Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-11-18 / 20. szám

MlWí/lP 163

akkor virágzó peremartoni iskolában végezte; innét ment a sárospataki kollégiumba, hol 11 évig tartózkodott s utána egy évig a zsidónyelvben prezes, két évig pedig a költészeti osztály tanítója volt. Kitünően kezdett tanulását folytatandó, a külföldi, jelesen a zürichi és berni-egyetemekre indult, azonban ezekben kevés ideig tartózkodhatott, miután 1768 ban a polgárdii gyülekezet meghívta lelkészeid, mely meghívásnak engedvén, március 13-án hivatalát el is kezdette. Ugyanez évben nősült, 1770-ben a mezőföldi vagy peremartoni esperesség pénztárnokává, kévé idővel azután egyh. megyei ülnökké neveztetett. Mint ilyen 1791-ben az egyetemes budai zsinaton traktusát képviselte, 1796-ban végre a mezőföldi egyházmegye esperesévé lön megválasztva s e tisztet 25 éven keresztit egészen haláláig, mely 1821. april 21-en Polgárdin következett be, hűségesen viselte. E mellett gondos családapa, szerető férj és hü lelkipásztor volt. Bizonyítja ez utóbbit, hogy 1778-ban a polgárdii templomot meg- bövitette, 1811-ben pedig új egyházat építtetett.8 9 10 11)

De ezekben még nem merült ki munkássága, mert működött az irodalom terén is.

1) Első munkája halotti beszéd egy hannoveri ka- pitányné fölött, melyet Polgárdiban mondott el. Németre lefordittatván Hannoverben jött ki. Leichen-Rede: etc. ins Deutsche übersetzt. Gissen bey Braun, 1771. 4 r. 24.1.»)

2) A MAGYAROKNAK EREDETEKRŐL, Ezeknek Királyjainak Eletekről, viselt dolgaikról, halálokról, temettségekröl, kik alatt mi jött a Magyar Koronához, és mi nyeretett el, Pálma Ferentz Károly Ur Munkájából Magyar Versekben tsinált rövid Historiátska Ketskemeti Sigmond, Polgárdi Prédikátor által. Posonyban, Füskuti Länderer Mihály költségével és betűivel. K8r. 112 és VI. 11.Jü)

Napvilágot látott először Länderer Kalendáriumaiban 1793-ig n), ki aztán — mint már tulajdonosa — közrebocsátotta, hihetőleg könyvárusi nyerészkedésből, önállóan is, de már csak 1795 ben, mivel az utolján levő 3 levélnyi könyv hirdetményben több munka van 1794-ről felsorolva. Hibáz ennélfogva a Prédik. Tárház Hl. k. IV f. 161. lap., midőn 1793-ban jelenteti meg.

Egyébiránt pusztán rimes krónika a legszárazabb modorban II. József uralkodása végéig,

3) Kecskeméti Sigmond Polgárdi H. C. tartó Gyülekezet Prédikátorának LXXX Prédikátziókból álló Katekhetikája; és Különös Alkalmatosságokra Készített Egynéhány Prédikátzió, melyeket most közönséges haszonra kibocsátott. Posonyban Wéber Simon Péter költségével és betűivel 1793. V8r. XXIV. és 598. 11. A 80 katekhétikai tanításon kívül van benne 3 aratási és egy penitenciális prédikáció. Orömjelentést irt a szerzö- hez Kiss Ferenc nagy szokoli prédikátor és esperes, üdvözlő verset Váci K. János, Akháb Sámuel m.-szt.-györ- gyi, Váradi János battyániés Váci Sámuel m.-szt.-gyÖrgyi lelkész12).

4) Ketskeméti Sigmond Falusi Prédikátziói. Első Darab. Győrben Streibignál 1795. 8 r. 672. I.13 * 1 2 3 4)

5) Ketskeméti Sigmond Polgárdi Prédikátor, és a Peremartoni Papi Szent Társaság seniora Falusi

8) U. o. 52—54. 11. Szónokoltak felette : Szikszai János, Márton István, Szászi József, Kollár György, Guetk György.

9) Ped. Tárház id. lap.

10) A mezö-szt.-györgyi községi könyvtár birtokában.

