O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 12. (Budapest, 1971)
Horváth, L.: A csévharaszti erdővidék madárvilágában bekövetkezett változások az elmúlt 30 év alatt 37-50. o.
amelyik itt előfordult, a vörös vércse / Faloo tinnunculus/ . Tényleg laza szálak fűzik a cönózishoz, mert csak egy párban találtam fészkelve; 30 évvel ezelőtt pedig nem észlelték, bár 1938-ban és 1939-ben is végeztek megfigyeléseket. A cönózishoz tartozó fajok közül még egy 7. alárendelt tagot a macskabaglyot / Strlx aluco/-csak azért emlitem meg, mert 30 éve SZENT-IV ÁNY egy példányát észlelte itt. Most nem sikerült megfigyelnem ezt a fajt. Az alárendelt tagok sorbavétele után zárjuk le ezt az összehasonlítást a vezéralak és az állandó cönózistag tárgyalásával 0 Én mindkettőt kb Q egyenlő példányszámban találtam meg a rezervátumnak e kérdéses cönózis számára alkalmas erdőreszeib en. Ez azt mutatja, hogy erre a fészkelőközösségre nézve a táj mint ökológiai tér /nich/ telitetto A korábban költő /április vége/ zöld küllő és utána a későbben /június eleje/ tojó szalakóta minden rendelkezésére álló lehetőséget felhasznál. A 3O év előtti állapot az akkori megfigyelési adatok alapján meglepő. Mig a fészkelő szalakóta-párok száma a jelenlegivel szinte teljesen azonos /6-7 pár/, zöld küllőből csak egy mutatkozott. Tekintettel arra a közismert tényre, hogy a zöld küllő a szalakóta szálláscsinálója /zöld küllő-oduban költ a szalakóta/, nem képzelhető el másképpen, mint ugy, hogy a szerzők május végi és júniusi megfigyelő útjaikon az ekkorra többnyire már alig-alig kiáltó harkályokat nem vették észre* A csévharaszti erdővidék másik jellegzetes része a nyires és a hozzá csatlakozó, vele hosszában érintkező, nyirkos talajú ligeterdő. Az utóbbi rész főleg tölgyes, de más fafeleség is akad benne. Az egészet különösen jellemzi a dus, bokros aljnövényzet. Ez a területegység ugy táj képileg, mint a fészkelést befolyásoló növénység! összetétel szerint szinte pontosan egybevág a fentebb már idézett munkámban szereplő fészkelőközösségi beosztás I/8-as egységével, a Locustella fluviat il is-fészkelőközösséggel. Éppen ezért ebben az erdőrészben észlelt fészkelő madárfajokkal kapcsolatos megfigyeléseimet és a 30 év előtti viszonyokkal való összehasonlítást ennek az ornitocönózisnak a keretében ismerte-
