O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 14. (Budapest, 1973)

Horváth, L.: A Csomád-Göd közti dombvidék madarainak ökológiai és cönológiai viszonyai 23-40. o.

Nagyon érdekes volt látni, hogy egyetlen, időszakosan lakott, gazdasági épületszerű ház milyen határozottan emberi településjeli egű madárcönózist teremtett meg. Az itt fészkelő fajok legtöbbje sohasem költ az emberi lakóhelyektől távol; néhány pedig ma már gyakoribb a parkokban, kertekben, utcai fasorokban, mint az ősibb jellegű, szabad természetben. Talán csak a gerle az egyetlen olyan madár, amelyik igen kis vonzódást mutat az ember közelsége iránt. A fészkelő fajok számából levonható ökológiai következtetések is érdekesek. A Tapolcai-medencében végzett intenzív kutatások eredményeivel egybehangzóan itt is azt láttam, hogy a fajgazdagság az erdő összetételének és nem a kiterjedésének a függvénye; továbbá, hogy az erdőt len területeken a fajok sűrűsége a felszín tagoltságával van egyenes arányban. Ezzel szemben az egyedsűrűség nem a változatosság (vegetációs, morfológiai), hanem a területi kiterjedés függvénye. A csomád-gödi halomvidék fészkelőközösségeinek kiértékelő ismertetése után közreadom a megfigyelt 117 faj jegyzékét, külön kiemelve, hogy 75 faj itt is költ. A fennmaradó 42 faj őszitavaszi átvonuló vagy téli vendég. Az országosan ritka vagy ezen a vidéken nagyon szokatlan fajok esetében külön közlöm az előfordulás pontos idejét és a közelebbi helyét is. A felsorolásban KEVE (i960) névjegyzéke után igazodom. A fajok felsorolása^ Ciconia ciconia L. Anser albifrons SCOP. Anas platyrhynchos L. Anas crecca L. Aythya nyroca GÜLD. Clangula hyemalis L. 3 pld.

7, 1971. II.25. Őrszentmiklós Pernis apivorus L. Accipiter gentilis L. Accipiter nisus L.

+ Buteo buteo L A költő fajokat jellel különítettem el az átvonuló és téli vendég madaraktól; az utóbbiak közül csak azokat vettem figyelembe, amelyeket legalább egyszer leszállva láttam. 7 pld. = példány