Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-07-08 / 27. szám

III. évfolyam. 1877.

<D

c!

,wj

és „Hív. Értesítő“

megjeleli misles essirsap.----- «

Előfizetési dij :

Egész évre . • 6 írt — kr. Fél évre . . . 3 írt — kr. Negyedévre . 1 írt 50 kr.

Eg)re$ példánj- ára

hr~

15 líi*.

£

27-ik szám.

Veszprém, Julius 8.

KÖZGAZDASÁGI, HELYI

ÉRDEKŰ, MIVELŐDÉSI ÉS

Jt

MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY.

Kiad ó-h 1 v a t a 1:

KRAUSZ ÁRMIN

könyvkereskedése Veszprémben,

|i hova minden előfizetés hirde- I tésdíj s postai reklamáczió küldendő.

HIRDETÉSEK egyhasábos petitsor 6kr.

NYILTTÉR petitsoronkint 15 kr. s j| külön minden beiktatásért 30 kr. bélyeg.

Szerkesztőség: .Jjkegyesr.nagy gymnasium.

jjto===fc=s=========&/w

A párisi világkiállítás.

Csak ismétlésekbe esnénk, ha a kiállítás eszméjét magában, nagy korderejét és fontosságát kihatásaiban akarnék lapunk hasábjain fejtegetni; ép mi voltunk leginkább azon szerencsés helyzetben, hogy a különböző kiállítások felett vallott nézeteinket egész terjedelmében és hiszszük, elég részletesen kitárhattuk olvasóink elé. Hogy ma ismét kiállítással foglalkozunk, egyedüli oka az, hogy a jövő évi párisi világkiállításra a bár szépen megindult mozgalom daczára sem jelentkeznek magyar iparosok oly számmal, mely megkívántatnék ahhoz, hogy hazánkat, mint önálló államot, becsülettel képviselhetnék.

Van bizonyos rövidlátóság az- emberekben, mely a láthatárt oly szűkre szabja egyik-másik előtt, hogy minden lépten-nyomon ismeretlen és épen ezért veszélyes tért gyanítanak, oly tért, melyen kicsinyes és mondjuk ki nyiltan, gyermekes félelmök minden merészebb ténykedéstől vagy csak egy pár bátrabb lépéstől is visz- szarettenti őket. Az élet küzdelem, melyben azonban nem az fogja a győzelem babérjait aratni, aki mint a struczmadár veszély alkalmával fejét a homokba rejti, hanem az, ki nyílt fejjel és szabad kebellel mer a veszélyekkel farkasszemet nézni. A merészebb és bátrabb fellépés bármi ügyben és bármi téren a kivívandó sikernek jóformán felét már biztosította.

Tudjuk mi nagyon jól, hogy zilált anyagi viszonyaink bénítólag hatnak sok tekintetben napjaink vállalkozó szellemére, de ez azért nem elég ok arra, hogy a világversenyen puszta nézők legyünk és minkicsinysé- günkben zsugorodjunk össze. A fran- czia nemzet előhaladott műveltsége és egyéb valóban irigylendő jó tulajdonai miatt bírja rokonszenvünket és tőlünk magyaroktól sem idegen; ok arra, hogy nemes czélja kiviteléhez tőlünk telhetőleg segítségére legyünk. Az, hogy mi sok, igen sok tekintetben el vagyunk maradva, távúiról se legyen akadály; nem azt akarjuk mi, hogy ott elsők legyünk és hogy kiállított tárgyainkra csak úgy hulljon a kitüntetések zápora, mint mikor a kisült mező felett megerednek az ég csatornái, nem, hanem, hogy megmutassuk a világnak, hogy mi is élünk és nem habozunk a müveit nyugat haladását követni, lelkesedni mindenért, amit az emberiség a haladás izzasztó pályáján kivívott, szóval, meg akarjuk mutatni még elleneinknek is, hogy mi élet- és munkaképes nemzet vagyunk, mely egy ezredéves kora daczára sem élte magát túl, sőt percz- ről perezre újabb-újabb jelét akarja adni annak, hogy a magyar jóformán nem volt, hanem még csak lesz. Tartozunk ezzel mind magunknak, mind elleneinknek, kik, ha lehetne, egy kanál lében megfojtanának.

De eltekintve mindettől csak a rövidlátóság nem látja, hogy a párisi világkiállításon való részvételünk anyagi és szellemi, közvetlen haszonnal jár. Ha kifejthetjük és bemutathatjuk hazánk dúsgazdag terményeit, ha megismertethetjük sajátos iparképességünket, a figyelem felénk fordul és ha nem csurog is, de legalább csöppen olykor-olykor egy kissé tömegesebb és nagyobb kivitel, mi hozhat valamit szegényes konyhánkra. Ez anyagi; szellemileg meg már maga az nyereség, ha a világ legműveltebb nemzetével érintkezésben lehetünk. Van a francziákon sok olyasmi, aminek mi biával vagyunk; azoknak minden szavát, tettét és így iparczik- keit is bizonyos neme a megnyerő j finomságnak, elragadó elegáncziának, szóval, a szépségnek lebilincselő varázsereje veszi körül; mi magyarok egész lényünkben még egy kissé — nyersek vagyunk.

