O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 13. (Budapest, 1972)

Dely, O. G.: Bemerkungen zum Problem der Artberechtigung des Wasserfrosches (Rana esculenta Linnaeus) 25-38. o.

két, egymással ellentétes és meglehetősen különös felfogás tűnik szembe. Az egyik, amelyet KAURI (1959) képvisel, a vizi békák formakörébe tartozó alakok valamennyiét egyetlen fajnak, Rana esculen ta LIUNAEUSnak minősiti. A másik nézet,amely BERGER (1968,19&9, 1971) nevéhez fűződik, a kérdéses csoport tagjai közül a régebben változatnak, illetve alfajnak tekintett, lessonae alakot ,• a Rana ridibunda PALLASszal együtt önálló fajként fogadja el. A Rana esculenta esculenta LIÏTtïAEUSt pedig a fenti két fajból (

Rana lessonae CAMERANO és Rana ridibunda PALLAS) természetes uton létrejött, illetve ma is állandóan létrejövő hibridnek tartja. A szerzők KAURI és BERGER eddigi eredményeinek áttekintése után azokat kritikailag értékelve ugy vélik, hogy nevezett kutatók idevágó munkásságával - legalábbis amint az eddigi publikációikból megítélhető - a kecskebéka rendszertani problémája megnyugtató módon aligha került megoldásra. Literatur - Irodalom 1. BERGER, L, (1968): Morphology of the F-j^ Generation of Various Crosses within Rana eseulenta-Complex. - Acta Zool. Crac, 13, p. 301-324. 2. BERGER, L. (1969): Systematics of Porms within Rana esculenta Complex. - Przeglad Zool., 13, p. 219—238. 3. BERGER, L. (1971): Viability, sex and Morphology of P

2 Generation within Forms of Rana esculenta Complex. - Zoologica Poloniae, 21, p. 345-393. 4» BERGER, L. & MICHALOWSKI, J. (1963): Klucze do oznaczania kregowców Polski, cz. II, Plazy - Amphibia. - PWN.

, Warszawa-Kraków, pp. 75. 5. BOLKAY, I. (1907): A tavi béka (Rana ridibunda Pall.) faji jogosultsága. - illatt. Közlem., 6, p. 179-183, 200,