Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-08-05 / 6. szám

Első évi folyam.

6. sz. Veszprém, august 5.1866.

^W«AAAA/W\AA/WWVW\AQ

| Előfizetési | I feltételek: |

5 Vidékre postán : | I vagy helyien I § szétküldve:| f Egész évre 4 ft 80^

I Fél „ 2 „40^

| Negyed „ 1» 20;,

OVWV ,A/VW\A/WWWW\/v3

VESZPRÉM

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

CVVAA/'Ar^AAA/'AAA/'^A/’A/’ATtQ

> Hirdetmények ^ | dija: |

^ Petitsor egyszeri | | hirdetésnél 8 kr. ? | kétszerinél 7 kr. 5 | háromszorinál > ^ 6 kr. o. é. ^

I Bélyegdij külön |

> 30 kr. o. é. > Gw/wwwwww\m/w\5

Indokaink.

i.

A birodalom s hazánk közötti viszony a nagy németegység sikerültével uj módosulatot szenved.

Ez kétségtelen. De hogy nemzeterőinknek hason okokból, az eddigivel hason irányban kell, önfentartásunk érdekében, évek hoszú során át működni jövőre is : szintén valószinü.

A természetben ugrás nincs. S a dynastiának német politikája, hogy Königgratznél tönkre nem juthatott: erős meggyőződésünk.

Tehát törekvéseinknek ezentúl is egy részről a törvényes önállásunkat s függetlenségünket biztositó központi felelős kormányzat megnyerheté- sére, más részről különösen a megyei s illetőleg helyhatósági önkormányzat visszanyerésére kell irányulni.

Lapunknak a magas politikát űzni nem feladata. Erre se jogunk, se képességünk.

De feladata igenis, hogy a megyei életnek élő szerve legyen. Hogy benne mindazon közérdekű kérdések, melyek a megyei, városi, kerületi törvényhatóságok illetősége elé tartoznak, részint előzőleg, részint a tárgyalás folyamában megvitathassanak. Hogy a köztanácskozások menetét s azok eredményét gyorsan és kimeritŐleg adja tudtára a megyei és a nagy közönségnek. Hogy a tudomány és politikai életnek egyébütt feltűnt gyakorlati vivmányaira közelből is figyelmeztessenek a hatósági önkormányzatnak irányt és szint adó egyének. Röviden : hogy az öntudat és ne az ösztön, az önkormáyzat valódi feladatának célját és horderejét felfogó komoly megfontolás és ne a helytelenül értelmezett ősi szokás vezérelje azokat, kik megyei élet vezérlésére hivatvák.

f

Értjük a megyei pártokat.

De mert lapunk a megyében magán áll: azért azt kizárólagos pártnézet közlönyévé nem engedhetjük át.

A nélkül, hogy meggyőződéseinket feladnók: tért nyitunk minden életrevaló politikai párt nézetének.

Két, fontos célt vélünk ez által elérhetni.

Egyik az, hogy az egymást netán kicsinylő, az egymás iránt netán féltékeny pártok egymás becsülésére vezéreltessenek.

Másik az, hogy lapunk, mint kiválólag megyei közlöny megállhasson. S ezt fontosabbnak tartjuk amannál.

Megmondjuk: miért?

Meggyőződésünk, hogy összes nemzeti érdekeinknek egy központra összevonása, összes nemzeti törekvéseinknek egy központból kisugárzása korunkban nem lenne hasznos. Mi, mint Kelet népe, kénytelenek vagyunk Nyűgöt kultúrájának nemzeti egyéniségünket fölemészteni törekvő örökös harcza ellen védekezni. S védekezni a kultúrának nem visszautasitása, hanem faji sajátságaink keretében feldolgozása által.

Ám e védekezés sikeres módját a történet, úgy a közeli, mint a távolabbi, nem a nemzetélet öszpontositott, hanem inkább helyhatósági működésében mutatá ki. Ez oka, miért hogy a nemzet oly kivétel nélkül ragaszkodik ősi alkotmánya ez alapjaihoz.

S ha már a tudomány és művészet oly ellen- állhatlanul —s belátjuk, nem ok nélkül— törekszik a haza központjában fészkelni meg magát: miért ez irányt a politikában is meghonositani akarni? Miért a megyei közszellem önállóságát megölni s azt csak a központi vezényszó járszalagán vezetni ? miért idézni elő a szomorú eshetőséget, hogy megromolván a központi szellem, megromoljon egyúttal az egész országé? miért állítani fel csak Jeruzsálemben az Ur templomát, hogy elpusztitatván az, elpusztuljon a csak benne s általa összetartott zsidó nemzet ?

Fontosabbaknak tartjuk ez okokat az előttünk nem ismeretlen ellenokoknál.

De tudjuk azt, hogy az irodalom a nemzet öntudata s hogy az ez által elhintett s folyton ápolt eszmék lassanként kiegyenlítik s elsimítják a vidéki nézetek hullámzatát s ha központosított az, lassanként meg is semmisitik.

De ez eset bekövetkeztével a helyhatóságok, mint politikai tényezők megszűntek létezni, ha ugyan bennök önálló közszellem nem képződhetvén, a központi hatalom billentyűivé sülyedének.

S ez eset bekövetkezését nem szeretnők.

S ez egyik fontos ok, a miért, ismerve bár tehetségünk gyöngeségét, elszántuk magunkat a sokak előtt kicsinyes, de mégis rögös pályára lépni : hogy vidéki lapnak, de mely kizárólag egy