Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-05-24 / Mutatványlap
^aaA/IP 5 c_n/l/irmni" Maga a mü nem lehet bírálatunk tárgya, s erre nézve csak annyit jegyzünk meg, hogy saját irányában társai közt első rendii helyet foglal. A fordítást azonban nem hagyhatjuk említés nélkül, mert ez túlzás nélkül tünemény a regény-forditások közt. Nyelvezete folyékonyabb az eredetinél, kifejezései ép oly jellemzők, s az egészen átömlik a tehetséges fordító elpazarolt in- tensivus erejének egész melege. Mi a fordítót rég kisérjük szemmel s midőn olvasunk tőle kitűnő franczia classicusok verseinek fordítását, csak fájlalni tudjuk, hogy szép tehetségét nem az őt megillető emelkedettebb tévén látjuk működni. Színészet. Szabó József és Philippovich István daltársulata. Ki kell jelentenünk, hogy az operát, tisztán csak operát vidéki kis színpadokon nem tartjuk jogosultnak. A vidéki színészetnek csak egy és pedig csekély közönsége van, s a vidéki színészet egyedül ezen kis közönség pártolására van utasítva. E kis közönséget pedig eléggé igénybe veszi a szokásos, nem nagy számú előadási sorozat is, s igy az opera épen a drámát szorítja ki, melynek pedig magasabb czéljai és közművelődési feladata van. Épen azért, mert a kisvárosok egy operai társaságot meg nem bírnak, önmagából következik, hogy az opera, mely pedig tisztán csak fényüzési czikk, rongyos ruhában kénytelen tengődni, s magával jővén ellentmondásba, még saját czéljának sem felel meg 5 mert középszerű, sokszor bírálaton alóli énekeseivel, kopott ruháival, szegényes kiállításával nem képes sem szemet, sem fület gyönyörködtetni, s midőn egy zenei remek csonkán-bénán szégyenkedik a közönség elé zenekar és staífage nélkül: valóban parodiaszeriivé siilyed le, s csak szánalmat kelt maga iránt. Épen ez okból csak sajnálni tudjuk a különben iparkodó társulatnak jobb ügyre érdemes, de igy kárbavesző merészségét; mert bármely igyekezettel sem lehet az anyagi hiányokat pótolni; csak sajnálni tudjuk, hogy annyi szép tehetség czéltalanul pazarolja erejét épen a leghálátlanabb téren. Például Gerecsné kitűnő énekesnő. Hangja szép, éneke Tjiztos, játéka jó, s majdnem bámulatos hogy győz meg annyi nagy partiét végig énekelni, s hangjában mégis annyi lágyságot megtartani. Philippovich basso, Mezey bariton jól énekelnek, s Philippovich még jól is játszik, Gerecs a tenor, csinos bár kevés hanggal bir, de a zenét érti. Igaz hogy a másik tenor épen kiállhatatlan, az is igaz, hogy alt hanggal nem rendelkezik a társaság, sőt az is igaz, hogy zenekaruk nincs, s az csak helybeli műkedvelők s egy zongorából van hevenyészve, mely zongora az első fortissimo után felmondja a szolgálatot, és fülsértő dissonancokban adja értésére a társulatnak és közönségnek, hogy az opera vagy legyen valami, vagy semmi : mégis azoknak, kik nagy igények nélkül, megelégesznek a reminiscentiával s a primadonna kifogástalan énekével, ajánljuk pártolásukat, mert azt hisszük, nagy ideig úgy sem fogja -városunkat tisztán operatársulat meglátogatni. Eddig előadattak: E:nani, Troubadoure (1. 3. 4, szakasz), JBájital, Rigoletto, Don Pasquale, Lucia és Sevillai borbély. Bájital, Don Pasquale, Lucia és Sevillai borbély jól adattak elő, de különösen sikerült Don Pasquale. Gerecsné mindenkor nagy tetszésben részesül. @ Törvénykezési kalauz. A váltó igényperek. Mindennapi eset, hogy a váltói végrehajtás alá került félnek ijszszeirás alá veendő javai között oly vagyon találtatik, melyre nézve ő maga, vagy más valaki azon észrevételt teszi, hogy az másnak tulajdona, vagy azokra másnak zálog- vagy elsőbbségi joga van : az ilyen vagyon csak akkor jöhet az összeirásba, ha a nyertes fél, vagy jelenlevő megbízottja az elmarasztaltnak egyéb, lelybenlevő vagyonaiban, melyek iránt hasonló ellenvetés nem tétetett, követelésére teljes biztositást nem talál. De ily esetben is az összeírást teljesítő bírósági személy az efféle vagyon följegyzésénél azonnal megemlitendi az összeírásban az iránta tett észrevételt, megnevezendi azon személyt kinek állítólag arra igényei vannak, s azt — ha t, i. jelen van1) — oda utasítja, hogy igényeit a váltótörvényszéknél, vagy illetőleg a városi tanácsnál bizonyítsa be. 2) Benyujtatván az összeírás teljesitésérőli jelentés, a váltótörvényszék (illetőleg városi tanács) az igénylőnek körülményekhez mért, mindenesetre rövid határidőt szab, mely alatt ez, azok kiadatása végetti keresetét bizonyítványokkal ellátva a váltótörvényszéknél (illetőleg városi tanácsnál) beadni tartozzék ; minthogyellenkező esetben azok további foglalás alá fognának vétetni.3) Ezen határidő sikeretlen eltelte után többé igénykeresetnek hely nem adatik, kivéve természetesen azon esetet, ha igénylő az ösz- szeirásnál jelen nem volt, mert az összeíráson jelen nem levő fél igényét később is bejelentheti, midőn t. i, a foglalás tudomására jött 4), csak addig azonban mig az árvereztetés meg nem történt,, mert árvereztetés után igénykeresetnek nincs helye. 8) Midőn ily igéuykövetelések oly végrehajtásoknál támadnak, melyekben szolgabiró jár el, ez az ily kérdéseket azonnal — vagyis előbb, semmint az összeírást az alispányhoz benyújtaná — önmaga elintézi, természetesen mindeneket gondosan feljegyezvén s eljárásáról teendő jelentésébe beigtatván. Megeshetik azonban, hogy a körülményeknél fogva, az igényügyek ily rövid utón el nem végeztethetnek, ez esetben szolgabiró előtt is a váltói rendes eljárás szerint Írásban is elintéztethetnek.0) Hol telekkönyvek léteznek, ott az ingatlan vagyonra irányzott igénykeresetek fölött határozni a telekkönyvi bíróság illetőségéhez tartozik, s e végett tartozik az, az árverési föltételek és sorrend megállapítása végett kibocsátott körözvényben azon felhívást is befoglalni, hogy mindazok kik a lefoglalt vagyonra tulajdoni igényt tartanak, ezen igényüket a hitelezők összejövetele napjáig a telekkönyvi bírósághoz, illetőleg a törvényszékhez benyújtsák.7) Az igénykeresetlevelek kellékeit illetőleg váltó- törvényünk külön szabályokat nem ad e tekintetben, tehát a vál- tókereaetckrc előirt rendelések alkalmazandók. Érdemileg tartozik igénylő — per analogiam — az 1840: XXII. 38. §-ához képest: a) azon tárgyat, melyet tulajdoni jogon igényel, akkép leírni, hogy az a kereseti leírásnál fogva minden egyéb hasonló tárgyaktól megkülönböztethessék s b) megmutatni, bogy ezen tárgy az összeíráskor végrehajtást szenvedő fél vagyona közt találtatott • s hogy ezt tehesse, szükséges magát az összeírást is hiteles alakban beperesitenie. A felsőbb bíróságok több esetben visszaküldik a pert ezen összeírás beperesitése végett, sőt vannak oly határozatok, melyekben igénylő elutasitatásának főokaul az adatik, hogy az összeírást mint keresetének alapját elő nem mutatván : követelését nem igazolta;8) c) bebizonyítani, hogy az igényelt tárgy kétségtelen tulajdona vagy ahoz törvényes zálog, vagy elsőbbségi joga van. — Ingó javak iránt a törvényes elővélelem a tulajdoni jogot a birtokban levőnek adja ;9) végre d) köteles kimutatni azon módot, melyen ezen tárgy a végrehajtást szenvedőhez jutott a nélkül, hogy annak tulajdonává vált volna. Beadatván a keresetlevél, annak száma s beadata az eredeti összeírásra följegyeztetik, s a keresetlevél tárgyalási határnapot rendelő végzéssel ellátva a feleknek kézbesitetik, az össze- irás pedig a kiadó hivatalnak eltétel végett kiadatik, vagy illetőleg a megkereső váltótörvényszékhez azon biztosítás mellett küldetik át, hogy a bírói határozat vele később közöltetni fog. U)) ___________ (Folyt. köv.) 1) Ha az igénylő az összeírásnál jelen van, igényét azonnal kijelenteni el ne mulaszsza, mert az összeíráson jelenvolt igénylőnek később bejelentett igényei figyelembe nem vétetnek. — Vft. 1842. sept. 9-kén 797. sz. a. jhagyva a Hszt. által 1843. aug. 16-kán 119. sz. a. 2) Vtk. II. 156. 172. §§. 3) Kegy. kir. utasitás 207. §. 4) Vft. 1841. nov. 25-kén 558. sz. a. 5) Vft. 1844. mart. 26. 327. sz. jh. Hszt. 1846. sept. 19-én 37. sz. a. Vft. 1846. sept. 22-én 1599. sz. 1847. jun. 2-án 968. sz. a. 6) 1844: VI. 28. §. B. 9. §. 7) Ideigl. törv. szab. I. 129. §. F 8) Vft. 1843. aug. 4-kén 881. sz. a. 1844. febr. 5-kén 145. sz. a. jh. a Hszt. által 1846. jun. 4-kén 56. sz. a. Vft. 1844. sept. 4-kén 1084. sz. a. 1844. oct. 7-kén 1291. sz. a. 1844. oct. 28-kán 1335. sz. a. 1845. aug. 29-kén 1229. sz. a. jh. a Hszt. által 1846. jun. 27-kén 128. sz. a. 9) Vft. 1846. jun. 19-kén 962. sz. a. jh. Hszt. 1847. mart* 26-kán 79. sz. a. 10) Vtk. II. 172. § ; kegy. kir. utasitás 207. 209. §§.