Tanulnunk, igen-igen sokat kell még tanulnunk; ne mulaszszuk el tehát a kedvező alkalmat, hanem inkább félre téve minden kicsiuyes és törpe gondolkozást, engedjük keblünkben a magyar önérzetet felébredni, majd tettre fogja ez gyújtani hamu alatt pislogó lelkesedésünket és mi nem fogjuk amilyen-olyan terményeinket és iparczikkeinket a mohos kamrák zugaiba rejteni, hanem elviszszük a vi- lágpiaczra, hadd lássa a világ, hogy a magyar él.

Lókiviteli tilalom. A hiv. lap a következőt közli: A m. kir. minisztertanács határozata folytán s egyetértőleg a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. minisztériumával, a lovak kivitele iránt 1876. november 21-én kelt rendelettel („Budapesti közlöny* 1876. évi 268. sz. és .Pénzügyi

közlöny“ 1876. évi 53. számában) közzétett tilalom a vámkülzetekre is, és a tengerre nézve kiterjesztetik. Ezen kiviteli tilalom, közzététele napjától lép hatályba. Kelt Budapesten, j^77. évi julius hó 2-án. Széli Kálmán, s. k. **'■

A m. kir. kereskedelmi minisztérium elrendelte, bogy a Németországba, illetőleg a Lajthán túli külföldre szánt állat nyers termény - küldemények mellé azon hiteles hivatalos magyar bizonyítványnak, melyben azoknak vész- mentes helyről származása igazoltatik — német fordítása is mindenkor csatoltassék, amennyiben ennek hiányában a német vasúti igazgatóságok az ily küldeményeket a tovább szállításra el nem fogadják.

Heti szemle.

— jul. G.

A képviselőház nem tart többé érdemleges ülést, csak a szentesítés alá került törvények kihirdetése végett fog még összeülni s aztán királyi leirattal elnapoltatik. — A regnicolaris deputatiók nem tudtak megegyezésre jutni a quota ügyében.

*

Arméniában a törökök helyzete meglepően javult. Muktár pasa az egész vonalon megragadta az offensivát. Az oroszok kénytelenek voltak abba hagyni Kars ostromát is és sietve vonultak vissza. A Batumra támaszkodó török balszárny ellenséges földre készül a bareztért áttenni s a török hajóraj támogatásával Poti tengerparti várost fogja megtámadni.

*

Európában két felől, a Dobrudzsából s Sistov vidékétől özönlenek az orosz hadoszlopok a török fővédelmi vonala — a várnégyszög felé. Az átkelés azonban még nem történt meg minden ponton s az sok vérbe fog kerülni.

*

Bolgárország ugyan még nincs elfoglalva s az oroszok máris behozták Bulgáriába az orosz kormányzatot. Cserkavski hg lett a kormányzó.

*

Tbessália forrong s a kitörésre kedvező pillanatot várja. Görögország actióba lépése

A „VESZPRÉM“ TÁROZÁJA.

Merre szállsz el...

Merre szállsz el lelkem gondolatja,

Oly gyakorta Yajh’ merre vezet Alkonyaikor s hajnal bíborában Felleg szárnyán az emlékezet P

... Ott lebegsz te, hol szelíd babokkal Kergetődzik a futó patak;

Melyre partiról a bús fűz-ágak,

Lágyan ringva összehajlanak.

Ott pihensz meg, mint az árva gerle Mely a párja elvesztén zokog.

S repkényével az emlékezetnek Azt a helyet át meg átfonod.

Ismer ott a legkisebb fűszál is, Ismerőid ott a csillagok,

Mit csevegtünk titkos esteienként, Eltanulták a futó habok.

Szállj le ott a bús fűzek tövéhez Eltakartan gyöngy-virág között:

S a helyet, hol annyit ültünk ugy-e Könnyeiddel meg-meg öntözöd ?!

SOOS LAJOS.

A sárosfiirdö

Sokat lehet olvasni a lapokból hazánk nevezetesebb fürdőiről; eldicsérik regényes fekvésüket, hatásos vizeiket, az előkelő világ gyülhelyét, névsort közölnek stb. Lássunk azonban egy olyan fürdőt is, melyről igen ritkán emlékeznek meg, pedig a fővárosban van, s hazánkban a legrégibb hírrel dicsekedhetik, s mely szerényen áll a Gellért begy oldalán, mint valódi és biztos menhelye a szenvedő emberiségnek, s ez a .Sáros fürdő.“ — Ritka ember ki erről ne hallott volna beszélni:

A 3zent Gellérthegy tövében délkeletről a Duna jobb partján fennálló házsor végén ott hol az ősz Gellérthegy délkeleti lábát méltósággal leeresztve, a Duna hullámaiban füröszti, hol a Kelenföld kezdődik, ezen minden honfira nézve nevezetes hely; melynél honfoglaló őseink a dunán átkeltek, ott buzog föl a csodahirü sárosfürdő gazdag forrása; ott, hol hajdan a konstantinápolyi kapu állott, és régibb irók szerint szent Erzsébetfalva egykor virágzott, ott emelkedik a budai sáros fürdő ősrégi mecset alakú kúpjával elkezdett, de bevégzetlen emeletes főrdő épületével.

