O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 10/1-2. (Budapest, 1968)

Boros, I. ; Dely, O. G.: Einige Vertreter der ungarischen Zoologie an der Wende des 19.-20. Jahrhunderts und die wissenschaftshistorische Bedeutung ihrer Tätigkeit 2. Géza Gyula Fejérváry (1894-1932) 45-142. o.

csak pár évtizeddel előbbi, APÁTHY szerint „minden magasabb szempont nélküli" helyzete a már emiitett úttörők, s a NEMZETI MUZEUM-i ÁLLATTÁR néhány kiváló zoológusának: HORVÁTH GÉZA, CSÍKI ERNŐ, MOCSÁRY SÁNDOR, KERTÉSZ KÁLMÁN, elsősorban azonban az 1896-óta ugyancsak itt tevékenykedő MÉHELY LAJOSnak munkássága nyomán, lényegesen megváltozott, ő nálunk az állatvilág alaktani és funkcionális jelenségeinek okfejtő magyarázatára törekvő, ezeket a problémákat történelmi, tehát keletkezésük, kialakulásuk, fejlődésük szempontjából is vizsgáló, evolúciós alapokon nyugvó modern zoológiának legkiemelkedőbb képviselője; ő a fiatal zoológus generáció szemében az ideál. Az ő nyomdokain indul el FEJÉRVÁRY is, s bár útjaik hamar széjjelválnak, tematikájában, módszereiben, problémalátásában, tudományos gondolkodásának mozzanataiban sőt filozófiai szemléletében is az ő irányzatának marad élete végéig legkövetkezetesebb hive és követője. Eredeti tudományos és terjedelmesebb publikációinak száma 66. Ismeretterjesztő közlemény, kritika, irodalmi ismertetés és bibliográfiai összeállítás 47 jelent meg tőle különféle hazai és külföldi folyóiratokban. Népies formában megirt, de tartalmas és érdekes élettudományi mondanivalóit tartalmazó cikkeit - összesen mintegy 50-et - a PESTI HÍRLAP és a PESTER LLOYD közölték. Ha tudományos dolgozatainak szakcsoportok szerinti megoszlását vesszük számba, azt látjuk, hogy azok kevés kivétellel, állandóan a herpetológia keretein belül, legnagyobb számban a filogenetika és az evolúció különféle problémáival, majd mennyiségi sorrend szerint, általános biológiai kérdésekkel, faunisztlkával és rendszertannal, meg a biológiai terminológia és nomenklatura egyes kérdéseivel foglalkoznak leginkább. Minden fontosabb témáját azonban paleontológiái anyagon is beható kutatásnak veti alá és kiindulva a vizsgált fajok geográfiai elterjedésének jelenlegi adataiból tanulmányozni igyekszik azok ősmaradványait és ezek lelőhelyeinek viszonyait is. Ezzel válik a paleogeográfIával szo-