11) Prédik. Tárház id. fűz. 161. 1.

12) Pap Gábor ur szives közlése után.

13) Préd. Tárház 161. 1., Danielik Magyar írók. II, 138. 1.

Predikatióinak Második Darabja. Posonyban és Pesten, Füskuti Länderer Mihály költségével és betűivel 1805. 8r. 312. 1. Utolsó lapján jelenti a kiadó, hogy még három darabja fog egymásután kiadatni, azonban Márton István felette mondott beszédében csak négy kötetrSi emlékezik, Mikor jelent meg a két utolsó kötet? sehol nem látom feljegyezve. Ugyan ő érinti, hogy e kötetekben adattak ki Gróf Batthyány Imre és B. Ádám tárnok- mester feletti szónoklatai is.

6) Két hétre való Templombeli Imádságok. Említi Márton István.

7) Számos chronostichont készített templomok homlokzatára, még késő öregségében is, pataki tanuló korában pedig épen verses munkáiért lön megválasztva a poéták preceptorává.,4)

Hogy mily szeretett lelkipásztor volt: tanúsítja a Polgárdi körül levő reformátusoknál azon hagyomány, hogy temetésekor három helyen is szónokoltak, miután az összesereglett nép nem fért az egyház belsejébe.

XIV. Csarnok László.

Csernák vagy — mint Sárvári Pál hire3 debreceni tanár megjegyzi — „franciásonn Chernac László“ egyike azon magyar tudósoknak, kik a szeretett haza földétől távol, attól elszakítva is azt soha nem tévesztették szent elöl, kiknek minden igyekezetük odairányult, hogy a magyar nevet messzeföldön becsültté és ösmeretessé tegyék, egyszóval kik nemzetünk szellemi és anyagi jólétét mindennemű eszközzel, úgy a hazában, mint ennek határain kívül, előmozdítani életök feladatának ösmerték. Méltó tehát ő is arra, hogy vele közelebbről is megösmerked- jünk!

Született Csernák Pápán, hozzávetőleg 1742-ben. Horányi Elek őt gömörmegyei származásúnak irja‘), azonban Sárvári Pál2) és Hanák János3) után kétségtelen az ö pápai születése. Apja Csernák György Veszprém- megye esküdtje, anyja Kocsi Horváth Erzsébet érintett város lakosai voltak. Elemi iskoláztatását szülőhelyén Pápán nyerte, honnét 1755. april 24-kén, 13 éves korában a debreceni reform, kollégiumba vitetett, miután 1752. márc. 12-én Pápa ref. gymnáziumától és egyházától megúsztatott és igy helyben nem végezhette tanulmányait. Debrecenben dicséretes szorgalmáért 1759-ben könyvtár-őrré, 1762-ben alkönyvtárnokká, 1763-ban az ékes- szólástant hallgatók helyettes tanárává(praeceptor), 1764- ben prsesessé a hittudományokban, 1765-ben a metafizikában, végre 1766-ban iskolai seniorrá neveztetett.

Ajánló levelekkel elláttatván, seuiori hivatala végeztével külföldi egyetemekre rándult s a hollandi akadémiákon, jelesen a gröningaiban bölcsészet és orvostan tudora lön. Mint ilyet a deventeri (Hollandiában) lyceum meghívta bölcsészettanárul, mely állomást elfogadván, haláláig elfoglalva tartott. Itt nőül vette Slichtenbreé Erzsébetet és e mellett végezte be munkás életét Deven- terben 1816. május 5-én, csaknem 74 éves korában.

Nyomtatásban megjelent müvei tudomásomra következők :

1) Dissertatio physica de Theoriae electricita- tis Franklini etc. Gröningae MDCCLXXI. 4 r.1)

14) Kollár György halotti beszéde, i. h. Ili, 112. 11,

1) L. életrajzát Memoria Hung. Pos. 1775. Pars I. 399—404.

2) Tudom. Gyűjtemény. 1817. VI: 157—160 II.

3) Természetrajz. Képekkel. Pest, 1845. N. 4 r. Előszavában felhozza egy alább idézendő' természetrajzi müvét s zárjelbe teszi: pápai születésű.

4) Horányi id. h.