Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-07-22 / 4. szám
Első évi folyam. 4. sz. Veszprém, julius 22.1866. qw./vwwv\AAAn/wwvvin | Előfizetési | | feltételek: | ( Vidékre postán : | vagy helyben | szétküldve:| 1 Egész évre 4 ft 80 ^ | Fél „ 2 „ 40 '< Negyed,, 1 „ 20| Ow. ~j\j yv\AAA/VWW\A 1„20| AAA/WV\5 VESZPRÉM YEGYES TARTALMÚ HETILAP. <^VV\A/\/WV\Af J\TJ\rj\fJ\f A/kT) | Hirdetmények ^ I dija: | | Petitsor egyszeri ^ ^ hirdetésnél 8 kr. ^ | kétszerinél 7 kr. 5 > háromszorinál | 5 6 kr. o. é. ^ s . > s Bélyegdij külön < > 30 kr. o. é. | /W/WVW.A/W./WWVW.; Julius 1-étől kezdve előfizethetni „V E S Z P R É M“-re Veszprémben a kiadónál,Pápán Skolnik Anna asszony könyvkereskedésében. Julim—septemberi évnegyedre . . 1 frt 20 kr. Julius—decemberi félévre . . . 2 „ 40 „ A „Veszprém“ kiadóhivatala. A hét eseményei. Belügyeink mindinkább kezdenek előtérbe lépni. — A grätzi községi képviselő test O Felségéhez feliratot intézett, melyben a belügyre vonatkozó részek közül a következőket vesszük át: „Méltóztatnék Felséged a kormányra oly férfiakat hívni, a kik a káros előítéletektől mentve vannak, kik valóban szabadelvű eszméknek barátai, kik a haza veszedelmének nagyságát átlátva, a nép iránti bizalomban keresik az erőt, mely szükséges arra, hogy a haza a mostani szorongatásból egy szebb jövő felé vezéreltessék. Oldja fel Felséged azon köteléket, mely alkotmányos életünket lenyűgözi. Méltóztassélc felségednek a magyar országgyűlést ismét tevékenységre felhivni, és nagylelkűen saját kezdeményezése folytán, méltányolva azon nemzetnek ünnepélyes felirataiban nyilvánított kivánatait, vessen véget ezen viszálynak, melyre az ellenség épiti terveit, tudván hogy ezen körülmény zsibbasztja el erőnket.“ Máskép beszél a „Hon“ „A milyen nagy hiba volt — Írja jul. 17-ki számában — a magyarországgyülést az első győzelem hirvételének napján félbeszakítani, még nagyobb hiba lenne, ha a jelen kormányférfiak azzal akarnák azt helyrehozni, hogy a nagy veszteségnek napjaiban az országgyűlés folytatását kisértsék meg. Most már tények kellenek s nem nyilatkozatok és legkevésbé vitatkozások. Most már az országgyűlés, ha együtt ülne is, a helyzet óriási nehézségeivel szemben nem tehetne egyebet, mint: vagy teljhatalmat szavazni meg annak a kormánynak, mely teljes bizalmát bírja, vagy teljes bizalmatlansággal megtagadni minden anyagi és erkölcsi pártolást attól a kormánytól, mely ezt megszerezni elmulasztá. A legjobb akarat indít bennünket arra, hogy e kísérletet ne tanácsoljuk a jelen kormányférfiaknak. Vannak elodázhatlan kötelességek, miket államférfiak, kiknek rendszerük meg van ingatva, megszoktak érteni, s azoknak teljesítése is hazafiui érdem. A jelen kormány politikai rendszere nem csak megingatva de megtörve van már kívül úgy, mint belül; szükséges-e hogy az események által elitéit, az ország közvéleménye által megváltoztatni óhajtott rendszer férfiait azon kötelességekre figyelmeztessük, miknek kívánalmait betöltve, a nagyságából kilépett államvezér mint hu honpolgár nyeri el polgártársai becsülését? Magyarország az osztrák állammal együtt világren- ditő veszélyek küszöbére jutott. E veszélyek közepette, ha valami megmenekülést nyújthat, ez egyedül egy a nép bizalmát biró férfiakból alakult kormány mind Magyarországra, mind Ausztriára nézve, mely mind kül, mind bel politikájában uj regena- raló időszakot megindítani képes. A válság tizenkettedik órájában kötelességünknek tartottuk ezt határozottan és őszintén kimondani.“ Hir szerint, a magyar ministerium kineveztetése már bizonyos is s ministerelnök gr. Andrássy Gyula volna. — Múlt számunkban emlitök, hogy az északi hadsereg főparancsnokává Albrecht föhg neveztetett. Most a katonai lapból olvassuk, hogy Albrecht főherceg tábornagy parancsnoksága alá tiz hadtest van rendelve. Ezek parancsnokai: Gondrecourt, Thun, Ernő főherceg, Ródisch,. Ramming, Mollinari, Weber, Hartung és Gablenz tábornokok. Ezen kívül a lovas hadosztályokat Edelsheim, Taxis, Pulz, Holstein hg. és Coudenhove tábornokok vezénylik. Ugyancsak a katonai lap szerint az osztrák tábor naponkint 20 vagy 25 ezer emberrel szaporodik, úgy hogy lehetővé vált Bécs és Olmütz között 400,000 embert hadállomásba vetni. — A poroszok gyorsan közelednek a Duna völgye felé. Úgy látszik, hogy a porosz csapatok csak jul. 13-án léptek először az Ausztriai föhercegség területére, juL 14-én szállották meg Jetzelsdorfot. Arról hogy a poroszok már Hollabrunnt is túlhaladták volna, s ezen városka és Stockerau között, az osztrákok az előnyomulók- nak ellenállani szándékoztak, csak magán tudósításokkal bírunk. A porosz „Staatsanzeiger“ hivatalosan jelenti, hogy a porosz király és hadsereg főhadiszállása Lundenburg- ban van. Tudjuk , hogy a porosz hadsereg jobb szárnya Hollabrunnig terjed, sőt a „Presse“ egy utazónak állítása után írja, hogy Krems városa a Dunánál is az ellenség kezében volna. Ha tehát — mondja a „Hon“ — a porosz főhadiszállás a centrumban fekszik, s a balszárny csak tized- részben is kiterjeszkedik annyira, mint a jobb szárny, föl kell tenni, hogy Lundenburgtól keletfelé, a poroszoknak Magyarország határát is át kellett lépni. Ezt azonban csak combinatió utján véljük, miután e tekintetben positiv tudósításokkal egyátalában nem bírunk. A berlini telegramm szerint, a porosz hadsereg a Thaya partján van központosítva. Bizonyosan a folyam azon oldalán, mely Bécshez közelebb esik, a mint ezt Hollabrunn megszállása sejtetni engedi. A „N. Fr. Presse“ szerint, egy bécsi bankár, a ki 11-én hagyta el Prágát, azt mondja, hogy a porosz király proclamatiot bocsátott ki, a minőt hinni és föltenni sem
