságban mutatkozó némi különbség megszüntetésére azt ajánlotta, hogy önkéntes tüzoltóuak bárki is csak bizonyos számú évekre való kötelezettséggel vétessék fel. — Nem jó leune-e ezen indítványt egyletünk legalább pár évre való biztosítása végett elfogadni?

»Értesítés. — A pozsonyi m. kir. bába képezdén a legközelebbi 5 hónapig tartó magyar-német taufolyam f. év október 1-én kezdődik. A bábaképezdénél tizenkét növendék részére rendszeresített 40 frtuyi állami segélyezés elnyerése végett jelentkezők a nm. közoktatási minisztériumhoz czímzett, szegénységi, erkölcsi, nyelv- és ismereti, olvasás- és írásban való jártasságról szóló bizonyítványokkal felszerelt bélyegtelen folyamodványaikat augusztus 30-ig Hr. Ambró János a pozsonyi bába-képezde igazgató tanárához küldjék be.

»A „Somogyiban olvassuk: A veszprémi püspökséghez tartozó erdőségeket — mint nekünk írják — nagy gondozás alá veszik; jó házból való legyen, a ki egy darab fát meg tudjon venni, ha csak az idő már nagyon rá nem járt; nagy mérvbeni ültetvé- nyezéseket is terveznek; adja ég, hogy így legyen. Somogy megyében úgy is sok a rombolás, fapusztítás, — itt az ideje, hogy egyszer már eszünkre térjünk, mert ha úgy megy az erdőirtás, miut a múltban, a hajdani rengetegek helyén a birtokosok nem látnak más tát, mint a gyufát! . . .

*A balaton füredi fürdövendógek száma a szerkesztőségünkhöz beküldött „Névsor* 13- és 14-ik száma szerint aug. 8-ig 1538 volt.