Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-07-22 / 4. szám
AAnnn/iP 28 jinAnwf szók f. hó 19-én már Stomfán voltak; későbbi tudósítások szerint 20-án Pozsonyba vonultak be. 0 Felsége magas szülői, Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegnő, valamint a toskanai nagy herceg családostól együtt elhagyták Bécset és Insbruckba költöztek, azon palotába, melyben 1848-ban Ferdinand császár is több időt töltött. — h. A közbeszéd tárgyát Bécsben egy 8 személyből álló kémbandának elfogatása képezi, kik között két oly személy is volt, kiket Bécsben átalánosan ismerték és tiszteltek F. hó 15-én délelőtt ugyanis hat meglehetős csínnal öltözött ur jött Znaimból Becsbe s kettesével egy- egy bérkocsiban egy órai időközökben kocsiztak a lipótvárosi Európa vendéglőbe, hol több napra szobákat rendeltek. Az által, hogy egyenkint jöttek, el akartak kerülni minden feltűnést, miértis egészen különböző helyeken levő szobákat nyittattak. Az idegenek könyvében följegyezték ugyan saját nevüket, de kilétük, foglalkozásuk, valamint az utolsó tartózkodási hely megnevezése költött volt. A kémek, a mint megérkeztek, egy szobában tanácskozásra gyűltek össze, s folyó hó 16-án délben épen akkor fogták el őket, midőn együtt tanácskoztak. A közbiztonsági hatóság, mely az illetők jöttéről valószínűleg tudósítva volt, közegeivel ügyelgetett rájuk, s akkor fogta el őket, midőn tudta, hogy együtt vannak. E hir villámgyorsasággal terjedt el az egész Lipótvárosban, s több száz ember csoportosodott össze, hogy lássa az elfogatási. A vendéglő nagy kapuját ennek folytán be kellett zárni, s az illetőket egy hátulsó kis ajtón szál- liták el zárt kocsiban, erős katonai fedezet alatt. Az elfogott hat egyén állítólagosán znaimi illetőségűek, s velők cimboráit még más két bécsi. Vegyesek. m. a. é. Mennyit költenek az uralkodók? Nem lesz talán érdektelen egy összehasonlitó pillantást vetni azon összegekre, melyeket Európa legnagyobb államainak uralkodói, akár civillista, akár egyéb cim alatt saját szükségeikre igénybe vesznek; s e mellett azt is tudni, hogy ezen összegek, az illető állam összes bevételének hány százalékát teszik. A legújabb adatok nyomán összeállított következő táblázatból mindez meglátszik, hozzá csak azt jegyezzük meg, hogy a kitett pénzösszegek francia frankokban szólnak. Az állam név e Fejed, bevétel: Állam bevétel: Százalék; Oroszország . . 42,500,000 1,200,000,000 3.5 Törökország . . . 33,500,000 310,000,000 10.8 Franciaország . 26,000,000 2,000,000,000 1.3 Ausztria . . . . 20,000,000 760,000 000 2.7 Olaszország . . . 12,000,000 510,000,000 2.3 Nagybritannia . . 11,750,000 1,800,000,000 0.6 Poroszország . 9,634,000 500,000,000 1.9 Spanyolország . . 9,000,000 620,000,000 1.5 Bajorország . . . 6,250,000 ^ 95,000,000 6.6 Portugália. . . . 3,750,000 75,000,000 5.0 Belgium . . . . 3,000,000 150,000,000 2.0 Németalföld . . 2,500,008 110,000,000 2.3 Szászország . . . 2,000,000 60,000,000 3.3 Skandinávia . . 1,900,000 40,000,000 4.7 Görögország . . 1,300,000 22,000,000 5.9 Dánia . . . , . 1,200,000 45,000,000 2.7 Hannovera . . 1,100,000 70,000,000 1.6 Würtemberg . . 1,100,000 35,000,000 3.1 Egyházi állam . . 