Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-08-05 / 6. szám
«'ft/vniiT 43 JVUUlnw Es ez nem is lehet másként. Halad az idd, szaporodnak a szükségletek, finomulnak az igény ek, gyorsaságra, tökélete sedésre int a korszellem, s ha vidéki iparos aink ezek dacára is az apjuk, nagyapjuktól tanult módon akarják űzni foglalkozásukat: leszoritatnak a verseny teréről s kény. telenek azt átengedni olyanoknak, kik nem az ö maradékaik és nem magyarok. Olyanokká lesznek, mint a hajdani saruvargák, kikről alig emlékezik már a krónika. Eö—s K—ly. (Folytatjuk.) A hét eseményei. Az egész hét az Ausztria s Poroszország közötti fegyverszünet s békeelözmények föltételeinek megállapi- tásával tölt el. A köztudomásra jutott megállapodás szerint: Ausztria egészen kilép a német szövetségből, megengedi, bogy északi Németország egész a Majna vonalig Poroszország vezetése alatt szervezkedjék, a déli pedig Bajorország vezetése alatt alakuljon meg. Egy versio szerint a déli szövetségnek tagja lehetne német tartományaival Ausztria is, másik szerint azonban csak nemzetközi szerződésre léphetne vele ép úgy, mint a déli s éj szaki szövetség is egymással. Porosz hadikárpótlásul fizet Ausztria 40 millió tallért, melyből azonban 15 millió Schleswig Holsteinért, 5 millió pedig a porosz harácsolások kártalanítása fejében levonatik, úgy, hogy a valósággal, kész pénzben fizetendő összeg 20 millió tallér, vagyis 30 millió forint lenne. Ez összeg erejéig terjedő államkölcsönt a kormány bécsi bankárokkal már megkötötte volna. Mig ez összeg le nem fizettetik, Poroszország meg_ szállva tartja Sléziát, Cseh és Morvaországot. A fegyverszüneti egyezkedés szerint a határvonal Eger, Pilsen, Tabor, Neuhaus, Zlabings,Znaim,Meseritsch; Thaya-folyam, Meissen, Scheiteldorf, Malacka és Oderberg között huzatik meg, ezen kívül Olmütz két mértföldnyi, Josepstadt, Königgrätz és Theresienstadt másfél mértföldnyi körűiéiben szabadon marad. E szerint tehát a béke végmegkötéseig Magyarországot is megszállva tartják a poroszok Malackáig. Ausztria területi épsége, Velencze kivételével, biz- tositatik. Velencére nézve mégnem jött létre határozott egyes- ség sem a fegyverszünet, sem annálkevésbbé a békeelözmények megállapítása tárgyában. Olvasóink tudják, hogy Ausztria hadserege határozott, bár nem döntő csatát nyert az olasz király seregei fölött mind a szárazon, Custozzánál, mind a tengeren Lis- sánál. Az olasz büszkeség egyrészről ezáltal, más részről pedig Velencének mintegy kegyadományként odavetése által érzékenyen sértetvén, „Viktor Emanuel a — Debatte szerint — kijelentette : ö semmi békét nem köthet a nélkül, hogy Olaszország fegyverei legalább egy győzelmet víttak volna. Ép oly kevéssé felel meg országa becsületének, hogy egy tartományt ajándékban kapjon. A dolgok ezen állását tekintve, nem tartozik a lehetetlenségek közé} hogy a háború közelebbről folytattatni fog Ausztria és Olaszország között.“ Mindamellett az e hó 2-án lejárt fegyvernyugvás a francia császári udvar közbenjárása által további nyolc nappal hosszabbitatott meg a két fél hadcsapatai között, hogy ez idő alatt a fegyverszünet megkötése lehetségessé tétessék. Ne feledjük azonban, jegyzi meg egy lap, hogy a fegyvernyugvás még nem fegyverszünet, annál kevésbbé a békeelőzetek ratificatiója. Mire vezet az alkudozás, rövid idő alatt meglátjuk. A porosz békealku közeli befejezését gyanítatja azon körülmény, hogy a porosz király már elhagyta Ni- kolsburgot, hol a békealkudozások történtek s honnan a jelen béke Nikolsburginak fog a történetben neveztetni és siet Berlinbe, hol a parlamentet august. 5-én személyesen szándékozik megnyitni. Minő alapokon fog a német szövetség szervezkedni, a kisebb államok a felségi jogoknak minő mértékét fogják megtarthatni: mind ez még csak véleményezés tárgya. A nagy német nemzetgyűlésről, ha összejő, valamint egyéb idevonatkozó biztos határozmányokról értesíteni fogjuk olvasóinkat. A mi a harci eseményeket illeti: Theresienstadt helyőrsége múlt hó 28-án — nem tudva a fegyverszünet meghoszabbitását, — kirontott s leégette a kralupi vasúti hidat, hogy a poroszok közlekedését akadályozza. A porosz parancsnokság Prágában ennek folytán visszatoláshoz nyúlt s naponként requirál tiz ezer mázsa zabot, hatszáz mázsa lisztet, ötszáz font kávét, százötven mázsa rizst stb. Be nem szolgáltatás esetén executióval fenyege- ődzik. A kórmány mindent megtett ezen mértéktelen zsarolás mielőbbi megakadályozására. A poroszok jul. 28-án megszállották Pilsent s a városra és környékére százötven ezer frt sarcot róttak. ?,Ezen összeg — jegyzi meg a Wanderer — a jelen körülmények között igen magas, és előteremtése a legnagyobb fáradsággal fog járni.“ Mi is elhiszszük azt. Minket ugyan nem nyomor- gatott az ellenség, ennyi pénznek előteremtése mégis vajmi kínos vagy tán lehetetlen is volna. A déli harctéren. Velencéből írják julius 27-ről^ hogy az olasz táborban nem erősen hisznek az egyheti vegyvernyugvás sikeres eredményében, mert erélyes készületeket tesznek Velence ostromára, Mestrebe és vidékére mindennap uj csapatszállitmányok érkeznek, úgy hogy a Velence ostromára szánt katonaság legalább is 35,000 emberből állhat. Különösen ostromágyu sok van Mestreben. Legújabban Ausztria is csapatokat szállít délfelé s állítják, Trientet úgy a hogy védelmi állapotba helyezik. A fehérvár-kanizsai vaspálya is állítólag pár hétig csa- patszállitásoknak volna fentartva. A nyugoti harctérről érkező tudósítások folyvást megerősítik a poroszoknak Bajorországban! előnyomulását. Újabb táviratok szerint Niirnberget is elfoglalták már a porosz hadak. Weidennél a Münchenből nem rég kiindult királyi bajor ezred s a poroszok között, utóbbiak határozott diadalával jul. 30-án csata volt. A bajorok tetemes veszteséget szenvedtek. Különben a déli német udvarok külön-külön már egyezkedésben vannak a porosz kir. kabinettel. Ezek elszigetelése volt a porosz diplomatiának egyik legfényesebb vívmánya. — Hazánkban az utóbbi napokban semmi fontos politikai esemény nem történt. A Wanderer szerint And- rássy Gy. gr. állítólag nem adta volna fel még egy magyar minisztérium iránti reményét. — Két helyen, u, m.
