O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 16. (Budapest, 1975)
Dely, O. Gy.: Állattani gyűjtőúton Algériában 85-104. o.
felszerelést helyezte kilátásba; a gyűjtésekhez ill. a gyűjtőhelyek felkereséséhez legjobban nélkülözhetetlen gépkocsi biztosítását nem igérte, a vadászfegyverek bevitelével kapcsolatban pedig még csak említést sem tett. A meglehetősen kevés biztatással kecsegtető algériai válasz után a KULTURÁLIS KAPCSOLATOK INTÉZETK az algériai MAGYAR NAGYKÖVETSÉ Gen keresztül ujabb erőfeszítéseket tett, elsősorban a vadászfegyverek bevitele és egy gépkocsi biztosítása érdekében, de - sajnos - az e téren kifejtett fáradozásai - legalábbis odaérkezésünkig - nem hozták meg az általunk óhajtott eredményeket. Az utunkkal kapcsolatos tárgyalások és intézkedések tehát meglehetősen elhúzódtak, és közvetlen elutazásunk előtt nem sok jóval kecsegtettek. Mindezek ellenére felettes szerveink - bizva a MAGYAR NAGYKÖVETSÉG és az algériában dolgozó magyarok (vízügyi szakemberek, orvosok, TESCO egyéb kiküldöttjei) támogatásában és segítségében, de nem utolsó sorban az algériai hivatalos szervek megértésében és jóindulatában - mégis ugy döntöttek, hogy utunkat a fennálló nehézségek ellenére is kezdjük meg. A fenti döntésnek megfelelően 1973. július 2-án reggel, a legszükségesebb gyűjtő- és preparáló felszereléssel, köztük egy légfegyverrel, a SWISSAIR svájci légitársaság repülőgépén útnak indultunk Algériába, s Zürichben és Genfben történt átszállással még aznap délután meg is érkeztünk a főváros "Fehér ház (Dar el Beida)"-nak nevezett repülőterére. Itt az algériai MAGYAR NAGYKÖVETSÉG kulturális attaséja fogadott bennünket, akivel - a Hotel Angleterre-be történt elszállásolásunk után - másnapra már hivatalos programot beszéltünk meg. A megérkezést követő napon kulturális attasénkkal együtt felkerestük azokat az algériai szerveket és hatóságokat, amelyek közreműködésétől és segítségétől utunk célkitűzéseinek megvalósítását reméltük. Igy elsősorban a MINISTÈRE DE L'ENSEIGNEMENT SUPERIEUR ET DE LA RECHERCHE SCIENTIFIQUE csoportvezetőjével, Madame NECOUDdal, és a MINISTERE DE L'AGRICULTURE ET DE LA REFORME AGRAIRE erdészeti és vadászati főosztály tanácsosával, Monsieur RABAH DEKHLIvel tárgyaltunk, majd pedig a vám- és rendőrhatóságok képviselőivel értekeztünk a visszatartott légfegyver és használatának engedélyezése ügyében. Az e célból a fővárosban töltött 2 heti "kényszerpihenő" és az ez idő alatt folytatott megbeszélések számunkra olyan eredményeket hoztak, amilyeneket közvetlen elindulásunk előtt még csak remélni sem mertünk. A tárgyalások eredményeképpen ugyanis a MINISTÈRE DE L'ENSEIGNEMENT SUPERIEUR ET DE LA RECHERCHE SCIENTIFIQUE csoportvezetője, Madame NECOUD engedélye és intézkedései folytán a CENTRE DE LA RECHERCHE ANTROPOLOGIQUE ET PREHISTORIQUE és egyben a BARDO MÚZEUM igazgatója, Monsieur MOULOUD MAMMERI rendelkezésünkre bocsátott egy terepjáró gépkocsit (Landrovert), egy gépkocsivezető-technikust és egy préparatort; biztosították továbbá a számunkra és a hozzánk csatlakozó 2 fő részére a teljes campingfelszerelést. Ezeket a szóban forgó minisztérium újonnan vásároltatta részünkre. Ugyancsak ekkor szereztették be a gyüjtőutunkhoz nélkülözhetetlen egyéb eszközöket (viz- és benzintároló kannák,csákány, ásó stb.). És biztosították számunkra a preparáláshoz szükséges egyéb anyagokat: vagyis a kért 30 1 96%-os alkoholt, a 3 1 tömény formaiint, a 2 1 chloroformot, a 10 kg sót, a világításhoz használt 20 1 petróleumot, valamint a kigyó- és skorpiómarás elleni szérumokat is.
