Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-12-02 / 22. szám
■«vWIAT 174 lTUVww uélkülözhetlen is, részint alapmunkálataiban, részint, hol ez már nem kívántatik, felsőbb köve- csezéssel is kiépitessék s a munkálat, miután e vonal a megye korábbi határozatával szintén az országutak sorába vétetett föl, azonnal meg is kezdessék. Ha ezen vonal kiépitetése után még további rendelkezésre némi összeg maradna fen, jóváhagyja a bizotmány hogy a szent-istváni határral érintkező úgy nevezett disznódombtól az Ősi falu határáig vezető útvonal, melylyel szemközt a Ladányig terjedő ut Fehérmegye által már szinte kiépitetett, alapjában kiépitetni elkezdessék. 5- ör Elfogadja a bizottmány, hogy Veszprém városában, a pápai országút mentében levő úgynevezett Horgos és Hoszu utszák, melyek a közlekedés kellemetlen hátrányára csaknem örökös sárral fedvék, kellő igazítással jó karba helyeztessenek. 6- or A Zirctől Dudaron, Csetényen, Suúron át Moór felé vezetni inditványozott ut kiépítése helyett, minthogy a cseszneki járás felső részét hasonló irányban s nem is nagy távolsággal a Pápa-Teszér, Gitz s Lázi vonali országút metszi át, a közlekedési vonaloktól inkább elzárt bakony- vidéki községek ínséges lakosainak foglalkodta- tása s egy szintén fölötte fontos útnak létrehozása tekintetéből is a bizottmány inkább elrendelendő- nek találta a Palotától Melláron, Csernyén át Oszlop felé a győri országuttal találkozólag vonuló útnak kiépítését, melyen a Bakony vidékének is könnyebb mód nyilik terményeit a szokott székes- fehérvári irányban értékesíthetni. Ha azonban a vonal kiépítése után még rendelkezés alatt álló pénzösszeg maradna, jóváhagyja a bizottmány az alválasztmányilag indítványba tett Zirc-Dudar- Csetény-Suúr vidéki útvonal kiépítését. 7- er Elhatározza a bizottmány a veszprém- pápai országúiban fekvő Gombási csárda mellett Veszprém felől levő meredek hegynek, úgy szintén a csárdánál levő temető melletti ereszkedőnek kellő leszállítását, — továbbá ugyanezen ut folytában a Városlődtől Pápa felé kiinduló útnak, a mennyire lehetséges, a városlődi szőlőhegy s ezen túl levő meredek kápaszkodónak teljes kikerülésével eszközlendő elvezetését s a jelenlegi országúiba csak Farkas-Gyepün innét leendő beleirány- zását. Ezen ut tervezetének az állammérnöki hivatal közbenjöttéveli megvisgálására s a költség- vetés elkészítésére az alválasztmány megbizatik. A mennyiben pedig helyi akadályok vagy pénzhiánya miatt ez kivihető nem volna, a szőlőhegyen túl levő meredek kikerülésével az ut minden esetre megváltoztatandó lesz. 8- or Helyeseltetik a pápa-kisbéri országúiban s csóthi erdőnél váltakozó dombok levágatása. 9- er Elfogattatik a veszprém-devecseri országúiban kislődi iskolaház előtti ereszkedőnek biztos járatúvá tétele s az urasági majortól húzódó, valamint Ajka-Rendektől a rendeki szőlőhegy aljáig terjedő dombnak lehetőség szerinti leszállítása. A Pápa városából különböző irányban kiinduló utaknak közmunka alá kijelelésére az érdeklett járási bizottmányok kéretnek meg. Azon elvekről, melyek a munkaintézésre vonatkozólag megállapítalak, legközelebb. _______ A A magyar Földhitelintézet közvetitése az úrbéri s ezzel rokon fajú váltságok körül. Az intézet, kölcsönének biztosítására, megelégszik azon birtokrészek lekötésével, a melyeknek váltságából a tartozás eredett; föltéve, hogy ezek értéke az alapszabályok által kitűzött fedezet mérvét megüti. Az alapszabályok szerint pedig kölcsön nyújtható: a) záloglevelekben: a birtok 50%-ka, b) 10 éves jövedékjegyekben: a birtok 25°/0-ka, c) 5 éves jövedékjegyekben: a birtok lö'Yo-ka erejéig; vagyis: oly birtokra, a mely például 100.000 irtot ér, az intézet ad záloglevelekben 50.000 irtot, — 10 éves jövedékjegyekben 25,000 frtot, — 5 éves jövedékjegyekben pedig csak 15.000 frtot. Ha ennél fogva a váltság tárgyai, az intézet kölcsö- nére nézve, a kölcsön minőségéhez képest, szabályszerű fedezetet nyújtanak, akkor egyébb jeizá/og kitűzése fölösleges. Ellenben, ha a váltság tárgyainak értéke kevesebb, mintsem a mennyi az intézeti kölcsön biztosítására szabályszerüieg megkivántatik: akkor szükséges, hogy a váltság-kötelezettek egyébb ingatlan vagyont is kijelöljenek, s arra, mint mellékjelzálogra az intézet kölcsönét szintén bekebeleztessék. Ezen mellékjelzálog azonban már nem vezettetik át a íennebbi kancelláriai rendelet által szabályozott nyilvántartási kimutatásba, s arra az intézet kölcsöne csak az illető külön telekjegyzökönyvbea kebleztetik be. Ily mellékjelzálogul elfogad az intézet akár egyes birtokrészeket, a melyek a telekkönyvi szabályok szerint külön és önálló telekkönyvi testet képeznek, azaz: a melyek az úrbéri telki állomány kiegészítő alkatrészei közé nem tartoznak ; attól külön szakítva elidegenithetök és terhelhetők; ha pedig a társulat tagjai ilyetén birtokot ki nem jelölhetnének, nincs egyébb hátra, mint, hogy a társulat egy vagy két tagja összes úrbéri birtokát mellékjelzálogul felajánlja. Ez egyszerűen megtörténhetik az úgynevezett bekeblezési engedély kiállítása által, a melyben az illető birtokosok megnevezvén a mellékjelzálogul felajánlott birtokaikat, kijelentik: hogy, mint kezesek és jótállók, azokra az intézetnek zálogjogot adnak, s ezt az intézet kölcsöne erejéig bekebleztetni nem ellenzik. E nyilatkozat az illetők aláirásán kivül, két tanú ellenjegyzésével is ellátandó. E) A jelzálogok értékének kiszámítása. Az értékszámitás kulcsát az intézetnél rendszerint a kataszteri tiszta jövedelem s a birtokra kivetett egyenes adó képezi; t i a kataszteri tiszta jövedelemnek 16-szoros,, vagy az egyenes adónak 100 szoros összege az, a mely szabályszerüieg a birtok valódi értékének tekintetik.
