Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-09-09 / 11. szám

Első évi folyam 11. sz. Veszprém, September 9.1866. C\a/www\aaaaa/w\aáa/\a Előfizetési § I feltételek: | § Vidékre postán : | | vagy helybm | ^ szétküldve:^ > Egész évre 4 ft 80 ! Fél „ 2 „40? § Negyed,, 1 ., 201 Owy\/y\/'ywv'yu'iA/,tA/'i/wv\3 VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Cwwj\rj\rj\rj\rj\rj\rj\rsj-j^ | Hirdetmények | Í dija: | | Petitsor egyszeri | | hirdetésnél 8 kr. > S kétszerinél 7 kr. £ s háromszorinál f ^ 6 kr. o. é. | s Bélyegdij külön í1 | 30 kr. o. é. | &A/'J'SJ\rj\AArj\A/V'JV<j\rj\r& Veszprém feladata a művelődés terén. (Szent-györgyi Horváth Ágostontól.) Az élénk forgalom, mint a kereskedelemnek s a nép kenyérkeresetének egyetlen előmozdítója, századunkban inkább, mint valaha, utat tör ma­gának még a korszellem befolyását visszautasitó népek előítéletein keresztül is. A jelen művelődés, korunk alkotó szelleme meghódolni kényszerít a társulati összehatás alapjára fektetett azon vállal­kozások elve előtt, melyek első sorban a közfor­galomnak, mint a kereskedés legélénkebb előmoz­dítójának életrekekésére hivatvák. Mily fontos az, hogy e téren egyenlépésekben haladjunk elő a continens művelt országaival, mu­tatja már azon körülmény, hogy az elmaradás or­szágoknak, azok egyes részeinek s lakosainak a legnagyobb anyagi károkat okozhatja. Minden nép egyenlően törekszik a világpiaconi arány- lagos befolyásra s ennek a lehető legkönnyebb módon! eszközlésére, e cél lévén a minél élénkebb forgalom előidézésére törekvés hatalmas emeltyűje. Fájdalommal kell belátnunk, hogy hazánk e téren is igen mostoha bánásmódban részesült. Mert silány vasúthálózatunk azon kívül, hogy földértékünk kihasználhatását sem nagyon moz­dítja elő, a sok szabadalom, kisebb-nagyobb en­gedmények által a kereskedelemre is nyomasztó­lag hat annyira, hogy csak a legnagyobb áldoza­tokkal lehet elérni azt, mire más országok, kedve­zőbb föltételek mellett könnyen eljuthatnak. Hogy egyebet ne is emlitsünk például maga a magas vi­telbér majd áthághatlan gátot emel a forgalom gyorsaságának útjában. Nem szabad tehát az idő eme fontos ujmuta- tását észre nem vennünk, nem szabad felejtenünk, hogy jóllétünk anyagi állásunk nélkülözhetlen emelése körüli öntevékenységünktől, ennek helyes­sége pedig a helyzet valódi fölismerésétől függ. Csak az anyagi érdekek teréni ernyedetlen szorgalom és tevékenység tarthat meg bennünket a szellemi művelődés magaslatán is s fáradozása­inknak arányos jutalmát csak a gyors közlekedés és forgalom által nyerhetjük el, ez iránybani élő- haladásunk tanitván meg bennünket gyakorlatilag gondolkodni, gyakorlatilag cselekedni s anyagi nyereségeinket erkölcsileg is élvezni. Nagyon ideje volna már a művelődési szük­ségletek kielégithetése végett valamit tenni s anya­gi állásunk végromlását eltávoztatni az által, hogy a közönyösség, semmittevés, „úgy is mindegy“- féle elméletből kiemelkedünk s az elavult eszméktől, előitéletektől megszabadulva, a korszellem kérlel- hetlen követelményei előtt meghajtunk s pezsgő tevékeny életet idézünk elő. (Folyt, köv.) Veszprém, sept. 7.1866. A veszprémmegyei inségügyi központi bi­zottmány tegnap és ma tartá meg főispán ur ő mltga elnöklete alatt első nagy gyűlését. A bi- zottmányi tagok lehető teljes száma s közönség is szép számban volt jelen. A m. clerus tagjaiból a zirci és bakony-béli apát urakhoz s Kovács kanonok úrhoz, képviselőink közöl Ányos és Békássy urakhoz volt szerencsénk. Fájdalommal nélkülöztük azonban Eszterházy Pál gróf ő migát s Kerkapoly, valamint a többi, még hi­ányzó képviselő urakat is. Jegyzők : Kőrössy L. és Yéhely D. urak. Elnök: rövid és tartalomdus, szabatos meg­nyitó beszédében örömét és fájdalmát nyilatkoz­tatja ki. Örömét a bizottmánynak ily tekintélyes számú és elemű egybejöttén, fájdalmát, hogy ez egybejövetel csak kivételes s csak az inségügyre szorítkozó. Kijelöli a gyűlés feladatát, mely nem más, mint a már folyóvá tett s még várható vető­magsegélyösszeg méltányos felosztása s nagyobb tájékozódás végett felolvastatni javasolja az aug. 22-iki alakuló gyűlés jegyzőkönyvét. Kőrössy L. felolvassa az érintett jegyzőkönyvet, mi közben Elnök: felhivja a bizottmányt, hogyha netán ma­radtak volna ki hivatott egyének a bizottmányból: egé­szítse ki magát a hiányzók bevonásával, lévén ez által a felelősség terhe megosztottabb s a siker reménye biz­tosabb. A bizottmány enged a felhívásnak s néhány meg­nevezett egyénen kívül elnöki jóváhagyással elhatá­rozza, hogy a járási bizottmányok tagjai egyszersmind a központiéi is legyenek. Ezután Elnök ur megemlíti s egyszersmind felol­vastatni rendeli a m. kormány által leküldött s községek által aláírandó adóslevél mintáját. Sárkány b. béli Apát ur az adóslevélre azon véle­ményét nyilvánítja, hogy fölötte terhelő a községnek, mint olyannak adósul tétele, miután ez által azok is s tán túl­nyomóan lehetnek végleg a kölcsönnel terhelve, kik arra igényt sem tarthatnak s az adóssági kötelezettséget pusz­tán a kölcsönzőkre vélné szorítani; — egyúttal úgy véle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom