Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-12-16 / 23. szám

"VAAíinf1 187 iJl/lArm« Veszprémmegye írói. XXII. Hrabowszky György. Ha valaki figyelemmel szemléli irodalmunknak úgy régi, mint újabb termékeit: csaknem lehetlen, hogy több irót el ne ítéljen aprólékoskodásaért; de a legtöbb esetben ez Ítélet mégis hibás, miután nemcsak maga az iró, ki olyanokkal foglalkozik, hanem a munkák is elí­téltetnek, pedig — hogy nagyon is anyagi hasonlattal él­jek — valamint a pompás palotákhoz nemcsak a fényes márványoszlopok szükségesek, hanem a dísztelen és pa­rányi ragasz is, akként az irodalom épületét is nemcsak a nagyszerű önálló müvek, hanem az apróságok is képe­zik; hisz már Kazincy Ferenc megírta: .... a ki várakat épit: A legapróbb szegnek tudja mi haszna vagyon. Ezt csak azért érintem itt, mert épen Hrabowszky is ily ítélet alatt álló iró, ki ugyan tagadhatlanul a mik- rologia embere volt, de mégis sokat tett hatásköre cse­kélységéhez mérten is irodalmunkban, többet hogysem egyszerűen kimondassék reá az anathema. Hisz ő már társadalmi állásánál, nagyobb könyvtár hijányánál fogva sem tehetett úgy, miként legjobb lett volna s ha mégis folyton dolgozott, gyűjtött, fáradott: az dicsősége és nem hihája. De lássuk a lehető röviden életfolyamát és munkás­ságát. Született Homok-Bödögén 1762. március 8-án, hol apja, a később superintendens Hrabowszky Sámuel ág. hitv. lelkész volt; időközben téthi pappá választatván, fia itt tanult 1773-ig, a midőn Sopronba ment és ott 10 }{t évet töltött. Innét épen külföldre akart indulni, de mig a szük­séges kimehetési engedély után járt, 1784. január 7-én Uraj Újfalu meghívta iskolatanitójául úgy, hogy együtt viselje a lelkészi hivatalt is; e meghívásnak atyja bele­egyezésével engedvén 1786-ig dicséretesen is működött. Ekkor azonban az útlevelet megnyerte s kiment Witten- bergbe és Haliéba (1786 —1788.) Külföldön hittani tanul­mányai mellett az egyetemek könyvtárait buvárolta ki­tűnő szorgalommal és eredménynyel magyar irodalmi mü­vek végett. 1788-ban a palotai egyház útiköltség küldése mellett Haliéból meghivta lelkészének s itt hivatalkodott 1795-ig. Közben az 1791-iki pesti zsinatra az egyházak képviselőjéül küldetett s ott egy fontos beszédet is tartott. 1795. márc. 1-én Kis-Somlóra ment; 1800-ban a vadosfai gyűlésen allevéltárnokká választatott, de 1803-ban1) is­mét vissza tért Palotára, hol az alsó veszprémi egyház­megyének esperese, a komáromi és fejéri e. megyéknek pedig administratora lön. Azonban innét is elköltözött 1817-ben Lajos-Komáromba, leginkább azért, hogy az ottani németeket és tótokat magyarrá tegye, mi neki sok viszály után némileg sikerült is. Itt hunyt el 1825. april 12-én. Jellemző vonás életéből az!, hogy ő mindenáron közeledést akart a, három főbb felekezet közt; ép ezért egyaránt dolgozott a reform. Prédikátori Tárházba és a római katholikus Egyh. Értekezések és Tudósításokba, ezenkívül élete minden percét a hazai irodalom és nem­zetiség ügyének szentelte. Levelezett csaknem minden tudósunkkal, főpapokkal, hercegekkel stb. munkái kiadá­sáért is sokat futott, fáradott, de e mellett gyermekei ne­velését s könyvtára gyarapítását sem hanyagolta el, me­lyet 2000 kötetre emelt. Egyik kitűnő fia Hrabowszky János 1863-ban halt meg2) s 965 ivre menő kéziratai en­nek birtokába jutottak. 