Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-07-08 / 2. szám
juwiriAT 15 jVirvn««Ily hősi viseletéért nyerte Veszprém, hogy a királyné rendes lakhelyévé tétetett, püspökséggel és káptalannal diszítetett, lakosai leányainak nevelésére apácazárda ala- pítatott. A veszprémi püspökség alapítása alkalmával István következő oklevelet adott ki: „A szent háromság, egy istenség nevében, István, isten kegyelméből magyarok királya. Ha a kegyesség nagyságát nemcsak a kedveltebbek, de a jövevény idegeneknek is méltán engedhetjük, különösen beillik, hogy a legfeuső buzgalomra vágyó lelkek a szent egyházak kivánataival meghono- sitassanak, hogy tehát pusztákkal s falvakkal gazdagítván, előmozdítani gyarapodását ügyekezzünk. Tudja meg a szentegyház minden hive, hogy mi lelkünk váltságáért négy várost, úgymint Veszprémet, hol a püspöki székhely épitetett, Fejérvárt és Visegrádot. a veszprémi szent Mihály zárdájának alávetjük, valamennyi egyházak-, cimek- és határokkal együtt. Adunk pedig és engedünk azon felül, királyi adományunkkal, az említett szent Mihály egyházának egy Kány nevű helységet Veszprémvár- megyében, hol az említett püspöki székhely épitetett, aztán három helységet, Ősit, Kányt, Berényt Fejérvármegyében és Mar- caltőt, úgy a visegrádi megyében is egy helységet, mely a Duna mellett fekszik, jobbról egy Apród nevű patak által öntöztetve, végre Tilajt, közel Urhida városához, minden haszonvételeivel, szolgái, szolgálói, rétéi, szőlői, épületei, mezői, földei, miveit és miveletlen szántásai, halászatai, vadászatai, vizei s vízfolyásai, be- és kimeneteivel, hogy birattathassanak, miként örök erejű -adománylevelünk mellett lehet. Legyen egyszersmind az említett egyháznak, melyet István püspök kormányoz, az említett városok éa helységek örökös birhatásához, szintúgy István püspöknek is joga. Királyi hatalmunkkal parancsoljuk végre, hogy semmi kis vagy nagy személyü vezér, őrgróf, főispán, püspök, érsek, biró, vagy behajtó, ne merjen valamit az említett szent Mihály egyháza ellen elkövetni, vagy ingó, vagy ingatlan javaiból bármit elvenni, sem akár keresett, akár ősi vagyonaiból, s a már mondott város és helységek javadalmaiból eltulajdonítani, és nekik azok miatt jogtalanságot okozni. Ha ki tehát e lapunkat megtörni merné, vagy az említett szent Mihály egyházat az említett dolgokban s adományokban háborgatni ügyekeznék, 8000 koholt arany büntetést fog fizetni, felében kincstárunkat, felében pedig a mondott egyházat és István püspököt illetendőt: ezen felül az örök tűz lángjai s a pokol kínjai által sanyargattassék. Mi hogy annál hitelesebb legyen, s mindenki által megtartassék, jelen saját kezünk aláírásával s gyűrű pecsétünkkel megerősített lapunkat kiadandónak tartottuk. Kelt Sólyban (in Soly) boldog István fővértanu kápolnája mellett, az ur megtestesültének 1008-dik esztendejében.“34) A veszprémi völgybe szállított apácáknak görög okleveleket adott. A levél igy szól: „Atyának, fiúnak és szentlélek istennek nevében. Én István, a keresztyén, egész Magyarországnak is királya a veszprémi szent apácák monostora kormányzójának s gondviselőjének, és az ott egybegyült számos apácáknak, magunk, feleségünk, fiaink és egész Pannónia lelki üdvösségéért, adjuk az itt megnevezett puszták kilencedét, úgymint először: Szárberé- nyét, melynek negyvennyolc kéménye és hat halásza van. Egyebet többet is adok az istenszülő székhelyi monostorának, hogy mig az ég és föld fenáll, mindig azon monostoréi legyenek. Adom azon hatalmat is, hogy kik a szent tartózkodási helyen a szokott fegyelem alatt maradni nem akarnak, s az apátasszony és a testvérek rendeletének nem engedelmeskednek, azon helyről , mint akaratja ellen s nem megegyezéssel ottartózkodó elüzessék. Ha pedig valaki azt, a mit ezen lakra adtam, eltulaj- * 1 S. Steph. Cap. 6. Endlichernél: 168. Horváth M. Magyarország történelme I, 111. Jászay : A magyar nemzet napjai az aranybulláig 223. lap. Stb. 34) Schmittnél Agr. epp. P. p. 16. Praynál Hist. sacr. I, 260 1. Jászaynál i. h. 245. 1. 35) Sz. Istvánnak ezen okmánya a magyar diplomatica legnevezetesebb tárgyai közé tartozik (1. Schwartner Márton Introduc- tio in rém diplomaticam, második kiadás. Budán 1802. 60. 1.). Az okmány eredetije, mint látszik, nem létezik többé. Azonban Kálmán király átirta és megerősitette annak görög és latin szövegét (lásd Fejér Cod. Dipl. II. k. 46. 1.), s Kálmán okmánya eredetiben őriztetik jelenleg is a budai kir. kamarai levéltárban. Már Péterfy és Szegedi János hivatkoztak e görög okmányra; melyet először Pray tett donitani vagy elidegeníteni merné, akár az én nemzetségemből, akár bármely más herceg, hadvezér, vagy püspök, avagy bárki, örök átkozat alatt legyen, az atya, fiú és szentlélek, dicsőséges és mindig szűz asszony Mária, a dicsőséges apostolok, a 318 atyák, minden szentek, és én bűnös, rendeletéből.“ 3o) Legújabbak. — A ,,M. V.“ eredeti távsürgönye. Bécs, jul. 6. A poroszok ma megszállották Troppautés Sterenberget; Trop- pau 40,000 forint hadisarcot fizet. — Az oszrák főhadiszállás, mint hírlik, Iglau lenne.— A porosz koronaherceg hadteste az utósó ütközetben legkisebb számítás szerint 25,000 embert vesztett, — p. h. Brünnbe szétvert szász katonaság érkezvén a föörhelyet megszállta s tegnap délelőtt a lakosság el volt készülve a poroszok eshetöleges bevonulására. A polgármester dr. Giskra, sietve Bécsbe utazott. Mindezek után megmagyarázható, hogy Bécsben nyugtalanság uralkodik s a legnagyobb feszültséggel néznek gr. Mensdorff utazásának eredményei elé, kihez, mint most halljuk, gr. De gén féld is kísérőül csatlakozott. A feszültség annál nagyobb, miután ottani hirek az északi hadsereg veszteségét halottakban, sebesültekben, foglyokban s az Elbébe fulladtakban 80—100,000 emberre becsülik, mig az összes hadsereg 280,('00 emberből állt. — m. v. Az uj „Presse“ úgy hallja, hogy a bécsi külügyminisztériumból tegnap előtt egy előadó Párisba küldetett s uj utasításokat vitt magával a békekötésre vonatkozólag. Sőt már Mülinen gróf is, a párisi osztrák követség kancellárja, midőn Bécsböl Párisba visszatért, ez esetre bizonyos utasításokat vitt magával. Itt tudni akarják, hogy Napoleon császár az osztrák kabinetnek megigérte a pénzbeli kárpótlást a velencei várakért. — m. v. A mi Poroszországot illeti, ez, bécsi börzehír szerint, az Elbehercegségeken kívül ausztriai Sziléziát is kívánja, s hozzá még pénzbeli hadikárpótlást, melynek lefizetéséig északi Csehország zálogul megszállva marad. — m. v. Egy más versio szerint, Poroszország a béke árában az Elbehercegségeket, Hamburgot, Brémát Kur- hessent követelné, azonkívül még Hannoverát is cserében a rajnai porosz tartományért, mely utóbbiból egy rész, kőszénterület Franciaországhoz esnék, jutalmul a béke közvetítéséért. — m. v. A bécsi „Morgen-Post“ értesülése szerint már tegnapelőtt francia hadihajók jelentek meg Velence előtt, hogy a Napoleon császár részére történendő átengedés után Velencét azonnal birtokukba vegyék. — m. v. Ismét s teljes biztosság érzetével merül föl azon hir, hogy az elöleges béke- és fegyvernyugvási alkudozások befejezte után azonnal összeül a sokat emlegetett európai congressus s beteljesül Napoleon régi álma. Bécsi börze julius 6-án Pénz Ára London .................................................................... 127.75 Páris ......................................................................... —. — —.— Császári arany ......................................................... 6. 7 6.12 Napoleond’or ......................................................... 10 .47 10.49 Orosz imperiale .................................................... 10 .57 10.60 Porosz pénzt, utalvány.......................................... Ezüst......................................................................... 123.124.közzé (Vita S. Elisabeth* viduae, nec non B. Margaritae virginis. Nagy-Szombat 1770. 221. 1.), később hasonmással és éidekes tudományos fejtegetéssel Szerdahelyi Gy. A. (Diploma Graecum Saucti Stephani Regis, Budán 1804.); Télfy János (Gyakorlati óés uj görög nyelvtan. Budán. 1848. 187. 1.); és legújabban Wenzel Gusztáv (Ar- pádkori uj okmánytár. Pest 1868. 347. 1.). Magyarul Jászay közli (i. h. 248.1.)
