Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-01-07 / 1. szám
III. évfolyam. 1877. 1-ső szám. Veszprém, január 7. r .««sík&beím* ét „Hív. Értesíti}“ Bígjelsn nini» ríJÍraaj. Előfizetési díj : Égisz évre . . 6 írt — ir- Fél évre . . . 3 frt — kr. í Negyedévre . 1 frt 50 kr. ittsEgyes példány ára IS ki*. KÖZGAZDASÁGI, HELYI iA If ,/ ERDEffSUIlVELOrÉSI ÉS ==”0, VESZPRÉM MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Kiadó-hivatal: KRAUSZ ARMIN kínyvkereikedése VMiprémfceu, hova minden előfizetés hirde- tésdij s postai reklaraáczió küldendő. HIRDETÉSEK egyhasábos petitsor 6 kr. NYILTTÉR petitsoronkint 15 kr. s külön minden beigtatásért 30 kr. bélyeg. A nők és a munkakiállítás. Mi emberek úgy vagyunk alkotva, hogy csak arról Ítélhetünk helyesen, ami leginkább érzékünk alá esik, amit látunk, hallunk, tapintunk, szóval, amit tapasztalunk; ami fürkésző elménk figyelmét kikerüli, az ítéletünknek sem tárgya. Ezt tudva köny- nyen beláthatjuk a divatra kapott különféle kiállítások okát, hasznát és óriási horderejét az emberiség összes anyagi és szellemi tehetségeinek ki- fejlesztésére nézve. Legyen bár valaki a legszebb tehetségekkel megáldva, ha ezeket az életben gyakorlatilag érvényesíteni nem tudja vagy nem akarja, egy, mintha mivel sem bírna. A világ — és méltán — eredmény után itél; előtte a jó szándék, a jó akarat, a legszebb tehetség mind merő holt tőke, mely az emberiségre nézve vagy van, vagy nincs. Ha tehát valaki azt akarja, hogy személyiségének értékét mások is értéknek ismerjék el, annak tetteket kell felmutatnia, melyekben személyisége mintegy értékesítve tűnjék elő. Ez áll egyesekről, ennek kell állni egész osztályok-, városok-, nemzetek-, szóval az egész emberiségről. Városunkban jövő pünkösdkor munkakiállítás lesz s így fényes és kedvező alkalom megmutatni, fiatal iparosaink mire képesek, mire nem. A kiállítás míg a férfiak részéről csupán az iparos-segédek tárgyaira szorítkozik, addig a nőknek korlátlan jogot ad a részvételre. A női munkaképesség, melyet a férfi-világ szeret, ha nem is kétségbe vonni, de könnyen érthető okokból a lehető legalsóbb fokra tenni, itt szép alkalmat nyer úgy nyilat- ! kozni, amint az saját érdekében csak nyilatkozni képes. Mi hiszszük, nem, többet mondunk, mi meg vagyunk győződve, hogy városunk és megyénk női nem fogják e kínálkozó kedvező alkalmat elszalasztani anélkül, hogy a kiállításban részt ne vegyenek. Nekik meg kell mutatniok, hogy képesek a munkára és, ha műveik félre nem ismertetnek, készek is arra és így nem rettennek vissza az élet szép, de terhes feladatát azon eszközzel megoldani, melylyel az egyedül megoldható, t. i. munka- és tevékenységgel. A férfiak által kiállított tárgyak fogják a kiállításnak alapkövét és létoszlopait alkotni; a nők által kiállítottak pedig a kiállítás-egésznek koronáját, díszét és így mind a két nemnek hozzájárulása megkivántatik, hogy az az legyen, aminek édes mindnyájan óhajtjuk, t. i. kifejezője az ipar terén annak, amit eddig létrehozni képesek voltunk, feltüntetése annak, hogy van képességünk és akaratunk a további haladásra, a további tökélyesűlésre. Minmagunk ellen vétenénk, ha akár gyáva félelemből, akár bűnös közönyből, akár pedig nem indokolható álszeméremből nem sietnénk büszkén a világ elé tárni azt, amivel rendelkezünk, lia nem sietnénk a világnak megmutatni, hogy mi is élünk, még pedig munkás tevékenység közt. Egy még oly szerény kiállítás is képes előre alig látható következményeiben a legáldásosabb eredményt felmutatni. Már maga az a körülmény, hogy műveinket idegen bírálók elé tárjuk, sarkalólag hat ugyanazon művek készítésére, amennyiben minden erőnket összeszedjük, hogy a lehető legszigorúbb Ítéletet is képesek legyünk kiállani — és így e tudat, mint nemesebb ösztön, jótékony változást idéz elő megszokott mindennapiasságunk- ban. A kiállítás tartama meg min tárgyaink felett is bírálókká avat bennünket; hogy ennek mi üdvös hatása van, nem szükség bőven fejtegetnünk. A távolról jött idegenekkel való érintkezés újabb eszmecserékre vezet, ezek iparunk