1) Danieliknél (Magy. írók. I: 213 I.) hibásan 1801. 2) L. életrajzát s arcképét Vasáru. Újság. 1863. 31. sz. Fáradozásainak eredménye volt a kissomlói alum- neum, a palotai árvaház, ugyanitt az uj lelkészlak és is­kola stb. Külsejére nézve szép, kövér, piros, középtermetű volt.3) Müvei a következők: 1) Jobb Egyházi embernek kevés tudománynyal bírni, de a kevéssel használni, mint sokat tudni, de a sok Tudomány mellett mind az Emberiség, mind a Keresz- tyénség Reguláit elhibázni. Pest4), 1787. 8 r. 59.1. 2) Jeles Ünnepekre való Kérdések és Feleletek. Seiler után. 1789. 8 r. 37 1. 3) A Haza szeretete. Egy Protestáns Predikátzió,. mellynek olvasása után ama jó Hazafi Magyar Dániel, jobb ember, jobb keresztény, jobb magyar hazafi lehet. Veszprém, 1790. 8 r. 37. lap.5) 4) Háláadó Prédikátzió, melylyel második Leopold megkoronáztatásának Innepét ülte a Palotai E/angy. Ekklésia. Béts, 1791. 8 r. 36 1. Ez alkalommal két éneket is készített. 5) A szolgálatra való készség áldozatjának T. N. és N. Szakonyi János urnák stb. kora halálát igy siratta egy igaz vére. Veszprém, Ivrétben egy ív. 6) A szegényekkel, kivált a jó reménységü szegény tanulókkal való jótételre serkentő Predikátzió, melyet a Palotai Alumneum felállításának alkalmatosságával mon­dott stb. 1792. Sine loco. 8 r. 20 1. 7) A Sz. Lutzai Uj szállóknak eredetek, szaporo­dások, azon törvényekkel együtt, melyekkel virágzáso­kat eszközli ÍV. Ferdinánd, a két Szicíliai Országok ki­rálya. Irta olaszul IV. Ferdinánd Nápolyban, 1789-ben németre fordittatott Bétsben, 1791-ben magyarra Palotán Veszprém, 1792-ben 8 r. 104 1. 8) Fő T. Fock Bétsi Evang. Superintendensnek az igaz Hazafiságról mondott szent beszédjei. Veszprém, 1793. 8 r. 62 1. 9) Evangyéliomos Könyv, melyben a Vasárnapok és Jeles Innepekre rendelt Evangyéliomi szakaszok ma­gyaráztatnak sat. Veszprém, 1793. 8 r. 384 1. Sándor Ist­ván szerint (Magyar Könyvesház 203, 204 11.) már 1789- ben megjelent és igy 1793-ban másodszor. Irta németül Scheffer. 10) A Palotai Evang. Arvaház felszenteltetésekor tartatott Isteni tiszteletnek rendi. Veszprém, 1793. 8 r. 8 1. 11) A szegényekhez, kivált a gyámoltalan árvákhoz való irgalmasság édes gyümöltseire emlékeztető Prediká­tzió, melyet a kis Somlyói alumneum fel állásának alkal­matosságával m ndott stb. Hely nélkül (Veszprém) 1795. 8 r. 29 1. 12) Zakariás Böjtje, melyet Zakariás napján bol­dogult N. N. Szabó László Árvák Attya felett tartott ha­lotti Predikátzió utárm leirt. Szombathely, 1797. 8 r. 16 1. Versekben. / 13) Szomorú halotti Ének, mely Egyházas N. N. Nagy-Berzsenyi Juliánná Aszszony felett mondatott stb. Szombathely, 1797. 8 r. 4 1. 14) T. T. Perlaki Dávid Fő Senior Ur felett mon­dott Áriák. Bachich versei között. 15) A dunántúli evangy. aug. conf. superintendentia prédikátorai, kiknek rövid leírásokkal a 1. pásztori hiva­3) Hrabowszky Gy. A dunánt. sup. préd. Veszprém. 37 — 41 II., Tudom. Gyűjt. 1826. V I: 53 — 72 11., Danielik s Ferency M. írók. 1: 213, 214 11. 4) Valójában Halléban nyomatott. 5) A „Veszprém“ 19. számában említett Magyar Dániel (Szele Leo) müve ellen irt cáfoló egyházi beszéd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom