Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-08-26 / 9. szám

Első évi folyam.

9. sz. Veszprém, august 26.1866.

I

<^\A/‘y\AAAA/'JV*JVv/V’JV'vAAA/'i/)

| Előfizetési | | feltételek: |

Vidékre postán: ^ vagy helyben | 'szétküldve:| I Egész évre 4 ft 80 | Eél „ 2„40| Negyed,, 1„20|

J'JV'JVWÓ

}

Ow.

VESZPRÉM

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

1 jv yv’y'AA/’JV'jViA/'i/'

CWwO/'vArvA/WAAA/'yV'ATATiA

Hirdetmények!

I dija: |

^ Petitsor egyszeri | I hirdetésnél 8 kr. < | kétszerinél 7 kr. | s háromszorinál ^ 6 kr. o. é.

| Bélyegdij külön > 30 kr. o. é.

Owv/wwnaaa/www’

Veszprém august 23. 1866.

Folyó hó 21-én, a délelőtti órákban szükebb körű tanácskozmány tartatott ő mga a főispán nr lakhelyiségén.

A tanácskozmány tárgya a megyei inségügy volt s csak érdekességét emelé az eszmecserének az a körülmény, hogy abban hazánk tisztelt fia, az alkotmányos küzdelmek s hazai közügyek fá- radhatlan veteran bajnoka, SomsichPál urő nga is, mint a dunántúli kerületre nézve az inség- ügyben kinevezett királyi-biztos, részt vett. A tanácskozmány voltakép az ő idejövetelével volt szoros egybefiiggésben.

Jelen voltak még t. Kerkapoly Károly orsz. gy. képviselő, n. Kovács Zsigmond kanonok, t. Kun Sándor megyei első alispán, t. Kő- rössy Lajos megyei főjegyző, t. Yoyta József pápavárosi polgármester, végre t. Rosos István tekintélyes megyei közbirtokos urak s kit elöl kell vala említenünk, megyei főispán ő mlga, mint elnök.

Somsich Pál ur ő nga mindenekelőtt felmu- tatá a kir. biztossá kineveztetését tárgyazó okiratot s előadá, hogy mielőtt az inségügyi megyei központi választmány megalakitatnék, szükségesnek látta az ügy sürgetős és fontos voltánál fogva nehány, előtte is, de a helyi viszonyokkal is közelebbről ismerős bizalmi egyénnek véleményét meghallgatni s a mennyiben a magas kormány intézkedéseivel lényegileg nem ellenkeznék, eljárását a szerint irányozni. E y égből előtérj észté az inségügyben működő kir. biztosoknak az őszi vetőmag előállítása s elrendezése körüli eljárását szabályozó utasítás kivonatát, tudatá a föltételeket, melyek mellett hajlandó a kormány az Ínség által sújtott lakosokat vetőmag megszerzésével segélyezni, érinté, hogy Veszprémmegye pár százezer forintnyi segélynél s némi, az állam és országos utak körül alkalmazandó közmunkánál többre a mai viszonyok között aligha számíthat s végre felhivá a tanácskozmányt, hogy a közlött utasításban foglalt föltételekre, lehető észrevételeit azonnal tegye meg. S miután többek által a jelenvoltak közöl szívélyesen üdvözöltetett s a kormánynak azon szerencsés és tapintatos választása iránti meleg elismerés, mely szerint ő neveztetett ki kir. biztossá, egyhangúlag nyilvánitatott volna: az üléstermet elhagyá.

Ez után a tanácskozmány feladatához látott.

A kir. biztos ur által közlött utasítás egész terjedelmében felolvastatván, annak 7-ik pontjára vonatkozva megjegyeztetett, hogy felette nehéz, sőt majdnem lehetlen volna a központi bizottmánynak a rá nehezült súlyos felelősséget a községi bizottmányok által közvetíteni, kívánatos volna tehát, hogy a központi és községi bizottmányok közt járási bizottmányok alakitatnának s a kormány, de a dolog természete által is igényelt felelősség ezekre is arány szerint kiterjesztetnék.

Megjegyeztetett tovább, hogy az inségügyi kölcsön minden egyéb magántartozás felett első- séggelbirókiváltságos tartozásnak lenne tekintendő s miután rendkívüli viszonyok közt rendkívüli intézkedések válnak szükségesekké, a nyert segélyezésből termesztett függő gyümölcs szinte a nyert kölcsön fedezésére szolgáló kiváltságolt zálogul volna fölveendő, mi végre minden ily tartozásnak legalább községenként! nyilvántartása hivatalból megrendelendő lenne.

Véleményeztetett ezenkivül, hogy oly segélyezettektől, kik a kölcsön segélyösszeg kétharmadára nézve elég biztosítékot nyújtani nem képesek, szabadságában álljon a községnek, be sem várva a törlesztésre felsőbbségileg engedélyezett három év lefolyását, már az első évben az egész kölcsönösszeget, az azon évi termésből megvenni s illetőleg törleszteni, de viszont engedtetnék meg a községnek, hogy ily szigorúbb föltételek mellett oly inségsujtottaknak is eszközölhessen kölcsönt, kik különben a segélykölcsönben részesíthetők nem volnának.

Mind ezen intézkedéseknél azonban fölötte óhajtandó volna a bélyeg, százalékos illeték s több ilyes költségektőli mentesség, nehogy a súlyos kiadásokkal tulterheltetés félelme s az e miatti ne- taláni szemrehányások a segélyezés nemes mun- kájábani részvéttől sokakat visszatartsanak.

A kir. biztosi utasítás pontjaira vonatkozó ezen észrevételeken kívül még a következőket véli a tanácskozmány a kir. biztos ur szives figyelmébe ajánlandóknak:

Bár a fenyegető Ínség súlyát nem annyira a kormány segélye, mint a minden lehető irányban önkezdeményezéssel kifejtett társadalmi erők együttes közrehatása képes csak némileg is mi sékelni s bár ennélfogva méltán megvárja a