tökéletesítését mozdítják elő és így az iparczikkeink utáni keresletnek is üdébb, pezsgőbb lendületet adnak. Fel tehát, Veszprém város és megye női! mutassátok meg, hogy ti is megértettétek a kor intő szavát, mely mindenkit munkára, tevékenységre sarkal ! Seregeljetek a kibontott zászló köré és tegyétek le a honi ipar oltárára azt, mit tőletek e perczben városunk és megyénk hírneve és büszkesége igényel! Lelkesítsen benneteket azon tudat, hogy a társadalom korlátái, melyek eddig elzártak a becsületes és nyílt versenytől, ledöntvék és ti szabadon versenyre kelhettek ép úgy, mint bármely más szabad tagja a társadalomnak ! Trefort közoktatási miniszter az összes magyarországi és királyhágóntúli román érsekekhez és püspökökhöz 1518. ein. sz. alatt bizalmas elnöki körözvényt intézett, melyben figyelmezteti őket, hogy hazánk román lakói azon álhírt terjesztik, hogy az orosz czár segélyével jövő tavaszra Erdély Romániához fog csatoltatni. Az érsekek és püspökök fel- szólíttatnak, hogy ezen álhír terjesztését bizalmasan és feltűnés nélkül gátolják meg. A Törökországban lakó izraeliták ügyében az .Alliance Israelite“ által szerkesztett emlékirat, mint legújabb hírek jelentik, And- rássynak is átnyujtatott azon kérelemmel, hogy az a conferentián a monarchia képviselői részéről támogatásban részesüljön. Heti szemle. — jan. 5. A porta válasza a conferentia javaslataira még nem jutott a hatalmak képviselőinek kezébe. — Ha Törökország netán ellenjavaslatokat terjeszt elő, Ignatieff rögtön kijelenti, hogy Gorcsakofftől vett hatí.r-~ott utasítása értelmében e körülmények őzt u portával semmi diplomatiai tárgya' sokba nem bocsátlrozhatik. Ily módon az orosz politika a há Art a felelősséget a szegény portára fogja bántam. Különben már a napokban eldől a háború koczkája, tegnap mondta ki > porta az utolsó szót. Midhat nagyvezér, kinek megbuktatásán nem egy követ mozdítottak meg az utóbbi napokban, állása szilárd s el vau határozva nem engedni a conferentiának oly dől: lókban, melyek nézete szerint sérthetik a birr dalom önállását s a szultán souverainitását. Okmány- és óremkiosztás veszprémi iparosok között. — A múlt, szán- r. jelzett okmány- és éremkiosztás \ii: nk kitüntetett iparosai között múlt v> ■< ■ A decz. 31-én d. u. történt meg az Ip ro:. rí vasó kör helyiségében szép számú k nség részvétele mellett. Brenner Lőrincz kör buzgó elnöke, rövid de szívből faka megnyitó beszéd után a küüntetett • ■' mindegyikének átnyújtá az illető < okmányt; a közönség mindegyiket él üdvözölte. Örömmel jelezzük, hogy ádértetettek közt egy nővel Dukavics JlirikisA „VESZPRÉM“ TÁRCZÁJA. Ne higy... Ne higy a hízelgő, hangzatos szavaknak, Mik füledbe csengnek szünesszüntelen; Hazug a hízelgők minden mocczanása S hangzatos szavakban nincsen érzelem. Nézd a csacska csermelyt: csörgő csobbanása Mennyit hizeleg a kis virág előtt! S ha elcsábította és ölére zárta: Megcsókolja s aztán... továbbadja őt... Oh ügyelj magadra szeretett virágom, Oh ügyelj magadra, én úgy féltelek! Ne higy a hízelgő, hangzatos szavaknak, Nehogy igy történjék, édesem, veled. Bár, ha tán hatalma volna is a csábnak, Himporos virágom, szived rejtekén: Könyemmel fftrösztve, csókommal takarva, Keblemre tűzve őriznélek.. én! Dengi János. Emlékek Amerikából. Harmadik közlemény. Némelyeknek hátuk borsódzik, hajuk szálai meg égnek merednek, ha csak rá is gondolnak a gerendátlan tengerre, pedig olyan az, mint a kisértet, csak addig ijesztő, míg jól szeme közé nem nézünk. Különösen az atlanti oczeán, mely nevét némelyek szerint az afrikai Atlas-hegyektől, mások szerint a rajta létezett, de lakóinak elkorcsosodása miatt elsülyedt mesés Atlantis szigettől vette, Amerika fölfedezéséig, legfélelmesebb, legismeretlenebb tenger volt, de mióta a benne létező óriási hegyeket, a szél- és vízáramlatokat tudományosan kikutatták, azóta fő-közlekedési úttá vált az ó és uj világ, Amerika, Ázsia, Afrika, Európa, Kelet- és Nyugot-India között s míg azelőtt a két fél tekét összekötő út hónapokat vett igénybe, most kedvező körülmények között vitorlás