O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 14. (Budapest, 1973)
Topál, Gy.: Zur Säugetier-Fauna der Mongolei. Ergebnisse der zoologischen Forschungen von Dr. Z. Kaszab in der Mongolei. Nr. 322 47-100. o.
Az egyes fajok tárgyalásakor, a lelőhelyek felsorolása után melyben a szerző a gyűjtő által folyamatosan használt és az időrendiségre utaló számozást (KASZAB, 1963-68) követi -, ismerteti az egyes példányok metrikus adatait (test- és koponyaméretek) és azok egyéb alaktani -(elsősorban koponya és fogazat) valamint szinezetbeli sajátságait is. Ezek után, sok esetben kritikai megjegyzéseket fűz a fajon belüli taxonómiai és állatföldrajzi értékelésekhez. Nem egyszer további adatokkal járul hozzá az egyes fajok ( Sorex minutu s LINNAEUS és Sorex ca ecutien s LAXMANN; Cricetulus barabensis barabensi s (PALLAS ), Cricetulus longicaudatus griseiventri s SATUNIN és Allocricetulus curtatu s /ALLEN/) ill. alfajok ( Citellus undulatus undul atu s /PALLAS/ és Citellus undulatus stramineu s OBOLENSKI; Alticola roylei allen i ARGIROPULO és Alticola roylei semicanu s ALLEN) elkülönítéséhez. Az általa tanulmányozott 23 emlősfaj között elsőnek mutatja ki Mongólia területéről a Sorex minutu s LINNAEUS cickányfajt, valamint a Tamias sibiricus orientáli s (BONHOTE) alfajt, mely utóbbinak eddig ebből az országból csak a törzsalakját ( Tamias sibiricus sibiricus PALLAS) említették. Literatur - Irodalom 1. ALLEN, G. M. (1938): The Mammals of China and Mongolia. Part 1., Natural History of Central Asia, - New York, pp. XXIV + 420. 2. ALLEN, G. M. (1940): The Mammals of China and Mongolia, Part 2., Natural History of Central Asia, - New York, pp. XXVII + 621-1350. 3. BOBRINSZKIJ , N.A. & KUZNECOV, B.A. & KUZJAKIN, A ,P . (1965): Opredelitel' mlekopitajuscich SSSR, Moskva, Izd ., "Prosvescenie" , pp. 382. 4. CHOTOLCHU, N. & STUBBE, M. (1971): Zur Säugetierfauna der Mongolei - II. Erstnachweise von zwei Sorex-Arten. Mitt. Zool. Mus. Berlin. 47. 1, p. 43-45.