Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-10-07 / 15. szám
«wwnf 117 jifjuv» népfajoknak, rokon külelemekre támaszkodniok nem lehetvén, nagyravágyó hatalmak titkos eszközeivé nem válhatván — reménységök sem lehetett a hóditó igájának lerázására. Mihelyt azonban Oroszország Péter hatalmas jogara alatt megerősült, s a mióta az orosz politikának mindennapi miatyánkja lett a Feketetenger s később az Archipe- lagusnak orosz hatalom alá hajtása: csak idő kérdése lön, mikor kezdődik meg a török birodalom ellen a titkos vagy nyílt actio Lengyelországon keresztül, vagy annak el- tiprásával. Lengyelország s vele a gát, mely Ausztriát is első fokon védheté az orosz hatalomnak nyilt s az ezzel szövetkezett pánszláv propagandának alattomos támadásai ellen, Ausztria segélyével felosztatott, megseminisitetett. E tény volt a keleti kérdés legelső megmozdulása. S bár a lengyelfaj szabadsági törekvései egyáltalán mi rokonságban sincsenek a délszlávoknak orosz pénzen táplált szabadsági törekvéseivel: mindamellett a lengyel és keleti kérdés solidaritásban állanak egymással a fentebbi alapon. Katalin cárnő diadalmas seregei a még életerős mozlemet nem semmisíthetek meg s a múlt század vége s a jelennek eleje a francia forradalom világharcai között tölt el. A forradalom által proclamált elvek közöl egyetlen egyet fogadott el az orosz, a nemzetiségi elvet, alkalmazván azt mindkét végletében. Elnyomni a lengyelt, felszabadítani a délszlávokat jelszava lön. A görög szabadsági harcokat ha nem kezdeményezé is, de felhasználá Oroszország s dacára azon körülménynek, hogy a szent szövetségben Ausztria is — melynek minden inkább érdekében van, mint a keleti kérdésnek orosz felfogás szerinti megoldása — benvolt, Szerbia, Bosznia, Montenegro, Oláh és Moldvaországok mozgalmaiban, melyek a Balkánt századunkban soha sem ha- gyák pihenni, folyton az orosz befolyás volt a legnagyobb tényező. Végre Miklós cár megfészkelé magát a Feketetengeren, hatalmas erősségekkel Krimiát, hatalmas flottákkal a tengert látva el. A török marinát tönkretett sinopei tengeri ütközet megnyitá végre Miklós előtt Konstantinápoly kapuit. r Am e körülmény méltán fölébreszté a nyugoti hatalmakat szendergésükböl. Anglia középtengeri uralmát, Levantéját, sőt közvetve Indiáját félté, Franciaország pedig áfrikai gyarmatait s a suezi csatorna által nyerendő világfontosságu érdekeit, nem is említve az orosz birodalomnak már-már győzhetlennek látszó tul- hatalmi növekedését. Létrejött a keleti háború, mely Sebastopol bevételével, Oroszország megaláztatásával, a Duna és Feketetenger felszabadításával végződött. De a kérdés az által is csak elnapolva, nem eldöntve lett. Mert a török uralom alatti népek egyike sem adá elegendő bizonyságát annak, hogy kellő politikai és társadalmi műveltséggel birna hatalmas állam alakítására* mert a török, szövetségesei s diadalmai dacára folytoa hanyatló félben van, s mert Ausztria vonakodik a kínálkozó keleti szerep felöltésére. (Folyt, köv.) Magyar Földhitelintézet. A „Veszprém“ f. évi julius 29 iki számában „Törvénykezési kalauz“ rovat alatt megkezdett, de félbe szakasztott cikksorozat folytatását, a Magyar földhitelintézet kiszámithatlan hasznú közvetítését igénybe, venni óhajtó felek érdekében megígérvén, s ezen ajánlatom a tisztelt szerkesztőség által is elfogadtatván, Ígéretemnek — tekintetbe véve, miszerint az intézet közvetítése jelenleg gyors és kielégítő eredménynyel kecsegtet, s hogy az illető előismeretek e lapok hasábjain már korábban közölve lőnek — a kö\étkezőkben teszek eleget: A kölcsön alapja: A magyar földhitelintézet: rendszerint csak földbirtokra hitelez. — Épületek, gazdasági szerelvények, iparvállalatok stb. az intézet hitelét Ö ná 11 ó 1 a g igénybe nem vehetik. A záloglevelekben adott kölcsön összege a jelzálogul lekötött birtok becsértékének 1-ső tiszta felét, — a 10 éves jövedék-jegyekben nyújtott hitel a becsérték 25y,-át, végre az 5 éves jövedékjegyekben nyújtott kölcsön a becsérték 15" „-át túl nem haladhatja. — A földbirtok becsértékének meghatározásánál ez. idő szerint az 1849-ik évi ideiglenes foldadó vallománv- ban foglalt tiszta jövedelemnek 16-szoros összege, mi az. egyenes adó 100-szoros összegének felel meg, szolgál mértékül; — de mind a kölesönkérönek, mind pedig as intézetnek jogában áll, a jószág becsértékének megálla- pittására külön becslést eszközöltetni, illetőleg kívánni,, mely becslés minden esetben az intézet részéről megnevezett becsüsök (rendszerint a legközelebb lakó vidéki b£- zottmányi tagok) által történik. Szükségesnek látom egyébiránt e helyen megjegyezni, hogy a szöllökre nézve külön becslési szabályzat, van rendszeresítve, még is hogy az 1863-ik évi deeemb. bó 24-ik napján tartott igazgatósági ülés jegyzőkönyvének i5,7/6j száma alatt a kisebb kölcsönökre nézve azon elv állapíttatott meg: hogy az igazgatóság kis terjedelmű birtokok irányában, szabály szerint szorosan a kataszteri tőkeértékhez tartja magát; s hogy 20 magyar (1200 öles) holdnál kisebb terjedelmű birtokokra — habár azokra a kataszteri becs alapján meg is lehetne adni az ezer forintot — kölcsönzéseit a fizetési képesség csekély biztossága miatt ki ne-m terjesztheti. — A kölcsönösszeg nagysága. — Az intézet ez idő szerint 1000 forintnál kevesebbet, s ugyanazon birtokra 250,000 frtnál, ugyanazon személynek pedig — habár több rendű birtokra -— 1 millió forintnál többet nets, hitelez. — A kölcsönzés feltételei jogi tekintetben: Az intézet kölcsöne csak az adós kötvényének jef- zálogi bekebleztetése után szolgálatik ki, de kölcsönénck 1-sö helyeni bekebleztetését azon esetben, ha a már be- keblezett tételek s az intézettől kért kölcsönösszeg együtt véve a birtok becsértékének 50, illetőleg 25 vagy 15"/„-át túl nem haladják nem követeli; — ellenkező esetben azonban ba csak az illető magán hitelezők az iránti nyilatkozata „hogy elsőbbségi jogaikról az intézet javára lemondanak“ a kölcsönkérő fél által b« nem mulattatnék azok az értékjegyek eladási árából az