A Gellérthegy legvégső meredek sziklacsúcsa tövénél a dunától 8 öl széles országút által elválasztva, a hegyből nagy költséggel és fáradsággal letördelt szikla-alapra építve áll a fürdő épület, az ősrégi föld alatti fürdőket félkörben átölelve.

A sárosfürdő nevét vette azon nagy mennyiségű iszaptól vagy sártól, mely benne képződik, és nemcsak a forrás medrében

ÜF* Lapunk mai számához egy félív

rakodik le roppant mennyiségben, hanem az egyes fürdő-szobákban is a kristálytiszta vízből gyorsan és bőven képződik, és ennek lépcsőire vastag rétegekben tapad. — Nevét a monda szerint kölcsönözhette más részről azon primitiv állapottól is, melyben fördővé alakítása előtt lehetett, miszerint egy a du- naparton elterülő iszapos sáros mély tó, vagy mocsár volt; ezt látszik némileg igazolni azon körülmény is, miszerint a fürdő mellett elvonuló országút alatt egy megmérbetlen mennyiségű viz és iszapban gazdag forrás van eltemetve, mely haszuálhatlanul ömlik el a duna babjai közé.

Első nyomaival a Sárosfürdó'nek 1433- ból Bertrandon munkájában találkozunk, a hol az a következőkben emlittetik meg: Budaváros fölső és alsó végein fölbuzgó gazdag forrásoktól neveztetnek el ezen városrészek: a felső felbévviznek (t. i. Ó-Buda, Császár- és Lukács-fürdők forrásai) az alsó albévviznek (a rácz, rudas, és sárosfürdők) neveztetik. Továbbá 1440-ből Bonfinnál: a szent Gellérten felüli városrész kis Pestnek, az azon alul fekvő rész pedig Alhévviznek, vagy szent Erzsébetfalvának mondatik.

Brown 1668 bau beutazván hazánkat a budai fürdőkről következőleg ir: a természettől meleg budai fürdők a világon a legjelesebbeknek tartatnak. Egy közőlük a városon alul a Kostantinápolyba vezető utón délkeletre fekszik, egy tágas nyílt fürdő a hegy lábánál Wageweiernek (Fegefeuer-Purgatorium) neveztetik, s róla a vidéki babonás nép igen sokat tart stb. — A törökök máig is Aga fürdőjének, továbbá szüzek fürdőjének nevezik,

„Hiv. értesítőben mellékelve.

mely nevekkel azon hagyománnyal hozzák miszerint a fürdőben őrizet alatt elrejtve tartott hölgyek laktak, hogy kik lehettek a hölgyek, az agák vagy basák hárem hölgyei? vagy az elrablóit és főbb rangú uraknak szánt áldozatok ? erről hallgat a krónika.

I. Leopold alatt Budavárának a törököktől! visszafoglalása alkalmával egy félig összeroskadt épület volt a fürdőház, s csak miután Leopold császár testorvosának war- tenbergi dr. Illmer Frigyesnek ajándékozta 1687- martius havában lön a fürdő csinos épülettel és fürdőszobákkal ellátva. Ma Koiscbor Szilárd ügyvéd birtokában van, ki virágzóvá akarván tenni e gyógyerejü fürdőt, a Gellérthegyből megvásárolt terület egy részén a jelenleg is fennálló, de bevégzetlen palota- szerű épületet emelte, s csak a közfürdő mecset alakú kúpjával tűnik föl, fönnen hirdetve egykori nagyságát.

A fürdő épületben van számos lakó szoba, az egész épületet hosszában térés folyosóval, mely a Dunára kellemes kilátást nyújt, továbbá csinosan berendezve kő, kád, és porczellán fürdőkkel. A földalatti helyiségekhez széles lépcsőzet és térés udvar vezet. — Nevezetes a közfürdő, mely naponta 2375 akó vizet tartalmaz és egyszerre 400 embert képes befogadni. Van ezeken kívül a fürdő megett egy térés kert, sétahely, és az úgynevezett szent Iván barlangja, mely az előtte elterülő fennsíkról a leggyönyörűbb kilátást nyújtja Budapest, és alsó vidékeire.

Vendéglője is kielégít minden fürdői igényeket.

___ Vize kristály tiszta átlátszó, szili és szag-