hajóval 30—40, gőzössel 10 — 12 nap elegendő arra. Nem is oly unalmas a tengeri utazás, mint egyelőre látszik, legkevésbbé annak, ki a tengerészet nyitott könyvéből olvasni megtanúlt. Szakférfiak állítják — s miért nem volna igazuk, hisz az a 6,798.000 □ mértföldnyi víz a 2,463.000 □ mfdnyi szárazföld mellett csak nincs hiába ottan? — hogy a tengernek is van annyi, még talán töhb' lakosa, mint a száraznak, és épen nem szükséges azt nereidák-, oczeánidák- s száz másféle nymphákkal benépesítenünk, a korállok nagy birodalma úgy is eléggé meg van tömve állattal, növénynyel, ásváuynyal; ! de laikus szem is elég néznivalót talál abban, 1 habár nem is láthat a világ legmagasabb he- I gyeit — még a 25,165 láb magas Dawalaghi- rit is odaértve — felülmúló mélységbe. Nincs vonzóbb valami, mint szép időben, közönséges szél alkalmával a nagy hinta egy szegletébe húzódni s nézni a békéjében is hullámzó tengert. melynek mgékony habjai mindent elkövetnek, hogy_a_ hajót egykedvűségéből felrázS0T' «.púnk mai számához 2 zák, ütik, csapkodják, pofozzák, rángatják, czibálják, lökdösik, vízport hintenek szemei közé, de azt rettenthetetlen haladásából sehogy sem birják kitántorítani, hátra sem tekintve mintegy azt látszik mondani: Alios ego vidi ventos. Egyszer megkísértettem ez érdekes küzdelmet közelebbről is szemlélni, hol a harcz leghevesebb, a hajó orrához mentem bámulni, mikép hasítja az a vastag víztömeget ketté, a víz szövetkezve a széllel, nem igen akart engedni, de a hajó csúcsos orra mégis győzött, én szemmel látható megelégedésemet tüntettem ki, mi fölött a tenger talán szégyeneiében megharagudott, hirtelen felkapott egy marok vizet, s úgy a képemhez csapta, hogy nem volt többé kedvem, keze ügyébe kerülni, mert hát a csókolni valónak átkozott erős marka van. Órákig elnézheted a hullámok játékát, mindig új csókok, új színek tűnnek szemeidbe; főleg ha a derült arczú nap fürödni küldi aranyos sugarait a gyönyör?! hullámok közé, a szivárvány minden színe százszorosán mosclyg feléd; különösen a kéket annyi változatban szemlélhetni, mint sehol másutt a legvilágosabb árnyalattól a legsötétebb indigó-kékig. Legvilágosabb a hajó közelében, mely azt rövid időre szép fehér habokká varázsolja, s úgy tűnik fel, mintha a hajó ragyogó csillagoktól ékes tejúton haladna E kisebb-nagyobb csillagok vagy inkább szikrák, melyek éjjel leginkább a hajó közvetlen közelében hirtelen feltűnnek és ismét elenyésznek, valamint a köröskörül elterülő fénylő tavak, melyek az előbbiekkel együtt az úgynevezett teugervilágítást képezik, a természetmelleklet van csatolva. búvárok között még ma is vitatárg’ ■ szolgálnak. Hagyjuk őket, hadd bizon; ezer és egy okkal, állat vagy más t a világítást, nekünk elég, gyönyörbe tút . szemlélni azt. Ha távolabb tekintesz, szép feh sott báránykák látszanak a kék szőnyegár ugrándozni, ezer meg ezer változatost1;. é tozatosb csoportot képezve vagy mi ' tévedezve erre arra; egy pillanat és lók csoportokká alakulnak, a csopor* mintha orv farkas által riasztattak voi izét, ezer felé szélyednek. Valóban nem e in gr a tenger, változatosb alak, különfélébb s ~ bb élet a szárazon sem tapasztalható, ne hogy a nap az, mely valamint ott úf éltet, elevenít; leginkább észre lehet <. í reggel és este, midőn az a kerekes t ■ s fölmerül vagy annak habjaiba temetke r'é is használtam a legeső kedvező a meglátni őt feljöttében. Mikor leshel hajó fedélzetére értem, az ég és teng'“ .... < sűrű fátyollal volt borítva, kevés vár . ; égi fátyol ritkúlni, színesedni kezd, m i e dig ragyogó saphir színt vesz magára r, b) ott, hol a tenger az éggel ölelkezik, elsőből keskeny, azután egyre szélesebb és s- ‘lesel;’,! fénylő szalag jelenik meg, a felhők ek= a legrikítóbb sárga és legvakítóbb fehé öltözvék; míg a szem alig bír megvál u tol- séges látványtól, hirtelen egy kis agyogó fény, melynél tündöklőbbet már képzelő: sen; lehet, ugrik fel a tenger peremére s pillrnyi ról pillanatra láthatólag emelkedik fölebi:, m; közben nagysága is egyre növekszik egyszerre csak ott ül ég s tenger között *:,Mi