1,000,000 30,000,000 3.3 m. a. é. A háború E uropában 1815-tÖl 1864-ig, 672,000 embert pusztított el, ebből 148,000 ember európai, s a többi más világrészbeli. Egyáltalában tehát 43,000 halott esik egy évre, ide nem számítva a háború okozta ragályok áldozatait. A krimi hadjárat alatt (1853—56) 511,000 ember esett áldozatul. — Adóelengedés. A hivatalos „Sürgöny“ meghozta azt az óhajtott rendeletet, melynélfogva legalább részben adóelengedéssel kívánnak a fagy által károsultakon segitni. E rendelet elörebocsátván, hogy a föld- birtokosok várakozásaikban különféle időviszontagságok folytán már több év óta megcsalódva, sok esetben önhibájuk nélkül szorult helyzetbe jutnak, mely a legközelebbi kedvezőtlen időjárás okozta károk által még súlyosbodott, rendeli: miszerint az idén egyes községekben, s vidékeken fagy által okozott károk azonnal s hiva- talból összeirassanak; tekintet nélkül arra, foiya modo 11 -e az illető tula j dono s vagy sem? valamint azon esetben is, ha bár ilyes kérelem a hatóságok által előbb már visszautasítva lett volna is. Ez összeírásnál a szőlőkben okozott károk akként állapíttatnak meg, a mint a szőlőtermés egészen megsemmisítve lön, vagy két harmada, vagy pe- dig egy harmada tétetett tönkre; s az adó elengedésénél csupán a szőlőtermésben okozott kár vétetik alapú), tekintet nélkül arra, hogy a szőlőben kapás-vetemé- nyek, főzelék, vagy más hasonló melléktermékek termeltettek-e vagy sem ? Egyéb művelési ágaknál azonban, ha az eredeti vetemény eltávolíttatott, s ugyanazon földön, melyen az első vetés kárba ment, pótvetemények termeltettek, a föld úgy tekintetik, mintha termésének két harmada tétetett volna semmivé. Az illető közegek utasítva lőnek, ezen összeírásokat haladék nélkül befej ezni, s azok alapján az adóelengedést azonnal létesitni. Törvénykezési kalauz. A váltó-igényperek. (Folytatás.) Az idézés- és kézbesítésekre vonatkozólag Ytk. II r. XIV. fejezetének határozatai szolgálnak szabályokul, de szükségesnek látjuk különösen megemlíteni, hogy a keresetről mindig az alperes foglaltató értesítendő; azért a városi tanácsok s szolgabirák előtt keletkezett igényperekben is nem a foglaltató részéről a végrehajtásnál jelenvolt megbízott, hanem maga foglaltató alperes idézendő a Vtk. II. r. 205. 206. §§-hoz képest, hacsak nem a végrehajtásnál jelenvolt megbízott foglaltaiénak az ellene teendő idézések elfogadására illető törvényszék előtt felhatalmazott ügyvéde is egyszersmind. 1 9 Tárgyalási eljárás ugyanaz tartandó meg váltóigényperekben is, mely a váltóperekre nézve rendeltetik.J2)Igénypernek folyamodási utón a szokott tárgyalás mellőzéséveli eldöntése nemcsak nem helyeseltetik,l3) sőt ha a törvény által kiszabott eljárás meg nem tartatik; ha a per kérdése s különösen a per tárgya kellőkép ki nem fejtetik, a felsőbb bíróságok újabb tárgyalást és ítélet hozatalát rendelik el a nélkül, hogy ezt valamelyik fél kívánta volna.14) Határozat igényperekben végzés alakban hozatik. ,5) a régibb gyakorlattól eltérőleg még akkor is, ha a felek állításai vagy kifogásai oklevelek, tanuk, müértők, vagy eskütételek általi bizonyítást tesznek szükségessé. 10) Ha a bíróság a követelést valóságosnak találja, azokat az 11) Vft. 1847. jun. 12-kén 956. sz. a. 12) Vft. 1842. máj. 2-kán 174. sz. a. Hszt. 1842. sept. 30-kán 85. sz. Vft. 1843. máj. 22-kén 640. sz. a. 1864. nov. 10. 4508. 13) Vft. 1846. febr. 3-kán 138. sz. a. 14) Vft. 1846. mart. 27-kén 466. sz. a. 1846. mart. 31-kén 468. sz. a. 1846. apr. 20-kán 592. sz. a. 1846. máj. 5-kén 829. sz. a. 1846. máj. 12-kén 754. sz. a. 1846. jul. 3-kán 1068. sz. a. 1846. jul. 15-kén. 1193. sz. a. 1846. jul. 18-kán 17. sz. a. 1846. jul. 18-kán 1239. sz. a. 15) Vtk. II. 162. §. 16) Vft. 1846. jun. 18-kán 951. sz. a. Vft. 1862. febr. 12-én 325- sz. a. liszt. 1862. apr. 8-kán 64. sz. a. Vft. 1862. máj. 20-án 1375. sz. Hszt. 1862. oct. 8-án 221. sz. a. — A Vtk. I. 162. és 163. §§-ai is az igényperek megbirálására nézve folyvást végzést és nem. ítéletet említenek.
