O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 14. (Budapest, 1973)

Horváth, L.: A Csomád-Göd közti dombvidék madarainak ökológiai és cönológiai viszonyai 23-40. o.

Vertebr. Hung. XIV. 1973. A Csomád-Göd közti dombvidék madarainak ökológiai és cönológiai viszonyai HORVÁTH Lajos Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: One hundred and seventeen different species of birds separated ten ecologically characterized groups on a territory between the villages Csornád and Göd in the near Budapest investigated by the author. A Csomád-Göd közti halomvidék többé-kevésbé önálló földrajzi egységként különül el a Gödöllői dombvidéktől, amelynek - tájjellegét és geomorfológiáját tekintve - szerves része. Az ornitológiai kutatás számára kiválasztott terület helyileg tehát a Cserhát legnyugatibb darabja. Emberi települést nem foglal magában."'" Meglehetősen széles (kb . 10 km) sik rész választja el a magasabb és tömörültebb gödöllői domboktól. A legutolsó kiemelkedése is eléggé magasról (131 m) szakad le a Duna szintjére, amelyik itt 102 m. 2 Ez az aránylag igen nagy terület (kb. 100 km ) már településföldrajzi szempontból is különösen érdekes, mert a főváros köz'2 vetlen közelében fekszik, a községek sűrű koszorúja övezi és mégis egyetlen állandóan lakott ház sincs rajta! A lakóhelyeknek hazánkban nagyjából mindenütt azonos madárvilágát figyelmen kívül hagytam. Egy sajátságos mozaiktáj madárközösségének tanulmányozása és értékelésekor - úgy vélem nagyon zavaró lenne a falvak és tanyák madárvilágának taglalása . ^ Csornád - Őrszentmiklós - Vácrátót - Sződ - Felsőgöd - Alsógöd - Alag - Kisalag. A korábbi térképeken található kisebb, állandó jellegű települések - nagybirtokok majorsági épületcsoportjai, erdészlakok, vadászházak, tanyák - ma már nincsenek meg.